Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
Világ proletárjai, egyestljetoiri MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0 AC 5 XIX. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Ara 80 fillér- KIS KUN 3YEI LAPJA 1964. JANUÁR 19, VASÁRNAP A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1963. évi népgazdasági terv teljesítéséről Továbbfejlődött a népgazdaság, a lakosság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátottsága A nemzeti jövedelem — az előzetes számítások szerint — mintegy 5 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezen belül nagyobb mértékben nőtt az ipar és kisebb mértékben a mező- gazdaság termelése. 1963-ban továbbnövekedett a fogyasztás és az állóalapok bővítésére fordított összeg. Növekedtek a készletek is, de kisebb mértékben, mint az előző évben. A termelés, a fogyasztás és az állóalapok növekedése a külkereskedelmi forgalom nagyarányú növekedésével járt együtt. A gazdasági, egészségügyi, kulturális helyzetet részletesebben a következő adatok jellemzik: Ipar 1963-ban a szocialista ipar 7 százalékkal termelt többet, mint 1962-ben, és ezzel teljesítette az 1963. évi termelési terv meny- nyiségi előirányzatát. 1963-ban nagymértékben nőtt a fűtőanyag-szükséglet. A szénbányászat több, mint egymillió tonnával túlteljesítette tervét. Az ipar egészén belül a vegyipar termelése nőtt a leggyorsabban. A vegyipar 1963-ban 11 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban, és mintegy 9 százalékkal többet, mint amennyivel az ötéves terv 1963- ra vonatkozóan számolt. A gépipar termelése 1963-ban 8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A gépiparon belül a híradástechnika és a műszeripar jelentősen növelte termelését. 1963-ban növekedett a köny- nyűipar és az élelmiszeripar termelése, bővült a termékek választéka. A könnyűipar ágai közül a kötszövőipar, a bőrkon- fekció-ipar és a bútoripar, az élelmiszeriparon belül a konzervipar, a tejipar és az édesipar termelése az átlagosnál jóval nagyobb mértékben növekedett. AZ 1963. ÉVI TELJES TERMELÉS A foglalkoztatottak száma az állami iparban egy év alatt 43 770 fővel, 3,7 százalékkal emelkedett, ez valamivel több, mint amennyit a terv előírt. A termelés növekedésének nagyobb hányada adódott a létszám növekedéséből (és a túlórákból), mint 1962-ben, 1963- ban az egy munkásra és alkalmazottra jutó napi átlagos teljes termelés az állami iparban 3,3 százalékkal nőtt. Ez a növekedés kisebb, mint amennyivel az éves terv számolt. Mezőgazdaság — felvásárlás A mezőgazdaság termelése a második ötéves terv első három évének mindegyikében növekedett és 1963-ban — előzetes számítások szerint — 4 5 százalékkal volt több, mint az előző évben és 6—7 százalékkal haladta meg az 1960. évi szintet. Az elmúlt három év alatt a növénytermelés értéke 8—9 százalékkal, az állattenyésztésé körülbelül 4 százalékkal növekedett. Az elén eredmények ellenére a mezőgazdasági termelés növekedése elmaradt mind az 1963. éves, mind az ötéves tervben az elmúlt három évre számításba vett növekedéstől. A kenyérgabona vetésterülete 1963-ban 247 000 kát. holddal, 11 százalékkal volt kisebb, mint 1962-ben, és kb. ugyanennyivel volt kisebb a tervezettnél is. A hosszú és rendkívül hideg tél folyamán az őszi gabonavetések egy része kipusztult, a megmaradt vetések kiritkultak, őszi búzából holdanként 9,0 mázsa termést takarítottak be. Az előző évinél kisebb gabonavetésterületen és az alacsonyabb termésátlagok folytán 1963-ban 1 738 000 tonna kenyérgabona termett, 454 000 tonnával kevesebb, mint 1962- ben. A kipusztult őszi árpa vetésterületét tavaszi árpából csak részben sikerült pótolni, s így 228 000 tonnával kevesebb takarmánygabonát takarítottak be, mint az előző évben. 1963 őszén lényegesen nagyobb területen vetettek kenyérgabonát, mint az előző években. A kenyérgabona jelenlegi vetésterülete az 1963. évi tavaszi vetésállományt 330 000 kát. holddal. 16 százalékkal haladja meg. kukoricából mind a tervezettnél, mind az előzi évinél több termést takarítottak be. A szálastakarmányok terméseredményei is kedvezőek voltak >963- ban. Cukorrépából rekordtermés volt: 6 százalékkal kisebb vetésterületen mintegy 28 százalékkal több cukorrépa termett, mint 1962-ben. A holdankénti termésátlag kb. 165 mázsa volt, nagyobb mint eddig bármikor. Zöldségféléket közel 10 százalékkal nagyobb területen termeltek, mint 1962-ben. Egyes gyümölcsfélékből — körte, szilva, őszibarack — 1963- ban kevesebb, bogyósokból, kajszibarackból viszont több termett, mint az előző évben, almából pedig kimagasló termés volt. A szőlőtermés mennyisége is meghaladta az utóbbi évek átlagát. A műtrágya-felhasználás 1963- ban az ötéves tervnek megfelelően körülbelül 70 százalékkal haladta meg az 1960. évi szintet. Ez egy kát. hold megművelt területre (szántó, kert és szőlő) számítva kb 127 kilogramm műtrágyafelhasználást jelent. Az ötéves terv első három évében a tervezettnél jóval nagyobb mértékben nőtt az öntözött terület. 1963-ban 450 000 kát. holdat öntöztek, csaknem annyit, mint amennyit az ötéves terv 1965-re előírt. Az 1963-ban beruházott mezőgazdasági gépek értéke egy- harmaddal több volt, mint amennyit az előző évben beruháztak. Az új erő- és munka- gépberuházásokkal tovább javult a mezőgazdaság gépellátottsága. 1963-ban a mezőgazdaság kb 9500 traktort és számos munkagépet — egyebek között 6700 traktorekét, közel 1800 arató-cséplőgépet és mintegy 2000 silókombájnt kapott. 1963. év végén kereken 54 000 traktor volt az országban. Az 1963. szeptember végi állatszámlálás adatai szerint a sertések száma 7 millió volt, 731 000 darabbal kevesebb, mint az előző évi őszi állatszámláláskor. A kocaállomány viszont 55 000 darabbal több volt, mint egy évvel korábban. A szarvas( k 'W !&! ;' “.í ^ Mérlegen a falusi művelődés is (M. L.) A zárszámadás nemcsak azért legfontosabb eseménye minden termelőszövetkezet életének, mert ekkor kapja meg a tagság egész évi fáradozásaiért a fizetséget. — Ahol csupán efféle elszámolásnak tartják a zárszámadást, ott fél munkát végeznek. Már a szó jelentése iij utal az esemény lényegére: számadás, tehát összefoglalás, értékelés. Amelyben nemcsak arról van szó, hogy ki menynyit keresett, mennyi a mun- . kaegység értéke, hogyan gyarapodott a közös vagyon, milyen a mérleg. Tartalmaznia kell a közgyűlés beszámolójának a termelőszövetkezet életét érintő minden fontos kérdést. Mindezt, ami a közös gazdaságban történt, ami a közösség életét befolyásolta az elmúlt évben, akár jó, akár kedvezőtlen irányban. A beszámolók többsége ilyen ma már. De többnyire még mindig kimarad belőle egy mind fontosabb területe a szövetkezet életének: a művelődés, a kulturális tevékenység. A szövetkezeti parasztság nem úgy él, mint néhány holdat művelgető egyéni gazda korában. Legfőképpen azért nem, mert megszűnt régi szegénysége, vagy értelme veszett addigi kuporgató takarékosságának. Most rádiót, motorkerékpárt, bútort, mosógépet, jó ruhát vesz. olvas, áldoz a szórakozásra. És nagyon sokan, mind többen tanulnak is. Ma már fontos eseménye a parasztemberek életének, a szövetkezet működésének a kirándulás, a színház- látogatás, az ismeretterjesztő előadássorozat, a tsz-akadé- mia, a szakmunkásképzés, a traktoros tanfolyam, a politikai oktatás, esetleg a klub munkája stb, stb.. . Már a felsorolásból is látható, hogy milyen sokrétű, gazdag ez a kulturális tevékenység, amire a szövetkezeti parasztság igényt tart, s amire lehetősége van. A beszámolókból azonban a művelődés ügye eddig jobbára kimaradt. Legfeljebb any- nyi szó esett róla, amennyit a szociális és kulturális alap felhasználásával kapcsolatban el kellett mondani. Számottevő tényezővé vált a művelődés, a kulturált szórakozás a termelőszövetkezetben. Másfelől égető szükséggel jelentkezik a szakképzés igénye; olyan gyorsan kellene növelni a képzett szakmunkások számát a korszerű gazdálkodási módszerek elterjesztése érdekében, hogy a jelenlegi ütemben kilátásunk sincs a feladat teljesítésére. Az eddiginél sokkal többet kell törődniük a szövetkezetek vezetőinek is a művelődéssel és a szakképzéssel. Hiszen elsősorban a szövetkezet érdekei követelik ezt. A zárszámadás a falusi politikai munka csúcspontja. — Nemcsak a vezetők, hanem az egész tagság közös ügye is, a szövetkezet életének teljes keresztmetszete. Tehát egyetlen gazda és egyetlen mozzanat sem maradhat ki belőle. Ahol jól készítik elő a beszámolót, ott. a vezetők szó szerint minden emberrel elbeszélgetnek. érdeklődnek gondjaik és javaslataik felől. Nem maradhatnak ki ezekből a beszélgetésekből az idén, és azután a művelődés munkásai sem. A tsz- és KlSZ-kultúr- felelősök. a tanfolyamvezetők, a népművelési ügyvezetők és a művelődési otthonok igazgatói. A beszámolóknak pedig tükrözniük kell ezeket a beszélgetéseket, a tapasztalatokat és a terveket. Tavaly már eljutottunk odáig, hogy az országban elsőnek a mi megyénk termelő- szövetkezeteinek jó néhánya a gazdasági tervekkel együtt, vagy legalábbis azokra építve elkészítette a kulturális tervét. A beszámoló adjon képet ennek a tervnek az állásáról. Hiszen ugyanolyan legsajátabb ügye a szövetkezetnek ez is, mint a munka megszervezése és a gazdasági eredmények. A jövő eredményeinek megalapozásában pedig sorsdöntő jelentőségű tényező. marhaállomány 1963. szeptember végén 1 908 000 darab volt, 4,7 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A tehénállomány 1963. évben 4,1 százalékkal csökkent. Az állomány minőségi összetétele javult, nőtt a tej hozam és a tejtermelés a tehénállomány csökkenése ellenére elérte az előző évit. 1963-ban a felvásárlás kb. 6 százalékkal volt több, mint az előző évben, de nem érte el azt a szintet, amellyel a terv számolt. A növényi termékek felvásárlása 11 százalékkal, a vágóállatok és állati eredetű termékek felvásárlása 3 százalékkal nőtt 1962-vel összehasonlítva. A felvásárlás növekedése mellett a központi árualapokra irányuló kereslet is fokozódott. A saját termelésből származó fogyasztás tovább csökkent. Közlekedés 1963-ban a közlekedési vállalatok összesen — árutonnakilométer alapján számítva — 8 százalékai nagyobb teljesítményt értek el, mint 1962-ben és többet, mint amennyit a terv- előirányzott. A közlekedés a rendelkezésre álló járműállomány és technikai felszereltség mellett nem tudta maradéktalanul kielégíteni — különösen a torlódások folytán — megnövekedett szállítási igényeket. (Folytatás a 3. oldalon.) Az 1962. évi termelés Az 1963. évi terv százalékában százalékában Nehézipari Minisztérium 10.9,3 101,5 Kohó- és Gépipari Minisztérium 105,6 98,2 Építésügyi Minisztérium (iparvállalatai) 105.9 100,5 Könnyűipari Minisztérium 106,2 101,3 Élelmezésügyi Minisztérium 108,8 100,9 tanácsi ipar 101,5 102,3 állami ipar összesen 107,0 100,2 Egyes fontosabb iparcikkek termelése 1963-ban a következőképpen alakult: AZ 1963. ÉVI TERMELÉS Mennyiségben Az 1962. évi termelés százalékában szén 30,5 millió t 106,4 kőolaj 1,8 millió t 107,0 villamosenergia 9,7 milliárd kwó 106,0 acél 2,4 millió t 101,8 nitrogénműtrágya 387 ezer t 109,6 szuperfoszfát 513 ezer t 121,1 traktor 3110 db 122,0 autóbusz 2375 db 101,1 televízió-vevőkésziilék 251 292 db 119,6 mosógép 168 318 db 127,4 hűtőszekrény 36 085 db 212,2 hús 211,9 ezer t 95,4 cukor 375,0 ezer t 104,9 vaj 17,7 ezer t 120,9
