Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-09 / 236. szám
«ÄSPÄRjr bäcs-kiSkv/im decivel lapja A MAGYAR. SZOCIALISTA <v'A’£CSKt'''v Minden erűt a földekre! Másfél ezer gyermekruha, vietnami és olasz pulóverek, bundaeipő férfiaknak A megyeszékhely kereskedelme a tél előtt Ha megkérdeznénk a vásárlókat, bizony több olyan áruféleséget sorolnának fel, melyet tavaly ősszel nem tudtak megvásárolni. Sok volt a „hiánycikk”. Most, hogy a kirakatokban ismét . megjelentek a hidegebbre forduló időjárást jelző őszi ruházati cikkek, körútra indulunk Kecskeméten — megnézni, bőséges és választékos árukkal várja-e a vásárlókat a kereskedelem. Gyermekcipő és *ruha A Pajtás Áruházban közel másfél ezer gyermekruha lóg a fogasokon. Itt már megkezdődött az őszi forgalom. Az üzlet múlt havi bevétele elérte a félmillió forintot. Keresett cikk a fiú sportöltöny, ebből a jövő héten nagyobb mennyiség érkezik. Lányoknak és fiúknak kétévestől 16 éves korig kapható télikabát. Űj színekkel és formákkal jelentkezett ez évben a gyermek-konfekcióipar. Műszálas pulóverekből eddig kétszáz darab került forgalomba. Jersey ruhák között is válogathatnak a vásárlók. Az idei hiánycikk-listán jelenleg az irhabunda és a műszálas tréningruha szerepel. Kétezer pár gyermekcipő áll az ifjú vásárlók rendelkezésére. Finom konfekció, ieddybeer bundák Az Állami Áruházban először a konfekcióosztályra látogatunk el. A vásárlók 15 különféle fazoMég nyílnak a Tirágok nú divatos női kosztüm közül válogathatnak. Az osztály bőséges árukészlettel rendelkezik. Modem vonalú, kiváló minőségű anyagokból készült ruhákat hozott forgalomba a konfekcióipar. Egyedi darabok — országosan egy-egy fazonból 40 —50 darab került az üzletekbe. Tetszetős formájú teddy-bun- dák függenek a fogasokon. Ebből is nagy a kereslet. A bundákhoz a kabát anyagából készült sapka is kapható. A nagykereskedelem — sajnos — nem szállított női „Orkán” esőkabátot és hasítottbőr- kulit. Valószínű ez is szerepel majd az idei év hiánycikkei között. Ritkán kapható az irha- és a panofixbunda is. Divatcsizma — nőknek Négyezer pár bundacipő várja a női vásárlókat a cipőosztályon. S egy különlegesség is. A Tisza Cipőgyár a férfiakat is meglepte — ebben az évben először — bundacipővel. A fekete és barna színű, nyújtott vonalú bundacipőből több száz pár van raktáron. Férfi gumicsizmából 500 párt küldött Csehszlovákia. Gyermekek részére hazai gyártmányú gumicsizma kapható. És egy jó hír a szülőknek: ez évben nem lesz az eladó válasza, hogy „sajnos kifogyott”, ha 30-as számtól felfelé dupla talpú gyermekcipőt keresnek. A tavalyi „sztár” — a női divatcsizma — ismét keresett cikk. A hó második felében mintegy 500 darab érkezik. Kötött áruk, német nylonharisnya Naponta öt-hatszáz vásárló fordul meg a kötött áru osztályon. Igen kelendőek a tetszetős. kivitelű olasz és vietnami kardigánok, pulóverek. Ezerötszáz pár csík nélküli nylon- harisnya is forgalomba kerül. Mintegy százezer méter szövetáruval rendelkezik az áruház. A nők a hazai anyagokon kívül német, kínai, csehszlovák — a férfiak pedig angol szövetekben is válogathatnak. Száz ruhára valót vásárolnak naponta a kecskemétiek a méteráruosztályon. A legkedveltebb anyagok — a csomós és a kockás szövetek. • Két áruházban jártunk. Természetesen a vásárlókat — ha összevetjük Kecskemét ruházati szakboltjainak raktáron levő árukészletét — jóval nagyobb mennyiségű és bővebb választékú cikkek várják. Mindenesetre ezzel is csak szemléltetni szeretnénk a kereskedelem felkészülését a várható nagy őszi-téli forgalomra. KOVÁCSI MIKLÓS Alumíniumpigment-gyár épül Kecskeméten ba, és gyalogosan, nem pedig autón, motorkerékpáron, vagy egyszerű kerékpáron, mert még az utóbbi is keveseknek volt. Nem ritkán este 10—11 órakor lett vége a „nyújtott műszaknak”. Erre ma már nincs szükség, de a másik végletet, a túlzott kényelmeskedést sem tarthatjuk helyénvalónak. Munkatorlódások esetén bizony szövetkezeti gazdáinknak egy kicsit jobban „rá kell verniök”, s majd télen kipihenhetik ennek fáradalmait. Ha a munkaidő megnyújtása kevésnek bizonyul, gondoskodjunk új erők bevonásáról, elsősorban az üzemen belül. Ha megteremtjük a kellő anyagi érdekeltséget, átmenetileg szívesen vállalkoznak szabad idejükben egy kis többletmunkára az állattenyésztők is, a reggeli etetés után, a déli vagy esti etetésig ki tudnak menni a határba betakarítási munkát végezni. Bevonhatók a mezei munkába a nem túl sürgős teendőket végző műhelymunkások is. Az is sok helyen szokásban van, hogy a gyerekes anyák és nyugdíjasok vagy egyéb olyan személyek számára, akik az egész napot nem tudják végigdolgozni, a községhez közel biztosítanak munkát. Azt viszont mondanunk sem kell, hogy ahol csak lehet, a kézi erőt géppel helyettesítsük. Sokat segítenek a helyesen alkalmazott rendszabályok is. A termelőszövetkezetek gazdái között például akadnak olyanok, akik a számukra megművelés céljából kimért területen letörik a kukoricát, segítenek annak behordásában is. Utána azonban már feléje sem akarnak nézni a területüknek. A kukoricaszárat le- vágatlanul hagyják, s az nemcsak tönkremegy, hanem akadályozza a‘ talajmunkákat is. Értnek eiiensúiyozasara helyes, ha a termésből járó prémiumot csak a kukoricaszár, illetve más növényeknél a szárrészek levágása és össze- kúpolása után adják ki. Jó lenne, ha ezt mindenütt alkalmaznák, hiszen a szorgalmas, rendszerető parasztemberek között szinte ősi szokásnak számít az, hogy a betakarítás csak akkor tekinthető teljesnek, ha a szárrészeket is letakarították. Ahol a szállítóeszközök bizonyulnak kevésnek, alkalmazzuk bátran a szállítási munkák megosztását. Három- szorosára-négyszeresére növelhetjük a szállítóeszközök teljesítményét, ha például a kukoricaszárat nem hordjuk közvetlenül az öt-hat kilométerre levő majorba, vagy még ennél is messzebbre, hanem csak a tábla szélére. Télen, amikor a szállítási csúcs megszűnt, lesz majd rá bőven idő elhordani. A lényeg az, hogy a táblák minél hamarabb készen álljanak a talajelőkészítéshez és a vetéshez. Ugyanezt tehetjük a cukorrépával, a kenderrel és másféle növényekkel is, ha olyanok, hogy bírják az ideiglenes és a szabad ég alatt történő raktározást, vagy aránylag kevés fáradsággal — például szalmázással, földeléssel stb. — megóvhatjuk az esetleges fagyoktól, az időjárás viszontagságaitól. A szállítás ilyen megosztása persze többletmunkát, többletköltséget kíván, de többszörösen visszatérül ez a jövő évi jó terméseredményekben. Végül jegyezzük meg: bármennyire sürget is az idő, kapkodni, idegeskedni nem szabad, mert ennek szintén nagy kárát vallhatjuk. Az őszi munkákat gyorsító módszerek közül azokat alkalmazzuk, amelyekkel egyúttal a jövő évi jó termés esélyeit is megnövelhetjük. Világ proletariat, egyesüljétek! rZZ 1963. OKTÓBER 9, SZERDA „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok...” — idézi önkéntelenül is Petőfi híres verssorait a kép. Még nyílnak a virágok a parkban, a kecskeméti Aranyhomok Szálloda előtt. Fejkendős néni locsolja hűségesen virító szirmukat, de az ősz her- vasztó hidege már ott leselkedik fejük felett. Még néhány hét és dísztelenné válnak a parkok, megkopaszodnak a fák, letarolt, kopár lesz a táj, mely most még dús, fénylő színekben tündököl. De még nyílnak a virágok. Amíg lehet, élvezzük hát nyarat búcsúztató pompájukat. .. (MTI) Jelentős, új nehézipari üzem vidéki telepítéséről döntött a Gazdasági Bizottság. A döntés szerint az előzőleg Rác- kevére, Lajosmizsére, Szolnokra, Jászberénybe, Esztergomba szánt, majd Dabasra tervezett első hazai kapacitású alumínitlm- pigment-gyárat Kecskeméten ép/tik fel húszmillió forintos beruházási előirányzattal. Az építkezés 1964-ben kezdődik. Először 250 tonna kapacitású üzemet rendeznek be legújabb típusú őrlőmalmokkal, alutervben kikísérletezett automatikus vezérléssel. Az új pigmentgyárat úgy tervezik, hogy tovább bővíthessék. Erre akkor kerül majd sor, ha a magyar—szovjet alumínium- ipari egyezmény eredményeként megnövékszik a hazai alumíniumtermelés, és a nagymértékben felfutó fóliagyártásból mind több őrlésre alkalmas hulladék keletkezik. Kétségtelen, hogy az őszi mezőgazdasági munkákkal jobban állunk, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Több szövetkezeti gazdaságunkban azonban nem sikerült a kitűzött határidőre elvetni a rozsot. Bár igaz, hogy a kiskőrösi járás kivételével valamennyi járásunk szövetkezetei — a legnagyobb homoki járásban, a kecskemétiben például 23 321 hold bevetésével, összesen 103,2 százalékra — túlteljesítették rozsvetési tervüket. Az ütemtervhez mérten azonban a búza vetésében jelentős lemaradás mutatkozik. Aránylag legjobban haladnak e munkával a kalocsai járásban, ahol e hét elejéig ütemtervük 91,6 százalékát teljesítették a tsz-ek; a búza vetés összességét tekintve viszont a dunavecsei járás közös gazdaságai haladnak az élen. Vetésterületük 41,4 százalékán jutatták földbe a legfontosabb kenyérgabonát. Kecskemét város, a megyeszékhely és Kiskunfélegyháza járásának szövetkezetei vannak a „sereghajtók” között, búzavetési tervük 9, 16, illetve 20 százalékos teljesítésével. Nyilvánvaló, hogy még jobb szervezésre, ütemesebb munkára van szükség a vetésnél. A tennivalók ugyanakkor sűrűsödnek szövetkezeti gazdaságainkban, hiszen a búza földbe juttatásával egy időben a tavalyinál jobban fizető kapások termésének a betakarítását is el kell végezniök. A többlettermés betakarítása többletmunkát is igényel. Ugyanakkor a munka feltételei a tél közeledtével rosszabbodnak. Rövidülnek, hidegednek a napok, hosszabb esőzések jöhetnek, s ilyenkor már jóval kisebb a napi teljesítmény. A sáros, csatakos, deres növényzet terméséből kevesebbet lehet naponta -beta“ karítani, az átázott, lágy földön a szállítóeszközökre is fele annyit lehet rakni, mint száraz időben. Minden erőt tehát a földekre, hogy ne essék kár az őszi betakarítású növényeinkben, és idejében földbe kerüljön a kenyérgabona vetőmagja. E munkáknál szövetkezeteink alkalmazzák bátran az anyagi ösztönzés módszereit. Ám az anyagi érdekeltség egymaga kevés. Emellett nagy szükség van a munkák jó megszervezésére, a különböző munkaszakaszok megfelelő összehangolására. Ezekre nincs általános érvényű recept. Az egyik gazdaságban a kézi erő kevés, másikban a szállítóeszköz, harmadikban a talajművelő gép; a negyedikben az üzemen belül minden rendben lenne, de külső okok fékezik a munka lendületét. A cukorgyár például nem veszi át olyan ütemben a termést, ahogy azt a tsz-ek gazdái, vezetői szeretnék, elfogyott az üzemanyag, nem jutnak hozzá megfelelő gépalkatrészhez stb. Elsősorban ezeket a szűk „keresztmetszeteket” érdemes megvizsgálni. Bármilyen vo- natkozásúak is legyenek, az akadály elhárítására csaknem minden esetben sok-sok megoldás kínálkozik. A kézi erő növelésére például sokféle lehetőség közt válogathatunk. Említsünk belőlük néhányat. Először is azt, amivel gyatra technikai felkészültségük mellett a kisparaszti gazdaságok igyekeztek munkatorlódások esetén magukon segíteni. Ez az ősi „módszer” a munkaidő megnyújtása. Szocialista nagyüzemben, a sokkal jobb technikai felkészültség mellett még a megnyújtott munkaidő is sokkal könnyebben elviselhető, mint amikor hajnali 3—4 órakor már indulni kellett a határXVIII. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM 4ra 60 fitter
