Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-11 / 289. szám

*. oldal 1963. december 11, szerda Folytatta tanácskozását as SZKP Központi Bizottságának plénuma AZ SZKP Központi Bizottsá­gának plénuma megkezdte a vitát Hruscsov miniszterelnök, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára hétfőn elhang­zott beszámolójáról. A keddi ülés első felszóla­lója Voronov, az Oroszországi Föderáció Minisztertanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy az 1958 májusi plénum óta eltelt öt esztendő alatt megteremtet­ték az országban a vegyipar •zilárd tudományos és műszaki alapját. Rövid idő alatt 24 új gyár és körülbelül 200 kisebb vegyipari üzem épült fel. Pjotr Seleszt. Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára elmondotta, hogy a köztársaság a vegyi termékek gyártása terén az elsők között áll a Szovjetunióban 1970-ré 26 millió tonnára szándékoznak növelni a műtrágyagyártó vál­lalatok kapacitásét. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy a műtrágya felhasználása a szovjet kutatók által kiter­melt magas hozamú búzafajték- kal együtt további jelentős terméshozam-növekedést ered­ményez. Lehetővé válik, hogy az átlagtermés hektáronként 45—50 mázsára emelkedjék a legjobb talajú vidékeken. Fel­vetődött annak a lehetősége is, hogy Kubányt Oroszország leg­nagyobb rizstermelő területévé fejlesszék. MINDEN felszólaló érintette a népjólét emelésével kapcsolatos problémákat is. Jegoricsev, a moszkvai pártszervezet vezető­je például bejelentette, hogy 1954 óta 670 ezer lakást építet­tek a fővárosban és 3 millió 300 ezer ember költözött új la­kásba. A moszkvai ipar a mun­ka termelékenysége és az elő­állított termékek mennyisége tekintetében elérte az 1965-re előirányzott szintet. Rasidov, az Üzbég Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára bejelentette, hogy a köztársa­ság kolhozai és szovhozai a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére rekordmennyiségű gyapotot szüreteltek, — 3 mil­lió 670 ezer tonnát. A vegyipar termékeinek alkalmazása nél­kül nem lehettünk volna képe­sek ilyen eredményekre — hangsúlyozta Rasidov. * A NYUGATI sajtó nagy teret Szentel Hruscsov hétfőn elhang­zott beszámolójának, mely a szovjet népgazdaság fejlődésé­nek távlatait és közvetlen fel­adatait vázolta fel. Egybehang­zó megállapítások szerint nagy jelentőséget tulajdonítanak an­nak, hogy Hruscsov hangoztatta a Szovjetunió készségét a Nyu­gattal kialakult kereskedelmi kapcsolatok lényeges bővitésére. Az Egyesült Államok hírügy­nökségei kiragadták Hruscsov beszédének azt a részét, hogy a szovjet kormány kész egész vegyipari üzemeket rendelni kapitalista országok cégeitől. A New York Times moszkvai tu­dósítója „a szovjet élet fontos politikai eseményének” nevezte a központi bizottság plénumát. A plénum megjelöli a gazdag kommunista társadalom meg­teremtéséhez vezető új út szov­jet stratégiáját — írja a tudó­sító. „EGYETLEN katonai jelentő­ségű kérdés sem szerepel a napirenden*- — írja az Aurore. Egyedüli cél a mezőgazdasági termelés emelése, ami bizonyít­ja, hogy a szovjet politika a népjólét fokozására irányul — állapítja meg a tudósító. Ha­sonló gondolatokat fejteget a Combat kommentárja is. Az AP hozzáteszi: Hruscsov új gaz­dasági programja végső győzel­mét látszik jelezni a több fo­gyasztási Cikk termelését szem előtt tartó tervezésnek. Újabb fragéd'a *enyegeli Vasonfot RÓMA. (MTI) Több mint 20 millió köbmé­ter föld megcsuszamlása fe­nyegeti Vaiont völgyét, ezért egyik pillanatról a másikra be­következhet az újabb kataszt­rófa az októberben teljesen el­pusztult Longarone, Erto és Casso vidékén, továbbá Cimo- laisban. Ezt a szörnyű hírt ad­ták tudtul az elmúlt napok­ban Longaroneban tartott ösz- szejövetelen. amelyen a város újjáépítéséről kellett volna tár­gyalni. Ezzel szemben sem Lon- garonet, sem a szomszédos te­lepüléseket nem lehet többé újjáépíteni, s az embereknek új lakó- és munkahelyet kell keresniök. Löngárone községi tanácsa feljelentést tett a Sade villa­mosipari monopólium ellen — az egyik felelőse az októberi tragédiának —, s követelte, hogy térítse meg az okozott károkat mind a városnak, mind lakosságának. Kelet-afrikai államszövetség nehézségei A válság hangja és Németország TÖBB JELENTŐS és érdekes hír érkezett az afrikai államokból. Zan­zibar függetlenné válá­sa, december 12-én pedig Ke­nya önállósága látszik a legér­dekesebbeknek, hiszen ezzel vol­taképpen elhárul az utolsó aka­dály a tervezett kelet-afrikai államszövetség megalakításának «ltjából. Ennek ellenére a föde­ráció aligha valósul meg a kö­zeljövőben. Régi keletű az az eszme, hogy Tanganyika. Ugan­da, Kenya és Zanzibar állam- szövetségben egyesüljön. Egy most lezajlott tanácskozás Nai­robiban azonban azt tükrözte, hogy a föderáció-ügy még igen kezdeti stádiumban van. A szak­értők valamilyen szövetségi par­lament és egy háromtagú bi­zottság létrehozását javasolják, amelyben minden tagnak vétó­joga lenne. Kérdés, hogy meny­nyire Valósítható ez meg. Szinte a szövetség megvalósításánál sürgetőbb probléma ugyanis, hogyan lehet a meglevő együtt­működési formákat, a Közös Piacot fenntartani a tagállamok függetlensége után. Nyilvánvaló, hogy ezek fenntartása és afrikai irányítás alá vétele volna a leg­ésszerűbb. Egy párizsi hír ar­ról számol be, hogy a kongói reakció újabb manőverekkel igyekszik a maga oldalára állí­tani a szakszervezeteket és biz­tosítani az azok résztvételét az alkotmány kidolgozásával fog­lalkozó bizottság munkájában. Ennek értelmében 1964 első fe­lében parlamenti választásokat tartanának az országban. A kon­gói képviselőház és szenátus azonban hevesen ellenzi az or­szág alaptörvényének, az alkot­mánynak a választások előtti módosítását. Ezért a kormány a parlament munkáját felíüg­EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN gesztette, s az antidemokratikus alkotmánytervezet elfogadtatá­sába a szakszervezeteket és más kongói szerveket is szeretné be­vonni a kormány. A legnagyobb politikai pártok és szervezetek azonban, melyeknek vezetőit börtönbe vetették, ellenzik a bi­zottság létrehozását és szeret­nének továbbra is a parlament­re támaszkodni. Ben Bella algériai elnök a ke- lef-szaharai Ouargla városban nagygyűlésen jelentette be, hogy 1964 a nagy beteljesülé­sek esztendeje lesz, melyben konkretizálódik majd az algé- riai forradalom. ŰJ LEHETŐSÉGET nyitott a Nérrw* Demokratikus Köztársa­ság kormánya Európa minden bizonnyal legbonyolultabb és legveszélyesebb gondjának, $ né­met kérdésnek a megoldására. Walter Ulbricht, a Német Szo­cialista Egységpárt első titkára, az NDK államtanácsának elnö­ke úgy nyilatkozott, hogy ma is lehetségesnek tartja Német ország újraegyesítését, kijelen­tette, hogy hajlandó erről Er­hard nyugatnémet elnökkel bár­mikor tárgyalásokat folytatni. Ily módon Ulbricht voltakép- képpen egy „német csúcstalál­kozóra” tett ajánlatot. E pilla­natban azonban az NDK béke­szeretettől és valóságérzettől áthatott ajánlata csaknem tel­jes „adenaueri merevségben” találja a bonni politikát, össz- német viszonylatban ez a poli­tika továbbra is az NDK lété­nek el nem ismerésén alapszik, ami természetesen lehetetlenné tesz minden érdembeni tanács­kozást. A válság lényege éppen az, hogy leköti Nyugat- Németor3zágot egy olyan agresszív és háborús politika mellett, mely nek céljait, például az NDK bekebelezését „politikai eszkö­zökkel nem lehet elérni”. Az erőszak eszközeinek használatát pedig a nemzetközi erőviszo­nyok valósága teszi lehetetlen­né Bonn revansistái számára. Az NDK ajánlata hozzájárulhat ahhoz, hogy fokozatosan felol­dódjék Bonn politikájában a merevség, s az Erhard-kabinett rálépjen a valóságot tudomásul vevő politika útjára. Teliesitetie éves tervét a Kéziszerszámgyár Reszelögyáregysége December 9-én este — 22 nappal a határidő előtt — tel­jesítette egész évi termelési tervét a Kéziszerszámgyár Kecskeméti Reszelőgyáregysége. Ez annál is inkább figyelemre méltó eredmény, mert az üzem­nek év közben 46,8 millió fo­rint értékű saját beruházást kellett végrehajtani,. ennek ke­retében műhelyeket átépíteni, s közben a termelés folyama­tosságát biztosítani. A gyár ez évben eddig négymillió 100 ezer darab reszelőt, mintegy 10 szá­zalékkal többet adott a népgaz­daságnak, mint tavaly. Év vé­géig még ötmillió forint ér­tékű reszelőt gyártanak, ami annyit jelént, hogy előrelátha­tólag 112 százalékra teljesítik 1963. évi tervüket. Az év végére eső heti pihenőnapok áthelyezése A dolgozók pihenésének biztosítása és a termelési berende­zések jobb kihasználása érdekében a kormány határozatot hozott az év végére eső heti pihenőnapok áthelyezésére. A határozat szerint az év végi munkanapok és pihenőnapok az alábbiak szerint alakulnak: 1963. december 20, péntek rendes munkanap 1963. december 21, szombat rendes munkanap 1963. december 22, vasárnap rendes munkanap 1963. december 23, hétfő szombati munkaidő-beosztás 1963. december 24, kedd heti pihenőnap 1963. december 25, szerda munkaszüneti nap 1963. december 26, csütörtök munkaszüneti nap 1963. december 27, péntek rendes munkanap 1963. december 28. szombat rendes munkanap 1963. december 29, vasárnap rendes munkanap 1963. december 30, hétfő szombati munkaidő-beosztás 1963. december 31, kedd heti pihenőnap 1964. január 1, szerda munkaszüneti nap A megszakítás nélkül működő (folyamatos) üzemek munka­idő beosztását a határozat nem érinti. A bérkifizetéseket a pénzügyminiszter a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsával egyetértésben a következőképpen szabályozta: A december 20-án, 21-én, 22-én és 23-án esedékes béreket december 20-án; a december 24-én és 25-én esedékes béreket 21-én*, a december 26-án és 27-én esedékes béreket 22-én; a december 28-án és 29-én esedékes béreket 28-án; a december 30-án, 31-én és január 1-én esedékes béreket december 29-én fizetik ki. A más napokon esedékes bérek fizetése változatlan. Ugyancsak változatlan az állami építőiparban a december 23-i részfizetési nap is. (MTI) Politika könyv^apoVa’ renifez a IteiM Kön.vk adó decemberben és .aruárban A Kossuth Könyvkiadó poli­tikai könyvnapokat rendez a következő hetekben szerte az or­szágban. A cél elsősorban az, hogy a falu lakosaival megis­mertessék a politikai könyve­ket, megkönnyítsék a vidéken élők tájékozódását a legfonto­sabb világnézeti kérdésekben. A politikai könyvnapok alkalmá­ból nemcsak a könyvek jutnak el mintegy ezer községbe, ha­nem a legtöbb helyen ünnepé­lyes megnyitókkal, előadások­kal avatják fontos kulturális eseménnyé ezt a kezdeménye­zést. A megye öt járásában decem­berben, a másik három járás­ban pedig — Dunavecsén, Kis­kunhalason és Kiskunfélegyhá­zán — januárban rendezik meg a politikai könyvnapokat, ösz- szesen 52 helyen rendeznek majd kiállításokat, főként a fal­vakban, azonkívül néhány ter­melőszövetkezetben, állami gaz­daságban és üzemekben. — A könyvnapok alkalmával a pro­pagandisták és az aktívák sze­mélyesen is elviszik a könyve­ket az olvasókhoz, s felhasznál­ják ezt a lehetőséget a pártfo­lyóiratok terjesztésére is. Az első kiállítást tegnap ün­nepélyes keretek között nyitot­ták meg Kecskeméten a Zo­máncipari Művekben, ahol há­rom napig válogathatnak az üzem dolgozói a Kossuth kiad­ványaiból. Zanzibar független 1963. december 10-én újabb független állam született Afrikában. E napon — háromnegyed évszázados brit véd­nökség után — a Zan- zibári Szultánság visz- szanyerte szuverenitá­sát. Az afrikai konti­nenstől csupán 60 km távolságra, két na­gyobb (Zanzibár és Pemba), valamint több kisebb koráll-szigeten fekszik a 2650 négy­zetkilométer nagyságú és 312 ezer lakosú Zanzibári Szultánság. Zanzibár arab ere­detű állam. Hatalma csúcsán a kelet-afri­kai rabszolgakereske­delem központja volt. Az afrikai partvidék­nek Közép-Tanganyi- kától Közép-Szomáliáig húzódó szakaszára (ezen belül a napjaink­ban is nagy jelentő­ségű Mombasa kikö­tőjére is) kiterjedt szultánjának fennha­tósága. A kenyai partvidék­nek egy részét és La- mu, valamint Patta szigeteit — összesen 5600 négyzetkilométer­nyi területet — a zan­zibári szultán a XIX. század utolsó harma­dában a Brit Kelet­afrikai Kereskedelmi Társaságnak adta bér­be. E területről — me­lyet a későbbiek fo­lyamán Nagy-Britan- nia „kenyai Védnök­ség” néven a kenyai gyarmatához csatolt — Zanzibár közvetle­nül függetlenségének elnyerése előtt hivata­losan lemondott. A Kenyának átadott te­rületet térképünkön pontozva ábrázoltuk. Gyarmati múltjának hagyatékául jellegze­tesen monokultúrás mezőgazdaságot örö­költ. Legfőbb export­növénye a szekfűszeg. Évi 8—10 ezer tonnás termeléssel a világ- termelés és világex­port legelső országa. A szekfűszeg-ültetvények zöme (kb. 5 millió fa) a Budapest területénél alig ké+szerte nagyobb Pemba szigetén talál­ható.

Next

/
Thumbnails
Contents