Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-10 / 237. szám
Szülők figyelmébe! „Terülj asztalkám!“ Egy kicsi nem árt...? Fiatal tanítónő ismerősöm panaszkodott, hogy abban a faluban, ahol pályafutását kezdte, az első családlátogatások idején borral kínálták és sok helyen meg is haragudtak, mert nem fogadta el „l/gy látszik sokat ivott ...“ — Ez lett volna a legkisebb baj — mesélte —, sokkal nagyobb kár származott abból, hogy a gyerekeket is itatták a szülőik. Egyszer egy tanítványom elaludt az órán. Amikor költögetni kezdtem, kiderült, hogy a gyerekről árad a borszag. A tanáriban megmosdattam és hazakísértettem, majd behívattam az édesanyját. — Ügy látszik sokat ivott reggelire — okolta meg a történteket és gyorsan napirendre tért fölötte. Akkor határozta! el, hogy dolgozatot íratok a gy< rekekkel arról: mit esznek odahaza. Az eredmény: alig volt néhány, aki reggelire tejet vagy teát kap, a többség cukros bőit iszik ... Más alkalommal egy védőnőtől hallottam, hogy körzetében még ma is több olyan falu van, ahol általános szokás pálinkát adni a csecsemőnek, ha nyűgös... A legkisebb mennyiségben is káros ! Hasonló példák tucatját lehetne még sorolni, hiszen sok szülő nem ismerte még fel, hogy a gyermekkori alkoholfogyasztás — a legkisebb mértékben is — károsan befolyásolja a fejlődő szervezetet. Elsősorban a központi idegrendszer ingerfelfogó és feldolgozó képességét csökkenti. S nem véletlen az, a bortermelő vidékeken .sokkal több az úgynevezett, „terhelt” egyén, mint egyéb tájakon, ahol nehezebben jutnak alkoholhoz. idejétmúlt orvosi tanács Sajnos, a gyermekek alkohol- fogyasztásának elnézésében hibás az a régi orvosi gyakorlat Tis, amely a vörös bort gyógyszerként javallottá vérszegény, étvágytalan gyermekeknek. Az orvostudomány mai álláspontja szerint ez elfogadhatatlan, s köztudott, hogy számos más, megfelelőbb gyógyszerekkel kezelik az arra rászoruló gyerekeket. A gombákról AZ IDEI év, s főként az elmúlt hónap esős időjárása különösen kedvezett a gombák Divatos pulóverek Szövetből és jersey anyagból egyaránt csinos ez a kis együttes. a prémmel vagy rojttal díszített pulóver viszont elegáns téli «Bortuyg£& tess. sza porod ásának, ezért szükségét érezzük, hogy értékükről, fel- használásukról néhány szót szóljunk. Ismeretes, hogy az ideális emberi táplálkozás egyik alapkövetelménye a változatosság. A gombák éppen a táplálék kiegészítése. változatossá ' tétele szempontjából értékesek és teljes értékű fehérjeik révén húspótlónak is tekinthetők, ezenkívül különleges aromáikkal az emésztést is segítik. Fűszerező értékük vetekszik több költséges fűszerrel, tehát nemcsak magukban, hanem más ételekhez, ízesítőnek is használhatók. ÖSSZETÉTELÜKET tekintve fehérjetartalmuk jóval nagyobb, mint a főzelékféleségéké, s tartalmaznak még kevés zsírt és vitaminokat is. Mindezek ellenére mégis vannak, akik idegenkednek a gombától. A vásárlók bizalmatlanságának oka talán az, hogy nem tudja minden háziasszony: városaink piacain csak vizsgázott gombaszakértő fltal ellenőrzött gomba kerül árusításra, ami teljesen biztonságosan fogyasztható. Baján például, amióta a rendszeres ellenőrzést bevezették, nem fordult elő gombamérgezés piacon vásárolt gombától. E városunkban például két gombaszakértő is működik, akik mindenkor szívesen és díjtalanul adnak tanácsot, vagy szakvéleményt az érdeklődőknek. És ez különösen fente* abban az esetben, ha saját szedésű gombát akarunk felhasználni, mert a tapasztalatok szerint a legtöbb mérgezés a tudatlanságból, a saját szedésű gomba félreismeréséből adódik. ELKÉSZÍTÉSÜK módját illetően érdemes még megjegyezni, hogy céltalan a kalap bőrét lehúzni, vagy leforrázni a gombát, mert ezzel lerontjuk táp- és ízamyagainak értékét. Kivételt képez a keményebb gomba, amely a forrázás által megpuhul. Fontos még, hogy elkészítés előtt jól aprítsuk fel a gombát, mert így könnyebben emészthető. Mattak Ferenc, Az a szülő, aki akár „gyógykezelési” szempontból, akár abból a meggondolásból, hogy egy kicsi nem árt — alkoholt ad a gyermekének, súlyos hibát követ el, egy nemzedékről nemze- dékra szálló, tudatlanságból származó hibás álláspont sokszor kiszámíthatatlanul káros következményeit vállalja magára. Talán még nem késő... Az iskolakezdést követő hetekben meg-megújuló reménységgel kerestem fel Kecskemét készruha-árusítás- sal is foglalkozó üzleteit. Első osztályba induló lánycsemetém ruhatárát szerettem volna egy-két egyszerű, de azért mutatós kis szövet vagy flanelt iskolaruhával felújítani. Hiszen már a műit őszszel is elhalasztottuk a vásárlást. mondván: Azt az évet még kihúzza a régibb, kis óvodás ruhákban, inkább az iskolakezdésre összpontosítjuk erre áldozható forintjainkat. Kedves kötelezettség volt ez, mégsem tudtam eleget lenni neki. Az ő korabeli kislányok számára, a neki való méretekből mindössze három-négy fajta kisruhát kínáltak megvételre, bármelyik üzletünkbe tértem. A szilvakék gyapjúszövetnek jó volt a szabása, de minden élénkítő nélkül kissé öreges, mord a színe, s túlságosan vastag az anyaga. És volt paprikapiros kiskomplé kétszáz forint körüli áron — ami ünnepre ugyan megfelel. de iskolaruhának már drága is, „túl elegáns” is. Az egyetlen változatban kapható, jó szabású, olcsó zsinór- flanell ruha színe, illetve mintája pedig a felszabadulás előtti szerencsétlen kis „lelencek” sivár uniformisára emlékeztetett. Nem hiszem, hogy bármelyiket is jó szívvel, az ízlés és célszerűség elveivel való megalkuvás nélkül vásárolná meg bármelyik anyuka. S hogy nem is voltak túlságosan kapósak, azt bizonyítja: hetenként kétszer ismétlődő körutamon mindig ugyanott és úgy találtam őket. Még szerencse, hogy időközben hűvössé vált az idő, s előkerültek a tréningruhák, szövetpantallók és jersey nadrágok ... Tavasszal és jövő ősszel azonban ismét megújul a gond: új ruhácska kell a hathét éveseknek, az először iskolába indulóknak. Jó lenne, ha kereskedelmünk már most gondolna erre és továbbítaná az igényeket a konfekciót gyártó üzemeknek. É. É. Számos új rafiakészítmény- nyel nevezett be a HISZÖV őszi pályázatára és kiállítására a Kunszentmiklósi Háziipari Szövetkezet, köztük egész sereg, szebbnél szebb rafiatáskával, Ha tetszést aratnak, és megrendelés is érkezik rájuk — jövőre már nem csak rafiaszövetet, de a szövetből készült táskákat is szállít a szövetkezet a kereskedelemnek. Két képünkön a kiállításra készült mintapéldányok egyik legnagyobb sikerre számító tagját mutatjuk be: a kiránduló táskát, mely összecsukva alig nagyobb a szokásos táskaméretnél, szétnyitva viszont kedves és ötletes kiránduló-asztal. Az ötletes újdonság Latabár Károly népművész munkáját dicséri. Befőzés BIRSALMA BEFŐTT. A birsalmákat vékonyan meghámozzuk, magházát, magvait kivágjuk és a gyümölcsöt szeletelve, több vízben tisztára mossuk. Bő, citromos vízzel puhára főzzük, innen hideg vízbe szedjük át, leszűrjük és szintán jól lecsorgatjuk. Üvegekbe téve lehűtött cukorszirupot öntünk rá, amelyet egy liter vízhez 70 dkg cukorral főzünk. Jól lekötözzük, és nedves gőzben gőzöljük ki, kisebb üvegeket nyolc, a nagyobbakat tíz percig BIRS ALMASAJT. A birsalmát jól megmossuk, feldaraboljuk és tiszta vízben puhára főzzük. Leszűrjük, jól lecs~pegtetjük és áttörj ük. Közben 1 kg gyümölcsre 1,20 kg cukrot számítva erős cukorszirupot főzünk. A sziruphoz egy kevés birsalmalevet öntünk és addig főzzük, amíg a cukorszirup nem törik. Ezt úgy állapítjuk meg, hogy egy kanalat mártunk a szirupba és onnan kivéve nyomban hideg vízbe tesszük át. Ha a rátapadt cukor törik, a szirup jó, beletesszük az átpasszírozott birsalmát és együtt megfelelő sűrűre főzzük, gyakori kevergetés mellett, hogy le ne ragadjon. Kipróbáljuk, ha egy kevés kis tálkára téve hideg helyen megdermed, nem főzzük tovább, megvizezett formába tesszük és hideg helyre téve megdermesztjük. Ha teljesen kihűlt, kiborítjuk és zsírpapírba csomagolva tesszük el. Az élesztő tartósítása Élesztőt oly módon tartósíthatunk, hogy a teljesen friss, tapadó, nem morzsolódó élesztőt kis darabokra vágva befőt- tes üvegbe tesszük, amelyet friss vízzel megtöltünk. Sötét, hűvös helyen két hétig is eláll. Ha kiveszünk belőle, a vizet is cseréljük. Pillanatfelvétel a családi arcképcsarnokból Szakmunkás-oklevéltől a diplomáig MÁR EGY HÓNAPJA hetenként kétszer ismét a nagymama melegiti meg 'az elkészített vacsorát, ő fürdeti, mosdatja, s halk szavú mese közben dugja ágyba a virgonc gyerekeket. Mert apu vagy anyu, de sokszor mindkettőjük esténként ismét ott ül az iskolapadban. Sok ezer család, sok ezer tanuló felnőttje veszi kezébe estéről estére a könyvet. Honnan indultak, s hová, miért igyekeznek? — naponta megújuló kérdések ezek, de még izgalmasabbak a válaszok. Most egy édesapa példájával próbálunk választ adni az előbbi kérdésre. PETRITY DÁNIEL nyolc elemit és négy polgárit járt ki hajdanában, s "ágyai, tehetsége tovább is hajtották volna, ha apja halála után nem kell átvennie a néhány holdas családi gazdaság minden gondját. Később megnősült es sorba jöttek a gyerekek. 1956-ban segédmunkára jelentkezett a Vízügyi Igazgatóságon, s három évig dolgozott az érsekcsanádi szivattyútelepen. Közben kitanulta a lakatosszakmát, kazánfűtői képesítést szerzett és „előlépett a Bajai Vízügyi Igazgatóság kazánjainak táplálójává. u&n MA IS Érgefocsanádon lakik feleségével és négy gyermekével. Mindennap hajnali négykor kel, tanulással kezdi a napot, majd autóbusszal utazik tizenkét kilométerre levő munkahelyére. Munkáját csendesen, szerényen, szorgalmasan és kifogástalanul látja el, s csak a legközvetlenebb barátok, munkatársak tudták eddig róla, hogy a nyár elején — időrövidítéssel, három évi tanulás után — jelesen érettségizett a Bajai III. Béla Gimnáziumban. Vtárul jelentkezett a budapesti Műszaki Egyetemre, de itt az idén nem volt szerencséje... — Nem baj — gondolta —, jövőre újra próbálkozom, s mindaddig, amig egyszer sikerül... ÁM, HOGY AZ IDŐ az újabb jelentkezésig sem múljék hiába, az idén beiratkozott a Gépipari Technikum levelező tagozatának első évfolyamára. De a célja, a vágya változatlan: megszerezni a mérnöki diplomát és mérnökként hasznára válni vállalatának, ahol most is dolgozik. — őszintén kívánjuk, hogy sikerüljön neki! Íme, a pillanatfelvétel a családi arcképcsarnokból, mely szépsége mellett, gondolom tanuU ságas is. ^ Eszik Éva
