Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-22 / 273. szám
POLITECHNIKA (Krisch Béta felvj Régészeti tájkonferencia Kecskeméten Kétnapos régészeti tájkonferencia kezdődött csütörtökön délelőtt Kecskeméten, az Aranyhomok Szálló tanácskozó termében, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Bács-Kiskun megyei Katona József Múzeum rendezésében. A konferencián — amelyen felmérik az eddigi kutatások eredményeit és megbeszélik a távlati terveket — részt vesz dr. Liptai Ervin, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője és helyettese dr. Lakatos László, dr. Fülep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, valamint a megyénkből és az ország minden részéből érkező régész. A konferenciát Horváth Attila, a megyei Katona József Múzeum igazgatója nyitotta meg. Utána „Szarmata kori ku- I tatások Bács-Kiskun megyében” címmel Kőhegyi Mihály, a bajai múzeum munkatársa és „Észak-Magyarország barbari- kumának néhány kérdése’’ címmel Salamon Ágnes, a Magyar Tudományos Akadémia régészeti kutatócsoportjának munkatársa tartott előadást. Csütörtökön délután 6 órakor került sor Posta Béla emléktáblájának leleplezésére a . múzeumban. Beszédet mondott Banner János egyetemi tanár, a régészeti tudományok doktora. Pénteken fél 9-kor folytatódik a tanácskozás. Méri István, a Magyar Nemzeti Múzeum függetlenített tudományos kutatója a középkori falufeltárások néhány módszertani kérdését ismerteti, majd a jelenlevők vitája, megbeszélése következik. Zala megyei vendégek megyénkben Szerdán este a Zala megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának öttagú küldöttsége érkezett Kecskemétre dr. Lakos Imre vb-elnökhelyettes vezetésével. A küldöttség többi tagja: Antos István pénzügyi osztályvezető, Varga József ipari osztályvezető, Loppert Tibor, a vállalati pénzgazdálkodási csoport vezetője és Zsoldos Lajos, az ipari osztály közgazdasági csoportjának vezetője. A kétnapos tapasztalatcserére érkezett vendégeket csütörtökön délelőtt dr. Varga Jenő. a megyei tanács vb-elnöke és Buda Gábor vb-elnökhelyettes fogadta, majd a megyei tanács ipari osztályán tettek látogatást, ahol a két megyei tanács ipari osztályának vállalatirányító módszereiről, az irányításuk alá tartozó vállalatok működéséről cserélték ki tapasztalataikat. A Zala megyei küldöttség a délutáni órákban ellátogatott a Kecskeméti Faipari Vállalathoz és a Bács-Kiskun megyei Finommechanikai Vállalathoz, a mai nap folyamán pedig megyei körútra indulnak, s többek között megtekintik a kiskunfélegyházi műanyaggyárat és cipőgyárat, a kiskunmajsai vasipari vállalatot, a kiskunhalas' faipari, továbbá a vastömeg- cikkipari vállalatot. Kádár lános fogadta az SZKP küldöttségét Csütörtökön Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, fogadta a hazánkban tartózkodó SZKP pártmunkás-küldöttségét, mely V. P. Mzsavanadze, az SZKP Központi Bizottsága elnöksége póttagjának, a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a pártszervezeteknek a termeléssel kapcsolatos munkáját tanulmányozta és szívélyes beszélgetést folytatott vele. Ezt követően Kádár János ebédet adott a küldöttség tiszteletére. Magyar részről a beszélgetésen és az ebéden részt vett Nemes Dezső, Nyers Rezső, Németh Károly, a Központi Bizottság titkárai, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője, Holtai Imre, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. Jelen volt G. A. Gyenyiszov, a magyarországi szovjet nagykövet. ,V\ Vftágr protetárftf, Tteföfi nme A MAGVAK. SZOCIALISTA. MVWKÄSPÄRT BÄCS-IOSKV./IM MEGYEI LAPJA XVin. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM Irn 6O fillér 1963. NOVEMBER 22, PÉNTEK A sport a nevelés fontos eszköze! Megtartotta első konferenciáját a Bács-Kiskun megyei Testnevelési és Sportszövetség „A testnevelési és sportmozgalom fő célja, hogy sajátos eszközeivel hozzájáruljon a szocialista társadalom felépítéséhez és védelméhez.” Ez a felirat fogadta csütörtökön reggel Kecskeméten a Szakszervezeti Székház nagytermében gyülekező sportszakembereket, a megye területén működő sportkörök küldötteit, akik a Bács-Kiskun megyei Testnevelési és Sportszövetség első, alakuló konferenciájára jöttek össze. A konferencia elnökségében helyet foglalt: Terényi Imre, az MTST elnökhelyettese, Terényi László, az MTST tagja, Glied Károly, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára, Madarász László, a Bács- Kiskun megyei Tanács V. B. elnökhelyettese, Szabó Lajos, a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsának elnöke. Donáth Tibornak, a megyei TST elnökségi tagjának bevezetője, majd Borsos Györgynek, a KISZ megyebizottsága titkárának, a konferencia elnökének megnyitó szavai után Borszéki Lajos, a megyei TST elnöke tartotta meg a TST elnökségének beszámolóját. — A küldött elvtársak több tízezer sportoló és sportbarát véleményét hozták magukkal, s ilyen körülmények között lehetőség nyílik arra, hogy alaposan értékeljük megyénk sportszerveinek munkáját — mondta bevezetőül. A közelmúltban megtartott sportköri közgyűlések és járási konferenciák arról tanúskodnak, hogy megyénkben erősödött a sportszervek egysége és a sportvezetők világosabban látják tennivalóikat. Szocializmust építő társadalmunkban, mint a nevelés egyik fontos területe, jelentős helyet foglal el a testnevelés és sport. Társadalmunk gazdasági, politikai és kulturális fejlődése megköveteli, hogy sportmozgalmunkat olyan szervezetbe tömörít- sük, amely alkalmas mind a tömegek sportolási lehetőségeinek megteremtésére, mind a minőségi sport színvonalának emelésére. Ezért meg kell szüntetnünk a sport széttagoltságát, el kell vetni a szakmai sovinizmust és fel kell számolnunk az anyagi erők felaprózódását. A sportvezetők, a szakemberek táborát pedig egységbe kell kovácsolnunk. Ezután elmondotta az előadó, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt megyénkben a sportmozgalom vezető szerveinek tekintélye és ezzel együtt a munkájuk iránti bizalom is. A vezetés megjavításában természetesen még bőven akad tennivaló. Még mindig sok helyen él a rossz gyakorlat, az egyszemélyi vezetés. Egyeseknek. kiváló sportembereknek, közéleti vezetőknek lehet, és szükséges is nagy szerépet juttatni, de a szövetség legfőbb elve a kollektív vezetés, a határozatok egységes értelmezése és végrehajtása. A sportági szakszövetségek a sportmozgalom legaktívabb bázisai. Nélkülük a sportmozgalom vezetése elképzelhetetlen. Megyénk 19 szövetségében mintegy 180 aktíva dolgozik, akik napi munkájuk után szabad idejüket a sportmozgalomnak áldozzák. Megyénk lakosainak számához viszonyítva nem elégedhetünk meg azonban tömegszervezetünk jelenlegi taglétszámával. Különösen rossz a szervezettség az ipari és mezőgazdasági üzemekben. A továbbfejlődést nemtörődömség, közömbösség nehezíti. A sportköri vezetőségek alig tesznek valamit, hogy új tagokat vegyenek fel. A testnevelést és sportot jobban hozzáférhetővé kell tennünk a fiatalok és a dolgozó tömegek számára. Fontos feladat tehát, hogy minden sportszervezetünk tűzze állandó napirendjére a tagfelvételi munkát. A sportközösség kialakításának alapvető feltétele a rendszeres alapszervezeti élet. Sportvezetőink törekedjenek arra, hogy módot adjanak a tagságnak az alapszabályokban rögzített jogaik gyakorlására. Ezután Borszéki elvtárs részletesen foglalkozott a szövetségek munkájával, a középiskolák, az általános iskolák és az iparitanuló-iskolák sportmozgalmával. Ismertette az 1964. évi feladatokat, a megyei sportlétesítmények, a sportkörök és a sportszövetség gazdasági helyzetét. — Nehéz, de egyben nagyon szép feladatok várnak az új sporttömegszervezetre, a Magyar Testnevelési és Sportszövetségre. Ügy érezzük, a mozgalom elé tűzött feladatok végrehajthatók és a velünk dolgozó több ezer társadalmi munkás segítségével tovább fogjuk fejleszteni, virágoztatni sportéletünket — fejezte be beszámolóját Borszéki Lajos elvtárs. A megyei TST elnöksége négy fejezetből álló határozati javaslatot terjesztett a konferencia elé. Ezek a javaslatok átfogó képet adtak a sportmozgalom előtt álló feladatokról, a sportoló ifjúság politikai, erkölcsi neveléséről, a sportszövetség szervezeti életének megjavításáról, a tömeg- és minőségi sporttal kapcsolatos feladatokról. A határozatokat a konferencia egyhangúlag elfogadta. A beszámolót követő élénk vitában is az új tömegszervezet jövője, a megyei sportélet előbbvitele iránt érzett felelősségtudat jutott kifejezésre. Fazekas Bálint, a tompái ME- DOSZ SK küldötte elmondta, hogy a sportköri közgyűlések és járási konferenciák óta megnőtt a bizalom a sportvezetés iránt. Ma már kis falusi sportkörök képviselőinek is módjuk van arra, hogy bejussanak a felsőbb sportirányító szervbe és ott hallassák szavukat. Ihos Sándor bajai küldött nevelési, oktatási és gazdasági kérdésekkel foglalkozott. A sportolók nevelése mellett a sportkör egész tagságának nevelését is fontosnak tartja. Javasolta a sportakadémiák, sportköri esték kiszélesítését. Szabó Gyula, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa részéről a szakszervezeti dolgozók sportolási lehetőségéről beszélt. Az üzemi és üzemek közötti bajnokságokban sok ezer dolgozó vesz részt és ezzel a szakszervezet is hozzájárul a sportmozgalom fejlesztéséhez. Király Imre, a megyei asztalitenisz szövetség elnöke az asztalitenisz-sport nehézségéiről, Molnár János, a Lajosmizsei SK elnöke a község sportéletéről számolt be. Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese ígéretet tett, hogy a tanácsok ezután sem veszik le kezüket a most „nagykorúsított” és önálló útjára bocsátott sportmozgalomról, s a jövőben is megadnak minden lehető erkölcsi és anyagi támogatást. Zelles Sándor, a KISZ megyei bizottságának munkatársa arról szólott, hogy az új tömegszervezetben megfelelő helyet kapott a KISZ. A sportkörökben működő KISZ-esoportok létrehozásával elsősorban a nevelő munkában kíván a KlSfe segítséget nyújtani. Eddig a KISZ csak a falusi és középiskolai sport vezetésében vett részt, ezután az egész megye sportirányításának részese lesz. Terényi Imre, az MTST elnökhelyettese hozzászólásában elmondta, hogy az MTST elnöksége a jövőben is sokat vár Bács-Kiskun megye sportolóitól és sportvezetőitől. „Egységben az erő” elv alapján a különböző sportszerveket egy tömegszervezetbe kellett tömöríteni. Az új sporttömegszervezet feladatait két fő pontban határozta meg. Először: mindenki számára biztosítani kell a sportolási lehetőséget. Nem lehet különbséget tenni üzemi munkás, vagy falusi fiatal között, mert a sportra éppúgy szüksége van az embereknek, mint a mindennapi kenyérre. Másodszor: helyt kell állnia minőségi sportunknak a hazai és nemzetközi versenyeken. Végül az új tömegszervezet létrehozásáért folytatott közel kétéves harcban végzett odaadó munkáért az MTST elnöksége nevében köszönetét mondott a megyei párt-, tanácsvezetőknek, s a sportvezetők és sportolók táborának. Az új tömegszervezet tartalmi és formai körülményeinek szükségszerű összefüggéséről beszélt Glied Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára. — Fontos határkőhöz érkezett a sportmozgalom, és hogy idáig eljutott, abban nagy része van a több tízezer sportkedvelőnek, akiknek képviseletében a mai konferencia résztvevői itt megjelentek. A sportmozgalomban végzett társadalmi munkát a párt eddig is pártmunkának tekintette, s a jövőben inkább még pártmunkának fogja tekinteni. A konferencia végül megválasztotta az 51 tagú megyei sporttanácsot, valamint a 9 tagú ellenőrző bizottságot Az országos kongresszusra 15 szavazati jogú küldöttet, és 7 tanácskozási jogú küldöttet választott. Szabó Zoltán
