Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-04 / 232. szám

> *. oldal 1963. október 4, péntóft Reménykeltő lépések Katonai államcsíny Hondurasban A nyugatnémet kérdőjel Erélyes intézkedések libériában AZ ENSZ-KÖZGYÜ­LÉS szerdai ülésein to­vább folyt az általános vita. Sorban egymás után mindegyik állam ENSZ-delegációjának vezetője — leggyakrabban vezető diplomaták — fejti ki véleményét a legfontosabb nemzetközi kér­désekben. A finn küldött például rámutatott, hogy ha nem vetnek véget a nukleáris fegy­verek terjedésének, nehéz lesz elérni jelentős eredményt a leszerelési tárgyalásokon. Ismét felelevenítette Kekkonen finn elnök javaslatát az észak-európai atommentes övezetre vonatko­zóan. A bolgár külügyminiszter rámutatott a multilaterális NATO-haderő terveinek veszé­lyességére. Ez ugyanis lehetőséget teremtene Nyugat-Németországnak az atomfegyver birtok­lására. A moszkvai szerződés mellett foglalt állást a görög küldött, az izraeli külügyminisz­ter, s a délutáni ülés végén egyhangúlag elfo­gadták azt a román javaslatot, hogy a köz­gyűlés tűzze napirendre a különböző politikai és társadalmi rendszerű európai országok jó­szomszédi kapcsolatának megjavítását célzó intézkedéseket. A plenáris vitával párhuzamo­san folyó nagyhatalmi megbeszélések ismét je­lentős eredmény perspektíváit csillantották meg. Gromiko, a szovjet ENSZ-küldöttség vezetője vacsorán látta vendégül Rusk amerikai külügy­minisztert és Stevensont, az USA ENSZ-képJ viselőjét. A széles körű megbeszéléseken meg­állapodás született, hogy a tanácskozásról köz­leményt nem adnak ugyan ki, mert újabb meg­beszélésekre is sor kerül, de az amerikai kül­ügyminiszter nyilatkozatában közölte, hogy mindkét fél nagy érdeklődést tanúsított a le­szerelés terén teendő közvetlen új lépések iránt. Rusk közölte, hogy valószínűleg a jövő héten Kennedy—Gromiko találkozóra kerül sor. A szerda esti szovjet—amerikai tárgyalásokat meg­előzően Gromiko az újságíróknak kijelentette: A három nagyhatalom álláspontja rendkívül kö­zel került egymáshoz azt a szovjet javaslatot illetően, hogy ne küldjenek nukleáris töltetű mesterséges égitesteket a világűrbe. E tekintet­ben legalább is elvi megállapodás várható. A HÍRÜGYNÖKSÉGEK a legutóbbi 24 órában szinte elárasztoták Nyugat-Németországgal kap­csolatos hírekkel a világsajtót. Részletesen be­számolnak mindenekelőtt Schröder külügymi­niszter, a CDU frakciójának ülésén mondott parlamenti beszédéről. Schröder hangsúlyozta: a nyugatnémet külpoli­tikának ki kell tartania amellett, hogy csak egy „össznémet kormány” kötheti meg a békeszerződést. Bonn tehát to­vábbra is kitart az NDK bekebelezésére irá­nyuló terve mellett. Az enyhülési politika meg­torpedózása ma a nyugatnémet diplomácia köz­ponti törekvése. Erre utal Schröder beszámo­lója is, aki ezt úgy fejezte ki, hogy Bonn kö­telességének tartja a „fékező” szerepét betölteni a nagyhatalmak tanácskozásaival egy időben. Ugyanezt támasztja alá a vén kancellár. Ade- naur távozása előtti politikai mozgolódása. An­gol lapok rámutatnak, semmi kilátás nincs arra, hogy Adenauer távozása után megszünteti ás- kálódását a Kelet és Nyugat közötti megegyezés ellen. Egyébként megdöbbentő tények kerültek nyilvánosságra Nyugat-Németországról, olyan vonatkozásban is, hogy a javíthatatlan német revansisták és militaristák hogyan állítják át ismét a nyugat-berlini ipart és a nyugatnémet termelés egy részét hadianyag-termelésre. Nemrég kapott a hadiipar hatalmas arányú megrende­lést páncélosok készítésére. A nyugatnémet gyá­rakban hadihajókat, rakétafegyvereket és ezek­hez szükséges alkatrészeket is gyártanak. A bonni hadügyminisztérium a múlt év végéig csaknem 40 milliárd nyugatnémet márkát adott ki haditermelés céljára. Egy lap megírta, hogy ha a fegyverkezés üteme így halad, óránként két és félmillió márkát lopnak ki az adófizető polgárok zsebéből militarista célokra. További jellemző tény ezekkel szemben az, hogy Schrö­der célozgatásai ellenére megírták egyes ame­rikai lapok, hogy Kennedy elnök nem tett ígé­retet arra, hogy nem vonnak vissza további csapatokat Európából. AZ ALGÉRIAI hivatalos lap csütörtöki szá­mában bejelentette, hogy fordulat állott be a kabiliai lázadók ügyében. A kormány törvényen kívül helyezte a szakadár ellenforradalmárok szervezőit, s ezzel megtette az első lépéseket a kormányellenes gócok erélyes felszámolására. Hírügynökségi jelentések szerint fegyveres ösz- szetűzésekre sehol sem került sor, de az ellen- forradalmi központokba újabb jelentős csapat­erősítéseket küldött Ben Bella. Az algériai nem­zetgyűlés rendkívüli ülése rövidesen összeül, hogy döntsön arról: A súlyos helyzetre való te­kintettel különleges hatalommal ruháznák fel Ben Bella elnököt és életre hívnák a polgári milícia szervezetét. | EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Csütörtökön a hajnali órák­ban katonai államcsínyt hajtot­tak végre a közép-amerikai Hondurasban. A UPI amerikai hírügynök­ség jelentése szerint a hondu- rasi hadsereg megdöntötte Ra­mon Villeda Morales elnök kor­mányát. A hajnali órákban he­ves harcok folytak az elnöki palotát védelmező polgárőrség és a katonai egységek között. A hadsereg rádiójának jelenté­sei szerint a katonai vezetők urai a helyzetnek. Az elnöki palotát katonai egységek veszik közül. Morales elnök sorsáról egyelőre nem tudnak semmit. A város különböző pontjain lövöl­dözés hallatszott a délelőtt fo­lyamán. Olyan hírek terjedtek el, hogy Osvaldo Lopez Arellano ezredesnek, a fegyveres erők ve­zérkari főnökének vezetésével katonai junta alakult. A hírt egyelőre nem erősítették meg. Az elnöki palota körül lezaj­lott harcokban többen életüket vesztették, illetve megsebesül­tek. Tíz nap leforgása alatt ez már a második katonai puccs Latin- Amerikában. Szeptember 25-én a dominikai hadsereg magához ragadta a hatalmat és elűzte Juan Bosch köztársasági elnö­köt. A Fehér Ház nyilatkozott a dél-vietnami politikájáról WASHINGTON. (AP, Reuter) Kennedy elnök összehívta a nemzetbiztonsági tanács rend­kívüli ülését, hogy meghallgassa Mcnamara hadügyminiszter, valamint Taylor, a vezérkari fő­nökök egyesített bizottsága el­nökének jelentését dél-vietnami utazásuk tapasztalatairól. A tanács 50 percig tartó ülé­se után a Fehér Ház nyilat­kozatot adott ki, amely körvo­nalazza az Egyesült Államok dél-vietnami politikáját. A több pontból álló nyilatkozat a többi között hangoztatja, hogy „Dél- Vietnam biztonsága az Egyesült Államok érdeklődésének hom­lokterében áll” és ezért politi­kájának célja „elfojtani a lá­zadást” — azaz Dél-Vietnam népének szabadságmozgalmát. A nyilatkozat a továbbiakban azt állítja, hogy Dél-Vietnam- ban az amerikai katonai akciók „bizonyos célok eléréséhez” ve­zettek. A hadügyminiszter és Taylor tábornok úgy véli, hogy az Egyesült Államok 1965 végéig „teljesítheti katonai feladatait” Dél-Vietnamban, és ez időpont után csupán „csökkentett lét­számú katonai tanácsadó cso­port” marad ott. A nyilatkozat végül azt fej­tegeti, hogy Dél-Vietnam ban a politikai helyzet továbbra is nagyon súlyos, különösképpen a Ngo Dinh Diem-kormány budd­hista üldözése miatt. Gagarin Párizsban PÁRIZS. (TASZSZ) Gagarin szovjet űrhajós szer­dán ellátogatott Párizs egyik elővárosába, Ponteaux-ba. A vá­rosháza előtt a kisváros több ezer lakója lelkes fogadtatá»­ban részesítette Gagarint. A város polgármesterének rövid üdvözlő beszéde után a szovjet űrpilótát Ponteaux díszpolgárá­vá választották. TÁBORNOK LEPEDŐBEN Láttuk már de Gaulle-t fé­nyes uniformisban, frakkban és egyszerű civil ruhában. Most Jókor Délelőtt tfz óra hat perckor érkezett a hír, hogy Venezuelá­ban 24 óra alatt 150 embert, köztük több baloldali képviselőt tartóztattak le, egy erősen „bia- torbágyi” ízű vasúti szerencsét­lenség ügyében. Délelőtt tíz óra negyven perc­kor viszont arról kaptunk hírt, hogy az ENSZ-ben a venezuelai külügyminiszter hosszabb be­szédben ecsetelte a venezuelai demokrácia áldásait, különös tekintettel a közelgő választá­sokra. Nemcsak a híreket kaptuk egy napon: a két esemény szin­tén ugyanazon a napon történt. A venezuelai külügyminiszter — soha jobbkor nem mondhat­ta volna el ezt a beszédet ... (sp) abból az alkalomból, hogy meg­látogatta a Pierrelatte-i atom­műveket, a Ku-Klux-Klan uni­formisához hasonló hosszú vé­dő lepedőben mutatkozott be. A jelek szerint a hosszú tábor­nok számára méret után készült a különleges öltözet, hiszen kí­sérete csak egyszerű, rövid, vagy háromnegyedes hosszúságú le- bernyeget viselt. A tábornok lá­togatása persze, nemcsak egy­szerű protokolláris aktus, hiszen Franciaországban már 1240 mil­lió új frankot irányoznak elő az atomipar fejlesztésére. És de Gaulle-nak semmi sem drága, amikor Franciaországot tömeg- pusztító fegyverekkel akarja el­látni. Lehet az is, hogy a sugár­zás elleni lepedőöltözékből vi­lágviszonylatban akar a tábor­nok-elnök divatot csinálni. Ez az ötlet azonban egyre kevésbé időszerű. Az idő halad, az ese­mények peregnek. És de Gaulle így egyre inkább egyedül ma­rad „bombaötletei”-vel a lepe­dőben. Újabb terrorakciók Amerika déli államaiban BIRMINGHAM. (Reuter, AP) A négerüldözés melegágyá­ban, Birminghamben szerdán este újabb bombarobbanás ver­te fel a város négemegyedének lakóit. A bomba a néger hús­piac előtt robbant. A robbanás következtében több raktár meg­sérült. Emberéletben azonban nem esett kár. KANSAS CITY. Fehér suhancok egy gépko­csiból több lövést adtak le Kan­sas City négernegyedének ut­cáin. Több járókelő megsérült, a tettesek elmenekültek. A Francia Kommunista Párt vezetősége ebédet adott Gagarin tiszteletére. A nap másik felében a koz­mosz hőse ismét fogadáson vett részt. Ezúttal Vinogradov pári­zsi szovjet nagykövet rendezett nagyszabású fogadást a tiszte­letére. A fogadás rendkívül me­leg légkörben fejeződött be. Hogyan működik a „forró drót“? — Pontosan mi az „forró drót”, a Szovjetunió és az Ame­rikai Egyesült Államok állam­fői közt létesített közvetlen te- letájp összeköttetés? Hogyan működik? — tette fel a sajtó a kérdést Ivan Klokov minisz­terhelyettesnek, a Szovjetunió híradásügyi minisztériumában. Egy kábelen — A vonalon nem kellett új vezetéket húzni vagy új kábelt lefektetni, csupán helyet kellett keresni a már meglevő vezeték­ben. A városközi távbeszélő és távíró korszerű rendszere ugyanis több csatornás — vagyis egy vezetékpáron, illetve egy kábelen egyidejűleg több be­szélgetést lehet folytatni, több táviratot lehet továbbítani. Ez a nagyfrekvenciájú összekötte­tésnek rendszere. — A több csa­tornás vonalon kiválasztunk, egy akár több távbeszélő csa­tornát. Ezek mindegyikében 18 kétoldalú távíróösszeköttetés osztható el, amelynek mind­egyike más — de egymáshoz igen közeli — frekvencián dol­gozik. A Moszkva—Washington vo­nal útja Helsinki, Stockholm, Koppenhága, Londonig — ren­des kábelvonal, a Moszkva— London sokcsatornás távíróösz- szeköttetés 18 helyének egyikén. A távírójeleket több helyütt fel­erősítik az úton, viszont nem mindig ugyanazon a csatornán fut a jel, és a vonal működését is csak Londonban ellenőrzik. Négyezer méter mélyen Londonból a jel Skócia nyu­gati partvidékét átszelve, a „TAT—I” kábelen megy tovább az Atlanti óceánon keresztül Kanadába. A „TAT—I” 3600 km hosszú, néhol 4000 méter mély­ségben a tengerfenéken, 72 táv­beszélő csatornát enged át, ezek­ből egyet távírásra használnak. Kétkábeles az összeköttetés, vagyis egyszerre lehet Európá­ból Amerikába és onnan az el­lenkező irányba működtetni az adást. A kábelekbe átlag 70 km-enként erősítők vannak sze­relve. „Forró drótnak” azért nevez­zük ezt az összeköttetést, mert állandóan működésre kész ál­lapotban van, időnként üzem- ellenőrző táviratok futnak raj­ta. Arra az esetre, ha zavar tá­mad a működésben, az észak­afrikai tengeren keresztül menő rádiótávíró-vonalat hozzák mű­ködésbe rövid hullámon. Ez két külön frekvenciával történik, egyik magát a távírójelet to­vábbítja, másik a jelek közti szüneteket. Ilyen módon a su­gárzás folytonos, csak a két frekvencia váltja egymást, ami a megbízhatóságot teszi százszá­zalékossá. Amikor erre a vonal­ra nincs szükség, szolgálati cé­lokra használják: a mérnökök, a műszaki személyzet érintkezik ezen keresztül Moszkva és Washington között. Plusz« és mlnusz-Jelek Magától értetődik, hogy az államfők közti üzenetváltás szi­gorúan bizalmas, a táviratok csak az államfők kezébe kerül­hetnek, csak ők adhatják le. Ezt szolgálja egy szellemes, fe­dett gépkódíró-rendszer. A távírású (teletájp) gépen nem a morze-, hanem az öt­jelű Baudot-ábc-t használják. Ez + és — jelekből áll, vagyis az impulzus jelenléte, illetve kihagyása alkotja a betűket: az „A” például: + -f----------, a „B ” -|-------(- + + és így tovább. A távirat szövegének kódozá­sához előre felveszik egy sza­lagra az ábc-t teljesen értel­metlen összevisszaságban. A kódolvasószalag a keverőbe ke­rül az eredeti szöveggel együtt. A keverő kiválogatja a jeleket az eredeti szövegnek megfele­lően. — Ezzel a módszerrel — fejezte be a sajtótájékoztatót a miniszterhelyettes — csak az ismerheti a szöveg tartalmát, akinek a rejtjelző szalag má­sodpéldánya, a keverőben össze- kúszált szöveg elrendezéséhez, a birtokában van.

Next

/
Thumbnails
Contents