Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-05 / 284. szám
Wíg proletárjai, egyesüljétek! A MA&VAR. SZOCIALISTA MVMKÄSPÄRT BACS'KlSKVAM MEGYEI LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 4ra 60 -fitter 196S. DEC. 5. CSÜTÖRTÖK r mm M tizenötezer hold mélyszántás van hátra Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Szerdán a megyei tanács végrehajtó bizottsága ülést tartott, amelyen először Bank Gyula, a mezőgazdasági osztály vezetője számolt be az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről. Elmondta, hogy a betakarítás lényegében befejeződött, csupán ezer kataszteri hold kukorica töretlen, amelynek jó része a kiskunhalasi, kisebb része a kiskőrösi járásban van. A helyi tanácsok intézkedése nyomán a kukoricatörést pár napon belül befejezik. A cukorrépa felszedését mindenütt elvégezték, a különböző nehézségek miatt azonban még mintegy 800 vagon elszállításra vár. Bank elvtárs ezután a mélyszántás állásáról adott számot. Elmondta, hogy a 195 ezer holdas mélyszántási tervből a megyében eddig mintegy 180 ezer holdat végeztek el. Különösen nagy a lemaradás a kalocsai, kiskőrösi, bajai és kiskunhalasi járásban. A legtöbb helyen erre a munkára csoportosították át a gépállomások erőgépeit, sőt, az állami gazdaságok is küldtek segítségül traktorokat. Amennyiben az időjárás kedvezőtlenül alakul, a mélyszántási tervből mintegy 15 ezer holdnyi terület marad el. Ha azonban az elkövetkező hetekben kedvezőbbre fordulna az idő, a tervet teljesíteni tudjuk. Ezután a szőlő- és gyümölcstelepítésről beszélt. A telepítések alá történő talajforgatást mindenütt elvégezték. A szaporítóanyag a gazdaságokban rendelkezésre áll. Ennek ellenére 2500 hold szőlő és 800 hold gyümölcsös telepítésével maradtak adósak a szövetkezetek. Ha az időjárás tovább romlik, a szaporítóanyagot télre el kell vermelni. Jó idő esetén azonban a munkát másfél hét alatt befejezhetik a telepítő gazdaságok. Ezután a vb egyes tanácsi vállalatok átszervezésével kapcsolatos ügyekről tárgyalt. Többek között úgy határozott, hogy a Kiskunfélegyházi Alföldi Műanyagfeldolgozó Vállalat kalocsai és dunapataji üzemegységét 1964. március 31-i hatállyal önálló vállalattá szervezi. A kalocsai telep Bács-Kiskun megyei Gomb- és Gumifeldolgozó Vállalat néven működik tovább. Kalocsai és dunapataji telephelyén, gomb-, csat- és bizsuféleségeket készít. Ezenkívül orvosegészségügyi, műszaki, kereskedelmi és háztartási cikkeket állít elő különböző műanyagokból. A végrehajtó bizottság a következő napirendi pont keretében az Országos Tervhivatalnak a megyei tanács vb tervosztályán tartott vizsgálatáról szóló előterjesztését vitatta meg. Mint meghívott részt vett a napirendi pont vitájában Köböl József, az Országos Tervhivatal szociális és kulturális főosztályának vezetője, Kőműves István, a Fővárosi Tanács V. B. tervosztályának vezetője, beszámolót Győri László, A az Számtalan baleset a háztulajdonosok gondatlanságából Elismerés a járművezetőknek Olmos esővel kopogtatott a tél Országos Tervhivatal területi, szociális és kulturális főosztályának osztályvezetője terjesztette elő. A beszámoló szerint a megyei tanács tervosztálya általában jól végzi feladatát. Rámutatott azonban néhány olyan hiányosságra, amelyet a jövőben a gazdasági tervezésben meg kell szüntetni. Az előterjesztést igen behatóan megvitatta a végrehajtó bizottság, majd köszönetét mondott az Országos Tervhivatalnak, személy szerint Köböi József és Győri László elvtársaknak a hasznos elvi támogatásért és azért a szoros együttműködésért, amely lehetővé tette, hogy az elmúlt hat évben megyénk jelentősen fejlődjön. N. O. Nagy munka folyik Kiskőrös mellett, a MÉK kirendeltségének tárolótelepén. Meder Jánosné képünkön látható tizenkét tagú brigádja naponta 150 mázsa burgonyát, káposztát, s egyéb zöldségfélét rak prizmába. Télire nyolcezer mázsa terményt tárolnak itt, amely biztosítja a járási székhely és környéke vásárlóinak szükségletét. Eltűnt a Solt melletti mocsár Mind több vízműtársulás alakul Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság munkája és terve Sokan mondogatták tegnap reggel, hogy inkább elviselnének kétszer ilyen hideget, mint az ólmos esőt, illetve a nyomában támadt síkosságot. Mert amíg az ember az ablakból tekintett ki az utca forgalmára, önkéntelenül is elmosolyodott a nagy óvatosan csússzanó, négykézláb- ra ereszkedő, vagy éppen hányát vágódás ellen mulatságos mozdulatokkal egyensúlyozó járókelők láttán. Bezzeg, amikor maga is kilépett az utcára! — Nyomban elpárolgott a kedélyessége. Figyelmét ki-ki az önmaga lépéseinek biztonságára összpontosította, s bosszús gondolatai támadtak a háztulajdonosokat és a házkezelőségeket illetően. Elkényeztetett bennünket az időjárás, nem számítottunk a téli síkosságra? Ezért maradtak felszóratlanok a járdák és az átkelőhelyek a reggeli csúcsforgalom idejét, sőt jóval később is? Illetékesek azért felejtették el figyelmeztetni a mulasztókat? Akárhogy is volt, nehezen található mentség erre — tisztelet a kevés kivételnek — a szinte általánosan tapasztalt gondatlanságra. Baján reggel nyolc óráig négy munkába igyekvő dolgozót szállítottak lábtöréssel kórházba a mentők. Megszaporodott a kecskeméti mentők dolga is. Délig hét baleset színhelyére szálltak ki. Mind a hét szerencsétlenség — boka-, kar-, válltörés, agyrázkódás, koponyasérülés — gyalogos járókelőt ért. S alig győzték a betegellátást a kecskeméti rendelőintézet sebészetén, ahová főleg kéz-, kar-, illetve lábtöréssel mintegy negyvenen kopogtattak orvosi segítségért. Elgondolkoztató, hogy a múlt évi hasonló, sorozatos balesetekből nem okultak a házigazdák és a házkezelőségek. Éppen ezért ajánlatos lenne, hogy az illetékes hatósági közegek kellő szigorral figyelmeztetnék a mások testi épségével mitsem törődő- ket. Elismeréssel kell szólni viszont a gépjárművezetőkről —, akik a síkosság miatt rendkívül nagy óvatossággal közlekedtek. S noha sok helyen láttunk is az úton keresztbe forduló, vagy éppen az úttest túlsó felére átcsúszott járműveket — balesethez egyik sem vezetett. Vezetői, s az utánuk haladók ugyanis előrelátóan, szinte lépésben közlekedtek. A megyei rendőrfőkapitányság közlekedést és gépjárműveket ellenőrző kecskeméti csoportja a délutáni órákig legalább is nem kapott jelzést közúti balesetről. Az ország tizenkét vízügyi igazgatósága közül az Alsó-Dunavölgyi Igazgatóság dolgozói érték el a legjobb eredményt a munkaverseny első félévi szakaszában. Ezzel a vándorzászló birtokosai lettek. A hír nyomán felkerestük Kiss György igazgató elvtársat hogy megismerkedjünk az igazgatóság munkájával. — Kilencven munkahelyen kezdeményeztek munkaversenyt dolgozóink és azt hiszem, hogy ez már önmagában véve is bizonyítja, hogy milyen sokoldalú a tevékenységünk — kezdte tájékoztatóját Kiss György. A továbbiakban szakágazatokra bontva nagy vonalakban ismertette az évi munkájuk eredményeit és a következő évek feladatait: — A vízrendezési szakágazat legnagyobb arányú munkája idén a foktői szivattyútelep felépítése volt. A tizenhárom millió forintos beruházás még csak részben valósult meg. Az épületek készen állnak, a motorok beszerelésére azonban csak jövőre kerül sor. Felújítottuk a karapancsai szivattyútelepet, új beton alappal gátoltuk meg az épületek süllyedését. Mintegy tizenhárom kilométeres szakaszon bővítettük és kotortuk a Dunavölgyi Főcsatornát, Solt mellett csatornát építettünk és levezettük a mocsarat. — Az igazgatóság fogja össze és irányítja a megyében az öntözési munkát is. Mennyivel nőtt az utóbbi években az öntözött terület? — Az eddigiek során az öntözött terület nagyságát mindenekelőtt a belvízcsatornák vizének hasznosításával növeltük. — Az öntözés fejlődését jól szemlélteti, hogy az 1959. évi 3000 holddal szemben ez évben már 33 ezer holdra jutott víz. Jövőre pedig mintegy 35—36 ezer holdat öntöznek a gazdaságok. Idén tízmillió forintot fordítunk a kiskunsági öntözőrendszer fejlesztésére és ez az ősz- szeg a jövő évi beruházások megvalósításával 34 millió fo- rintrc növekszik. A következő évek feladatai közül megemlítem, hogy az Izsák—Csengőd—Orgovány környéki hátság öntözésének érdé kében a mélyedésekben gyűjtjük össze a buckákról lefutó belvizet. Gátakat építünk a déli határ közelében levő csatornákra is — Az árvizek megelőzése érdekében mit tesznek az igazgatóság dolgozói? — Mintegy háromszázezer holdat védenek a megyében árvizes csoportunk dolgozói. Az 1956-os árvíz szintjét figyelembe véve húsz éves távlati, fejlesztési tervet dolgozott ki a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet, amelyet a Duna megyei szakaszán három ütemben valósítunk meg. Az idén Baja és Szeremle között 40 ezer köbméter földdel emeltük a gát koronáját, a mértékadó árvízszintig. A Homorúd—Mohács szakaszon pedig már a gát megerősítésén dolgoztunk. Jelentős feladatot hajtottunk végre a vajas—toroki mélyedés feltöltésével, amelyben évről évre nagy mennyiségű víz gyűlt össze. A jelek azt mutatták, hogy a tavat a Duna-töltés alatt szivárgó víz táplálja. Mintegy 46 ezer köbméter földdel tömtük be a mélyedést és ezzel megakadályoztuk, hogy a szivárgó víz alámossa a gátat. A Duna-meder szabályozását kettős cél érdekében végezzük. Segítjük a jég levonulását és ezzel csökkentjük az árvízveszélyt, a megfelelő szélességű és mélységű folyómeder kialakításával pedig a zavartalan hajózást biztosítjuk. — A meder megfelelő mélységét kotrással érik el? — A mi szakaszunkon célravezetőbb a keresztgátak építése. Szűkítjük a medret és a víz így maga végzi el a puha fenéktalaj kotrását. Ez évben tízmillió forintot fordítunk keresztgátak építésére. Az összeg fel- használásával 66 ezer köbméter követ építünk be■ és ezzel jelentősen javul a víz áramlása és mélysége, többek között a szeremlei, foktői, érsekcsanádi és uszódi kanyarokban. A kőmunkát eddig jórészt kézi erővel végezték dolgozóink. Idén alkalmaztuk először az úgynevezett önürítős uszályt, amely lényegesen meggyorsította a gátépítés ütemét. Befejezésül az igazgató a vízgazdálkodási társulásokról szólt: — Különösen a belvízcsatornák karbantartása, illetve a vízhasznosítás területén dicsekedhetnek szép eredményekkel a társulások, amelyek mindössze kétéves múltra tekintenek vissza. A Kalocsai Vízgazdálkodási Társulat hétezer holdas kísérleti telepét már a legmodernebb berendezésekkel szerelik fel. Megyeszerte gombamódra szaporodnak a falusi lakosság ivó- vízellátását biztosító vízműtársulások is, amelyek szervezéséhez szintén segítséget nyújtunk. B. D. A csehszlovák nemzetgyűlés történelmi ülésszaka A csehszlovák nemzetgyűlés szerdán kezdődött 22. ülésszaka rendkívüli fontosságú okmányt ratifikált: az ez év november 27-én Moszkvában aláírt szerződést a két ország közötti barátsági. kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködés újabb 20 évre szóló meghosszabbításáról. A most jóváhagyott szerződés figyelembe veszi a megváltozott körülményeket és a jelenlegi viszonyok között a szovjet—csehszlovák együttműködés szerves része a KGST-országok sok oldalú együttműködésének és így végeredményben hozzájárulást jelent a többi szocialista ország fejlődéséhez is. Az 1943-as szerződés húszéves meghosszabbítása újabb időszakra ad irányvonalat a két ország kapcsolatainak továbbfejlődéséhez. Ezért van történelmi jelentősége a csehszlovák nemzetgyűlés 22. ülésszakán egyhangúlag jóváhagyott ratifikációnak.
