Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-13 / 240. szám
Világ proletárjai, egyesüljétek? LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM 4ra 60 fillér 1963. OKT. 13. VASÁRNAP Tengernyi tengeri Jó ütemben halad a kukorica betakarítása a kiskunhalasi Vörös Szikra Termelőszövetkezetben. Eddig négyezer mázsa termés gyűlt össze a közös gazdaság központjában és néhány napon belül levágják a szárat a hátralevő néhány holdnyi területen is. ELSŐ KÉP: Egy sorban töri a kukoricát az egész Bundzsák család: eladólány, anya, nagymama és a családfő, aki a brigád vezetője is egyben. MÁSODIK KÉP: Sűrűn fordulnak a színültig rakott pótkocsikkal a vontatók, keveset pihenhet a rakodóbrigád. A gazdag termés tárolását ügyesei oldották meg a szövetkezet gaz dál. A górékon kívül felliasz nálják a szénaszárítókat is - amelyekre szárból készíten tetőt. tPásate* i&B íeivétfijei.) A termelőszövetkezetek állami támogatásának jövő évi rendszere Losonczi Pál földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatója a Parlamentben A termelőszövetkezetek gazdasági építkezéseinél az egy férőhelyre eső költség eddig túlságosan magas volt, az állami támogatás pedig ehhez mérten alacsony. Az új rendelkezés ebben a vonatkozásban is előrelépést jelent. A 3004-es kormányhatározatok 1961-ben még az egyszerűbb, tehát a szerfás gazdasági építkezéseket támogatták, 1962—63-ban már egységes volt az állami támogatás, jövőre pedig már a korszerűbb építkezésre ösztönzi a határozat a termelőszövetkezeteket. Korábban tehénférőhelyenként egységesen 1000 forint volt az állami támogatás összege, most a tényleges költségek és az épületek korszerűségének figyelem- bevételével a támogatás összege 1000—11 000 forintig terjedhet. A kocaférőhelyeknél is hasonlóan, a korszerűségtől függően 4000 forintig terjedhet az állami támogatás. A tojásterme- iés fokozására a tojóházak építésénél az eddigi férőhelyenkénti 50 forintos állami támogatás 200 forintra emelkedik. Az egyetlen kikötés, hogy a vissza nem térítendő állami támogatás összege nem haladhatja meg a tényleges kiadások 80 százalékát. Az állami támogatással termelőszövetkezetekbe helyezett szakemberek megállták helyüket, és ezt a támogatást a jövő évre szóló határozat is megadja. Gj a most kiadott rendelkezésben az, hogy szakmai vezetést csak azok vállalhatnak, akiknek egyetemi, főiskolai végzettségük van és legalább két évi gyakorlattal rendelkeznek. Kivételesen alkalmazhatók vezető állásban technikumi végzettségűek is, de ebben az esetben már öt évi gyakorlat szükséges. Ez alól a szabály alól a megyei tanács végrehajtó bi- zoitsága kivételesen indokolt esetben felmentést adhat. Üj rendelkezés továbbá, hogy csak nagyon kivételes esetben, a földművelésügyi miniszter külön engedélyével lehet termelőszövetkezetbe elnököt kihelyezni. A gyengébb termelőszövetkezetek irányítását másodállásban vállaló termelőszövetkezeti elnökök és agronómusok 800— 1500 forint állami támogatásban részesülhetnek. Ugyanezt az ősz- szeget kapják azok a kutatóintézeti és állami gazdasági szakemberek is, akik másodállásként vezető állást vállalnak a gyengébben gazdálkodó szövetkezetekben. Az eddigiek szerint a főiskolát végzett fiatal szakemberek csak állami gazdaságokban folytathattak termelési gyakorlatot, most a jól gazdálkodó termelő- szövetkezetekben is elkezdhetik a munkát, s megkapják ugyanazt a gyakornoki fizetést, illetve állami támogatást, mint az állami gazdaságokban. Kimondja a határozat azt is, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága a munkájukat nem megfelelően ellátó szakemberek jö- (Folytató? a 2. oldalon.> séget nyújt a gyengébben gazdálkodó szövetkezeteknek, főleg azoknak, amelyék rossz természeti adottságaik következtében nem képesek kellő eredményt elérni. A miniszter a most kiadott kormányhatározat új vonásairól szólva kiemelte a talajjavításhoz nyújtandó állami támogatás jelentőségét. Az ország nyolc táján rendkívül kedvezőtlenek a természeti adottságok, ezekben az úgynevezett kiemelt körzetekben csak társadalmi segítséggel valósítható meg az eredményes gazdálkodás. A kiemelt körzetekben a talajjavítás, a talajvédelem, a vízrendezés, a rét- és legelőgazdálkodás, valamint a tereprendezés költségedre az állam vissza nem térítendő támogatást nyújt a termelőszövetkezeteknek. 40 000 hold javítását irányoztuk elő 145 millió forint állami támogatással. Ha a 145 millió forintot a 40 ezer katasztrális holdhoz viszonyítjuk, akkor kiderül, hogy itt nem csupán egyszerű talajjavításról van szó, hanem az erózió elleni védekezésről, az altalajlazításról, vakond-drénezésről stb. is. A kiemelt körzeteken kívüli talajjavításnál is számottevő az állam hozzájárulása, így a talajjavító és egyéb anyagokat az állam ingyenesen, visz- sza nem térítendő állami támogatásként bocsátja a termelő- szövetkezetek rendelkezésére. A talajjavítás, valamint a talaj- védelem gépi munkáinál az állam a gépi munka költségeinek 50—80 százalékát vállalja A homoktalajokat jövőre az ideihez kénest kétszerte nagyobb területen, azaz körülbelül 15 000 holdon javítjuk meg, kereken 80 millió forint állami támogatással. A mocsaras, vizenyős rétek rendezésére és a szántók vakond-drénezésére 120 millió forint. támogatást, s mintegy húszmillió forint középlejáratú hitelt bocsát az állam a termelő- szövetkezetek rendelkezésére. Mindent összevetve, a talajjavításra országosan mintegv 20fl millió forint hitel és körülbelül 560 millió forint állami támogatás jut. Hosszú lejáratú hitelt kaphatnak a termelőszövetkezetek a nagyüzemi szőlő- és svümölcstelepítések teljes költségére, a meglevő szőlők és,gyümölcsösök korszerűsítésére. Termőre forduláskor holdanként G2M1—40 000 forintig ter- jwK^'^^gig. vissza nem térítendő állami támogatást nyúj- taj rfö fi termelészövetkezetek- ■'Htik. Jelentősek a kedvezmények a növénvvédő- és gyomirtószerek vásárlására is. A termelőszövetkezeteket a növénvvédő szerek árából 30 százalékos kedvezmény illeti meg. a gazdaságiidé meg nem erősödött termelőszövetkezetek oedig további 20 százalék kedvezményt •kaphatna!», Losonczi Pál földművelésügyi miniszter a Parlamentben tájékoztatta a fővárosi és a vidéki lapok főszerkesztőit a termelőszövetkezetek állami támogatásának jövő évi rendszeréről. Elöljáróban elmondotta, hogy az eddig kiadott 3004-es kormányhatározatok jelentős mértékben segítették a termelőszövetkezeti gazdaságok megerősítését és továbbfejlesztését. Az új határozat, a 3004/6-os lényegében nem tér el a tavalyitól, de bizonyos módosításokat tartalmaz. Míg az előző határozatok fő célja általában az volt, hogy elősegítsék a termelőszövetkezetek árutermelését, az idei és a jövő évi pedig a termelés fejlesztése mellett főként arra irányul, hogy a szövetkezeti gazdálkodás magasabb szintre emelkedjék. Az új határozat az eddigieknél is fokozottabb segítSZERVEZETTEN A népgazdasági tervek teljesítése nagymértékben múlik azon is, hogy a vasút mint teljesíti feladatát, hogyan állnak helyt * a közlekedés dolgozói a nagy őszi csúcsforgalom idején. Talán még soha nem volt olyan szervezett együttműködésre szükség a közlekedés területén, mint éppen napjainkban. Az ipar és a mezőgazdaság számára igen fontos árukat kell ebben az időszakban továbbítani, s most a vasutasoknak tudásuk és erejük legjavát- kell nyújta- niok. Legtöbb mezőgazdasági áru elszállítása az őszi hónapokra esik, s ezek továbbítása nem tűr halasztást. A népgazdaság fejlődése következtében a tavalyi év hasonló időszakához képest az idén október, november és december hónapokban mintegy 10 százalékkal növekszik az az anyag- és árumennyiség, amelyet a vasútnak szállítani kell. Mint a népgazdaság többi ágában, a vasútnál is operatív intézkedési tervet dolgoztak ki az őszi forgalom sikeres lebonyolítására. A Szegedi Igazgatóság területén a szolgálati, valamint párt- és szakszervezeti vezetők irányításával e tervek teljesítésére mozgósítunk minden dolgozót. A vasút az előző évihez mérten fejlődött technikai eszközökben, de nem tartott lépést a korszerűsítés és a kapacitásbővítés a szállítási igényekkel. A meglevő berendezésekkel. vontató járműveinkkel és vagonjainkkal kell hát a fokozott szállítási feladatokat megoldani. Éppen ezért a szállíttatok és a vasút dolgozói most még inkább legyenek tudatában annak, hogy a vonatok, s a vagonok feltartása, üresen való áosorgása sok milliós kárt jelent a nemzetgazdaságnak. Kecskeméten a nagyállomáson és az alsópályaudyaron a kocsik beállítása, azok gyors mozgatása, szerelvénybe sorolása, rendeltetési helyre továbbítása lassan történik. Ennek oka, hogy az üres kocsik kisorozása hosszadalmas és nagy időveszteséggel jár. Sűrűn előfordul, különösen az éjszakai órákban, hogy a kirakásra kijelölt vagonokból a 9-es AK.ÖV dolgozói csak néhány kocsit tudnak kiüríteni. Hangsúlyozzuk, a jelenlegi helyzetben valamennyi közlekedési ág dolgozóinak, s maguknak a szállíttatóknak együttműködésére van szükség. Nagyobb erő beállításával, szervezett munkával kell mindent elkövetni a kocsik gyors mozgatása érdekében. A Szegedi Igazgatóság a legutolsó országos értékelés szerint & hat igazgatóság közül a harmadik helyen végzett 101,9 százalékos teljesítéssel. Kocsikihasználási tervünket csupán 96,9 százalékra tudtuk teljesíteni. Az őszi forgalom idején a legfontosabb feladat a vagonok gyors be- és kirakása. Nagy károkat okoz, ha a vagonok sokáig megrakottan állnak az állomásokon. Veszteség éri a vasút dolgozóit fizetésben, ugyanakkor nagy károkat szenved a népgazdaság. Végül még egy nagyon fontos tennivaló. Most a nagy murka közben egy pillanatra sem feledkezhetnek meg a vasút dolgozói a forgalom biztonsagáról. Egyetlen elhamarkodott intézkedés vagy meggondolatlan cselekedet súlyos hibákat okozhat. SZILÁDI SÁNDOR
