Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-28 / 302. szám

« 2. oldal 1963. december 28, szombat Az atlanti tömb „ajándéka” — Ciprusnak Erhard elindult amerikai útjára A NATO-politika bűvös köre CIPRÜS szigetét kará­csonykor, a szeretet ün­nepén az sem mentette meg a vérözöntől, hogy Makariosz érsek személyében főpap kormányoz­za a kicsiny szigetországot. A lakosság görög többsége és a török kisebbség között véres fegy­veres összetűzések zajlottak, amelyekbe NATO- csapategységek is beavatkoztak. A vérfürdőnek csak egy meglehetősen ingatag fegyverszüneti megállapodás vetett véget. Közben azonban a többi között török flottatüntetés jelzi Törökor­szág beavatkozási szándékait. A NATO legfőbb urai rendkívüli értekezleteken vitatják a válsá­gos helyzetet. Ciprus véres karácsonyának meg­van a maga történelmi, nacionalista magva. A 6ziget önálló államiságát biztosító 1959-es egyez­mények maguk is kompromisszum szülöttei. A megállapodások előtt véres és elkeseredett sovi­niszta összecsapások zajlottak a görög többség és a török kisebbség között. Nagy-Britanniát és a NATO nagyhatalmait az egészből egyetlen do­log: a ciprusi hadibázisok biztonsága érdekelte. A ciprusi támaszpontokat a NATO fokozatosan rakéta és nukleáris bázissá alakítja át — ezt a kárhozatos fejlődést fenyegette a kibontakozó semlegességi politika. Ezért kellett újra mester­ségesen felszítani az évek óta szunnyadó és egy­re halványuló nacionalista szenvedélyeket. A ciprusi véres karácsony — az atlanti blokk „aján­déka” a sziget népének ... ERHARD kancellár pénteken délben az Egye­sült Államokba repült a Johnson elnökkel foly­tatandó tanácskozásra. A tanácskozás színhelye az elnök texasi birtoka lesz. Erhardot amerikai útjára elkísérte Schröder külügyminiszter, vala­mint három államtitkár. Bonnban már koráb­ban hangoztatták, hogy a texasi tanácskozásnak rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak. Von Hase államtitkár kijelentette, hogy „az év leg­fontosabb találkozójáról van szó”. A megbeszé­léseken elsősorban politikai és gazdasági kérdé­sekre kerül majd sor, a katonai problémákat csak „általánosságban” érintik. A különböző po­litikai kérdések között elsősorban a kelet—nyu­gati viszony problémái szerepelnek majd a tár­gyalások napirendjén. Erhard bonni értesülések szerint újabb „biztosítékot” akar kérni az ame­rikai elnöktől a tekintetben, hogy az Egyesült Államok továbbra is kitart eddigi álláspontján a német kérdésben és „semmilyen formában” nem szándékozik elis­merni az NDK-t. A PRAVDÁBAN Nyekraszkov arról ír, hogy a NATO-körökben uralkodó bizonytalan légkör kedvező körülményeket teremt az atlanti poli­tikára amúgy is jellemző külpolitikai kalandor- ság számára. Nyugaton a szélsőségesek táborá­ban többen követelik, hogy a bizonytalan lég­kört használják fel a NATO külpolitikai vona­lának „módosítására”. A módosítást természe­tesen úgy értik, hogy vissza kell térni Dulles po­litikájához, s minden ellenőrzés nélkül nukleáris fegyverhez kell juttatni Bonnt. A Pravda meg­állapítja, hogy az utóbbi időben utat tört ma­gának egy józanabb szemlélet, amelynek egyik jele a moszkvai szerződés amerikai ratifikálása volt. Az új erőviszonyokat nemcsak a Szovjet­unió és a szocialista tábor nukleáris fölénye, hanem a szocialista országok gazdasági fejlődé­se, a nemzeti függetlenségi mozgalom előretöré­se, a néptömegek háborúellenes hangulatának fo­kozódása is meghatározza. Mindez rendkívül megnehezíti az imperializmus katonai akcióit. A nyugati táboron belül végleg megdőlt a Szov­jetunió agresszivitásáról, katonai hódító törek­véseiről kiagyalt mese, amellyel a NATO fegy­verkezési hajszáját indokolták. „Ha jelenleg a NATO üléstermeiben egyre gyakrabban, hango­sabban és kitartóbban hallatja szavát a tárgya­lások politikáját követelő Belgium vagy Kanada képviselője, akkor mindez a Szovjetunió és a többi szocialista ország szívós békekezdeménye­zéseinek eredménye” — állapítja meg Nyekrasz­kov, majd így folytatja: „A nemrégen befeje­ződött NATO-ülésszak előtt egyesek hangoztat­ták, hogy az ülésszak figyelmét a NATO-orszá- gok és a szocialista rendszer közötti viszonyra kellene összpontosítani. Amint az várható is volt, a tárgyalások hívei ellenzésre találnak Nyu- gat-Németország és Franciaország, továbbá a leg- agresszívabb amerikai körök részéről.” Befeje­zésül hangoztatja, hogy egyre újabb és újabb tényezők szólnak a békés együttéléshez vezető politika mellett. „Ezen az úton kívül csak egy út kínálkozik, s ez az út a tőkés vezetők politi­kai és katonai terveinek teljes kudarcához ve­zetne.” EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Megkezdődött a volt bolgár diplomata kémkedési ügyének tárgyalása A vádirat a hétéves kémte­vékenység sok új részletéről rántotta le a leplet. A vádirat ismertetése után megkezdődött a vádlott kihallgatása. Georgiev elismere bűnösségét, majd a különböző kérdésekre adott vá­laszában lépésről lépésre el­mondotta barátságát a francia bankárral, akinek a segítségé­vel bekapcsolódott az amerikai kémszervezetbe, és elmondta a kémtevékenység mozzanatait. Georgiev 1956 november 2-án érkezett New Yorkba, hogy át­vegye Bulgária állandó ENSZ- képviseletének tanácsosi tisztét, de már éleve feltett szándéka volt, hogy nem hazáját, hanem az amerikai felderítést fogja szolgálni, s a repülőtér egyik j, intim” vámvizsgáló kabinjá­ban hamarabb találkozott az amerikai kémbirodalom — a központi hírszerző hivatal — megbízottjával, mint fogadásá­ra megjelent honfitársaival. A neki akkor Anderson néven be­mutatkozó ügynökről — akitől hosszú ideig az utasításokat kapta — azóta kiderült, hogy „becsületes neve” nem is An­derson, hanem Kiril Black, a szocialista Bulgária kémelhárító szerveinek régi ismerőse. Black apja a szófiai amerikai kollé­gium igazgatója volt a háború előtt, s ő részben apja iskolá­jában végezte tanulmányait. 1939 őszén utazott el Bulgáriá­ból, majd hat év múltán mint az amerikai katonai misszió tagja tért vissza, s ebben a mi­nőségben aktív felderítő tevé­kenységet fejtett ki. A kém­szervezetet, amely közreműkö­désével akkor létrejött, 1947- ben göngyölítették fel a helyi belbiztonsági szervek. Megalakult az új török kormány Ismét Inönü, a kormányalakí­tással megbízott miniszterelnök bemutatta Gürsel elnöknek a Köztársasági Néppárt képvise­lőiből és négy független politi­kusból alakított új kormányát. Ebben ismét Erkin tölti be a külügyminiszteri tisztet. Állam­miniszter és miniszterelnök-he­lyettes Kema Satir, belügymi­niszter Orhan Iogtrak, hadügy­miniszter pedig Ilhami Sancar. Az AP megjegyzi, hogy szé­lesebb koalíciós kormány alakí­tását lehetetlenné tette a parla­mentben képviselt más pártok magatartasa. Ezek ugyanis nem hajlandók semmiféle politikai szövetségre lépni Inönü köztár­sasági néppártjával, amely 175 mandátummal rendelkezik a 450 tagú nemzetgyűlésben. Az új miniszterelnök feltehetően számít a 33 független képviselő támogatására. Kádár elvtárs nyilatkozata a bolgár sajtóban A szófiai lapok Kádár János fényképével együtt, részletesen ismertetik azt a nyilatkozatot, amelyet az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke a Népszabad­ság kérdéseire válaszolva adott. Az újságok kiemelik, hogy az MSZMP harcának legfontosabb célja: biztosítani a magyar dol­gozók jobb életét. A nemzetkö­zi kommunista mozgalomról szólva a magyar miniszterelnök azt hangsúlyozta — írják a la­pok —, hogy a párt Központi Bizottsága, miután újra megvi­tatta a kérdést, arra a határo­zott álláspontra jutott, hogy a nyílt vita beszüntetése felel meg az egész munkásmozgalom érdekeinek. A sajtó a Magyar- ország kedvező nemzetközi hely­zetéről mondottakkal fejezi be Kádár János nyilatkozatának ismertetését. A szovjet—magyar tudományos és kulturális MOSZKVA. (TASZSZ) Szergej Romanovszkij, a Kül­földi Kulturális Kapcsolatok Ál­lami Bizottságának elnöke nyi­latkozott a TASZSZ tudósítójá­nak az 1964. évre szóló szovjet —magyar tudományos és kultu­rális együttműködési tervről. Romanovszkij elmondotta, hogy az új esztendőben az együttműködés új vonalakon fejlődik majd. így például elő­ször kerül sor munkaügyi és bérügyi szakértők cseréjére. Ugyancsak együttműködés léte­sül a szovjet és a magyar peda­gógiai intézmények, valamint a Miskolci Nehézipari Egyetem és a Harkovi Politechnikai Főisko­la között. így úttmüködés A két ország szakértői közö­sen készítik el azt a gyűjtemé­nyes kiadást, amely ismerteti a magyar internacionalisták rész­vételét az 1917-es és 1922-s oroszországi polgárháborúban. Átfogó együttműködést irá­nyoztak elő művészeti téren. Tervbe vették a szovjet bábszín­ház, valamint zenei csoportok magyarországi vendégszereplé­sét. A budapestiek gyönyörköd­hetnek majd a Tretyakov-kép- tár remekeiben. Szovjet képző­művészek magyarországi és ma­gyar képzőművészek szovjet­unióbeli kiállítására is sor ke­rül. Az együttműködési terv ma­gában foglalja egy közös játék­film megalkotását is. Vádolnak a Lakonia utasai Széles körű nyilvános vizs­gálatot követel a Lakonia lu- xusgözös katasztrófájának ügyé­ben az angol sajtó. Az Atlanti­óceán keleti részén hétfőre vir­radóra szerencsétlenül járt hajó utasai közül a Greek Line Tár­saság csütörtök esti adatai sze­rint 901 embert sikerült meg­menteni. Kilencvenhat személy a veszteséglista szerint életét vesztette, harmincegy utas pe­dig eltűnt. A végleges adatokat előreláthatólag ésak szerdán hozzák nyilvánosságra. Gordon Walker, a munkás­párt külügyi szóvivője köve­telte: folytassanak Angliában is nyilvános vizsgálatot a ka­tasztrófa ügyében, mert az uta­sok legtöbbje brit állampolgár volt. Home angol miniszterel­nök csütörtökön este ígéretet tett, hogy megfontolja a mun­káspárt követelését. A vizsgálatot azért tartják szükségesnek, mert a hajótörött utasok közül többen súlyos vá­dakat emeltek a személyzet el­len. Egyebek között azt állítot­ták, hogy a 20 000 tonnás luxus­gőzösön nem tettek meg min­dent a tűz eloltásáért. A hajó elhagyására vonatkozó paran­csot szerintük túlságosan korán adták ki, s ezzel pánikot idéz­tek elő Egyes utasok szerint ittas, halálra rémült matrózok foglalták ed a mentőcsónakok­ban a nők és gyermekek helyét, s több mentőcsónakot nem bo­csátottak előírás szerint vízre. A csónakokból — hangzanak a vádak — hiányoztak az élet­mentéshez szükséges felszere­lések. Dz EflK az Orab Liga csúcsértekezletének összehívását kérte Az Egyesült Arab Köztársa­ság kormánya az Arab Liga titkárságához emlékiratot inté­zett, amelyben javasolja a tag­államok csúcsértekezletének ösz- szehívását. A MEN hírügynök­ség jelentése szerint a titkár­ság javasolta, hogy a csúcs- értekezletre január 6-án, a liga állandó székhelyén, Kairóban kerüljön sor. A csúcsértekezlet célja, a kairói rádió jelentése szerint, közös álláspont kialakí­tása azzal az izraeli tervvel szemben, hogy gazdasági okok­ból megváltoztassák a Jordán folyó jelenlegi medrét. Az AFP jelentése szerint Aref iraki elnök elfogadta a meghívást a csúcsértekezletre. 4 tárgyalóteremből: Agyonütötte részeges férjét Csou En-laj Marokkóban Csou En-laj, a kínai államta­nács elnöke csütörtökön este befejezte hivatalos algériai lá­togatását. Ben Bella algériai köztársasági elnök csütörtökön hivatalos tárgyalásokat folyta­tott a Csou En-laj vezette kínai delegációval, majd vacsorát adott a kínai miniszterelnök tiszteletére. Később Csou En- laj adott búcsúfogadást Algír­ban. A kínai miniszterelnök csütörtökön este algériai, kínai és kubai újságíróknak sajtóér­tekezletet tartott. A kínai küldöttség Csou En- laj miniszterelnök és Csen Ji külügyminiszter vezetésével — pénteken afrikai kőrútjának harmadik állomáshelyére: Ma­rokkóba repüli. Ez év tavaszán, pontosabban május 23-án családi tragédia játszódott le Kiskunmajsa ha­tárában, a Kígyóspusztán. Egy parasztasszony agyonütötte fér­jét, Zádori Mihályt. Mielőtt azonban ítéletet mondanánk cselekedete fölött, nézzük meg, mi vezette arra az ötvenöt éves asszonyt, hogy harmincnyolc évi házasság után vasvillával szét­verje annak az embernek a fe­jét, akivel szinte egész életét le­élte. 1925-ben kötöttek házasságot. Hamarosan kiderült azonban, hogy a férfi rendkívül goromba természetű ember, s ezt tetézte még iszákossága is. A megsza­porodott család rettegve leste mozdulatait, mert nem egy eset­ben kellett menekülni, bujkálni előle. Veszekedések között telt el a harmincnyolc év. A két leg­idősebb gyerek kirepült a csa­ládi fészekből, új otthont kere­sett, családot alapított. Odahaza már csak a legfiatalabb, a tizenhat esztendős lány tartóz­kodott közülük. Az apa most már teljesen elvadult, különö­sen, ha italt fogyasztott. Az pe­dig nagyon sűrűn előfordult. A tárgyaláson felsorakozott szom­szédok a sajnálkozás és az el­ítélés hangján vallották, hogy az asszony és a fiatal lány több esetben náluk keresett éjszakai menedéket a veszekedő, vereke­dő apa elől. Sokszor megtörtént az is, hogy télen, hófúvásban egy szál ingben menekültek a családfő elől. Egyszer azonban betelt a mérték. Május 23-án egész nap nem volt odahaza Zádori Mihály. Va­lahol ivott. Olyan részeg volt, amikor hazament, hogy a lá­bán alig bírt megállni. A vesze­kedés most sem maradt el. Elő­ször a feleségét kezdte szidni, de az jobbnak látta, ha otthagy­ja a dühöngő embert, és kiment az istállóba, hogy a jószág alá almot készítsen. Az apa ekkor a lánya felé fordult. Felelősség­re vonta, hogy miért nem oda­haza dolgozik, és miért jár az állami gazdaságba. A lány nem hagyta magát és megmondta az apjának, hogy otthon nem kap pénzt, hiába is dolgozik. A gaz­daságba azért ment, mert ő is szeretne úgy járni, mint a töb­biek, szép és jó ruhákban, hi­szen fiatal. Mikor tegye, ha nem most? A vita odáig fajult, hogy az erősen ittas Zádori Mihály bics­kát rántott, és a lányának akart rontani. Az menekülni próbált, s kiszaladt a konyhából. Az apa üldözte, de a küszöbön felbu­kott, a bicskát is kiejtette a ke­zéből. A lány segélykiáltásaira az istállóban tevékenykedő anya a vasvillával a kezében odafu­tott és vagy öt csapással agyon­ütötte a földön fekvő embert. A bíróság természetesen eny­hítő körülményként értékelte, hogy a veszekedést a férj kéz- * deményezte, sőt a lánya életére tört. Mindezeket figyelembe vé­ve a kecskeméti megyei bíróság, erősen felindult állapotban el­követett szándékos emberölés bűntette miatt, egy év és hathó­napi szabadságvesztésre ítélte Zádori Mihálynét. G. S.

Next

/
Thumbnails
Contents