Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-04 / 232. szám
Kártérítésre kötelezték... Nem ázunk A leltárhiányokról A bíróságok tárgyalótermeiben nem egy alkalommal folyik olyan per, amelyekben valamelyik termelő- vagy földművesszövetkezet azt kéri, hogy a leltárhiány megtérítésére kötelezzék a raktárost, boltvezetőt, alkalmazottat. A leltárhiányokból néha igen vitás ügyek keletkeznek, amelyek bejárják az igazságszolgáltatás minden lépcsőfokát, amíg végérvényesen el nem dönti azt a Legfelsőbb Bíróság. Ügy gondoljuk, hogy hasznára lesz a földművesszövetkezeteknek, de a tsz-eknek is, ha néhány ilyen vitás ügyet ismertetünk, hozzátéve a Legfelsőbb Bíróság törvényességi határozatát is. Ezeknek az eseteknek az ismeretében ( a megyében működő kereskedelmi és gazdálkodási egységek maguk is tisztábban fogják látni, mikor indíthatnak eredményesen pert, mikor és milyen körülmények között ki felelős a leltárhiányért. Többlet vagy hiány? Az egyik földművesszövetkezet éttermébe új vezető került, aki rájött, hogy a korábban felvett leltárban a helytelen elszámolás miatt többlet jelentkezik, holott a valóságban mintegy ötezer forint a hiány. A szövetkezet elnöke az étterem volt vezetőjét, aki időközben más beosztásba került, kötelezte a kár, a leltárhiány megfizetésére. Az illető a bírósághoz fordult és kérte a határozat hatályon kívül helyezését, arra hivatkozva, hogy ő az iroda utasítása szerint járt el, tehát az iroda tévedése következtében előállott hiányért nem tartozik kártérítéssel. A járásbíróság elutasította a keresetet azzal az indoklással, hogy az üzletvezetőnek figyelmeztetnie kellett volna a főkönyvelőt az iroda tévedéseire, ugyanis a terhelés beszerzési, a jóváírás pedig fogyasztói áron történt. A volt üzletvezetőnek tudnia kellett volna, hogy a kettő közötti különbözet őt nem illeti meg és ezzel a többlettel jogtalanul gazdagodott. Az ügy fölkerült a megyei bíróságra, majd a Legfelsőbb Bíróság döntött benne, ahol helybenhagyták a járásbíróság ítéletét. Vétkesség esetén azonban nemcsak a földművesszövetkezeti vagy termelőszövetkezeti dolgozót lehet kötelezni az okozott kár megtérítésére. A 36/1960. számú kormányrendelet 5. paragrafusa kimondja:. „ ... a raktárak, lerakatok dolgozóit a kezelésükre átadott és átvett vagyontárgyakban bekövetkezett leltárhiányért az előző évi egy tagra eső átlag munkaegységrészesedés, illetőleg a munkán alapuló jövedelemrészesedés értékének egy havi összege _ erejéig terheli anyagi felelősség... Ha a raktári kezelést nem osztották meg, a leltárhiányért a raktárban dolgozó valamennyi személy együttesen felel.” Megfontolt ítélet Természetesen, a jogszabály nemcsak abban az esetben teszi lehetővé a felelősség megosztását, ha a raktárban többen dolgoznak, hanem akkor is, ha csupán egy személy kezeli a készletet, de a körülmények olyanok, amelyek kizárják azt, hogy mások ne férjenek hozzá, vagy amikor a raktár kezelőjét más teendők ellátásával is megbízza a szövetkezet. Egy ilyen tsz raktárának a vezetőjét a leltárhiány megfizetésére kötelezték. A határozat ellen az illető a járásbírósághoz fordult és a fizetés alóli mentesítését kérte. A járásbíróság megállapította, hogy mérsékelni kell az anyagi felelősséget, mert a raktáros más munkát is végzett, tapasztalatlan volt, és nem nyújtottak neki megfelelő segítséget. A járásbíróság határozata, mely 3500 forintról 2000-re csökkentette a fizetendő összeget, a Legfelsőbb Bíróságra került, ahol végső fokon a következőket állapították meg: a raktárvezetőnek a tsz részéről felmerült szabálytalanságok megszüntetése érdekében mindent meg kellett volna tennie, mert tisztában volt azzal, hogy a hiányért ő lesz a felelős. Ezt azonban elmulasztotta, tehát a kártérítés alól teljesen nem mentesíthető. Az adott körülmények között azonban a Legfelsőbb Bíróság úgy látta, hogy a fizetési kötelezettséget ezer forintra kell leszállítani. 30 napon belül Egy másik, ugyancsak a leltárhiány összegének a megtériFebruártól októberig Egy tanácstag örömei és gondfai Még a választások előtt történt, hogy valami felkeltette bennem a közügyek iránt való érdeklődést. Részt vettem egy városfejlesztési ankéton, ahol Farkas László, Baja város tanácsának vb-elnöke foglalkozott városunk távlati tervével. Meglepődve hallottam, hogy a jelenlevők milyen élesen bírálták a terveket, és mennyi követeléssel rohanták meg a lelkesen beszélő vb-elnököt. Megkérdeztem néhányat a „kívánság- lista” elmondói közül: hát ők mivel mozdították elő annak megvalósítását? Kiderült, hogy alig valamivel. / Ekkor gondoltam először arra, ’hogy szorosabbra kellene fűzni a kapcsolatot a lakosság és a város vezetői között. 1963 februárjában tanácstagnak választottak a 61-es körzetben, amely eléggé elhanyagolt kerület volt. Felkerestem Jerkovics Istvánt, a VIII. kerület pártalapszervezeténék titkárát és kértem, legyen segítségemre. Ö ezt örömmel megígérte. Néhány nappal később a párt- szervezet helyiségében összehívtuk a hetedik és a nyolcadik kerület tanácstagjait, s itt vá- rosszépítési versenyre hívtam Baja valamennyi tanácskörzetét. A feltételék az alábbiak voltak: Minden utcában a házak előtt egy méter széles virágágyakat készítünk, pótoljuk a hiányzó fákat, rendbe hozzuk a járdákat, kocsiutakat, vízlefolyó árkokat ásunk, a házakat tatarozzuk, udvaraikat tisztán tartjuk, az üres telkeket parkosítjuk, ahol lehet gyermekjátszótereket létesítünk, s mindezt a lakosság társadalmi munkájával. A jelenlevő tanácstagok elfogadták a versenykihívást. A vb- elnök rövidesen arról értesített bennünket, hogy a tanács megtése iránt indított perben a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: A leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési határozatot az anyagilag felelős dolgozóval a leltáreredmény megállapításától számított 30 napon belül kell közölni. Ezen túl a dolgozónak anyagi felelőssége nincs. A fent leírtak azonban nem jelentik azt, hogy a felelősség mértéke és a kártérítés összege minden esetben mérséklendő. Csupán akkor lehet erről szó, amikor a dolgozó hibáján kívül álló tényezők miatt csökkent a raktárkészlet és keletkezett a hiány. Akkor azonban, amikor a raktáros elháríthatná ezt a körülményt, de hanyagságból vagy gondatlanságból azt nem teszi, a felelősséget meg lehet és meg is kell állapítani. A társadalmi tulajdon védelmének a követelménye fokozottan vonatkozik azokra, akik nagy értékek felett rendelkeznek, beosztásuknál, hivatásuknál fogva kötelesek gondosan őrizni és kezelni az élelmiszer- vagy anyagraktárakat. Már a múlt év decemberében és 1963 január—februárjában elkészítette az ÉM Fémmunkás Épületlakatos- és Tömegcikkipari Vállalat kecskeméti telepe azt az 55 darab autóbuszvárót, melyeket már városszerte látunk. Az acélcsővázakból, üvegből, eloxált alumínium díszlécekből összeállított ízléses kis építmény fényképmodelljét Heile Géza városi tanácselnök hozta Londonból, a testvérvárosi kapcsolatok során tett látogatásából. Cikkünk nyomán Világító felhők Hol engedélyezik . •. ? Közös svéd—amerikai kutatásokkal sikerült megfejteni az éjszaka világító felhők titkát. Kutatórakéták a földre juttatták a szükséges vizsgálati anyagot. amelynek elemzése azt mutatta, hogy a világító éjszakai felhők meteoritport tartalmaznak. A meteorit-porszemecskék jégkristályokat hordoznak. A kristályok visszatükrözik a nap sugarait, amelyek napnyugta után a földi megfigyelő számára már láthatatlanok. Az éjszakai világító felhők körülbelül 80 kilométer magasságban vannak. A közelmúltban megjelent „Napirenden: a megyeszékhely egészségügye” című írásunkban foglalkoztunk a Kecskemét területén való állattartás lehetőségével is. Hiányosságként említettük, hogy nincs érvényben helyi szabályrendelet, amely korlátozza az állattartást. Felkerestük dr. Mező Mihályt, a városi tanács vb titkárát és tájékoztatást kértünk, hogy írásunk megjelenése óta milyen intézkedések történtek a helyzet megváltoztatására. — Az államigazgatási és jogi állandó bizottság felülvizsgálta a régi szabályrendeletet. A vb megbízta a bizottságot, hogy tegyen javaslatot annak megreformálására. Az állandó bizottság el is készítette az új állattartási szabályrendelet-tervezetet. — Miképp korlátozódik majd az állattartás lehetősége Kecskemét belterületén? jutalmazza azt a három körzetet, amely legjobban teljesíti a versenyfeltételeket. Az első díj az utca mindkét oldalán a járda cementlappal való burkolása, második díj salak járda és járdaszegély létesítése, harmadik díj pedig az utcák közvilágításának korszerűsítése. Tanácstagtársaimmal már másnap hozzáfogtunk a társadalmi munka szervezéséhez. Jómagam is házról házra járva részletesen elmondtam, hogyan szeretnénk szebbé, kulturáltabbá tenni a körzetet, s ha elsők leszünk a versenyben, az utca lakosságának régi vágya is teljesül, mert a városi tanács díja: cementlapos járda. Nem is gondoltam menynyile fellelkesíti mindez választóimat. Még vasárnap is folyt a munka. Kocsikkal hordták a mezőről a gyeptéglát és készítették a szebbnél-szebb virágágyakat a házak előtt. Néhány hét alatt az elhanyagolt, piszkos, poros utcák megváltoztak, pompázó virágokkal tisztán fogadták a látogatót. A 25 évvel ezelőtt leégett fonógyár helyén gyermekjátszóteret létesítettünk három csővázas hintával, homokozóval, padokkal, s egy kis .méretű futballpályával. A verseny értékelésének napján nagy örömünnep volt a Pásztor és a Darázs utcában. A két utca, amely egymással versenyzett, fej-fej melletti küzdelemben az első helyre került. A városi tanács 20 ezer cementlapot utalt ki részükre. A két utca lakossága újból munkához látott, s lerakták a lapokat. Az alkotmány évfordulóján újabb öröm érte őket. mert az ünnepi tanácsülésen Kárpáti Antal vb- titkár nemcsak megdicsérte a 60-as és 61-es választókerület tanácstagjait és lakosságát, hanem bejelentette: mindkét utcát kikövezik. A felhívásnak iS meglett az eredménye, városunk egész területén parkosítják a tereket, tiszták, virágosak az utcák. Ügy érzem, februártól októberig sikeres munkát végeztünk, mert a lakosság és a város vezetői között is szorosabbá vált a kapcsolat. Perczel Sándor — A tervezet szerint a várost övezetekre osztják. A belterületen — Bem utca—Betlen körút—Kaszap utca—Budai utca— Mihó utca—Tompa Mihály utca —Simonyi utca—Csányi utca— Berényi Pál utca—Katona József tér és utca—Csongrádi út által bezárt körzetben — tilos az állattartás. Nem lehet háziállatokat tartani a Honvédkórház melletti villanegyed és a Leninváros területén sem. — Hol engedélyezik a háziállatok tartását? — A város peremrészein a szabályrendelet-tervezet teljes egészében megengedi az állattartást. A közbeeső területen a nyári és a kora őszi időszak kivételével családonként csak egy sertés tartását engedélyezi — az általános egészségügyi rendszabályok betartása mellett. Központilag hozott egészségügyi szabály, hogy iskolától, üzemi konyhától, diákotthontól stb. számított 50 méteres körzetben — még akkor is, ha a helyi rendelet szerint ez a terület már nem esik a korlátozott övezetbe — is tilos állatokat tartani. — Mikor lép életbe a szabály- rendelet? — A tervezet októberben kerül végrehajtó bizottság elé, s jóváhagyására a november második felében összeülő tanácsülésen kerül sor. K. M. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál ás kézbesítőknél Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. Index: 25 065.
