Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-09 / 236. szám

t. oldal 1963. október 9, sserda Az adenaueri politika kudarca Az UI00I főtitkára Kecskeméten és Bngacon Oizenga igazságot követel Hz ENSZ-közgyülés a dél-vietnami helyzetről tárgyalt WALTER ULBRICHT, az NDK Államtanácsá­nak elnöke a demokra­tikus német állam meg­alakulásának 14. évfordulóján beszédet mondott. Elutasította Adenauer bonni kancellárnak azo­kat az elképzeléseit, melyeket a nyugatnémet politikus Hruscsov szovjet miniszterelnökhöz in­tézett titkos levelében fejtett ki. Ulbricht rámu­tatott: Adenauer felismerte, hogy revanspoli- tikája kudarcot vallott, és nyilvánvaló, hogy hitlerista tábornokai nem vonulhatnak be a Brandenburg-kapun át a demokratikus Berlin­be, és nem állíthatják meg a Napot. Éppen ezért Adenauer azt követelte a Szovjetuniótól, hogy tíz esztendőre mondjon le a két német állammal megkötendő békeszerződésről. A kancellár indít­ványozta azt is, hogy ezt a tíz évet követően tartsanak általános választásokat éspedig olyan körülmények között, amikor Nyugat-Németor- szágot még mindig megszállva tartják a nyugati hatalmak, és folytatódik az atomfegyverkezés. Adenauer a német egységet a volt hitleri tábor­nokok csizmája alatt képzeli el. Az NDK-nak azonban más a nézete, és amint a nemzetközi sajtó legfrissebb hírei mutatják, Adenauer el­képzelései nem okoztak örömet Angliában sem. Az angol közvéleményt emlékeztetik a lapok, hogy Adenauer eléggé gyakran intézett támadá­sokat Anglia és Macmillan ellen, sőt olyan ki­jelentésekre is ragadtatta magát, melyek súrol­ják a más állam belügyeibe való beavatkozás határát. A Daily Express kétszínűségről beszélt a nyugatnémet politikával kapcsolatban, és han­goztatja: Az őrültség netovábbja volna a bonni államnak az atomfegyverek fölött akárcsak a legtávolabbi ellenőrzést is adni. Ismeretes, hogy Adenauer levelére Hruscsov még csak nem is válaszolt, és ezzel kifejezte: „A német egy­ség kérdésében a két német kormány, a német nép illetékes, a szovjet kormány pedig nem kí­ván ezekbe a kérdésekbe beavatkozni.” IGEN SZOMORÚ és riasztó híreket adtak a kongói helyzetről, Gizenga miniszterelnök fogva­tartásának körülményei­ről a kongói nép hős fiá­nak börtönében járt új­ságírók. A tudósításokból megállapítható, hogy a kényszerű rabság hosszú hónapjai után Gizenga továbbra is megingatha­tatlanul küzd igazáért, és szilárdan viseli el a nehézségeket. A kongói reakciósok.. úgyszólván elviselhetetlen körülményeket teremtettek Gi­zenga részére a börtönéül szolgáló szigeten. Sa­ját szavaival élve „a cselekvés minden szabad­ságától megfosztották”. Gizenga nem részesül ál­landó orvosi ellátásban. Majdnem két éve már, hogy nem érintkezhet rokonaival sem; egészségi állapota egyre rosszabbodik. A világ igazságsze­rető demokratikus közvéleménye egyre hango­sabb szóval követeli, tereljék törvényes útra fog- vatartását, és teremtsék meg a lehetőségét an­nak, hogy megfelelő körülmények között a bíró­ság előtt bizonyítsa be az ellene emelt koholt vádak tarthatatlanságát. AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS tovább folytatta az általános politikai vitát. A legutóbb hozott ha­tározat értelmében napirendre tűzte az emberi jogoknak a dél-vietnami kormány által történt megsértéséről szóló előterjesztést. 17 állam kép­viselői nyújtották be az emlékiratot, melyben azzal vádolják a dél-vietnami kormányt, hogy megsérti az emberi jogokat, és az ország lakos­ságának 70 százalékát kitevő buddhisták szabad vallásgyakorlatát gátolja. Az emlékirat részlete­sen felsorolja a Diem-kormány népelnyomó in­tézkedéseit. Az első felszólalók máris hangsú­lyozták az Egyesült Államok felelősségét és fon­tos szerepét a dél-vietnami eseményekért. Arra a következtetésre jutnak, hogy a dél-vietnami nép biztonsága érdekében ki kellene vonni a külföldi csapatokat az országból. A szovjet kül­döttség képviselője felszólalásában annak a vé­leményének adott kifejezést, célszerű lenne, hogy az 1954. évi genfi megállapodás értelmében a Szovjetunió és Anglia képviselői mint a genfi értekezlet társelnökei foglalkozzanak a dél-viet­nami helyzettel. | EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN | Fogadás a Moszkvában tartózkodó magyar katonai küldöttség tiszteletére Merénylet az NDK M. Lonati, az Idegenforgalmi Szervezetek Nemzetközi Uniója (UIOOT) főtitkára rövid magyar- országi tartózkodása során ked­den Kecskemétre és környékére látogatott el. Gyönyörködött a város nevezetességeiben, s elis­merően nyilatkozott az Arany­homok Szállóról, mint modem építészeti alkotásról. Megtekin­tette a környék nemes almafaj­táinak szüretelését, Bugacon az érdekes erdővilágot. Mind az Aranyhomok Szállóban, mind a bugaci erdőgazdaság vadászhá­zában felszolgált ízes, magyaros ételek elragadtatását váltották ki. Az erdőben tett kellemes sé­takocsikázás után úgy véleke­dett, hogy Magyarországnak egy gyönyörű sarkát fedezte fel; Hazánkban — városunkon kí­vül — még a Duna-kanyarba és a Balaton környékére látogat az UIOOT főtitkára. Haitiban négyezer halott, Kubában mérhetetlen pusztulás a Flóra-hurrikán nyomában PORT AU PRINCE. (MTI) Haiti kormányának szóvivője hétfőn megrázó részleteket kö­zölt arról az emberveszteségről és anyagi kárról, amelyet a Flora nevű hurrikán okozott a szigetországnak. A kormány egészségügyi mi-- nisztere kijelentette, becslések szerint négyezer ember vesztette el életét az ítéletidőben. Az özönvízszerű esőzés és a nagy- erejű szélvihar az ország terü­letének mintegy negyven szá­zalékán tömegesen döntötte romba a lakóházakat. A ható­ságok feltevése szerint a haj­léktalanok száma eléri a száz­ezret. Miragtant városkában az épületek 97 százaléka pusztult el, nem sokkal kedvezőbb a helyzet a' környékbeli falvak­ban sem. A közeli feldolgozó üzem épületei és berendezései olyan súlyos kárt szenvedtek, hogy a termelést legalább há­rom hónapig szüneteltetni kell. A termést ért károkat ma még nem lehet felmérni. Mivel a vihar még nem ült el. és az utak járhatalanok. a mentés munkája sem kezdődhetett meg teljes lendülettel, Mint már jelentettük, a hur­rikán — az amerikai meteoro­lógiai intézet feljegyzései sze­rint mindeddig a leghosszabb időtartamú forgószél — hétfőn harmadszor érte el Kuba terü­letét. Havannában hétfőn hivatalo­san közölték, hogy a vihar 11 halálos áldozatot követelt, 50 ezer személyt kellett veszélyez­tetett otthonából biztonságba helyezni. Közölték továbbá, hogy a főváros élelmiszerellátásában átmenetileg nehézségek lesznek, mert a környékbeli kertészetek súlyos károkat szenvedtek. A havannai rádió hétfő esti adása bejelentette, Fidel Castro miniszterelnök későbbre halasz­totta algériai utazását, mert minden idejét a károk helyre- állításával összefüggő feladatok megoldására fordítja. Az AFP jelentése szerint a mexikói hatóságok megtették az elővigyázatossági intézkedé­seket az országnak — Kubától északra — a mexikói öböl men­tén fekvő valamennyi kikötőjé­ben. Ugyanilyen intézkedéseket tettek Floridában is. mert egyes jelek szerint a forgószél válto­zatlan erővel tart észak felé. Szipka József, a Magyar Nép- köztársaság moszkvai nagyköve­te kedden fogadást adott a Czi- nege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter vezetésével a Szovjetunióban tartózkodó ma­gyar katonai küldöttség tisztele­tére. A fogadáson megjelent Palec- kisz, a Szovjetunió Legfelsőbb Hondurasi helyzetkép Mint az AFP közli, a puccsal hatalomra került katonai kor­mány hétfőn este bejelentette, hogy ellenőrzi az egész országot és Hondurasban már csaknem teljesen helyreállt a nyugalom. A hivatalos jelentéssel ellentét­ben viszont még korántsem érez­hetik magukat a puccsisták tel­jes biztonságban. Hondurasban elszaporodtak a szabotázs cse­lekmények, a gyújtogatások, és megnövekedett a fegyveres el­lenállás. Az ország északi ré­szén hétfőn este több helyen gerillák támadták meg a lakta­nyákat. A costaricai nagykövetségen vasárnap 17 személy kért me­nedékjogot. Hírek szerint a ka­tonai kormányzat a nicaraguai határ közelében 800 személyt tart fogságban, a foglyok java része a liberális párt tagja. B. Davis bírálata NEW YORK. B. Davis, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának egyik vezetője^ va­sárnap este a Worker című lap szerkesztősége által rendezett hivatalos banketten éles bírálat tárgyává tette a Kínai Kom­munista Párt vezetőségének a háború és béke kérdéseiben el­foglalt antileninista nézeteit. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok Kommunista Pártja tömegpárttá válhat és eredmé­nyesen teljesítheti történelmi küldetését. Tanácsa Elnökségének elnökhe­lyettese, Vorosilov, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagja, Ma- linovszkij marsall, honvédelmi miniszter, Grecsko, Birjuzov, a Szovjetunió marcalijai, Jepisev hadseregtábomok, Bagramjan és Zaharov, a Szovjetunió marcali­jai, Versinyin és Rotmisztrov, a fegyvernemek marcalijai, s a tá­bornoki kar több más tagja. A szívélyes baráti légkörben lezajlott fogadáson Szipka József nagykövet, Czinege Lajos vezér- ezredes magyar honvédelmi mi­niszter és Rogyion Malinovszkij marsall, szovjet honvédelmi mi­niszter mondott pohárköszöntőt. A magyar katonai küldöttség a nap folyamán felkereste Lenin dolgozószobáját a Kremlben, és koszorút helyezett el a Vörös té­ren a Lenin-mauzóleumnál. határa ellen BERLIN. (MTI) Október 7-én, a Német De­mokratikus Köztársaság Berli­nen áthúzódó állami határa mentén, a Brandenburgi kapu közvetlen közelében nyugat-ber­lini oldalról átlőttek az NDK területére. Ebben az időpontban éppen csehszlovák vendégek tartózkodtak a Brandenburgi kapunál, hogy meglátogassák az ott állomásozó határőröket. A vizsgálat megállapította, hogy a lövést angol katonai pisztolyból adták le. Nyugat-Berlin — a frontváros elnevezéshez méltóan — ilyen módon köszöntötte ok­tóber 7-ét, a Német Demokra­tikus Köztársaság születésnap­ját. Újabb földrengés Szkopljében ázkopljében keddre virradó éjjel 1.19 órakor erősebb föld­rengés riasztotta fel álmukból az embereket. A július végi nagy földrengéskor megsérült, de azóta helyreállított házak lakói nyomban elhagyták laká­saikat és az utcára, valamint a parkokban levő sátortáborokba menekültek. A város egyes ré­szeiben a helyreállított házak közül sok ismét megsérült. A kedd hajnali földrengés ember­áldozatot nem követeit. A gyarmatosítók gátolják Algéria fejlődését MOSZKVA. Szejful-Muljukov, a Szovjetszkaja Rosszija szem­leírója az algériai helyzetet kommentálva megállapítja, hogy a Földközi-tenger térségében és általában Nyugaton minden ürügyet megpróbálnak felhasz­nálni arra, hogy Algériában fe­szültséget teremtsenek, megaka­dályozzák a népet a gyarmati maradványok felszámolásában, az új élet építésében. Algéria népe azonban továbbra is az álta­la választott úton kíván haladni. Diktátorok végnapjai Ha valaki 100 esztendő múltán megírja a XX. szá­zad 40—60-as éveinek törté­netét, a második világhábo­rú utáni két évtizedet a gyarmati rendszer pusztulá­sa, s számos új független nemzet megszületése ideje­ként értékelheti. Afrikában és Ázsiában ez idő alatt több nép nyerte el függet­lenségét, mint korábban év­századok alatt. Ugyanekkor azonban a világ több pont­ján még ma is „erős kezű” politikusok tartják kezük­ben az ország kormányke­rekét Az erős kéz politi­kája azonban csak válasz­tékos kifejezés. Az ő ese­tükben koncentrációs tábo­rokat, sortüzeket, éhezést, nyomort és munkanélküli­séget jelent. Mármint a nép számára. A diktátorok és szűk baráti körük dúskál a hatalomban és az anyagi javakban. PAPA DOC Ha elhagyja rezidenciáját, a hét hatalmas amerikai gyártmányú gépkocsi egyi­kében ül. De soha senki sem tudja előre, hogy me­lyikben. A kocsi-konvoj ab­lakaiból puskák és géppisz­tolyok meredeznek az ut­cára. A „legtüskésebb sün­disznó’* repíti Haiti teljha­talmú urát és parancsolóját, Francois Duvaliert. A „ki­ránduló társasághoz” tarto­zik egyébként a hadsereg mindenkori legjobb céllö­vője is, Papa Doc előtt öl, s állandóan készenlétben tartja fegyverét. Így közle­kedik országa fővárosában, a Port au Prince-i utcákon az a férfi, aki előszeretet­tel szokta emlegetni, hogy gyűlöli a terrort és szereti a népet. Az orvosból lett diktátor azonban csak másodsorban a szavak embere, halk sza­vú, keveset beszél, inkább cselekszik. És minthogy Latin-Amerikában az ál­lamfők elsősorban saját hadseregüktől kénytelenek tartani, Duvalier száműzte, leváltotta, gyakorlatilag cse­lekvőképtelenné tette a had­sereg vezetőit. Helyette rendszerének és saját sze­mélyének támaszaiként há­rom szervezetet épített ki — a Tonton Macout néven ismert spiclirendszert — hi­vatalos bűnözőkből, a félig önkéntességi alapon álló csendőrséget — korrumpált híveiből, s végül a szemé­lyes biztonságára felügyelő katonai gárdát Megbízható emberei segítségével sike­rült aztán olyan paradicso­mi állapotokat teremtenie, hogy 60 százalékos a mun­kanélküliség, az átlagos évi jövedelem 70 dollár, az analfabétizmus 82 százalé­kos, az átlagos életkor pe­dig 32 év. Duvalier zsarnoki uralma 3,5 milliós népe felett csu­pán az Egyesült Államok beleegyezése és természete­sen erkölcsi, gazdasági és politikai támogatása miatt jöhetett létre. De amióta az USA a nyomorgó latin­amerikai országok kény­urait liberális elnökökkel szeretné kicserélni, hogy a tömegek jogos elégedetlen­ségét és forradalmi hangu­latát leszerelje, bizonyos ellentétek támadtak a wash­ingtoni gazda és Port au Prince-i „jószágkormányzó­ja” között. Duvalier zsarno­ki poliitkája, a napirenden levő kivégzések, a zsúfolá­sig telt börtönök, a kor­rupció és egyes befolyásos személyek bankbetétjeinek megmagyarázhatatlan növe­kedése ugyanakkor az or­szágon belül is jelentékeny ellenzéket alakított ki. Au­gusztusban fegyveres össze­tűzések is kirobbantak. E két tűz közt Papa Doc sor­sa és hatalma egyre bizony­talanabbá válik.. • A HALÁL URA Nemrégiben Dél-Vietnam« párizsi nagykövetségén egy egyházi ünnepség kapcsán a kolónia papja prédikációt tartott. Majd a nagykövet szólalt fel, s a jelenlevő francia egyházi személyisé­gek és diplomaták nagy meghökkenésére a követ­kezőket mondotta: „Legyen szabad idéznem a szent- beszéd egyik kitételét: Vég­ső fokon semmi sem fon­tos, csak a hit istenben és a hit Ngo Dinh Diem el­nökben, aki meghozza ne­künk a győzelmet.. Diem elnök valóban olyan „magasztos” pozíciót tölt be Dél-Vietnamban, ami az ország lakói számára egye­nesen a mindenható isten mellé, sőt, egyesek szerint még fölé is helyezi Élet és halál ura. De inkább a halálé. Uralkodásának csu­pán hat esztendeje alatt ugyanis 77 ezer politikai ellenfelével végzett, s a be­börtönzött politikai foglyok számát 130 ezerre becsülik. A dél-vietnami államfő mindezt a legfontosabb ál­lami és politikai állásokba telepített rokonai és 60 000 titkosrendőr segítségével ér­te el. Látszólag mindenki na­gyon szereti, hiszen képe nem hiányzik egyetlen üz­letből, irodából sem, a gya­logjárókra rajzolják« bé­lyegekre, bankjegyekre nyomják, s ha nagy ritkán megjelenik a nyilvánosság előtt a (átöltöztetett rend­őrök képviselte) nép rajon* gó szeretető fogadja. Dél-vietnamból mégis évek óta hadijelentéseket olvas­hatunk a koncentrációs tá­borokkal, stratégiai falvak­kal, éhezéssel és nyomorral elégedetlen nép partizánhar­cáról. Üjabban azonban au ország lakosságának 80 szá­zalékát kitevő buddhisták­kal kapcsolatban is nyug­talanító hírek érkeznek. A polgárháború mellett egy vallási háború is kitöréssel fenyeget?!... Természete­sen a háttérben álló, s a diktátorosdihoz pénzt bizto­sító gazda itt is az Egye­sült Államok. . S Diem jövőjében már a gazda fize­tett szócsövei, az amerikai lapok sem túlságosan bíz­nak. Talán nem is a ma­guk elgondolásai alapján!... ... Az elmúlt húsz esz­tendőben nem egy diktá­tort láttunk eltűnni, Battis- tát Kubából, Trujillót is Dominika államfői széké­ből. A még ma is uralmon levő zsarnokok sem tudják már sokáig tartani hatal­mukat — titkosrendőreik, zsúfolásig megtöltött bör­töneik, s a «őrtüzek elle­nére sem«

Next

/
Thumbnails
Contents