Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-05 / 233. szám
1963. október 5, szombat 5. oldal Szőlőtelepítés előtt Az ősz és a tél folyamán megyénkben több ezer hold szőlőt telepítünk. A gyakorlat már bebizonyította, hogy nemcsak a tavaszi, hanem az őszi ültetés is igen jó eredménnyel jár. A MÉSZÖV 31 szőlő- és gyümölcs- termelő szakszövetkezete például eddig ezer holdnál is több szőlőt telepített ősszel sima vesz- szővel, s az első évben a be állottság mértéke 80—92 százalék volt. Bebizonyosodott, hogy a szakszerűen végzett őszi telepítés a tavaszival azonos eredményt ad. A* őszi telepítés előnye Az ültetvények nagy felületen történő létesítésénél törvényszerű a telepítési időszak széthúzása. A mezőgazdasági üzemeknek előnyös a korai, tehát az őszi és a téli ültetés, az egyenletes foglalkoztatás biztosítása és a tavaszi munkacsúcs elhárítása végett is. Megfigyelésem szerint homokos területen a szőlőültetést legkésőbb április 15-ig be kell fejezni, hogy a szőlődugvány fa- kadása, növekedése és fejlődése a természetben lejátszódó életritmushoz igazodhasson. A fenti időponttól eltérő egy-két hetes késés lényeges eredmény- romlást idéz elő a megeredés- ben és a hajtás fejlődésében egyaránt. Miklóstelepen például 1963 tavaszán ültettünk Irsay Olivér csemegeszőlő-fajtát. A szaporítóanyag kétéves szabadföldi rügydugvány volt. Az április 12-én ültetett szőlő hajtásai őszre elérték a 2,5—3 méter hosszúságot, az április végi ültetés hajtásai azonban csupán 50 cm hosszúra nőttek. Homokon igen gyakori a csa- padéWzegény, szeles tavasz, és a fo*ó, száraz nyár, aminek következtében a megkésett telepítés kudarccal is végződhet. A satnyán induló ültetvényből a legkorszerűbb agrotechnikai módszerek alkalmazásával sem lesz korán termőre forduló, bőtermő, hosszú életű szőlő. A korai telepítés sikere biztos, az elkésett ültetés kockázatát ne vállaljuk. Az őszi telepítést csak akkor kezdhetjük meg, ha idejében rendelkezésünkre áll a szaporítóanyag. A szőlőiskolákat, amilyen gyorsan csak lehet, fel kell szedni, s hozzá kell fogni a sima vessző begyűjtéséhez. A szaporítóanyag átadását, átvételét, leküzdve az adminisztrációs munka akadályait, siettesük. Akár idege'n gazdaságtól veszünk át ültetési anyagot, akár saját termésűt használunk fel, szigorúan ragaszkodjunk a szabvány előírásaihoz. Nagyon sok hiba forrása lehet az elnéző átvétel és a hanyag tárolás. A sima és a gyökeres vesszőt a meg-, illetve felszedés után azonnal helyezzük szabadföldi verembe, hogy ki ne száradjon. Homokon legmegbízhatóbb tárolási mód az árkos vermelés. Ennek lényege: ássunk 60 cm mély árkot, s ebbe állítva, de kissé megdöntve helyezzük a vesszőkötegeket. Az árok ásását folytassuk oly módon, hogy a megmozgatott földet helyezzük részben a kötegek oldalára és a tetejére. Erős fagyok esetén terítsünk a verem tetejére szalmát. Ha az ültetést megkezdjük, a helyszínre szállított szaporítóanyagot minden lehetséges módon védjük a széltől és napsütéstől. Minden telepítő gazdaságban törekedjenek arra, hogy az őszszel és télen minél több szőlőt ültessenek el. Ezzel elejét veszik a tavaszi kapkodásnak, ami sok hibának a forrása. Késsüljön terv A telepítés minőségileg külön bözik minden más, csupán fizikai erőkifejtést kívánó munkától. Készítsünk telepítési tervet A munkacsapatokat a szőlőnövényt szerető, a telepítésben már gyakorlatot szerzett emberekből állítsuk össze. A telepítési munkaterv tartalmazza a telepítés területét, kezdetét, befejezését, az előirányzott napi teljesítményt, az ültető csapatok számát, létszámát, a teljesítmény-normák alapján a munkaműveletenkénti és személyi összetétel megjelölését, az ülte*"' anyagot előkészítő csapat ^ zámát, annak napi teljesítményét, összhangban az ültetőkkel, s végül a kiszolgáló vonóerő mennyiségét. Az ültető brigád létszámától, szakmai felkészültségétől, harmonikus együttműködésétől függ a teljesítmény mennyisége és minősége. A telepítés megkezdése előtt a brigáddal ismertessük a telepítési tervet. Pontosan közöljük az ültetés technológiáját, azt, hogy az egyes munkaműveleteket hogyan kell elvégezni. A csapatvezetőket függetlenítsük, hogy az ellenőrzés állandó és folyamatos legyen. A telepítés sikerének előmozdítása érdekében az ültető csapatok elé tűzzünk ki céljutalmat. Az értékelés alapja a megeredési százalék legyen. Téli telepítés Fagymentes napokon — ha nincs hótakaró — télen is telepíthetünk. Fúró után beszorí- tással ültessük homokon mind a sima, mind a gyökeres vesz- szőt. A beöntözést elhagyhatjuk. A szorítólyukba — s ne az ültetőlyukba! — tőkénként háti porozóval adjunk 0,5—1 dkg HCH porozószert. A szorítólyukat a porozó ember tapossa be. Mélytelepítéssel ültessünk. A sima vessző felső rügyét és a gyökeres vesszők tőkefejét helyezzük a talaj felszíne alá 3 cm-rel. A gyökeres vessző gyökereit fél vagy egy centiméteres csonkra éles késsel vágjuk vissza. A gyökeres dugvány vesszejét csak tavasszal vágjuk le sárrügyre. A tőkehelyeket 15—20 cm vastag földdel kupacosán fedjük be. A kupacokat ásó segítségével szalmázzuk le, hogy azokat a szél és a téli fagy szét ne rombolja. Az ültetvények talaját rozs rávetésével és szalmá- zással, s ezek kombinált alkalmazásával védjük a nagy károkat okozó homokkifúvástól. Homokon kizárólag 240—250 cm sor- és 50—60 cm tőtávolságra ültessük a szőlőt. így lehetővé válik a sorközi zöldtrágyázás, s a talaj művelés, védekezés, szállítás teljes gépesítése, az alacsony és félmagas tőkeművelési módok kialakítása. A telepítők, ha hasznosítják az elmondottakat, az eredmény nem marad el. HORVÁTH SÁNDOR Címkéző-gép A Kőbányai Sörgyárnak készíti a képen látható cimkéző- gépeket a Tiszakécskei Permetezőgépgyár. Ebből 10 darabot gyártanak. Az első négy darabból álló szállítmányt szeptember 10-én indították útnak. A hátralevő mennyiséget az év végéig leszállítják. A gép óránként 2800 négy és fél decis üvegre hehelyezi rá a címkét. Előtérben Csernus Ferenc brigádvezető éa. Forgó Ernő. Restaurálták fókái egyik olajfestményét Érdekes műtárgy került az esztergomi keresztény múzeum restaurátor-műhelyébe. A . kecskeméti református egyházi könyvtár küldte el egyik rendkívül becses irodalmi ereklyéjét. Az erősen pattogzott állapotban levő, kisjnéretű férfiarckép a fiatal Jókai Mór portréfestő pályájának egyik kedves emléke. Jókai 18 éves korában a kecskeméti református főiskolában készítette a festményt, amelyik egyik tanulótársát, jó barátját, s később híres Ács Károly nyelvtudóst ábrázolja. A fiatal Jókai kecskeméti évei alatt, a képzőművészet területén is jelentős sikereket ért el. Fontos politikai és történelmi művek a Kossuth hiadó év végi tervében Megjelenik Marx—Engels müveinek 20. kötete és az új Le- nin-sorozat 2. kötete. Lenin cikkeit, tanulmányait, leveleket és dokumentumokat a Pártélet normáiról című gyűjtemény öleli fel. Lenin halálának 40. évfordulójára jelenik meg Lenin ■— az ember című kötet. Czóbel Ernő válogatott írásai, továbbá a Világtörténet 4. kötete, A francia forradalom története és Hajdú Tibor: Az őszirózsás forradalom című műve mellett külön érdeklődésre tarthat számot Aranyossi Magda Lázadó asszonyok című kötete VIDÉKI KISZÁLLÁS — Termelői bor? — Klórmentcs kútvíz! a magyar nőmunkásmozgalomról. Nélkülözhetetlen kézikönyv a Válogatott dokumentumok a ma- gyár forradalmi munkásmozgalom történetéből. E háromkötetes gyűjtemény első kötete most lát napvilágot. Szakács Kálmán: Kaszáskeresztesek, Ripp Géza Demokratikus szocializmus — marxizmus, Szabó Gábor: A modern atomfizika néhány filozófiai problémája, valamint A békés egymás mellett élés — a Szovjetunió — a Szovjetunió lenini külpolitikája olyan művek, amelyeket sokan fognak tanulmányozni. Három gyűjtemény jelenik meg Fehér Lajos, Fock Jenő és Szirmai István válogatott beszédeiből és-cikkeiből. Vilmos József Áruviszonyok a szocialista gazdaságban, Egressy András Az új büntetőtörvénykönyv és Leo Taxii Szórakoztató biblia címmel írt jellegzetes ismeretterjesztő művet. Kovács Judit Az öltözködésről című kötetében tanácsot ad, elgondolkoztat és nevettet. A művet számos rajz és karikatúra illusztrálja. Irodalmi pályázat tanulók részére A Jelenkor című, Pécsett megjelenő Irodalmi és művészeti folyóirat szerkesztősége és a KISZ Baranya megyei bizottsága a középfokú iskolák (gimnáziumok, technikumok, MTH ipari iskolák, szakiskolák) tanulói számára országos pályázatot hirdet a folyóirat ötéves fennállása alkalmából. A pályázók az alábbi témák közül választhanak: 1. Mi a véleménye a folyóirat eddigi munkájáról? 2. A folyóirat melyik írása (vers; novella, tanulmány stb) tetszett leginkább és miért? 3. Ismertesse és értékelje a Jelenkor egyetlen szerzőjének a lap közelmúlt számaiban megjelent Írásait! A pályamű a szokásos házi dolgozat (3—5 gépelt vagy jól olvasható kézírásos oldal) terjedelmű legyen, s a pályázó csak a papír egyik oldalára írjon. A pályázat beküldésének határideje 1963. december 1. A jeligés pólyamüvekkel a Jelenkor szerkesztősége címére (Pécs, Széchenyi tér 17.) kell küldeni. A pályázó zárt borítékban mellékelje a nevét és lakcímét, valamint egy igazolást, hogy melyik iskola tanulója. A legjobb dolgozatokból a folyóirat részleteket közöl, szerzőjüket pedig a Jelenkor szerkesztősége az alábbi összegeknek megfelelő vásárlási utalványokkal jutalmazza. (Az utalványokon tetszés szerinti tárgyak vásárolhatók.) Két 500 forintos első díj Három 300 forintos második díj. Három 200 forintos harmadik díj. A pályázat eredményét a lap 1964 januári számában közöljük. Jelenkor szerkesztősége KISZ Baranya megyei Bizottsága fogott ki. Azt az érzést sem lehet elmondani, ahogy akkor hallgattuk a rádiót Persze, nemcsak szomorú emlékem van. Nevettünk is sokat. A főszakácsunk például egyszer úgy berúgott egy kikötőben, hogy közös erővel sem tudtuk a hajóba hozni a negyvenöt kilós vékony embert, annyira kapálódzott. Végül kötelet kötöttünk a derekára és a tenger fölött emeltük be a hajóra a rakodódaruval. — S most? Itthon? — Otthagytam a MAHART-ot és a Bajai Vízügyi Igazgatóság egyik hajóján dolgozom. — S a tenger? — Azt nem lehet elfelejteni. Hiába volt minden vihar, minie« tenyértépő -hajókötél, a ten-, jer «a®«á?^aep volt, minden' megérte. S ezek után a kicsi 3a-ja? Hát, néha furcsa érzés! \ Nos, hát ezért bajai har- nadszor is a Bajai Árpi. Mert izereti a várost, de azért kicsi íeki. s néha elégedetlen vele. \zt mondják, ez igazi bajai conás! Földessy Dénes — A leggyakrabban használt nyelv? — Az angol. — Milyen vastag a hajókötél? — öt inch, vagyis két öklöm- nyi. De már vékonyabb is van, mióta nylonból készítik. — S a leggyakoribb tengerészmondás? — Az olaszul van és így szól: Qui se mona, era mona, e resta mona. Magyarul: Aki hülye, az az volt és az is marad. — Igen bölcs és találó közmondás. S az élmények? Melyik volt a legnagyobb? — Nincs legnagyobb. Minden út egy-egy felejthetetlen élmény, s mindegyik után nagyszerű érzés újra kitemjl St lábat a szárazföldre, és újra hazajönni. De ha mégis meg kell mondani, melyik volt a legnagyobb, — talán az első utam, az adeni. Aztán furcsa-szomorú hatása volt, amikor Béiruthba menet Alexandriánál vettük egy dán hajó S. O. S. jeleit, ami a holland partoknál süllyedt. Utána jöttek a jelentések rádión, hogy egy német hajó öt holttestet más idő alatt szokj a meg. De a legnagyobb vihart mindenki megérzi, még a legöregebb tengeri medve is, legfeljebb nincs hányingere, csak szédül. S mégis talpon kell lennie. Ezért aztán menten észrevenni, hogy matróz, ha partra lép, hiszen kifelé mozgó, darabos járása lesz. — Hát a part, a városok? — Sokfelé jártam, Burgasban, Isztambulban, Izmirben, az összes görög tengerparti városban, Szalonikiben, Athénben, Pi- reusban, aztán Adenben, Bei- ruthban. Mindegyik szép, s mindegyikben van valami különleges vonás. mégis az olasz városok és Szaloniki volt a legszebb. Aztán mesél. A ginről, ami borókaízű, s a legjobb táncszámról, a szuku-szukuról. S a nők? Hát a görögök meg az arabgörög keverékek a legszebbek. Az arabok nem szépek, és görbe a lábuk, az olaszok szakállasak. — Hol van a legjobb bor? — Olaszországban, a chianti. — A vihar neim mindig jön egyszerre. Előbb gyűrűzni kezd, s a hajón mindent leerősítenek, lecsavaroznak, aztán mindenki csinálja tovább a dolgát, mintha mi sem történne. Esetleg a fedélzetről jönnek le, ha már oda is felcsap a hullám. A nagy vihart a komoly, nagy hajók is megérzik, a Fekete-tengeren láttam, amint egy hatalmas hajót csak úgy kitett a homokpartra. A vihar 6, 12, 24, sőt 48 óráig is eltart, télen néha 3—4 napig. Olyankor a szakács nem tud levest főzni. Egyszer a nagy hullámverésben a konyhában kiszakadt a falból a tűzhely. — S mikor legszebb a tenger? — Amikor napfényes vihar van. Felejthetetlen látvány, ha a nap áttűzi a vízgyöngyöket. Mikor a hullámtarajon átüt a napfény, azt csak látni lehet, s nem elmondani. Sose látott fehér, zöld és kék színeket ad a sós tengervíz, hiszen sótartalma miatt könnyen habosodik. — Mennyi idő alatt lehet megszokni a tengert? — Minden ember másképp reagál a hullámverésre, és más-
