Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-10 / 237. szám
2. oldal 1963. október 10, csütörtök Fegyveres összecsapás az algériai—marokkói határon Macmillan betegsége és a Konzervatív Párt értekezlete Az ENSZ vizsgáló bizottságot küld Dél-Vietnamba BEN BELLA algériai államelnök sajtóértekezleten közölte, hogy a marokkói határ közelében EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN hogy gyengédek legyenek a kormány vezetői a németekkel szemben. Okosabb lett volna, a sok udvariaskodás helyett, kereken megtagadni Anglia részvételét a sokoldalú NATO-atomhaderőfegyveres összetűzésre került sor „ellenőrizhetetlen elemek” és az algériai kormánycsapatok között. A harcoknak halálos áldozatai voltak. A zendülőkről szólva hangoztatta, hogy a kormány semmiféle alkudozásra nem hajlandó, mivel bűnözőkről van szó. Hozzáfűzte, ha szükséges, több százezer algériai fegyverbe áll, hogy véget vessen a lázadásnak. Az ezzel kapcsolatosan teendő intézkedésekről azonban nem nyilatkozott, a sajtóértekezleten. Hangoztatta azonban, hogy voltaképpen a cselekményeket nem lehet széles körűeknek tekinteni — nem berber pártütésről, hanem csak néhány szakadár vezető akciójáról van szó. Az algériai elnök azt is bejelentette, hogy október 24-én nyílik meg az algériai parasztság kongresszusa. Ez a kongresszus teljesíti ki azt az elvet, hogy azoknak kell adni a földet, akik rajta dolgoznak. A kongresszus tükrözi, hogy Algéria határozottan rálépett a szocializmus útjára. A fellahok kongresszusa a tényleges demokrácia megnyilvánulása — mondotta Ben Bella, majd bejelentette, hogy utána országos kongresszusra ülnek össze az algériai ipari munkásság képviselői is, melyet majd az FLN kongresszusa követ. Az AFP újabb államosítási intézkedésekről számol be. Több gőzmalmot, sóbányát, két szállodát és egy sörgyárat államosítottak. Az érintett üzemekben csak a vezetés változott, az összes európai és algériai alkalmazottat megtartották. Algéria nagyobb városaiban mindenütt tömeggyűléseket tartottak. A részvevők tiltakoztak a kabiliai ellenforradalmárok üzelmei ellen. A szónokok rámutattak, hogy a Nyugat, kiváltképpen az Egyesült Államok uszító hadjáratot kezdett Algéria ellen. Viszont a Szovjetunió 500 millió frank hitelt adott Algéria felépítésére. A KONZERVATÍV PÁRT Blackpoolban rendezett kongresszusa alatt egymást érik a párt számára kellemetlen események. Jó néhány olyan megnyilvánulás hangzik el, amely erőteljesen bírálja a Macmillan-kormány külpolitikáját. Litchfield, a konzervatívok egyik vezető szakembere megsemmisítő ítéletet mondott a sokoldalú NA- TO-atomhaderő tervéről. A szakértő hangoztatta annak a veszélyét, hogy a nyugatnémetek atomambícióit — ha csak korlátozott fornjában is — kielégítsék. Nincs semmi ok arra — mondotta, Den. Prosen megzavarta az angol konzervatívok kilátásait az a körülmény is, hogy Macmillan miniszterelnök betegségével kapcsolatos hivatalos jelentést adtak ki. Az orvosok, akik megvizsgálták a betegségét eddig teljesen titokban tartó Macmillant, közölték, hogy operációra is szükség van, mely után a miniszterelnök 2—3 havi pihenőre szorul. Ezzel az eseménnyel egy csapásra összeomlott az a sajtóértekezleten beharangozott terv, hogy Macmillan szombaton a Konzervatív Párt blackpooli értekezletének utolsó napján mondandó beszédében tisztázni fogja saját pozíciójának, és a pártvezetés jövőjének kérdését. Tory vezetőkörökben az a nézet alakult ki, hogy a döntés a pártvezetés sorsáról a műtét eredményétől függ majd. A betegség kimenetele fogja szükségképp befolyásolni, állásban marad Macmillan, vagy nem. * KÉT JELENTŐS politikai esemény zajlik le szinte egy időben a New York-i ENS2-palotában. A közgyűlés általános vitájában a felszólalók ismét érintették a további megegyezések lehetőségét, és az enyhüléssel kapcsolatos kilátásokat. Ezután rátértek az emberi jogok Dél-Vietnamban történő megsértésének kérdésére. Hosz- szas, színfalak közötti tárgyalások után szavazás nélkül jóváhagyták azt a bejelentést, melynek értelmében a közgyűlés elnöke rövidesen kinevezi annak a vizsgáló bizottságnak a tagjait, amely Dél-Vietnamba utazik, hogy a helyszínen tanulmányozza a buddhisták helyzetét. A közgyűlés ezután úgy döntött, hogy a ténymegállapító bizottság jelentésének beérkeztéig a kérdés tárgyalását felfüggesztik. A különleges politikai bizottság megkezdte a vitát a Dél-Afrikai Köztársaság fajüldöző politikájáról. A felszólalók többsége elítélte a dél-afrikai kormány apartheid politikáját. A gyámsági bizottság a dél-rhodésiai helyzetről készített jelentés fölött kezdett vitát. Fedorenko, a Szovjetunió állandó ENSZ főképviselője levelet intézett U Thant főtitkárhoz, amelyben kifejtette, hogy a szovjet kormány szerint a világszervezet kötelessége kiharcolni a dél-afrikai fajüldözők embertelen politikájának megszüntetését. Ezt kívánják a közgyűlés korábban hozott határozatai, s a Biztonsági Tanács döntései is. A Flóra-Hurrikán pusztításai Mint a havannai rádió jelenti, Castro sikeres megmenekülése után folytatta szemleútját. A legjobban sújtott Oriente és Camagüey tartományok lakosságának megígérte, hogy vonaton és tehergépkocsin élelmiszert és gyógyszert küld, mihelyt lehetséges. A szállítás legfőbb akadálya — mondta — a hidak pusztulása. Kuba két keleti tartományában a hurrikán teljesen elpusztította a termést. Camagüeyben 500 ház pusztult el. A város alacsonyabban fekvő részeit elöntötte az ár. Santiago és Camagüey vidékéről mintegy 60 ezer kubai hagyta el otthonát és menekült a nagyobb városokba. Kuba rizs-, gyapot- és cukortermésének csaknem fele elpusztult — közölte Carlos Rodriquez, az Agrárreform Intézet elnöke. A hurrikán jelenleg a Bahama-szigetek felé tart. A havannai meteorológiai intézet közlése szerint a „Flora” sebessége csökkent, de még mindig 210 kilométer sebességgel száguld óránként. -< A NEW YORK-I HADIIPAROSOK KLUBJÁBAN WASHINGTON. (MTI) Az amerikai külügyminisztérium szóvivője nyilatkozott Couve de Murville francia külügyminiszter washingtoni tárgyalásairól. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője hangoztatta, hogy Couve de Murville Magyar katonai küldöttség a Szovjetunióban Czinege Lajos vezérezredes, a baráti látogatásra érkezett magyar katonai küldöttség vezetője R. J. Malinovszkij marsallnál. Élesedik a singapore-i sztrájkharc SINGAPORE. (MTI) Az UPI jelentése szerint szerdán fokozódott a feszültség Sin- gapore-ban, ahol kedden általános sztrájk robbant ki, mert a kormány fel akart oszlatni hét szakszervezetet. A hatóságok azzal vádolták a munkásszövetséghez tartozó hét szakszervezetet, hogy „kommunisták által ellenőrzött tevékenységben vesznek részt”, és lefoglalta bankbetétjüket. Az általános sztrájkot eredetileg két napra hirdették meg, szerdán reggel azonban közölték, hogy meghatározatlan időre meghosszabbítják. Az AP jelentése szerint újabb szakszervezetek csatlakoztak a munka- beszüntetéshez. A kormány al— Micsoda „békés egymás mellett é.és” az, ami mellett ni éhen halhatunk?! Bz amerikai külügyminisztérium szóvivője Couve de Murville washingtoni látogatásáról tárgyalásai során „semmi különösképpen újat nem értek el”. A szóvivő közölte, hogy az amerikai—francia kapcsolatok megvitatása során ugyan sikerült „néhány félreértést” tisztázniuk, ugyanakkor azonban világosan célzott arra, hogy ez korántsem jelenti a két fél egyetértését. A francia külügyminiszter a maga részéről ezt jelentette ki a tárgyalások után: „A francia —amerikai viszonyban vannak nehézségek, véleménykülönbségek, amelyekről mindenki tud. Erőfeszítéseket tettünk, hogy megmagyarázzuk álláspontun. kát. Ügy vélem, hogy az eredmények kielégítőek.” Nyugati hírügynökségek washingtoni jelentésükben beszámolnak arról, hogy az amerikai külügyminisztérium a hazai lapok és rádióállomások főszerkesztői számára külpolitikai értekezletet tartott. Az előadó — az amerikai kormány egyik kiemelkedő személyisége — annak a véleményének adott kifejezést, hogy de Gaulle nacionalizmusa veszélyezteti mind a nyugateurópai közösségre vonatkozó terveket, mind az amerikai— francia kapcsolatok kedvező kilátásait. kotmányellenesnek nyilvánította a sztrájkot és mozgósította fegyvereseit. A gyárak bejáratánál farkasszemet néznek a sztrájkőrök és a rohamrendőrség egységei. Gromiko Washingtonba érkezett WASHINGTON (TASZSZ) Gromiko szovjet külügyminiszter New Yorkból, az ENSZ székhelyéről Washingtonba érkezett. A szovjet külügyminiszter csütörtökön találkozik a Fehér Házban Kennedy elnökkel, majd Rusk amerikai külügyminiszterrel. Ölelkezés a fasizmussal Nemzetközi tárgyalások idején mindig nehéz megítélni, hogy melyik az amerikai politika igazi arca. Az-e, amelyen megjelenik az udvarias diplomatamosoly, elégedettség ül ki rajta az elért haladás miau, vagy a másik, mely katonás hűvösséggel bólint egy-egy hidegháborús egyezmény megkötésekor. Ez a kettősség, az ellentmondó magatartás most is jelentkezett, a három nagyhatalom külügyminiszterének New York-i tárgyalásai idején. Miközben Gromiko, Rusk és Lord Home az ENSZ- ülések szünetében a leszerelés továbbfejlesztéséről tanácskozott, az amerikai külügyminisztérium újabb katonai paktumot szövegezett meg Franco Spanyolországával. A spanyolországi Polaris-támaszp ontok már régóta izgatják a vezető jenki katonai köröket. Látványos propaganda-hadjárattal közölték, hogy megszüntették a görögországi és törökországi rakétatámaszpontokat, de ennek a lépésnek semmi köze nem volt az enyhüléshez és a leszereléshez. Egyszerűen a haditechnika fejlődése késztette a Pentagont stratégiai terveinek felülvizsgálatára, s így jutott arra a felismerésre, hogy a Poláris-bázis hatékonyabb a korábbi helyhez rögzített támaszpontoknál A görög és török állások feladása után, a veszett tábornokokat régóta foglalkoztatta, hogyan lehetne megszerezni a spanyolországi Rota földközi-tengeri kikötőjét az aiom-tengeralattjárók számára. A Franco-kormány hamar felismerte az amerikai étvágy felcsigázásában rejlő nagy politikai lehetőségeket. Csaknem egy esztendeje felsrófolta az árakat, közölte Washingtonban, hogy olcsón nem adja magát. Garrigues, a spanyol fasiszták amerikai nagykövete lett az egyik legfontosabb kulcsembere a madridi diplomáciának, tárgyalga- tott és nyilatkozott, tervszerűen aknázta ki az amerikai—francia és az angol—francia ellentéteket. Több ízben is fennhéjázóan jelentette ki, amennyiben az Egyesült Államok nem hajlandó megfizetni a kívánt árat, de Gaulle minden további nélkül bevonja a francoista rendszert mediterrán katonai hálózatába. Érvelt azzal is, hogy Nyu- gat-Németország bármikor szívesen áll a falangizmus rendelkezésére. Franco nem követelt sem többet, sem kevesebbet, mint Spanyolországot tegyék az Atlanti Szövetség teljes jogú tagjává. Elsősorban a skandináv NATO-tagállamok — Dánia és Norvégia — tiltakoztak hevesen, közölték, hogy népükkel sehogyan sem tudják elfogadtatni a madridi fasizmus tisztára mosását, örökre szétrombolnák az illúziót, hogy az Atlanti Tömb demokratkus államok szövetsége. Bármilyen kis ország is Dánia és Norvégia, az Egyesült Államok nem mellőzhette ezt a véleményt, mert a partneri viszony politikai alapelveit ingatta volna meg. Az egyesztendős tárgyalások után most megtalálták az „áthidaló megoldást”. A szeptember végén Washingtonban aláírt amerikai—spanyol egyezmény tökéletesen kielégíti a madridi fasiszták minden igényét. Közvetlenül ugyan nem tette Spanyol- országot az Atlanti Tömb tagjává, de megadja neki mindazokat a jogokat, amelyeket a NATO-tagok élveznek az Egyesült Államokkal fenntartott viszonyukban. A szerződés öt esztendőre engedi át az amerikai fegyveres erőknek a spanyolországi Rota, Torrejon, Saragossa és Sevilla katonai berendezéseit. Rotát a Polaris-ten- geralatt járók támadásaikhoz kiindulópontul használ hatják. Az alku keretében az Egyesült Államok hármas kötelezettséget vállalt magára. Katonailag minden Franco által kért korszerű fegyvert átad a spanyol hadseregnek, elsősorban a Strengers B—47 hosszútávú harci repülőgépekről van szó. A nyugati sajtó kommentárjai megjegyezték, hogy a kötelezettség főként mennyiségi vonatkozású, a hangsúly tehát minél több modern hadieszköz szállításán van. A pénzügyi megegyezés keretében a Kennedy-kormány közölte, hogy hivatalos állami segélyt nem tud adni Spanyolországnak, mert a pénzügyi tartalékok kimerültek, a kongresszus amúgy is alaposan lefaragott a külföldi segélyprogramból a fizetési mérleg közismerten súlyos deficitje miatt. Ellenben az amerikai kormány mindent megtesz, hogy magáncégek és félhivatalos szervezetek a legnagyobb összegű befektetéseket vállalják Spanyolországban. Ennél azonban még súlyosabbnak ítélik meg a szerződés politikai vonatkozásait. Havonként rendszeresen Madridban amerikai- spanyol tanácskozó bizottság ül össze, melynek keretében megvitatják a közös érdekű katonai, politikai és gazdasági kérdéseket és az Egyesült Államok tájékoztatja a spanyol kormányt világpolitikai lépéseiről. Érzel Washington a madridi spanyol rendszert politikai szövetségesül emelte fel, amitől eddig legalábbis jogilag óvakodott, egyenlő rangra helyezte NATO-partnereével, hiszen ugyanaz a tájékoztatás és tanácsadási jog jár neki, mint a NATO állandó tané.* tagjainak. Mindezzel Franco kettős adut kapott kezébe az amerikaiaktól. Külpolitikailag a nyugati szövetségi rendszerben a spanyol fasizmust felértékelték, belpolitikailag pedig támaszt adtak alá a munkásosztály éleződő osztályharcai idején. Spanyolországból szinte naponta érkeznek hírek a terror fokozódásáról, tömeges letartóztatásokról, megtorlásokról A társadalom minden rétege — legutóbb nagynevű vezető értelmiségiek — emelték fel szavukat a fasizmus tobzódásai ellen, a demokratikus ellenzék tábora mind nagvobb lesz. Ebben a politikai légkörben érkezik Francónak a mindennél szélesebb kiterjedésű amerikai segítség, amelynek -évén a falangista diktátor meg- szilárdílhn« ja túlhaladott, világszerte rytt- lölt rendszerét.
