Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-13 / 240. szám

2. oldal 1963. október 13, vasárnap állami támogatásának jövő évi rendszere Rendőrlánccal próbálják visa zatartani a felháborodott tömeget az anyakönyvi hivatal előtt. Ássák a tömegsírt BELLUNO. (Reuter, AP, AFP) A szerencsétlenség súí tóttá Piave folyó völgyében elsőren­dű feladattá vált a holttestek eltemetése. A mentőalakulatok eddig körülbelül kétezer holt­testet ástak ki az iszap és a ro­mok alól, vagy halásztak ki a folyók vizeiből; A hatóságok a köztis temető helyét Longarone köze ében je­lölték ki. A katasztrófától leg­erősebben sújtott vá-i/stól öt kilométernyire nehéz földgyalu­kat irányítottak, amelyek éjjel- nappal ássák az óriási tömeg­sírt A mentőalakulatok lángszó­rókkal járják a katasztrófa súj­totta területeket és így sterili­zálják az iszapban heverő, el­hullott állatokat; A legújabb jelentések szerint a hatóságok elzárták a szeren­csétlenség sújtotta vidékeket a külvilágtól, és a területet heli­kopterekről fertőtlenítő szerek­kel hintik be. A hatóságok köz­leményben nyugtatták meg a lakosságot, kijelentve, hogy „pá­rnáikra nincsen ok, és az intézke­désre csupán elővigyázatossági okokból került sor”. A Piave folyó völgyének la­kóit nyugtalanítja az a jelentés is, amely szerint újabb földtö­megek csúsznak a megrongáló­dott duzzasztómű felé. Jóllehet a vaiomti gát medencéjébe csaknem egy egész hegyoldal zuhant, a medencében továbbra is több millió tonna víz maradt. A tárolóban levő vízmennyiség újabb földcsuszamlás esetén be­láthatatlan katasztrófát zúdít­hatna a völgy életben maradt lakosságára. A Piave folyó mentén, „a ha­lál völgyében” — írja az AFP tudósítója — kevesen élték túl a szerencsétlenséget. Még keve­sebb az életben maradottak szá­ma Fae helységben. A gyászba borult országban mind gyakrabban vetődik fel a kérdés, hogy nem lehetett vol- na-e megelőzni a súlyos szeren­csétlenséget. A katasztrófa túl­élői, politikusok és a legkülön­bözőbb pártállásu lapok egyön­tetűen követelik annak kivizs­gálását, hogy vajon nem ha­nyagságból vesztette-e életét több ezer ember. A Diario Popular című por­tugál lap egyébként szombati cikkében azt írja, hogy portu­gál mérnökök már két évvel ez­előtt tudták, hogy a vaionti gát felé óriási méretű föld- és szik­latömegek csúsznak. A gátat vizsgáló portugál mérnökök ak­kor figyelmeztették is az ille­tékes szerveket a közelgő ve­szélyre. „Nagyon különösnek ta­láljuk — írják a mérnökök —, hogy a figyelmeztetés ellenére nem tették meg a szükséges elővigyázatossági intézkedése­ket.’’ Brezsnyev Kabulba érkezett KABUL. (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnöke szombaton hiva­talos látogatásra Afganisztán fővárosába, Kabulba érkezett. Apró Antal vezetésével kormányküldöttség utazott a KGST Végrehajtó Bizottságának ülésszakára Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével szombaton reggel kormányküldöttség utazott Moszkvába, a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának soron követ­kező, 9. ülésszakára. A kormányküldöttséget a keleti pályaudvaron dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter búcsúztatta. Jelen volt a búcsúztatásnál G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. Az ENSZ-közgyűlés befelezte az általános politikai vitát NEW YORK. (MTI) Az ENS2 közgyűlése pénte­ken délután folytatta az általá­nos politikai vitát. Elsőnek Pa­dilla Nervo, Mexikó állandó ENSZ-képviselője szólalt fel. A mexikói küldött javasolta, a közgyűlés hozzon olyan határo­zatot, amely jóváhagyólag veszi tudomásul a Szovjetunió és az Egyesült Államok hajlandóságát arra, hogy a világűrt kizárólag békés célokra használják fel és föld körüli pályára nem külde­nek nukleáris fegyverrel ellátott objektumokat. A nagyhatalmak­nak ünnepélyesen kötelezettsé­get kellene vállalniok, hogy nem intéznek támadást más orszá­gok területe ellen. Ezután a mexikói küldött felhívta a köz­gyűlés figyelmét, milyen fontos lenne, ha napirendre tűznék Latin-Amerika atomfegyvermen­tes övezetté nyilvánításának kérdését. A közgyűlés ülésének végén Sosa-Rodriguez elnök közölte, hogy a Dél-Vietnamba külden­dő megfigyelő bizottságban Af­ganisztán, Brazília, Ceylon, Cos­ta Rica, Dahomey, Marokkó és Nepal képviselői vesznek részt, a bizottság vezetője Abdul Rah­man Pazhwak, Afganisztán ál­landó ENSZ-képviselője lesz. A bizottság a helyszínen tanulmá­nyozza a Ngo Dinh Diem-kor- mány és Dél-Vietnam buddhis­ta lakosságának viszonyát és megfigyeléseiről jelentést tesz majd a 18. közgyűlésnek. Szerencsekívánat záptojásokkal Jordan, a nemzetközi fasiszta szervezeteik fűhrere háromne­gyed évig nem hallatott magá­ról. önhibáján kívül történt. A náci házaspár elhagyja az anyakönyvi hivatalt. A feleség nyakában hatalmas horogke­reszt, kabátja hajtókáján az angol náci párt horogkeresztes jelvénye. Jordan szívesebben harsogta volna „nemes eszményeit”, me­lyeket „a szépség és a rend utáni vágyakozás szült” —.már­mint nemzeti szocialista moz­galmának kiáltványa szerint. De a. fránya angol bíróság ki­lenc hónapra kivonta a forga­lomból, s így csak a falaknak, mármint a cellafalaknak be­szélhetett. Közéletbe történő nyilvános visszatérését azonban nem akár­milyen külsőségek között ren­dezte meg. „Oltár” elé állt szép arájával, mademoiselle Fran- codse Dior-ral, a híres párizsi divatkirály unokahúgával. Az oltárkép természetesen Hitlert ábrázolta életnagyságban, az eskü a nemzeti szocialista fo­gadalom volt, s a szertartás egy tőrrel ejtett seb, a hajdani ős­germán szokás utánzásaként. Ezek után már azon sem lehet csodálkozni, hogy a nagy ese­mény lezajlása közben nem Mendelssohn nászindulóját, ha­nem a Horst Wessel-t nyeke­regte a lemezjátszó. Az ifjú párt a ház előtt tö­meg várta. A világ 24 náci pártjának vezéréről lévén szó, ebben nincs is semmi meglepő. Csakhogy virág helyett zápto­jás és rothadt gyümölcs záporo­zott rájuk és közben senki sem kiáltott „hosszú élet”-et, ami a világ bármelyik újdonsült há­zaspárjának kijárna, hanem a kirendelt ötven rohamrendőr még az ifjú pár testi épségét is alig tudta megvédeni. És ezeket a záptojással fű­szerezett jó kívánságokat az igazi szépség és rend utáni vá­gyakozás szülte... <0* A termelőszövetkezetek (Folytatás az 1. oldalról.) vedelemkiegészítését időlegesen csökkentheti, illetve véglegesen megvonhatja. Kívánatos, hogy a szakembe­rek letelepedjenek a termelő­szövetkezetekben, ezért az új kormányhatározat 80 000 forint állami támoga­tást biztosít szakemberek, agronómusok lakásainak építéséhez. A gazdaságilag meg nem erő­södött termelőszövetkezetek ál­lami támogatásának mértékére jellemző, hgy — bár az ilyen szövetkezetek száma csökkenni fog — a támogatás összege ugyanakkora mint tavaly. A gazdaságilag meg nem erősödött szövetkezeteket két csoportba sorolják. Az elsőbe azok tartoz­nak, amelyek kedvezőtlen ter­mészeti és gazdasági okok miatt gyengék, a másodikba azok, me­lyeknek jövedelme, gazdálkodá­si eredménye ugyan alacsony, de ahol a gyenge gazdálkodást főleg a meg nem felelő vezetés okozza. E besorolásoknál a já­rási. illetve megyei szervek az eddiginél nagyobb hatáskört kaptak. Az első kategóriánál az állami támogatás az anyagi kö­rülmények, a második kategóriá­ban a vezetés színvonalának megjavítását célozza. A gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetke­zetek tagsága jövedelemki­egészítést kaphat, s ennek felső határa a járási átlag 80 százaléka. Indokolt esetben a megyei tanács ezt a támogatást 100 százalékig is ki­terjesztheti. Míg korábban a gyengébb termelőszövetkezetek az állami támogatás összegét csak az év végén kapták meg, most már a tervezéskor rendel­kezésükre áll ez az összeg, úgy­hogy a negyedévi hiteltervek ki­dolgozásánál tudják, milyen tá­mogatást vehetnek igénybe. Losonczi Pál miniszter végül bejelentette, hogy az eddig ér­vényben levő áruértékesítési kedvezmény jövőre megszűnik, és az eddig erre fordított össze­get a kormányhatározat értel­mében a szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztésére használják fel. (MTI) 4 pék lakodalma „Elvtárs, itt van 400 forint, kezdjél hozzá a helyi sütőipar újjáala- kitásához” — ezzel bocsátották útnak ti­zenhárom évvel ezelőtt a városnál. A kis pénzen vásá­rolt 4 zsák lisztet, 1 vödröt, 1 kenyérmosó kefét és egy szitát. Aztán a város alján elhagyottan álló, egy- kemencés kis üzemben — az ott lakó szak­társsal elkezdtek a ter­melést. Akkor még mindent a puszta ke­zükkel csináltak. Na­ponta ő is 14—16 órát dolgozott. Ha este 9- kor kezdett az „üzem­ben”, és másnap dél­előtt 10 óra tájban egy kis lélegzethez jutot­tak — rohant lisztért, sóért, szaladt az el­számolással, s közben azon törte a fejét, honnan szerezhetnének több tüzelőt a sütés­hez. Mert hiába, a ve­nyige csak venyige. Aztán mind több, egy- kétkemen cés üze- mecske • csatlakozott. Az első év végére már tizenöten szövetkeztek, s az induláshoz kapott 400 forintból 126 ezer forintos forgalom lett. Aki akkor az első 4 zsák lisztet vásárolta, Molnár István élvtárs, a ma már 53 millió forintos évi tervvel dolgozó Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vál­lalat igazgatója. Na­gyon szerény ember, aligha veszi most jó­néven, hogy megírtam a múlt apró epizódjait. Mikor meglátja, hogy erről jegyzetelek, rög­tön tiltakozik. — Ezt ne említse. Majd talán egyszer... Nézzük meg inkább az újjáalakított kenyér­boltot — kap a hirte­len ötleten. Az üzlet ragyog, csil­log. Fent sárga, lej­jebb zöld műanyagbo­rítású a fal. Alul csem­pével kirakott. A ke­nyerek, süteményfélék barátságos illata, s a portálüveg mögötti dísznövények otthonos hangulatot árasztanak. Nagy a forgalom. A vevők szemmel látha­tóan szívesen töltik az időt egy kis nézelődés­sel. — Hetven-nyolcvan mázsa kenyeret, 20—30 mázsa morzsát, 30—40 mázsa száraz tésztát, 15 —20 ezer — s abban huszonkét féle — sü­teményt dolgozunk fel naponta — mutat kö­rül birodalmán az igazgató. A rétesüzemben is tizenöt-húsz fajta sü­teményt készítünk. A háziasszonyok sokat rendelnek tőlünk va­sárnapra. így akkor is sütünk rétest, vajas tésztákat... Ügy hozzá­tartozik ez a boltunk a város nevezetessé­geihez, mint valame­lyik műemléki látvá­nyossága. Ha külföldi rokona jön valakinek, vagy a megyéből láto­gat el ismerőse, a ré­tesboltba feltétlenül elhozza csemegézni. — A minőség? — kérdezem kicsit hűzóz- kodva, mert ez kényes lecke szokott lenni eb­ben a szakmában. Ugyanakkor eszembe jut, hogy ritka helyen szolgálnak fel olyan fi­nom kenyeret, mint amilyet nemrég ettünk a közeli étteremben. Molnár István ismét szigorúan a telkemre

Next

/
Thumbnails
Contents