Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-21 / 272. szám
Wfii mond a tudó» f A naptevékenységről Világhírű olasz tudós érkezett Budapestre: Giorgio Piccar- di professzor, a firenzei egyetem fizika-kémiai tanszékének DIVAT Vajszínű, elegáns délutáni szövetruha. _ Foglaljon helyet! — mutat a kényelmes karosszékre a fehér köpenyes kisasszony. Közben a nagy tükörben — némi aggodalommal — villámgyorsan szemügyre veszi borostás képem, amely itt a szépség műhelyében munkadarabnak számít. Néhány másodpercig játszadozom azzal a gondolattal, hogy ha most kényelmesen elnyújtóznék és hagynám, hogy az ügyes kezek végigpaskolják, kencéz- zék viharvert ábrázatom, az nem is volna olyan kellemetlen. De győz a kötelességtudat és megnyugtatom a munkára kész kartársnőt, hogy csupán nézelődni jöttem. Arra vagyok kíváncsi, hogyan varázsolják széppé (bocsánat! még szebbé) hölgyeinket itt a Kecskeméti Fodrász Ktsz 1-es számú részlegének kozmetikai szalonjában. Nem kendőzés, ápolás — Ha azt hiszi, hogy mi szépséget adunk, akkor téved — szól át a túlsó szék mellől Mo haupt Ferencné üzletfelelős, pillanatra félbehagyva munkáját. — Nem az úgynevezett kendőzés, hanem az arc ápolása az elsődleges feladatunk. Ezt mondjuk mindig vendégeinknek is. Mert sokan úgy vélik, hogy a kozmetikust elég felkeresni egy- egy ünnepélyes alkalom: színházi előadás, bankett vagy névnap előtt. — Tévednek. A kozmetikáinak csak úgy van értelme, ha rendszeres. Az arcbőr állandó ápolást igényel, és ez elsősorban a dolgozó nőkre vonatkozik. Az üzemben munka közben köny- nven szennyeződik a bőr, a mezőgazdasági dolgozók arcát pedig naphosszat süti a nap, fújja a szél. Sokszor elmondtuk ezt már, de nem eredménytelenül. Állandó vendégeink a Kecskeméti Konzervgyár és a Bame- vál munkásnői. jönnek lányok a Helvéciái Állami Gazdaságból, fejkendős asszonyok Lajos- mizséről. „Olyan jól nézel ki ma“ Közben pillanatra sem pihen beszélgető partnerem keze. Néhány gyakorlott, gyors mozdulat és az egyik vendég arcáról máris eltűnik a „pakolás”. Aztán előkerül a púder, szemöldökceruza és a szőke fiatalasz- szony elégedetten mosolyog tükörképére. _— Vajon a férj értékeli-e kellőképpen az üdévé varázsolt arcot? — fordulok hozzá. — Természetesen — válaszol mosolyogva. — Csak ennyit szokott mondani: Olyan jól nézel ki ma! És ez nekem természeKérek eqy magas homlokot Lakberendezési figyelőnkben ezúttal új típusú, Fenyő néven forgalomba kerülő konyhabútort mutatjuk be olvasóinknak. A garnitúrához egy méter hosszú, 47 cm széles és 180 cm magas konyhaszekrény, egy méter széles és 90 cm magas edényszekrény 80-szor 50 cm-es asztal és négy ülőke tartozik, s célszerű kiegészítője a kétsoros falipolc. Vigyázat! Influenza veszély! Bármilyen egyszerű puplin láncszem és négy egyráhajtásos vagy vászondarabkát, maradé- pálca váltakozásával készült el- kot hasznosíthatunk a képen ső szalagsorhoz a képen is látlátható módon, könnyű elkészí- ható rajz szerint két ráhajtás- tésű szalagcsipkeszéllet A hét sál kapcsoljuk a „cakkokat”. Eszterhází kockás szövetből készült kompié, ugyancsak délutáni viseletre. (A Kecskeméti Állami Áruház modelljei.) pn . r f tv r Sutes-fozes CSOKOtADÉKREM (4 személyre). Hozzávalók: 2 dl tejszín, 2 tója* fehérje, 10 dkg por-mkor, 5 dkg kakaópor Elkészítése: A tejszínt jó habosra verjük (kb. 10 pere). Közben egy külön tálban a tojás- fehérjéből is jó kemény habot verünk és folytonos keverés mellett apránként hozzátesszük a tojáshabhoz a tejszínhabot. Ugyancsak így, állandó keverés mellett, apránként hozzátesszük a porcukrot és a kakaóport is. Ezután megfelelő talpas poharakba vagy kisebb üvegtálkákba osztjuk szét. Ne hagyjuk sokáig állni, ezért rövid idővel az étkezés előtt készítsük el. Tálaláskor babapiskótát vagy ostyaszele- teket adunk hozzá. befolyásolni a megbetegedéseket, tehetetlenül állt az influenzajárványokkal szemben. A más járványos megbetegedéseknél már eredményesen alkalmazott védőoltások az influenzával szemben még megoldatlanok. A kísérletek azonban már biztatóak, és hazánkban, sőt Baján is történt az elmúlt évben kisebb számú influenza elleni védőoltás. A tömeges alkalmazásra azonban még várni kell. EGYELŐRE marad tehát a hagyományos egyéni és csoportos védekezés, megelőzés. Ezek közül is ezúttal csak a leglényegesebbeket emeljük ki. Öltözködjünk mindig célszerűen, s lehetőleg rétegesen. Óvakodjunk a hirtelen lehűléstől, esőben átázott, nedves ruhánkat minél előbb cseréljük át száraz, meleg öltözékre. A zsúfoltság, tömeges összejövetel különösen elősegíti a járvány terjedését, ezért a beteg ember kerülje a társas összejöveteleket. A „zsebkendőbe köhögj, tüsszents” ősi szabályát feltétlenül tartsuk be, mert az influenzás ember elsősorban ezzel terjeszti a kórokozókat. Emellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy célszerű edzéssel, bőséges, vitamindús táplálkozással növelhetjük szervezetünk ellenálló képességét. VÉGÜL: a beteg ember ne kísérletezzen csalhatatlan háziszerekkel, különböző kúrákkal, hanem minél előbb forduljon orvoshoz és tartsa meg annak utasításait. Dr. Varga István városi orvos, Baja vezetője, aki nyilatkozott rendkívül érdekes tudományos megállapításairól. Amint a professzor elmondotta, annak idején a színképelemzés, a ritka fémek és az ionizáció kérdéseivel foglalkozva bizonyos kémiai folyamatoknál időnként olyan jelenségeket észlelt, amelyeket szándékosan előidézni, megismételni nem lehet. De ilyen példákat a gyakorlati élet is nyújt. A kazánokat vízkőképződés ellen védő berendezések például olykor felmondják a szolgálatot, majd, anélkül, hogy bárki hozzájuk nyúlt volna, ismét kifogástalanul működnek tovább. — Ugyanakkor egy adott időpontban kivétel nélkül minden se- lyemgubóról csak darabokban sikerül lefejteni azt a szálat, amely máskor könnyedén, teljes egészében lebontható. A professzor módszeres kutatásokba kezdett e jelenségek okának felderítésére. Rájött, hogy ezeket a rendellenességeket csak külső körülmények okozhatják. Megállapította, hogy az általánostól eltérő jelenségek a naptevékenység változásaival függenek össze. Ettől kezdve nap nap után ugyanazt a szervetlen vegyi reakciót idézte elő ugyanazokkal az anyagokkal, mégpedig egymással párhuzamosan két-két kísérletben. Az egyik esetben természetes körülmények között, a másik esetben pedig úgy, hogy a folyamatot „árnyékolta” a kozmikus hatások elől. S míg az utóbbiak mindig azonos módon folytak le, a „védtelen” kísérletekben továbbra is bekövetkeztek a rendellenességek, mégpedig a naptevékenység erősödésekor sűrűbben, gyengülésekor ritkábban. Az eredményekben még a naptevékenység 11 éves periódusa is pontosan tükröződött. A professzor feltevése szerint a naptevékenység sokféle megnyilvánulása közül ebben az esetben az elektromágneses térre gyakorolt zavaró hatása érvényesül. Erre mutatnak azok a kísérletei is, amelyekkel a naptevékenység biológiai következményeit igyekszik megállapítani. Kiderült például, hogy a vedlés, a rovarok vándorlási hajlama stb. szintén az elektromágneses tér változásain keresztül igazodik a naptevékenységhez. Sőt, a nap „életjelenségeinek” nyomait még az ősidők élőlényeinek megkövesedett maradványaiban is sikerült megtalálni. Az eredmények egyre inkább arra mutatnak, hogy — a professzor szavai szerint — „a biológiában a mágnesség az úr”. Elmondotta végül a profesz- szor, hogy megállapításait egyedül a firenzei intézetben körülbelül 300 000 kísérlet alapozta meg, de ma már a világ minden táján vannak kutató partnerei. Jelenlegi magyarországi útjának egyik célja pedig az, hogy a tavalyi elvi megállapodás alapján megtárgyalja a jövőbeni tudományos együttműködés részleteit. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither DánieL Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István .gazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér l. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/í Telefon: 11-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj í hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85, Index: 25 065, / tesen nagyon jólesik. Tudja, ha ennyi idős egy asszony, mint én, akkor már kellőképpen értékelni tudja az ilyesféle kijelentéseket. — Annyi idős? — adok hangot akaratlanul is a csodálkozásnak, hiszen az asszonykát senki sem nézné többnek hu- szonkét-huszonhárom évesnél. Ügy látszik, arcomról leolvassa gondolataimat, mert így szól: vigyázzon, a látszat csal. Nagyon értik a dolgukat ezek a kislányok. nék” — állított be hozzánk a minap egy fiatalember torzon- borz frizurájára mutatva. Előkerült az elektromos árammal működő gép és jókora területen kiirtottuk a rakoncátlan hajszálakat. Ez persze nem olcsó mulatság, nyolcvan fillérért gyomláljuk szálát. Köszönöm, a férfiakról ennyi is elég — vágtam közbe egy alkalmas pillanatban. Meséljen el nekem inkább egy érdekes kozmetikus történetet. Kikötésem csupán az, hogy nő legyen a főszereplő. — Talán ez elég érdekes lesz — veszi át a szót Mohauptné: — Az egyik kis gimnazista lány azzal toppant be hozzánk az év végi vizsgák előtt, hogy fessük feketére a szempilláját. A vér is meghűlt bennem, mert a kezem alatt éppen egyik tanárnője ült. Villámgyorsan takartam le két öklömnyi vattacsomóval a szemét, s mire kinyithatta, már végeztünk is a fruskával. Békés Dezső — Most persze mosolyog. De nehogy azt higyje, hogy csak a nők kényesek a szépségükre — csap rám a huncut, barna szemű Ági. — Jönnek ide férfiak is szép számmal. A kamaszt megszabadítjuk tavaszi pattanásaitól, s ha kívánja, legényes feketére festjük a családapa őszülő bajuszát. ^Magasabb homlokot szeretA modern konyha AJTÓNKON már az igazi ősz ,kopogtat”, magával hozva a hűvös, nedves időjárást, amellyel együtt emelkedik a meghűléses, influenzás betegek száma. Az időjárás és a megbetegedések közötti összefüggés annyira közismert, hogy csak utalunk rá. Egyes években kifejezett járványok söpörnek végig az országon, de gyakran az egész világon is. Az ember jó ideig nem tudta A szépség alkimistái Kézimunka
