Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-05 / 284. szám

Sapka-kalap Egy kis édesség BERLINI SZELET. 18 deka lisztet, 14 deka vajjal, 2 tojás­sárgával 14 deka cukorral, 14 deka darált mandulával össze­gyúrunk. Kisujjnyi vastagra nyújtjuk ki, tepsiben félig meg­sütjük. A közben elkészített töl­telékkel megtöltjük és egészen megsütjük. (Töltelék: 1 szelet reszelt csokoládét. 2 tojássárgá­ját, 14 deka hosszúkásra vágott diót, 1 kávéskanál vaníliás cuk­rot, 14 deka porcukrot, 5 deka mazsolát 2 deci tejjel tűzön ösz- szekeverünk. Ha kihűlt bele­forgatjuk a 4 tojás kemény hab­ját. citromhéjjal, fahéjjal, szeg­fűszeggel ízesítjük.) Ha megsült, papírtölcsérrel piskótatésztából rácsot nyomunka tetejére, meg­cukrozzuk, újra sütőbe tesszük és a felületét sárgára sütjük (felső lángon). A piskóta tésztát két tojásból készítjük. CSOKOLÁDÉS SZELET. 40 deka lisztben elmorzsolunk 25 deka vajat. Csipet sót, fél cso­mag sütőport, 15 deka cukrot, 1 egész tojást és fél citrom re­szelt héját adjuk hozzá, össze­gyúrjuk és kettéosztjuk. Egyik felét tepsibe nyújtjuk és meg­töltjük a következő töltelékkel: 4 tojássárgáját elkeverünk 25 deka porcukorral, adunk hozzá 15 deka darált diót, 5 deka re­szelt csokoládét, belecsepegtet­jük 1 citrom levét és jól össze­keverjük, végül a tojások ke­mény habját adjuk hozzá. A tészta másik felével betakarjuk és meleg sütőben megsütjük. Felszeleteljük és meghintjük porcukorral. CSOKOLÁDÉCSÓK. 3 tojás- fehérjéből nagyon kemény ha­bot verünk, majd beleszórunk 14 deka reszelt csokoládét és 14 deka hosszúra vágott man­dulát. Kivajazott tepsibe csóko­kat formálunk belőle és gyenge tűznél megszárítjuk. DIÓSRÉTES: 50 dkg liszt, 2 dkg zsír, 1 tojás, 1 kávéskanálnyi ecet és annyi langyos sós víz, amennyit a liszt felvesz, hogy középkemény­ségű tészta legyen belőle. A tésztát hólyagosra kidolgozzuk, cipókat formálunk belőle és liszt­tel behintett ruhára tesszük, a te­tejét olvasztott zsirral megkenjük, hogy meg ne repedezzen és egy langyos lábossal letakarjuk. 10—15 percig pihenni hagyjuk. Azután lisztezett abroszon kinyújtjuk, szik­kasztjuk. Tölteléke: 1 liter tej, 4 db tojás, 20 dkg dió, 2 gr fahéj, citromhéj, 6 dkg liszt, 20 dkg cukor, 5 dkg mazsola, 3 dkg morzsa. Négy tojássárgáját 10 dkg cukor­ral, 6 dkg liszttel, 2 dl hideg tejjel elkeverünk, s folytonos keverés mellett befőzzük a többi forrásban levő tejbe. A tűzről levéve, a to­jások fehérjét 10 dkg cukorral ke­mény habbá verjük, darált dióval, fahéjjal, citromhéjjal, mazsolával együtt a krémbe keverjük. A zsírozott réteslap egyharmad ré­szét ezzel a töltelékkel töltjük, a töltetlen részére pedig rászórjuk a morzsát. Pirosra sütjük. Bundacipők, csizmák A Duna Ci­pőgyár 130 ezer pár változatos fazonú, főleg női bundacipőt ad át a keres­kedelemnek. Lehet válasz­tani: vastag gu­mi talpú, ma­gas szárú és gyermek-bun- dacipö között. Készítettek gal­léros, bélelt női csizmákat is, melyekből már sok ezer pár van a boltok­ban. Újdonság — nemcsak a ter­vekben — a ki­rakatokban is a bélelt, bőr- galléros, trottőr arkú csizma, —. amely több •nben kapha­tó. A lakásberendezés új Mostanában sokunkat fog­lalkoztat, mi legyen és mi ne legyen a mai ember lakásá­ban? Kezdjük az utóbbival. Nincs teleháló. nincs komp­lett ebédlő, a szoba közepén tucatnyi kárpitozott szék gyű­rűjébe fogott ovális asztallal. egyéni ízlés és igény érvénye­sülésének. A komplett ebédlő helyébe a lakókonyha, vagy étkező­konyha lépett. A konyhaszek­rényt az egész helyiséget hosz- szában elfoglaló pult váltja fel, amelyen minden elfér, al­Mindez a régi, nagy méretű lakások nehézkes és az egész lakóteret elfoglaló berendezé­se. A mai lakás minden bútor­darabja meghatározott rendel­tetéssel készül, s a lehető leg­kisebb helyet foglalja el, hogy a szobában maradjon tér moz­gásra, munkára, kényelemre, otthoniasságra. A sima vona­lú, alacsony méretezésű, in­kább világos színű, könnyed szerkesztési formájú bútorok a divatosak, amelyek a na­gyobb darabokat kiegészítő kis bútorokkal válnak teljessé. A bútorokat a falak mentén helyezik el, a szoba belső te­rülete üres. A nagy ruhás- szekrény — ahol csak lehet — kikerül a lakószobából az előszobába, a beépített szek­rény mintájára készült, bő fé­rőhelyes, a fal magasságát ki­használó, szekrény alakjában. A szobai szekrény elsősorban a munkát és a -szellemi éle­tet szolgálja. Vannak egész fa­lat elfoglaló szekrénysorok, amelyeknek alsó része köny- nyen nyitható, csukható irat- szekrény. Afelett könyves­polc, rádióállvány, íróasztal­lap, közeiben asztali lámpa, kerámiaváza, hamutál, vagy másféle dísztárgy is elfér. Ez a modern szekrényforma, vagy polcfal variálható és darabon­ként kapható. Az előre elké­szült fémállványra egy moz­dulattal felszerelhető elemek­ből áll. így bő teret ad az só része edényszekrény, falra szerelt felső szekrény részei a finomabb. porcellánok, üveg­edények számára alkalmasak. Az étkezőfülkét osztófal vá­lasztja el a tulajdonképpeni konyhától: bútorzata mindössze T Péter fiatalkorú lopás • bűntette miatt áll a bí­róság előtt. Szülei a társadalom és gyermekeik iránt felelősség­gel érző emberek, s a tárgyalá­son ők maguk is megrendültén keresik fiúk cselekedetének okát. — Mindegyik gyermekemet ugyanúgy, ugyanazokkal a mód­szerekkel neveltem, mint Pé­tert. A többiekkel soha nem történt semmi baj. Felnőttek, rendezett családi körülmények között élnek. El sem tudom kép­zelni, mi történhetett Péterrel — vallja tanácstalanul, könnyes szemmel az édesanya. Mint nem egy esetben, most * * is a bírósági tárgyalás­nak kell „kideríteni”, feltárni — a szülők és a jelenlevők előtt is — a fiatalkorú lejtőre jutá­sának okát. A gyerek, a család­tagok és a családon kívülálló tanúk vallomásai alapján a kö­vetkező tények bontakoznak ki: T. K-éknak három gyerme­kük van, s közülük Péter a leg­fiatalabb. A két idősebb már a maga embere. A szülők kiegyen­művészete az étkezőasztal és a székek. A fekvőhelyek megoldására is számos, jó változat szolgál. Az egy- és kétszemélyes re- kamiék alacsonyak, újabban gyakran külön ágyneműtartó szekrényke járul hozzájuk. Könnyebben kezelhetők a régi „felemelős” rekamié formák­nál, amelyeknek ki- és beágya­zása valóságos költözködést jelentett. Az egyszemélyes re- kamiék felállíthatók két fal összeszögelésénél sarokreka- miéként, vagy a régi páros ágyat utánzó kettősként. Ilyen­kor benyúlnak a szoba belső terébe és sok helyütt alkal­mas választóvonalat képez­nek a nappali használatra szánt lakótér vagy a gyer­meksarok számára. Ugyanezt a célt szolgálják a könnyed, magas, kovácsolt- vas-rácsozatú választófalak —, amelyek akármilyen tágasabb szobában felállíthatok, rá­csaikra virágtartót szerelnek, s így a célszerűség mellett díszítő elemei is a szobának. Akár régi bútoraink kicse­rélésénél, akár új lakás be­rendezésénél irányadónak fo­gadhatjuk el azt az alapelvet, hogy a modern ember otthona nem bútorraktár, kerülni kell mindazt, ami felesleges, ön­célú. Bars Sári súlyozott, szép családi életet él­nek, jól keresnek. Péter az ál­talános iskola elvégzése után ipari tanuló lett. Mint a család „legkisebb” tagját, a szülők és a testvérek egyaránt elhalmoz­ták minden jóval. Iparitanuló­ösztöndíjat — amely több volt száz forintnál — teljes egészé­ben zsebpénznek használhatta fel, erre szülei engedélyt adtak. Ezenkívül testvérei, akik ked­veskedni akarván neki — szin­tén megajándékozták, mégpedig rendszeresen és pénzzel, a szü­lők tudta nélkül. Az eljárás so­rán derült fény arra, hogy Pé­ternek volt a családban a leg­több zsebpénze. És természete­sen a legkevesebb józansága en­nek felhasználásához. Több esetben előfordult, hogy — mi­vel idősebb barátai előtt „te­Féríi divat Aprókockás anyagból készült, háromgombos, mcllcnyes férfi öltöny, a Kecskeméti Állami Áruház újdonságai közül. Üj formájú elegáns műszőrme kalap. Szürke teddysapka, fekete krüm­mer betéttel és pomponnal. kintélyt” akart szerezni — ta­xit hívatott és azzal ment haza. Máskor szinte erőszakoskodott, hogy ő fizethesse ki a közös szórakozások számláját. Késői kimaradásait edzésen való rész­vétellel, színjátszó próbával „in­dokolta” és a szülők mindig el­fogadták a félrevezető magyaráz­kodásokat. Nem csoda hát, ha hosszú időn keresztül nem vet­tek észre semmit, hiszen sem a papa, sem az édesanya soha nem ellenőrizte a kimaradás magyarázatának valódiságát. A tájékozatlanságnak egy ” családi összejövetel ve­tett véget, amelyen véletlenül kiderült, hogy Pétert — egymás háta mögött — eddig csaknem valamennyi családtag külön zsebpénzzel „támogatta”, amely­nek felhasználásáról nem tu­dott elszámolni. A családi ta­nács ekkor „határozatot” hozott arról, hogy Péter csak a szülők tudtával kaphat zsebpénzt, de így is el kell számolnia arról, hogy mire költötte. Péter szá­mára rendkívül nehéz és kelle­metlen helyzet állt elő. A bará­toknak — akik „nagyvonalú, pénzes fiúnak” ismerték — ne­héz lett volna megmagyarázni a hirtelen változás okát. És a költekezésről is nehéz volt le­szokni... Maradt a kölcsönkérés a szórakozások költségeinek ki- egyenlítésére... Ezt pedig — mi­vel másként „illegális” kiadá­sait fedezni nem tudta — kö­vette a lopás, a vele egy üzem­ben dolgozó társak sérelmére és zsebére... A bíróság elé került ügy ta­nulsága, hogy bár a szülőket és a hozzátartozókat az öröm­szerzés tiszteletre méltó igye­kezete és a jó szándék vezette, elmulasztották az ellenőrzést a pénz felhasználását illetően, ön­állóságra akarták szoktatni a fiút, de iránymutatás és ellen­őrzés nélkül. S bár az önállósá­got Péter gyorsan megszokta — hiányoztak a gátak, amelyek az önállóság kereteit megszabják. S azt hiszem ez nemcsak T. K.-ék családi életének figyel­meztető tanulsága lehet... Dr. Babay Imre, a fiatalkorúak megyei ügyésze; Mennyi zsebpénzt kapjon?

Next

/
Thumbnails
Contents