Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-11 / 289. szám
/ H, MMd» 3. oldal Elegendő és jó minőségű tőmegtakarmányt tároltak Takarékoskodni kell az abrakkal Életközelségben Takács Bélától, a megyei tanács vb főállattenyésztőjétől érdeklődtünk: Hogyan készültek fel közös gazdaságaink a téli takarmányozásra, az állatállomány átteleltetésére. — A termelőszövetkezetek majorságában, bármerre járunk is a megyében, hatalmas szénakazlakkal találkozhatunk — mondotta. — Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a jó minőségű tömegtakarmányokból az ellátottság az idén sokkal jobb, mint a korábbi évek bármelyikében. Igaz, a lucernára kedvező időjárás volt ebben az évben, így a gazdaságok négyszer-öt- ször is kaszálhatták a táblákat. De ennél is fontosabb az, hogy szakszerű, eredményes küzdelmet vívtak a kártevők ellen, számos helyen fejtrágyát és öntöző vizet is juttattak a pillangósokra. Legfőképp azonban a betakarítás korszerűsítését hangsúlyozzuk, az állványos és a hideg levegős szénaszárítást. — A silótakarmányokat illetően valamivel kedvezőtlenebb a helyzet, bár különösebb problémánk e tekintetben sincs — folytatta a főállattenyésztő. — A fővetésű silókukoricát megviselte az aszály, így ebből - a tervezett 400 ezer köbméter helyett csak 200 ezret tudtak tartósítani a szövetkezeti gazdaságok. A kiesést azonban nagyrészt sikerült pótolniuk a másodvetésű silókukoricából, a csöves kukorica szárából, valamint répaszeletből és — koronából. Dicséretes, hogy a gazdaságok újból kezdik „felfedezni” a takarmányrépát. A hosszú ősz kedvezett a legeltetésnek, sőt ezentúl a korán elvetett és megbokrosodott gabonafélék igényelték is a legeltetést. Ez a begyűjtött takarmányokban eredményezett megtakarítást. — Az abrak problémája az idén sem megoldott. A hiány ugyan valamivel kisebb mint tavaly, de még így is jelentős, 2350 vagon. A központi készletből ennek csak az egyharmada lesz biztosított. A takarékosság tehát elkerülhetetlen. De nem akármilyen, hanem az ésszerű takarékosságra hívjuk fel a tsz-ek figyelmét. A megyei főállattenyésztő elmondotta még, hogy az állatlétszám emelkedésével párhuzamosan jövőre sem növekedik a takarmánytermő-terület, minthogy a szőlő- és a gyümölcstelepítés, valamint a kenyérgabona meghatározott területeket foglal el. Ezért a takarmánynövények, közöttük is főképp a kukorica terméshozamának erőteljes növelésére van szükség, ezenkívül a rét- és legelőgazdálkodás megjávítására. HARMINCÖT üzem pártirányítását összefogni nemcsak fontos feladat, — hiszen éves szinten egymilliárd forint termelési értékkel képviselik az ipart — hanem sokoldalúan összetett, nehéz munka is. Elgondolható, milyen nehéz helyzet elé került a bajai járási-városi pártbizottság, amikor a múlt év novemberében hosz- szabb tartamú . pártiskolára ment az iparügyeket kezében tartó elvtárs. Ez a körülmény, vagy amint Varga Mózes elvtárs meghatározta, a szükség hívta életre a pártbizottságot segítő ipari társadalmi bizottságot. Ennek huszonhét tagja közül tizenkilenc a minisztériumi, tanácsi, kisipari, termelőszövetkezeti vállalatokat képviselő műszaki, adminisztratív, sőt kereskedelmi szakember, nyolc pedig a pártbizottsági tagok sorából való. Tevékenységük mindenre kiterjed, ami az ipar, kereskedelem munkáját eredményesebbé teszi. Mi volt például a gyakorlat azelőtt, amikor egy üzem működéséről akart képet alkotni magánqk a pártbizottság? Az adott vállalat igazgatója — a reszortosok részjelentései alapján — elkészítette a beszámolót, amelyet megvitatott a párt- bizottság, Tény, hogy volt mit elemezni a tudományos elvek alapján megszerkesztett beszámolókon ; tehettek fel számos kérdést, vitatkozhattak az ösz- szefüggéseken; s helyt kapott abban az önbírálat is. Végeredményben mégiscsak papíron rögzített tények, megállapítások, kimutatások tükrözték a szóban forgó üzem életét. AZ IPARI társadalmi bizottság életközelségben oldja meg ugyanezt a feladatot. Amikor a helyi AKÖV-nél folyó párt-, szakszervezeti, gazdasági, személyzeti munka megvizsgálása került sorra, a bizottságból öszeállítot brigád az AKÖV kecskeméti központjának képviselőjével kiegészítve, a helyszínen tanulmányozta ezeket a munkaterületeket. Közreműködött a beszámoló elkészítésében, javaslatokat adott a párt- bizottságnak a szükséges határozatok meghozatalához. Rendkívül hasznos és a régebbi módszernél sokkal mélyebb összefüggéseket tár fel az ilyen emberközelben végzett felmérés. így ismert meg a pártbizottság olyan körülményeket, melyek a helyiek által készített régebbi beszámolókban nemigen kerülhettek volna napvilágra. Akut bajokat szüntetett meg itt — természetesen személy- cserékkel is — az ipari társadalmi bizottság közvetlen, hozzáértő, gyakorlati módszere. EZEK A módszerek érvényesültek, amikor a tanácsi, vagy ktsz-üzemek munkájának felmérését végezték, de így tájékozódnak a 4 minisztériumi vállalat problémáiról is. Természetesen nemcsak a hibákat keresik, hanem szemük van minden pozitívum észrevevé- sére, s a jó tapasztalatokat terjesztik. így adtak értékes segítséget egy-egy vállalatnak, amikor az I. negyedévi általános lemaradás felszámolására készítették intézkedési terveiket. Mégis az a legfontosabb a bizottság operatív munkájában, hogy az eredményes munka akadályait, a mélyebben rejlő okokat igyekszik nagy szakmai, közgazdasági tájékozottságával felkutatni. Ezt tették például a fatömegcikkipari vállalat és a nádgazdaság esetében, ahol nagy lemaradás mutatkozott a tervteljesítésben. Bizonyára felsőbb szervek is okulnak olyan megállapításaikból, hogy a fatömegcikkipari vállalatnál a profitváltozáshoz nem készítették elő megfelelően a gépeket, s a terv is feszített volt az adottságokhoz mérten. Viszont az üzemben is gondos elemzés alá veszik, hogyan csökentsék az anyag sok felesleges mozgatását, míg a deszkából láda lesz. Most tanulmányozza az ipari társadalmi bizottság a jövő évi termelés előfeltételeit. A gép- kapacitástól kezdve a személyi kérdésekig mindenről jelentést tesz a pártbizottságnak, egyben javaslatokkal is él, hol milyen intézkedésekre lesz szükség. UGYANCSAK nagy szolgálatot tesz a bizottság annak tudományos feldolgozásával, hogy az ipartelepítési programban melyek a területére legalkalmasabb iparágak, s ezekhez mennyi munkaerőt, energiát, szállítási kapacitást s egyéb nélkülözhetetlen feltételt tudnak biztosítani. Nemcsak akkor foglalkoznak azonban egy-egy üzemmel, ha a pártbizottság erre megbízást ad. Érzékenyen rajta tartják kezüket az ipar, kereskedelem érverésén, s mikor úgy látják, hasznos az útmutatás a kollektíva szélesebb látóköréből kifolyólag is — közvetlen, mondhatni baráti beszélgetésre is meghívnak egy-egy igazgatót. Nem egy esetben ilyen alkalmakkor segítették túl a vezetőket nehéz akadályokon. Baján igen hasznosnak bizonyult az ipari társadalmi bizottság egyévi munkássága, s hogy máshol is felismerték a társadalmi segítségnek ebben a formájában rejlő lehetőségeit, bizonyítja: Dunaújvárosban velük egvidős a hasonló céllal működő bizottság. Tóth István Számadás és reménység A csend zúzmarásodik a lakiteleki szőlősparcellák között, a tél immár teljesen igájába hajtotta a tájat. De a Szikra Tsz gazdái, vezetői — ha a földeken már nincs is mit tenniük — megtalálják maguknak az elfoglaltságot. Az idei év lezárására készülnek, amelyből majd kihajtanak a jövő év tervei, feladatai. Az összegezés munkája már megkezdődött. Erről, s az eljövendő tennivalókról nyilatkozik az alábbiakban a közös gazdaság három vezetője: a főkönyvelő, a főmezőgazdász és az elnök: Bus László főkönyvelő Megkezdtük a leltározást. Az ellenőrző bizottság elnökének vezetésével -három bizottság végzi ezt a munkát. Ennek megfelelően a területet három körzetre osztottuk fel, s a bizottságok tagjai az előzetesen lefolytatott helyszíni tanulmány alapján pontosan tudják, mit hol találnak meg. A bizottságok naponta beszámolnak az elvégzett munkáról, s egyben megkapják a másnapi tennivalókat. Ügy gondoljuk, a nagy munkának ezt a részét december végére befejezzük. Aztán jön még a neheze! Egyeztetni kell az adatokat, a leltárt a főkönyvvel, a főkönyvet az elemző könyveléssel, a gazdák év közbeni részesedésének nyilvántartását — magukkal a gazdákkal; mégpedig egyenként. Ha figyelembe vesszük, hogy gazdáink létszáma 940, elképzelhető, hogy ez sem kis munka. Mészáros István főmezőgazdász Már most látható, hogy az idei zárszámadás sok tanulsággal szolgál számunkra. Hogy eredményes munkát végeztünk, bizonyítja, hogy szőlőből, burgonyából, rozsból és árpából a tervezettnél nagyobb volt az átlagtermésünk. Létesítettünk 118 hold lucernást, 26 hold szőlőt és 16 hold gyümölcsöst. Az utóbbit terven felül. A szőlő és a kapások művelése százalékos volt, mivel azonban a szőlő termőképessége nem egyforma, így az ösztönzés sem érvényesült egyenlő mértékben. Húszmázsás átlag 3600, 30 mázsás átlag predig 5400 forint jövedelmet biztosított a gazdáknak egy hold szőlő után, figyelembe véve a 40 százalékos részesedést. A jövedelem- elosztás alakításában tovább kell lépnünk a jövő évben. A vegyszeresen gyomirtott kukoricánál feleslegessé válik a százalékos művelés, s az új ültetvények gondozásánál a kész- pénzfizetést alkalmazzuk. Annyit máris elárulhatok, hogy a munkaegység értéke eléri a 30 forintot. A tavalyi 21 forinttal szemben ez nagy haladás. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a kertészetből több mint egymillió forint volt a bevételi kiesés. Ennek ellenére az áruértékesítési tervünket sikerült teljesítenünk. Nekem is az a véleményem, hogy a jövedelemelosztást tovább kell fejlesztenünk, éppen ezért az állattenyésztésben és a kertészetben is bevezetjük a készpénzfizetést, premizálással egybekötve. 1400 darab — egy negyedévben A Kiskunhalasi Vastömegicikkipari Vállalat telepén 1400 darab hulladékgyűjtő készül egy negyedév alatt. Budapestre, Pécsre, Debrecenbe, Miskolcra szállítják azokat a köztisztasági vállalatok megrendelésére. — Lázár János, Gye- nizse Pál és Hideg József éppen a tetőillesztés, egyemge- tés, reszelés munkálatait végzi a befejezés előtt álló ládákon. (Pásztor Zoltán felvétele.) Kresz-leclce László királyunk magasodhatott ki eny- nyire hadnépé bői, mint ez a rendőr bácsi az úttörő pajtások közül, itt a bajai Jelky András szobránál. Piros, sárga, fehér, kék háromszögletű örsi zászlók lengenek a gyerekgyülekezet feje felett. A fiatal tanító nénik a hallgatózó járókelőkkel együtt élvezik, milyen odaadással figyelnek a nebulók a kreol arcú, tagbaszakadt rendőr főtörzsőrmesterre. — Tehát gyerekek, ki tudná megmondani, miért lesz kötelező júliustól kezdve a kerékpárokon is hátsó lámpa? Többen nyújtják a kezüket. A főtörzsőrmesternek nem könnyű választani, kit szólítson. \ — Mondjad csak, te kis szöszi — int az egyikre. — Azért, hogy messziről és biztosabban észre lehessen venni, ha például autóval megyünk, és előttünk kerékpár halad. Így nem történik meg, hogy nekimenjünk és elüssük... — Jól van, elég. Köszönöm. .. Van-e még valami kérdésetek? Néhány kéz felemelkedik. — Tessék! — szólítja az új jelentkezőt. — Részegen nem szabad motort vezetni, ugye? — De nem ám... Még gyalog se szabadna berúgva közlekedni. De némelyek szeretik az üveget — jól megszivornyázni, szájukra venni, mint a Lehel kürtjét. Így e — mutatja a rendőr szájához emelve a láthatatlan poharat. A gyerekek nevetnek a „Lehel kürtjén” — a főtörzs pedig folytatja. — Biztosan ismertek ilyen ivós bácsikat, akik négykézláb szoktak hazamenni. Kezüket elvágja valami üvegdarab, odahaza meg azt mondják a feleségüknek, hogy rátapofitak a rossz emberek. így van-e? — Igen! — zeng a kórus, s egy cérna hang még megtoldja. — A mi szomszéd bácsink kezére meg az ajtót csukták rá. .. — Jól van, gyerekek, látom, értitek a dolgot. Ha valami KRESZ-problémátok lesz, keressetek fel bármikor, bizalommal. Tudjátok, hol találhattok. Alig akarnak megválni a gyerekek a barátságos rendőr bácsitól. Az állomás felé tartó csoport a „Nyuszi Örs zászlaja alatt nekiiramodik. Szemben velük ismerős úttörő hajt biciklijével a járda kellős közepén. — Szállsz le azonnal! — kapják körül hárman is. — Azt hiszed, egymagad vagy a világon? Vagy azt akarod, hogy szóljunk neki? — intenek a hatalmas rendőr irányába, aki még mindig magyaráz a kitartó érdeklődőknek. A gyerek olyan sebesen ugrik le, hogy csak úgy csörömpöl bele a bicikli... (ti i Borsos Sándor elnök
