Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-05 / 233. szám

4. oldal 1963. október 5, szombat P I Ln A P T A R 1963. október 5, szombat 1 Névnap: Aurél. Napkelte: 5 óra 47 perc. Napnyugta: 17 óra 17 perc. ~1 I — DR. LUSZTIG GÁBOR kandidátust, a megyei kórház kór­boncnok főorvosát munkatársaival az ér­elmeszesedéssel kap­csolatban végzett sike­res vizsgálatainak ered­ményeiért előadás tar­tására hívták meg az október 8—12 között megtartásra kerülő lipcsei nemzetközi or­voskongresszusra. — AZ ÖREGEK NAPJA alkalmából műsorral és uzsonná­val egybekötött ün­nepélyes összejöve­telt rendez a város idős lakói számára holnap délután 2 óra­kor a művelődési ház nagytermében a Kis­kunhalasi Gázon Ist­ván Művelődési Ház és a n&tanács. — 11 vagon rozsot vetettek el szélfogás céljából a kecskeméti járás termelőszövetke­zeteiben. Az orgoványi Sallai közös gazdaság­ban 290 hold fiatal te­lepítés ■ sorközeiben már kikelt a rozssző- nyeg. Könyvek világkiállítása Az angliai Könyvki­adók Szövetsége 1964. június 10. és 20. kö­zött a londoni Earls Court termeiben könyv­világkiállítást akar rendezni. — Állatorvosok ÉS ÁLLATTENYÉSZ­TŐK részére rendeztek tájértekezletet csütör­tökön Hartán, a műve­lődési házban. A nép­frontbizottság által rendezett tanácskozá­son dr. Vrbányi László, az Agrártudományi Egyesülés elnöke tar­tott előadást az állat­takarmányozásról, majd a résztvevők megtekin­tették a helyi Béke Tsz állatállományát. — A szovjet geológu­sok Kazahsztánban, a Sári Árka sztyeppén értékes talajkincseket fedeztek fél. A lelőhe­lyen sok ritka elemet, köztük foszfort, alumí­niumot és tóriumot ta­láltak. — Társadalombizto­sítási szolgáltatások cí­mén — táppénz, gyó­gyászati segédeszközök, családi pótlék stb. cé­lokra — az év első hét hónapjában 258 millió forintot fizetett ki a Bács-Kiskun megyei SZTK-alközpont. A múlt év hasonló idő­szakában ez az összeg 229 millió forint volt. 250 évvel ezelőtt, 1713. október 5-én született De- nis Diderot francia írói matematikus, filozófus, a felvilágosodás egyik je­lentős képviselője, az En­ciklopédiának 1751—1780-ig tartó időben a legtermé­kenyebb munkatársa. — Művei közül kiémelkedik ,,Rameau unokaöccse” cí­mű szatirikus korrajza, amely Engels szerint ,,a dialektika mesterműve”, valamint az Apáca című regénye, amely az anti- kierikális irodalom k|l- emelkedő alkotása. Válo­gatott filozófiai művei lP5J-t>en jelentek meg ha­zánkban. — Matos Józsefné büntetett előéletű ka­locsai lakos ez év nya­rán a piacokon hat­rendbeli zsebtolvajlást követett el. A kalocsai járásbíróság egyévi és tízhónapi szabadság­vesztésre és a köz­ügyektől kétévi időtar­tamra való eltiltásra ítélte. Az ítélet jogerős. A reuma oka Dr. Schatin. ausztriai orvos szerint a reumati­kus megbetegedések oka a sikér (glutin) iránti ér­zékenység; központja a vékonybél. — ELISMERÉSÉT és köszönetét fejezte ki legutóbbi ülésén a Kiskőrösi Járási Ta­nács Starcz Lajosnak, a kiskőrösi vásártéri általános iskola igaz­gatójának és Pataki Miklósnak, a keceli külterületi általános is­kola igazgatójának sok évi igazgatói munkás­ságáért, valamint Kis­kőrös és Kecel kultu­rális életében kifejtett eredményes tevékeny­ségéért. — NÉHÁNY DÁN ha­risnyagyáros, ultrahang­szakértőkkel együttmű­ködve, ultrahanggal bom­bázott nylonharisnyákat hozott forgalomba, ame­lyek a használatban sok­kal puhábbnak, erősebb­nek és rugalmasabbnak bizonyultak a hagyomá­nyos módon gyártottak­nál. — A parkok területe a következő évben 18 ezer négyzetméterrel növekszik, s ezzel éléri a 77 ezer négyzetmé­tert a kiskunhalasi já­rás községeiben. A par­kok gondozására és fenntartására így min­den eddiginél többet — közel félmillió forin­tot —■ irányoztak elő a jövő évre a költségve­tésben. — BEFEJEZŐDÖTT a csúcsidény a Kecs­keméti Konzervgyár­ban. Az idei évre ter­vezett 14 ezer vagon nyersárunak eddig több, mint 80 százaléka érkezett be és került feldolgozásra. A gaz­dag termésből naponta még mindig 80—90 va- gonnyi zöldség és gyü­mölcs érkezik a gyár telepeire. — Jogerősen tízhó­napi szabadságvesztés­re ítélte a kalocsai já­rásbíróság Szabó Fe­renc kalocsai lakost, aki a munkásszálláson 400 forint értékű hol­mit lopott él egyik munkatársától. A vád­lott korábban ugyan­csak tízhónapi szabad­ságvesztésre volt ítél­ve kerékpárlopásokért. — HÉTFŐN NYÍLIK MEG Tompán a külte­rületen lakó iskolások számára a 40 szemé­lyes hétközis diákott­hon. A jánoshalmi után ez a kiskunhalasi járás második, idén megnyí­ló hétközis kollégiuma, s már elkezdődtek az előkészületek a jövőre megnyíló, s ugyancsak 40 személyes kisszállá- si diákotthon berende­zésére is. — Eddig 51 ezer köbméter silót készí­tettek a bajai járás termelőszövetkezetei­ben. Most a másodve­tésű takarmánynak va­lót silózzák, s a ter­vek szerint még mint­egy 30 ezer köbméter silót készítenek az ál­latállomány áttelelte­Lengyel vendég szerkesztősé­günkben Pénteken délelőtt a Petőfi Népe szerkesz­tőségébe látogatott Ta- deusz Rogozinski, a Slowo Ludu című len­gyel vajdasági lap mu­tációs szerkesztője. A lengyel vendég baráti beszélgetést folytatott a szerkesztőség vezető munkatársaival. — A KECSKEMÉTI FOTOKLUB, a megyei fototanács és a városi művelődési ház rende­zésében október 6-án de. 10 órakor a Haza­fias Népfront nagyter­mében (Rákóczi út 3.) dr. Végvári Lajos Na­turalizmus és fotómű­vészet címmel tart elő­adást. — MEGKEZDŐ­dőtt a szerződéskötés a sima szőlővessző értékesítésére. A me­gyében a tervek sze­rint 70 millió vesz- szőt gyűjtenek be az őszi lombhullás után. — Az őszi szőlő- és gyümölcstelepítésre ké­szülnek a kecskeméti járás termelőszövetke­zetei. Az idény alatt 2500 holdon telepítenek szőlőt és gyümölcsöst. Jelenleg 13 nagy telje­sítményű géo dolgozik a terület előkészítésén, s eddig 1230 hold vár­ja a telepítést. Szobrot állítanak Eiffelnek Negyven évvel a ha­lála után szobrot állí­tanak Gustave Eiffel mérnöknek, a párizsi Eiffel torony zseniális konstruktőrjének. A szobrot Dijon, Eiffel szülővárosa rendelte meg Barade szobrász- művésznél, és 1964 má­jusában, a párizsi Eif­fel torony felállításá­nak 75. évfordulóján fogják leleplezni. !/>Ő}ÁRÁS —* A Kecskeméti Agro­meteorológiai Obszervató­rium jelenti: Október hó 3-án a középhőmérséklet 17,íí (az ötvenéves átlag 13,9), a legmagasabb napi hőmérséklet 26.2 fok. a napsütéses órák száma 7,4. Október 4-én a leg­alacsonyabb hőmérséklet 11,7, a reggel 7 órakor mért hőmérséklet 13,1, a délután 2-kor mért hő­mérséklet 22,5 fok volt. As „apukák* Napokban a Nagykőrösi utca sarkán találkoztam velük, illetve láttam őket. A Kis beret vas felé ballag­tak. Középen tömzsi kis emberke, ki a sapkáját pil­lanatonként emelgette a fejéről, mintha köszönne va­lakinek. Két oldalán nála nem sokkal magasabb kol­légái ballagtak Karoltak egymásba, támogatták egy­mást. Az egyik kl-kidőlt a sorból, de a részeg embe­rek „vonzódásával” az utolsó pillanatban visszanyerte egyensúlyát. Torkukból rekedt hörgéssel olyan szö­veg tört ki, melyet senki sem értett — s hogy az igazsághoz hű legyek — nem is érdekelt senkit. Megcélozták a bejáratnál levő lépcsőt. A „játék” sikerült, — jót hemperegtek az ajtóban. Megálltam én is egy pillanatra. A pincér azonnal hozzájuk sie­tett és barátságosan tessékelte őket kifelé. Nem ér­tettem, hogy mit mondhatott. Hozzám csak az egyik illuminált „bukfencbajnok” hangfoszlányai jutottak el: csa .. csak egy féllel.. fé... má— no. . ; A pincérre, úgy látszik, nem hatott az „agitáció”, ugyanis ismeretlen ismerőseim nagy felháborodással „vonultak ki” az étteremből — Ne... nem tesz se. . semmit — giigyörészte a legkisebb. — Apikáim, mu... mulatunk ml még na-----nagyot. Ta lán a gyomormosás után! Németh Márta — BEFEJEZŐDÖTT az általános néprajzku­tatás Foktő községben. A kutatás a népviseletre és a népdalgyűjtésre, továbbá a falu település- történetére és a lako'ság antropológiai vizsgá­latára terjedt ki. A kutatók ezenkívül érdekes hagyományaira bukkantak itt az ősi hiedelem- világnak, a sámánizmusnak. A kutatás eredmé­nyeinek értékét növeli, hogy Foktő a környék legrégibb települése, mert a, környező falvakkal ellentétben a törökdúlás idején is fennmaradt. — Megyeszer te a Magyar Vöröskereszt közelgő második kongresszusára készülődnek vöröskeresz­tes alapszervezeteink. A kiskunfélegyházi járás legerősebb és legnagyobb — 350 tagot számláló — vöröskereszt szervezete, a kiskunmajsai 120 ezer forint értékű társadalmi munka elvégzését ajánlotta fel a kongresszus tiszteletére. A vörös- keresztes aktivisták napjainkig 92 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát végeztek a községszépí­tés, főleg a parkosítás, fásítás és az utcák fel­töltése érdekében. Csainem harminc divatos ruha felvonu ása — Népszerű művészek teliépése—Hogyan lesz 86-ból 98 Fortuna e heti kedvenc számai: 6,10,18, 28, 86 Már negyedórával a műsor­kezdés előtt zsúfolt ház volt a Kecskeméti Katona József Szín­házban. Itt tartotta pénteken a Totó és Lottó Igazgatóság a lottó 40. játékhete öt nyerőszá­mának húzását. A műsorban fellépett Balassa Tamás és tánczenekara is. A szólisták közül Kézdy László, Koós János és a műsorközlő Halmy Gábor aratott nagy si­kert. A Kecskeméti Állami Áruház mintegy harminc női és férfi és gyermekruha-különlegességet vonultatott fel. Az év őszi és téli divatjához igen bő válasz­tékkal lepte meg a közönséget a konfekcióipar. Az itt látott divatszínek: a pasztellkék, krém, a vörös és a fekete, A délutáni ruhák általában kétré­szesek, az alkalmi öltözékek egybeszabottak, síma vonalúak, enyhén trapéz megoldással. A közönség nagy tetszéssel fogad­ta a vörös színű kínai teddyből készült télikabát különlegessé­get. A szünetben került sor a lottó nyerőszámok húzására. A bizott­ság a nézők tömegéből sorsolás­sal döntötte el Fortuna szeren­cseasszony öt képviselőjét. A harmadik szám kihúzásáig min­den a legnagyobb rendben tör­tént. Végül kihúzták a negye­dik számot is. A húzó harsány hangon jelentette be a közön­ségnek: kilencvennyolc! Hiába, a lámpaláz így teremt a 86- ból 98-at — mert utána helyes­bítették. A divatbemutatót és a műsort este hat órakor az Aranyhomok Szálló nagytermében szintén telt ház mellett megismételték. Díszítőművész-szakkörök vezetőinek megbeszélése A Bács-Kiskun megyei Nőta­nács és a Népművelési Tanács­adó rendezésében tegnap dél­előtt megbeszélésre gyűltek ösz- sze Kecskeméten, a művész­klubban megyénk díszítőművész- szakköreinek vezetői és a járá­si-városi nőtanácsok titkárai. A megbeszélés tulajdonképpen az októberben kezdődő 8 hónapos díszítőművész továbbképző tan­folyam előkészítője volt, mely­nek résztvevői irányítják majd járásukban a községi szakkö­rök vezetőinek részére szerve­zett elméleti és gyakorlati tan­folyamot. A megbeszélésen Pankovits Józsefné, ,a megyei nőtanács tit­kára, országgyűlési képviselő be­szélt a díszítőművész-szakkörök jelentőségéről, Bánszky Pál, a Népművelési Intézet főosztály- vezetője pedig ismertette a szakkörök és a népművelés kap­csolatát, azokat a feladatokat, melyek az esztétikai nevelésben, a giccs elleni harcban a díszítő­művész-szakkörre hárulnak. Szamosfalvi Imre, a megyei Népművelési Tanácsadó vezető­je ezután tájékoztatta a jelenle­vőket a megyei szakkörök hely­zetéről — megyénkben jelenleg 7(5 szakkör működik — és hasz­nos tanácsokat adott a járási tanfolyamok levezetésének mód­szereiről. Meglopta saját fiát a részeges apa Térjék János 49 éves szabó­segéd, Kiskunfélegyháza, Jász utca 10. szám alatti lakos be­törés útján elkövetett lopás vádjával állott a járásbíróság büntető tanácsa előtt. A vádlott gyenge, akaratnél­küli eszköze volt az italnak, amely úgy rabjává tette, hogy képes volt saját fiának kamrá­ját feltörni és téli tüzelőjét el­tüzelni, holmiját elkótyavetyél­ni, amíg az tényleges katonai szolgálatát teljesítette. A részeges apa most másod­szor került a bíróság elé, egy­szer 1959 októberében ifjúság elleni bűntett miatt háromhóna­pi börtönbüntetésre ítélték, azonban a büntetés végrehajtá­sát háromévi próbaidőre felté­telesen felfüggesztették. Ez a figyelmeztető, és nevelő szándékú ítélet nem érte el a céliát, Térjék János még mé­lyebbre süllyedt, betörés útján próbálta megszerezni az italra valót. Fiának mintegy 1400 fo­rint kárt okozott. A járásbíróság Térjék Jánost héthónapi szabadságvesztés bün­tetésre ítélte, és kötelezte, hogy zárt intézetben foganatosítandó kényszerelvonó kezelésnek ves­se alá magát. T. M. Aipi, a tengerész Árpi többszörösen bajai gye­rek. Először, mert így hívják: Bajai Árpád. Másodszor, mert ebben a városban született. S harmadszor... Na, de ne lőjjük el a poént. Árpi ugyanis nem mindennapi egyéniség. Egyszer, még gimna­zista korában, szabályosan be- gubózott, ami kamaszkörökben egyet jelentett a teljes megsem­misüléssel. Se korzó, se cukrász­da, se lányok. Talán beteg — gondolták a többiek, s rohan­tak hozzá. — Nincs semmi baj, fiúk, csak hajót csinálok! — s mutat­ta a heteken át smirglizett fa­hajókat, olyan tulajdonosi nyu­galommal, mintha övé lenne a hamburgi kikötő. Mert ez a két szerelmese volt Árpinak — a hajó és a víz. Igaz, az előbbi helyett sok évig kénytelen volt beérni egy-egy karcsú testű csó­nakkal. Azért az a két szerel­me meghozta a többit is, hiszen melyik bajai lány nem szereti a Dunát meg a kajakot, különö­sen, ha az evezővel egy Tazán- termetű fiú rőföli a hullámo­kat. — Hát igen, így kezdődött! — tölti a poharamba Árpi az ere­deti olasz cinzanót. S folytatódott az Adrián, a Földközi- meg a Vörös-tengeren. De még többször a Fekete-ten­ger vizein. Mert időközben Árpi megszűnt Árpi lenni, helyette úgy hívták, hogy deckboy, azaz­hogy hajósinas. A deckboyból később sailor lett, vagyishogy matróz, utána aprantice, amire Baján azt mondhatnánk, hogy tisztjelölt. — Aztán egy szívbaj, és lesze­reltem! S most, hat esztendő múltán, négy tenger titkáról vallatom Árpit. Segít hozzá a cinzánó. '— Aki csak a partról látta, az nem tudja, milyen a tenger. — buggyantja meg a harmadik poharat Olaszországból való ital­lal. — Mégis, milyen a vihar?

Next

/
Thumbnails
Contents