Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-20 / 297. szám
Világ protefárjai, egyesüli N''.^;>VA>K. SZOC^ALIS'A BÄCS ~ K»SKv/1M WIERVEl LAPJA * XVtfl. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM 4rn 60 fillér 1963. DECEMBER 20. PÉNTEK A megye szőlőés gyiimülcstermelésének helyzetéről és a tevábbi feladatokról tárgyalt a megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülése Csütörtökön a megyei tanács kultúrtermében együttes pártbizottsági és tanácsülés tárgyalta a megye szőlő- és gyümölcstermesztésének helyzetét, és az ezzel kapcsolatos feladatokat. Az elnökségben többek között helyet foglalt dr. Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és dr. Varga Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Az együttes ülést dr. Molnár Frigyes nyitotta meg. Elmondotta, hogy a beszámoló elkészítésében hat szakbizottság vett részt, melyeknek anyagát egy főbizottság összegezte; így került az együttes párt- és tanács vb-ülés elé, amelynek jóváhagyása után most a pártbizottság és a tanácsülés tárgyalja. Az együttes ülés beszámolóját Tompa Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese terjesztette elő. Tompa Béla beszámolója Kedves Elvtársak! A szőlő- és gyümölcstermesztés fontos szerepet tölt be a megye mezőgazdasági termelésének belterjes irányú fejlesztésében. Termelési adottságaink lehetővé, a mezőgazdasági lakosság foglalkoztatása pedig szükségszerűvé teszi a szőlő- és gyümölcstermesztés gyors, nagyarányú fejlesztését. Ezt indokolja a homokterületek termelési értékének állandó növelése is. Az előrehaladás gyorsítását követeli dolgozó népünk egyre fokozódó szőlő- és gyümölcsfogyasztási igénye, az exportra való értékesítés lehetősége. E két termelési ág gyors fejlesztését fokozza a homok hasznosításának mind égetőbben jelentkező komplex megoldása. Bács-Kiskun megyében — mintegy 100 ezer kh-on — szőlőé- és gyümölcsterületeink gerincét régi telepítésű, kispar- cellás, gyümölcsköztessel kombinált kétszintes szőlő- és gyümölcsterületek képezik. A mintegy 15 ezer kh üzemi gyümölcsösünk is többnyire kisüzemi. Jelenlegi nagyüzemi telepítéseink már a második ötéves terv időszaka alatt létesültek. A szocialista termelőszektorok: a termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti csoportok és a szakszövetkezetek — az állami gazdaságok mellett — nagy kedvvel és hozzáértéssel kezdték meg a szőlő- és gyümölcstermesztés nagyüzemi alapjainak lerakását. A nagy feladat szükségességét látva az 1959. évi megyei pártértekezlet foglalkozott először a szőlő- és gyümölcstermesztés fejlesztésével és megjelölte azt az utat, amelyen haladnunk kell. Ezt követően a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács megyei Végrehajtó Bizottsága, valamint a megyei tanács vb átfogó felmérést végzett a nagy kiterjedésű homokterületek jövőbeni hasznosítását illetően azzal a céllal, hogy összekapcsolja a szőlő- és gyümölcstermesztés rekonstrukcióját az új nagyüzemi telepítések megoldásával és a homokhasznosítás problémájának megoldásával. Ezzel új korszak nyílt a szőlő- és gyümölcstermesztés megyei történetében. A feladat a következő volt: lerakni a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztés alapjait, és ezzel egyidejűleg megóvni a jelenlegi ültetvények állagát. Ma a második ötéves terv harmadik évének befejeztével megállapíthatjuk, hogy jelentős eredményeink vannak. A szőlő- és gyümölcstermelő teniletek szocialista átszervezése befejeződött. A tsz-ek, termelőszövetkezeti csoportok és szakszövetkezetek szőlő- és gyümölcstermeléssel foglalkozó gazdái megóvták a szőlők állagát, fokozták a termelést. Ezzel egy időben az új nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítésekkel megtörtént a nagyüzemi alapok lerakása. Tanácsi területen 19 744 kh szőlő- és gyümölcs telepítéssel a. második ötéves terv első három évének tervfeladatát 103,5 százalékra teljesítettük. Most a második ötéves terv harmadik évében kétséget kizáróan megállapíthatjuk, hogy a szőlő- és gyümölcsterületek átszervezésének módja, üteme, a meglevő kisparcellás szőlőkben alkalmazott művelési módszerek teljes mértékben megfeleltek az általános politikai és gazdasági irányelveknek, szőlőtermelő parasztságunk érdekeinek, az adott termesztési sajátosságoknak. Az átszervezés ideje alatt és után a kisüzemi szőlők továbbiakban is teljes gondozásban maradtak, parasztságunk minden szőlőt, gyümölcsöst megművelt. A második ötéves terv kezdetével a Szőlészeti Kutató Intézet homoki osztályán és az állami gazdaságokban megkezdődött a csemegeszőlők gyors elszaporítása. Az állami gazda(Folytatás a 2. oldalon) ]&suta Béla, a «egyel tauáss *b etoökbelyettese etatec ycszw a ba&ámotat. Jégtörőit « Dunán Küzdelem a hóval, a hideggel Szokatlanul hideg az idő hazánkban. Megkezdődött a jégzajlás a Duna és a Tisza megyénket érintő szakaszán. Tegnap reggel három jégtörő hajó egy segédjégtörővel elindult Budapestről. Ma újabb három jégtörő indul a fővárosból. A Dunán levő hajókat a kikötőbe mentik, majd a hajók egészen a Duna jugoszláviai szakaszára indulnak, s ott teljesítenek majd szolgálatot. Kecskeméten a kora reggeli órákban mínusz 20,9 fokot mutatott a hőmérő. Különösen a szabadban dolgozó emberek folytatnak kemény harcot az időjárással. A vasútállomáson A kecskeméti vasútállomás raktárai között mintha néhány fokkal hidegebb lenne. Egymásután futnak be a vasszerkezetekkel, betonelemekkel, gépekkel, tüzelővel, bútorral, textil-, üveg- stb. áruval megrakott vagonok. Ezeket, ha hideg is van, ki kell rakni. Mészáros József III. rakodóbrigádja nem fázik, nehéz munka folyik itt a havas, hideg időben. A szállítótartályoknak — amit nyáron ketten is el bírtak tolni — most öten gyürkőznek neki. — Munka most is van, ugyanúgy, mint máskor, csak keményebben kell dolgozni — mondja a brigádvezető. — A rakodólapokat nem tudjuk használni, mert a görgők közé berakodik a hó és csak csúszik a beton- rámpán. A villamostargoncák is csak sima úton működnek, ide pedig minduntalan behordja a havat a szél, és ráfagy a cementre. így hát úgy cipeljük be az árut a raktárba. Ily módon 100—110 mázsa helyett csak 60—70 mázsa árut tud egy ember műszakonként mozgatni. Mire a második műszak véget ért, azért a 180-ból 150 vagont kiraknak. A konzervgyárban Minden szavunkra jókora párafelhő képződik arcunk előtt. — Két perce sincs, hogy rakodóink behúzódtak a melegedőbe — mondja Langó István, a Kecskeméti Konzervgyár térmestere. — Jólesik a néhány perces pihenő alatt melengetni az összegémberedett ujjakat, felhörpinteni egy csésze teát, azután tovább rakják az export- konzerveket a vagonokba. A melegedőben Csömöz István brigádvezető prémes sapkáját és pufajkáját mutatja. — Fel vagyunk mi öltözve alaposan, csak a kesztyűk rosz- szak. Két évre kapjuk ezeket* de nem tartanak három hónapig sem. Valaki agyonfoltozott kesztyűt mutat bizonyításképp. Fóliasátor Rossz idő jár az építkezésekre is. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnak december 31-ig kell átadnia Kecskeméten a megyei tanáccsal szemben a zeneiskolát. — Ezt a határidőt be is akarjuk tartani — mondja Kerekes Sándor művezető. — Ezért húztunk fóliasátrat az épület elócsarnoki része fölé. Az ily módon téliesített munkahelyen most zavartalanul folyik a munka. Amikor odakinn mínusz húsz fok van, itt csak mínusz hat fok a hideg, de ezt még a központi fűtéssel tovább enyhítjük. Már az utolsó simításokat végzik a zeneiskola építésén... * * Dühöng a tél, a termelés, szállítás, a mindennapi élet azonban tovább folyik. Három közös agrártudományi intézetei hoznak létre a KGST-országok Eredményes nemzetközi együttműködés a mezőgazdasági i.utató.munkában A KGST mezőgazdasági állandó bizottságának a közelmúltban tartott 15. ülése jóváhagyta a KGST-országok közös agrártudományi kutatómunkájának 1964. és 1965. évi tervét. Ezekről a tervekről, s az eddigi közös munkáról adott tájékoztatást az MTI munkatársának, dr. Soós Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási és kísérletügyi főigazgatóságának vezetője, a mezőgazdasági állandó bizottság magyar kormánybizottságának tagja. — A szocialista országok mezőgazdasági kutatói — mondotta dr. Soós Gábor — már több mint egy évtizeddel ezelőtt felismerték, hogy a korszerű tudományos kutatómunka ma olyan sok szellemi és anyagi feltételt kíván, amennyit az egyes országok nem képesek biztosítani a tudomány minden területén, s ezért elhatározták, hogy a legfontosabb problémákat közös erővel oldják meg. — A szocialista országok mezőgazdasági kutatási központjai 1956-ban Berlinben tudományos együttműködési egyezményt kötöttek. Azóta sikerült biztosítani a nemzetközi munkamegosztást az együttműködésre vont témák jelentős részénél, s így az egyes országok intézetei kutatási eredményeiket egymás rendelkezésére bocsátják. — A KGST-országok mező- gazdasági kutatóintézetei mintegy 100 téma megoldásán dolgoznak közösen. A munka hatékonyságának fokozása, az erők. koncentrálása érdekében az állandó bizottság most kiemelte a valamennyi állam számára legfontosabb 2b témát, s ezek megoldására határidőket tűzött ki. A tudomány és a technika általános fejlődésének megfelelően felvetettek néhány olyan új témát is, amelyek az eddigi egyezményekben nem szerepeltek. Így a KGST-országok a jövő évtől kezdve már közös erőfeszítéssel és a nemzetközi munkamegosztás alapján foglalkoznak az összes fehérjetartalékok feltárásának lehetőségeivel, a baromfifarmok gépesítésének és automatizálásának módszereivel, a mezőgazdaság villamosítása tudományos alapelveinek kialakításával és a matematikai módszerek alkalmazásával a mező- gazdaságban. A KGST-országok agrártudományi együttműködésében fontos szerepe van a dokumentációs munka összehangolásának is, amire szintén jelentős tervek születtek. Közös szerkesztésben már készül a 6 nyelvű nemzetközi biometriai szótár, és a nemzetközi mezőgazdasági szakszótár. 1964. január 1-én Prágában megkezdi működését a Nemzetközi Mezőgazdasági Tájékoztatási és Dokumentációs Központ, amely valamennyi tagállam részére készít majd kiadványokat, s a könnyebb tájékozódás végett kialakítja a világ szakirodaimának egységes dokumentálási . módszerét. S végül: elkészültek az előzetes tervek a KGST-országok három közös kutatóintézetének létrehozására, amelyek a takarmányozástan, a növényeket megtámadó vírusok, és az állatok vírusos megbetegedéseinek vizsgálatánál értékesítik maid a nemzetközi munkamegosztás előnyeit — fejezte be dr. Soós Gábor.
