Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-11 / 238. szám
Akik as idegeinkre pályásnakt Hangsskodék, izgágák, rossz szomszédok A szocialista együttélés szabályai — mennyi minden bele tartozik ebbe a fogalomba! S hányán vétenek mégis ellene. A szocializmust építjük, de az emberek egy részének tudata még elmaradott, a múltból örökölt csökevényekkel telített, s némelyeknek igen ellentmondásos elgondolásuk van a szocialista erkölcs szabályairól. Erőteljesen kapott hangsúlyt ez a gondolatsor az MSZMP kecskeméti ügyészségi alapszervezet három hónappal ezelőtt megtartott taggyűlésén, ahol a megyei főügyészség és a területén működő ügyészségek általános felügyeleti tevékenységéről tárgyaltak a párt jogpolitikai irányelveinek tükrében. Szankciók nélkül Hiszen gyakran előfordulnak mindennapi életünkben olyan jelenségek, amelyek — noha erősen sértik a szocialista együttélés szabályait — még- sincs vagy a tömegek előtt ismeretlen a szankciójuk. A hatóságok igyekeznek az ilyen ügyektől szabadulni, a panaszosok pedig sokszor szinte tehetetlenül állnak, s nem találják a megoldást. Még olyankor is, ha van rá jogszabály, mert esetleg tanúk nélkül, vagy egyéb okok miatt képtelenek ellenük védekezni. Vajon ki nem hallott még olyat, hogy a házigazda, aki nemrégiben költözött a házba, máris ki akarja szorítani az évek óta ott lakó bérlőt, sok kellemetlenséget, bosszúságot okoz neki, egyszerűen „kiszekí- rozási” célzattal? Vagy a szomszédok villongásairól, akik valami csekélységen összekülönböztek, és a polgári perek egész sorát zúdítják egymás nyakába? Nem is szólva az esetleges súlyosabb következményekről: testi sértésről, emberölésről, hiszen nemegyszer vezetett már idáig is a féktelen indulat. És sorolni lehetne a példákat tovább, az iszákos férjekről, akik üldözik a családjukat, rettegésben tartják környezetüket. Megtörtént, hogy gyermekek fordultak az ügyészséghez, mert anyjuk, velük egy szobában, férfiakat fogadott. De találkozhatunk az egyes hatóságok, szervek hiányos munkája következtében is, az együttélési szabályok semmibevevésével. Például a szabadban rendezett éjszakai mulatságok, tompító berendezés nélkül közlekedő motorkerékpárok, italmérésekből hangoskodva hazatérő emberek stb. nemegyszer teszik próbára társaik idegeit. Nem magánügy Sokan még ma is azt hangoztatják, hogy az említett jelenségek „magánügyek”, holott nálunk nem szakítható el a magánélet a társadalom érdekeitől. Az ilyen megnyilvánulások, amellett, hogy feldúlják az emberek nyugalmát, megtámadhatják egészségét, a társadalomnak is károkat okoznak a környezet veszélyeztetésével, a munkára, a termelésre való kihatásukkal. Az említett pártalapszervezet taggyűlésén határozatok születtek, s a határozatokat tettek követik. A megyei főügyészség kezdeményezésére a napokban a tanács, bíróság, rendőrség és ügyészség képviselőit értekezletre hívták össze, ahol munkabizottságot hoztak létre. A bizottság a szocialista együttélést érintő szabályszegések alapvető okainak feltárását és elemzését tűzte ki célul. S ez a törekvés figyelemre méltó. Az ügyész mindennapi munkája közben gyakran találkozik olyan jogos panaszokkal — pélSzépítés nélkül... — A mi főagronómusunk egy ééb van a szövetkezetünkben. Kérem, az olyan ember, hogy bizony keveset koptatja a nadrágját benn az irodában — meséli Szalai József, a katymári Vörös Csillag Tsz bérelszámolója. — Hajnali háromkor rendszerint talpon van és a határt járja. Van is látszata! 1949 óta vagyok a tsz-ben, de a kedvezőtlen időjárás ellenére ilyen esztendőnk még nem volt. Búzatermésben még tavaly is a holdankénti öt-öt és fél mázsás átlaggal szégyenkezhettünk. — Idén meg? Több lett a duplájánál. S ebben Francz Tibornak nagyon nagy az érdeme. S ahogyan hallgatom Szalai József szavait, egyre plasztiku- sabban látom magam előtt a főagronómus alakját, mint halk szavú, ritkán szóló embert, ha jól mennek körülötte a dolgok. Ám, csak tapasztaljon valami lelkiismeretlenséget, hanyagságból eredő hibát, úgy elereszti a hangját a 100 holdas tábla egyik végén, hogy a túlsón is meghallja, akinek szól. — Tessék nézni, ebből is meglátszik, milyen ember... — mondja a bérelszámoló és néhány kimutatást tesz elém. A traktorosok naponkénti teljesítményét tartalmazza, amit maguk jegyeznek be. Nézegetem a lapojgg .ÉbálSSffiS ban feltűnik, hogy a ceruzával írott számok itt-ott tintával vannak átjavítva. Vajon miért? — nézek kérdőn Szalai Józsefre. Ö pedig magyaráz: — Ez itt például a szeptember 3—4-i munkaelszámolás. A traktoros 14 holdat jegyzett be, főagronómusunk pedig 4-re javította át. Emitt. 5-én 63 hold fogasolást számolt el a fiunk, s a valóságban csak 24-et fogasolt el. Aztán ebből születhetnek a szépítő, valótlan jelentések. Csakhogy a mi főagronómusunk alaposan utána néz ám, felméri. Öt nem lehet becsapni! Most újabb lapot tesz elém. — El tudom képzelni, milyen mérges lehetett, amikor ezt ide írta... Olvasom a megjegyzést, amely így hangzik: „Ez már sorozatos csalás. Még egy ilyet és a bíróságnak adom át!” Tovább beszélgetünk még a főagronómusról, a munkastílusáról. S amikor már távozni készülök a szövetkezetből, a bérelszámoló még megjegyzi: — Bizony, abban, hogy nálunk kezdenek jól menni a dolgok, új elnökünk mellett főmezőgazdászunknak is nagy az érdeme. Mert egyikük sem huny szemet a lazaságok, s az ilyen csalások felett!- . í-t* „ dául bérlő és háztulajdonos viszálya —, amelyek megítéléséről nem mindig rendelkezik paragrafus, jóllehet az azonos sérelmek gyakorisága ezt indokolttá tenné. A tanácsi gyakorlat közben is szép számmal hallani lehet panaszokat — lakás-, gyám-, birtokháborítási, tartási ügyek stb. —, amelyekkel kapcsolatban korántsem egységes a felvilágosítás, az intézkedés. A rendőrség, bíróság munkájában is kínálkozik alkalom a szabálysértésekhez, bűncselekményekhez vezető alapvető erkölcsi okok kutatására. A munkabizottság tagjai az Jegész megye területén hat hónapon át gyűjtik és elemzik a tapasztalatokat, s tevékenységük haszna ezután jelentkezik majd. Ennek alapján tervezik egy tájékoztató kidolgozását a lakossággal leggyakrabban érintkező hatóságok, szervek dolgozói részére. ítélje el a közvélemény Külön figyelmet fordít a munkabizottság az idős és elesett emberek gondjaira. Hiszen gyakran előfordul, hogy zaklatott az életük, megértés, támogatás helyett súlyos sértéseket, nélkülözéseket kell elszenvedniük — nem ritkán a saját gyermekeiktől! Az ügyészek, bírák, rendőrök, tanácstagok és társadalmi aktivisták részére tervezett jogpropaganda-anyag összeállítása pedig bizonyára hathatósan segíti majd az olyan szemlélet kialakítását, hogy a közvélemény maga is elítélje a szocialista együttélés szabályait semmibe vevő egyént. Űjszerű a célul kitűzött feladat. Kitaposott ösvények, tapasztalatok nem állnak ebben a kezdeményezők rendelkezésére. És jelentős a vállalkozásuk, amellyel e fontos közérdekű kérdés megoldásához akarnak segítséget nyújtani. Utat, járdát építenek Ojsolton a tanácstagok szervező munkája nyomán mintegy 400 folyóméter, csaknem járhatatlan földutat javított meg társadalmi munkában a lakosság. Még ez évbein további 300 folyóméter földutat kívánnák megjavítani. Ezzel a község központja esős időben is könnyein megközelíthetővé válik. Eredményesen szervezik a tanácstagok a társadalmi munkát Hartán is. Hinkel Henrik a 36. választókerület tanácstagjának kezdeményezésére a körzet lakossága saját erőből 52 méter betonjárdát épített és még körülbelül 200 méter járda elkészítéséhez 9 ezer forint készpénzt ajánlottak fel, ha a községi tanács biztosítja a járda megépítését. A jó példa követésre talált, mert Tiboldi János és Kurucz János, a 8. és a 11. választókerületek tanácstagjai vállalták, hogy az említett járdaépítésnél felszabaduló régi téglából a Templom utcában körülbelül 200 méter hosszú téglajárdát építenek a körzetek lakóinak társadalmi segítségével. K. U Este a bajai csillagvizsgálóban SZINTE KIHALT a bajai kis utca, ahol a csillagvizsgáló állomás szerényen meghúzódik, s odabent néptelenek a dolgozó- szobák is. Hamarosan előkerül azonban a rokonszenves házigazda: 111 Márton csillagász. Jogos büszkeséggel és szeretettel mutat egy 60 ezer forintot érő, égitesteket fényképező mának külföldi szakembereket. Ám a határidő régen letelt, s az épület mégsem készült el. A pár héttel ezelőtti nagy eső alaposan beáztatta az akkor még tető nélküli létesítményt. Utána gyorsan lefedték, de kiderült, hogy az előadóteremhez „elfelejtettek” kéményt húzni. S ki tudja, ilyen ütem mellett befe■1 A csillagvizsgáló tudományos munkatársa a készült felvételt mutatja be a jövő csillagászainak, m napfoltokról szert. A Szovjetunióból kapta ajándékba az állomás, a tavaly Leningrádban tartott csillagászkonferencia után, ahol a fiatal tudós a bajai csillagvizsgáló munkájáról adott számot. Aztán egy grafikon elé vezet bennünket. — Ez a koordinációs munkánk grafikonja. A mesterséges holdak egyidejű figyelésére, pályájuk mérésére tettem javaslatot Leningrádban. Bennünket ért a kitüntetés, hogy e munkát irányítsuk, gyűjtsük össze és egyeztessük adatait. Eddig földünk különböző pontjának 21 megfigyelő állomásával működünk együtt... — hangzik szerényen 111 Márton tájékoztatója. KÖRÜLNÉZÜNK a csillag- vizsgáló „portáján” is, s meglepetve látjuk a félig kész épületet az udvaron, amely már a tavasszal is építés alatt állt. — Ilyen lassan halad az építkezés? — Sajnos — feleli kísérőnk. Ez bizony nem valami dicséretes dolog. A tudományos létesítményt, amely ma már világszerte ismert, pár ember lelkes ügyszeretete hozta létre — szinte semmiből. Munkásságuk, eredményeik láttán a helyi tanács a városfejlesztési alap terhére elhatározta a helyiségek bővítését. Múlt évi decemberi átadási határidőt kitűzve meg is kezdődött egy előadóterem és néhány vendégszoba építése. Fontos lépés volt ez, hiszen a házigazdák nemegyszer fogadSZÜRETI TÖRTÉNET *= taebjtel nem szám ültünk! jeződik-e az építkezés ez év decemberéig? PEDIG nagy szükség volna rá. Nagyszerű terveik vannak a tudományos propagandára, amelyhez itt majd minden lehetőség adva van. Gyárak, termelőszövetkezetek dolgozói, iskolák növendékei jöhetnének el, csoportosan, betekinteni a csillagok világába. Film- és diavetítésekkel tehetnék még tartalmasabbá a népszerűsítő előadásokat. A feltétel: az említett helyiség mielőbbi átadása. Reméljük, hogy a tanács, amely tekintélyes összeget áldoz rá, meggyorsítja az építkezést. A kis munkateremben, ahová közben visszatérünk, fiatalok gyülekeznek. A csillagász szakkör tagjai, javarészt középiskolás tanulók. Akad közöttük, aki már öt éve foglalkozik ezzel az érdekes és — az űrkutatás, űrhajózás fejlődésével — egyre nagyobb jelentőségű tudománynyal. Beszélgetésünkbe bekapcsolódva egyikük panaszosan megjegyzi: — Sajnos, a művelődési ház megszüntette az eddigi szakkörünket, csak saját szorgalomból foglalkoznak itt velünk. MIELŐTT azonban ebbe az újabb panaszra okot adó témába belemerülnénk, kezdetét veszi a foglalkozás. Nem akarunk zavarni tovább, hiszen 111 Márton is feledi az apró gondokat, baráti közvetlenséggel a fiatalok közé vegyül és lelkesen magyaráz a jövő amatőr, s talán hivatásos csillagászainak... PERNY IRÉN PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő’ Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 23-16. Kiadóhivatal: Kecském ót. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. Indes; 23 061,
