Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-11 / 238. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT I LAPJA KISKUN XVIII. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM Ara 60 fillér 1963. OKTÓBER 11, PÉNTEK UTOLSÓ SZAKASZ (T. I.) Járva a községhatá­rokat, jóleső érzés látni, hogy sok helyütt zöldell már a ke­nyérgabona vetése. Mindamel­lett megyénk szövetkezeti gazdaságainak összességét te­kintve, nagyon sok még a tennivaló ahhoz, hogy legké­sőbb e hónap végéig minde­nütt ágyába kerüljön a mag. Hiszen e hét elejéig — miután, a kiskőrösi járás kivételével, a rozsot már földbe tették — a tervezett 105 ezer holdból csak 34 ezer holdon vetették el a búzát, ami nem egészen 33 százalékos eredménynek, az ütemtervhez képest 74 száza­lékos teljesítménynek felel meg. Elérkezett a vetés munkájá­nak utolsó szakasza, két hét van még hátra, hogy a „ga­bonacsata” első ütközetét meg­nyerjük. Nem könnyű feladat. Megoldását bonyolítja a kapá­sok termésének betakarítása, s az időjárás egyre rosszabbra fordulása. Óvakodni kell azonban at­tól, hogy a vetési határidők rohamos közeledése „fejve­szett” kapkodást idézzen elő, mert ennek a vetés'minősége vallja kárát. Minőségi vetés — ez éppen olyan követelmény, mint az, hogy a tervezett területekből tenyérnyi hely se maradjon bevetetlen. A munkát azon­ban járási és községi vezető­szerveinknek ellenőri zniök kell. Említettük már, hogy a ka­locsai járás tsz-ei tavaly ösz- szesen négyezer holddal ki­sebb területet vetettek be bú­zával, mint amennyi a tervük­ben szerepelt, s mint ameny- nyit a járási tanácsnak jelen­tettek. Ennek az lett a követ­kezménye, hogy kenyérgabo­nából a tervükben szereplő mennyiségnél 580 -vagonnal kevesebbet takarítottak be. Jegyezzük meg azonban, hogy a jobb szervezésnek, s nem utolsósorban az alapos ellen­őrzésnek köszönhetően, ütem­tervükhöz mérten most a ka­locsai járásban legjobb a bú­zavetés eredménye. Megyénkben egyébként több mint száz — átlagosan há­romtagú — bizottság járja a város- és községhatárokat, s ellenőrzi a vetőágy minőségét, a vetés sűrűségét, a jelenté­sek valódiságát. Sajnos, máris akadt közös gazdaság, ame­lyikben hiba volt a „kréta”, azaz ceruza körül. A petőfi- szállási Szabadság Tsz-ben ki­derült, hogy hamis jelentést küldtek a járási tanácsnak, kisebb területet vetettek be, mint amekkorát papíron sze­repeltettek. Ez vétek önma­guk és népgazdaságunk érde­keivel szemben. A kiskunfél­egyházi Bem József Tsz-ben a gyenge minőségű munka miatt, és az ellenőrző bizott­ság figyelmeztetésére, újra kellett vetni a takarmányke­verék egy részét. E sajnálatos esetek is hang­súlyozzák az ellenőrzés szük­ségességét. Nagyon jó és kö­vetendő módszert alkalmaz­nak a Bajai Járási Tanács el­lenőrző bizottságai. Egy-egy tsz-ben csak akkor számít be­fejezettnek a vetés, ha az il­letékes bizottság a mennyisé­gi és minőségi követelménye­ket figyelembe véve, jegyző­könyvben igazolja a munka elvégzését. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a munkák ütemének fo­kozására alkalmazzák közös gazdaságaink az anyagi ösz­tönzés módszereit a vetésben résztvevők számára. Minthogy a magot jelentős területeiken a most letakarításra kerülő ka­pások földjein vetik el, adja­nak prémiumot a termés szál­lítóinak is, s szervezzék meg, hogy e munkát lehetőleg ket­tős, de mindenképpen nyúj­tott műszakban végezzék. Egyébként a Földművelés- ügyi Minisztérium holdanként 20 forint jutalmat ad minden tsz-nek, ahol 5 százalék biz­tonsági hányaddal nagyobb te­rülten, megfelelő minőségben és határidőig elvégezték a ve­tést. Ez is ösztönözze közös gaz­daságainkat a munka ütemé­nek gyorsítására, legfőképpen azonban az, hogy a jó vetés , növeli az átlaghozamot majd : aratáskor — a jelenlegi mun­kák vizsgáján. A Minisztertanács ülése ! A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Ká­dár János, a Minisztertanács elnöke beszámolt a Csehszlo­vákiában tett baráti látogatá­sa során Antonin Novotnyval, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökével folytatott ta­nácskozásról. Apró Antal, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese beszámolt a Magyar—Román Gazdasági Együttműködési Ve­gyes Kormánybizottság 5. ülés­szakáról. A kormány a beszá­molókat jóváhagyólag tudomá­sul vette. A Minisztertanács felhatal­mazta a külügyminisztert, hogy a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége, Nagy-Britan- nia és Észak Írország Egyesült Királyság, és az Amerikai Egyesütt Államok kormányai között a légkörben, a világűr­ben és a víz alatt végzett nuk­leáris fegyverkísérletek betil­tása tárgyában létrejött szerző­dés hatálybalépését követően annak törvényerejű rendelettel való kihirdetése iránt a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsához előterjesztést tegyen. A külügyminiszter beszámolt az ENSZ közgyűlése 18. üléssza­kának eddigi munkájáról. A Minisztertanács a beszámolót tudomásul vette. A kormány megvitatta és tu­domásul vette a földművelés­ügyi miniszter tájékoztatóját az őszi mezőgazdasági munkák menetéről. Az építésügyi miniszter be­számolt az építőipar negyedik negyedévi terv feladatairól. A Minisztertanács a beszámolót i megvitatta és tudomásul vette. A kormány ezután nap ügyeket tárgyak. (MTy 1 Váriak a fiatalokat a különféle szakmák Toki) mint tízezer új szakmunkásra van szüksége megyénk iparának 1970-ig Megyénk rohamosan fejlődő iparának is feladata, hogy a korszerű követelményeknek megfelelően növelje termelé­kenységét, csökkentse az áruk előállításának önköltségét. Mind­ez pedig csak úgy érhető el, ha emelkedik a műszaki színvo­nal, minél több jól képzett mun­kás és szakember áll rendelke­zésre. Az ifjúság előtt megyénkben is egyre szélesebbre tárulnak az ipari szakmák kapui. A helyi­ipar irányítói már 1970-ig kidol­gozták a szakmunkásképzés üte­mét. Erre annál is inkább szük­ség van, mert a tanácsi vállalatok mintegy hétezer munkása közül csak 1650 rendelkezik megfelelő szakképzettséggel. A tervek szerint a második öt­éves terv végéig 3250 főre nö­velik a szakmunkás létszámot, részben iparitanuló-képzéssel, részben pedig a felnőtt dolgo­zók átképzésével. Csaknem öt mázsa naponta A múlt hó közepe óta folyik az almaszüret a jakabszállási Őszibarackos Tszcs-ben. Ké­pünkön Gulyás Klára, Peregi Gyulámé és Kovács Ilona szedi és osztályozza az elsőrendű, kivitelre alkalmas Húsvéti Rozmaring almákat. Mint mondják, fejenként és napjá­ban 15 ládát szednek tele, ami összesen négy és fél má­zsát tesz ki. Ám 1970-ig mintegy 5200 főre emelkedik a helyiipar szakmun­kásigénye. 1966-tól újabb 1300 ipari tanuló felvételére, s közel 400 felnőtt szakmunkás vizsgá­ra való bocsájtására van szük­ség. A szakemberellátás bizto­sítása természetesen tervszerű keretek között folyik majd. Ily módon a következő főbb szakmák elsajátítására nyílik lehetősége a tanácsi vállalatok­nál 1964-től 1970-ig az iskolából kikerülő fiataloknak: ötszázan vasesztergályos, gyalus, marós, kilencszázan lakatos, hetvenötén elektrogiűszerész, hetvenhatan általános műszerész, 136-an vil­lanyszerelő, 154-en hegesztő, hatvanegyen műanyagipari, 531- en faipari szakmunkás. 143-an ruházatiipari. 223-an kőműves, 111-eri szobafestő és mázoló, 94-en pedig egyéb építőipari tanulónak mehetnek. Városainkban Kiskunfélegyháza kivételé­vel a vas- és fémipari, va­lamint a faipari vállalatok nyújtanak lehetőséget a szakmák elsajátítására. Ezenkívül Kecskeméten a ruhá­zati és a nyomdaiparban, Kis­kunfélegyházán a műanyagipar­ban és a cipőgyárban, Kalocsán a ruházatiiparban, Tiszakécskén a vasiparban, Jánoshalmán és Kecelen a faiparban, Kiskőrö­sön, Dunavecsén és Bácsalmá­son a vasiparban, faiparban és építőiparban helyezkedhetnek el a szakmát tanulni kívánók. Természetesen a helyiipar csak egy részét képezi a szak- matanulási lehetőségeknek. Bár a részletes adatok még nincse­nek meg, a minisztériumi ipar­ba mintegy 5350 ipari tanulót kívánnak felvenni. A kereske­delem, a vendéglátóipar, a föld­művesszövetkezetek tanulóigé­nye, valamint a termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok, me­zőgazdasági szakmunkásigénye szintén több ezer fő. Helyiipari vállalataink nem­csak szakmunkásokban, hanem vezető műszaki és közgazdasági szakemberekben is hiányt szen­vednek. Jelenleg 19 mérnök, 95 technikus és hat közgazdász dolgozik a tanácsi vállalatoknál. Egy mérnökre 414, egy techni­kusra 89 munkás irányítása jut. Ez az arány nem kedvező. Ilyen feltételek között, a magasabb színvonalú műszaki szervezett­ség nem biztosítható. A helyi­ipar irányítói úgy tervezik, hogy 1965 végéig a mérnökök számát negyvenötre, a technikusokét 180-ra. a közgazdászokét 25-re növelik. Már megtették a szük­séges intézkedéseket, hogy tár­sadalmi tanulmányi ösztöndíj szerződéseket kössenek azokkal a Bács-Kiskun megyei fiatalok­kal, akik egyetemeken, főisko­lákon tanulnak. Ugyanakkor több üzemben esti és leve­lező tagozatokon jő néhá- nyan képezik magukat mér­nökké, közgazdásszá, s kü­lönösen nagy számban tech­nikussá. Jelenleg ezek a megye helyi­iparának szakmunkás és maga­sabb képzettségű szakember igényei. Az elkövetkező évek­ben a fejlődés üteme gyorsabbá válhat, s ebben az esetben az igények is módosulnak. Egy azonban bizonyos: várják a kü­lönféle szakmák az iskolákban tanuló fiatalokat. N. O. Orbán László látogatása Baján Dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság agitációs és propaganda osztályának ve­zetője csütörtökön délelőtt megyénkbe érkezett. Orbán elvtárs dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titká­rának társaságában Bajára utazva ismerkedett a megye gazdasági és kulturális életé­vel. Ennek során megtekintet­te a kecskeméti' Béke Tsz pa­lántanevelőjét, az Izsáki Ál­lami Gazdaság ágasegyházi üzemegységének almását, a keceli általános iskolát és a Hosszúhegyi Állami Gazdaság érsekhalmí üzemegységét. A vendégeket Baján Szabó Imre, a járási-városi pártbi­zottság első titkára fogadta. A ! délután folyamán Orbán elv- j társ az időszerű politikai és gazdasági kérdésekről megbe­szélést tartott a járási és vá­rosi pártbizottságok agitációs % propagandamunkával fog- Ikozó vezető munkatársaival és a pártoktatás vezetőivel.

Next

/
Thumbnails
Contents