Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-04 / 232. szám
1963. október 4, péntek 3. oldal Honvédek a kukoricatáblán Borzongató szél bújócskázik a kukorica kemény rostú levelei közt, s pajkos érintése nyomán zizegő őszi dallam száll zümmögve a határ hűvös rögei fölött. Hirtelen más nóta kél: érces, harsány. Néphadseregünk 90 harcosa zengeti a pattogó katonanótát a Kiskunhalasi Állami Gazdaság kukoricatábláin, melyeknek végén teherautók, vontatók állnak, megrakva a sárgálló csövekkel. Az utolsó forduló ez, s aztán a járműveik szállásukra viszik majd őket. Addig alkalmunk van elbeszélgetni velük. Egy hete segítenek itt a betakarítás munkáiban. Viczián Ferenc százados, az egység parancsnoka elégedett az eredményekkel. — A fiúk eddigi teljesítménye mindennap felül van a 100 százalékon. A gazdasággal történt megállapodás értelmében a 100 százalék 55 forintot ér. Az étkezési és az egyéb költségeik levonása után ennek a 60 százalékát kapják kézhez a fiúk, ami meghaladja a napi 3o forintot. Szekeres Sándor honvéd kezén jókora kötés fehérük. Pár napja meggyűlt az ujja, de — ha betegsége miatt kisebb mértékben is — ő is részt kér a JsriBéBíS — Mit nézel? Olyan nagy szégyen, ha valaki nem szereti tisztán? Balogh Bertalan rajza (oooooooooooooooooo Kallódó értékeink m~ A Petőfi Népe augusztus 7-i számában dr. Tibor István bajai szakállatorvos az állattenyésztési szakemberek munkájának jelentőségére hívta fel a figyelmet. Érdemes megfontolni című írásában megemlítette többek között, hogy a vaskúti Dózsa Termelőszövetkezet kiváló tehenészete tönkremegy, ha továbbra is a szakemberek iránti tartózkodás érvényesül a közös gazdaságokban. Kétségtelen, hogy a hivatásszerető szakemberek sok olyan hibát észrevesznek, amelyik másoknak elkerülte a figyelmét. Egyik-másik termelőszövetkezeti elnök azonban a tekintélyét félti az esetleges bírálatoktól. Joggal feltehető a kérdés: a hibák jó szándékú, őszinte feltárása, a gazdálkodás megjavítása, a több és olcsóbb termék előállítása vagy pedig a mulasztások elkendőzése emeli-e egy tsz-elnök tekintélyét? Mindezek akkor ötlöttek fel bennünk, amikor híre érkezett, hogy dr. Csete "László, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság egyik kiváló állattenyésztési szakembere hiába ajánlotta fel tudását, segítőkészségét, a gazdaság székhelyén, Sü kösdön senki sem tartott rá igényt. Pedig a sükösdi Arany Kalász Termelőszövetkezet állattenyésztésében elkelne a gyakorlott szakember közreműködése. Bagi Béla, az Állami Biztosító Intézet szakrevizora is hiába próbálkozott állattenyésztési szakképzettségét Baján és környékén gyümöl- csöztetni. Baranya megyében viszont tárt karokkal várják, s hamarosan elfoglalja új munkakörét. Báldy Bálint, a kiváló baromfitenyésztő szakember, a Kossuth-díjas tudós, nyugdíjba vonulása óta Baján él. Amíg az MSZMP járási-városi bizottsága mellett működő állattenyésztési szakbizottság fennállt, Báldy Bálint tevékenyen részt vett annak munkájában. A bizottság megszűnése óta azonban a mezőgazdasági szakigazgatási szervek nem igen vették igénybe segítőkészségét. Vajon, ennyire gazdagok vagyunk szakemberben, hogy hagyjuk elkallódni szakismeretük értékeit? Kiss Antal mezőgazdaságot segítő közös munkákból. — Egységünk — mondja — tizenöt-harminc tagú brigádokban dolgozik. Reggel 6-tól este fél 6-ig tart a munkaidő, közben félórás reggeli és egyórás ebédszünettel. A gazdaságban kapott koszt minden dicséretet megérdemel. — Ma például mi volt a „me- názsi”? — kérdezzük. — Reggeüre tejeskávé, tea és szalonna, felvágott között választhatunk. Ebédre bablevest és „príma” krumplis tésztát kaptunk. A vacsora még „rejtély”, de hogy főtt ételt kapunk, az biztos. Fehérvári tizedes, a három legjobb brigád egyikének parancsnoka. ö azt tartja a legfi- gyelem re méltóbbnak, hogy bár a fiúknak több mint az egyharmada nem mezőgazdasági munkás, mégis valamennyien jól megállják a helyüket. — Csak az első két-három nap volt nehéz, míg beletanultak a számukra szokatlan fizikai munkába. Most már úgy megy, mintha mindig ezt csinálták volna. Kedélyesen, vidáman dolgoznak. Halász szakaszvezető és Gort- va őrvezető, akiknek brigádja ugyancsak kitűnt jó munkájával, elmondja, hogy az egység egy hét alatt 75 holdról 1800 mázsa kukoricát takarított le. — Lendületben, lelkesedésben nincs hiány! A munka után pedig szórakozásra is van lehetőség. Most, ha beérünk a szállásunkra, lemosakszunk, vacsorázunk, majd a tv-készülék elé telepszünk. Az észrevétlenül közénk zuhant estébe most aranycsápokként fúródnak a visszatérő teherautó reflektorfényei. A jármű zakatolva fordul a dűlőútra. Űjabb, jó munkában eltöltött nappal gyarapodott a 90 kiskunhalasi honvéd teljesítménye. Vasárnapig — amíg itt dolgoznak —, azután pedig a megye egyéb gazdaságaiban, egészen a hó végéig, tettre készségük és igyekezetük minden bizonnyal jókora lépéssel segíti előre a termés betakarítását. Jóba Tibor A „mostohagyerek" T úri József elvtárssal, a kis- ■ kunfélegyházi járási-városi pártbizottság első titkárával beszélgettünk a minap a 160 ezer holdon elterülő járás mezőgazdasága fejlődésének eddigi eredményeiről, továbblépésének problémáiról. Elmondotta, hogy nem kis nehézségekkel kellett és kell a jövőben is a járás szövetkezeti gazdaságainak megküzdeniök, hiszen szántóik 90 ezer holdas összterületének a kétharmad részét futóhomok borítja. Az ebből adódó termelési probléma megoldására jelentékeny lehetőséget nyújt a telepítés, amire a homokos területek 60 százaléka alkalmas. E természetadta lehetőséget nem szalasztják el a járásban, s a másikkal — az állam által hitellel — élve, a második ötéves terv időszakában összesen 7000 holdon létesítenek szőlőt és gyümölcsöst az itteni szövetkezeti gazdaságok. A megye nagyszabású telepítési programjának mintegy a tized részét tehát a járásban valósítják meg. Illetve ez év tavaszán és korábban háromezer holdon már el is végezték a hatalmas munkát, amit a mostani őszön olyan mértékben folytatnak, hogy ebben az évben telepítési tervük 64 százalékának a teljesítésére tesznek pontot. J ó eredmény ez, amit nö- . vei, hogy az új szőlőtelepítések állapota legnagyobbrészt szakszerű és lelkiismeretes munkára vall. Ez a megállapítás egyébként a párt járási-városi végrehajtó bizottsága által szervezett, szakemberekből álló bizottság részéről, több napos szemle tapasztalatai alapján született. Látszólag tehát minden rendben van a kiskunfélegyházi járásban a szőlőtelepítés körül — valójában azonban akad kifogásolni való is, mégpedig a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának a rovására. Nem beszélve arról, hogy a 80 millió forintos beruházás jelentős része felhasználásának említett szemléjén az osztály részéről senki nem vett részt, — Túri elvtárs találó szavával élve: „mostohagyerekként” kezetoooooooooooooooooo Kétszáz Tagon téli almára számítanak Naponta csaknem másfél ezer mázsa almát és szőlőt vesznek át a MÉK jánoshalmi felvásárlótelepén. A szőlő minőségét — s részben mennyiségét is — az ősz eleji eső kedvezőtlenül befolyásolta. Mindamellett 120 vagon étkezési szőlőt vesznek 'át az idényben. Téli almából viszont — 2ad- ravecz Endre telepvezető szerint is — példa nélküli az idei termés. Jánoshalma és Borota szövetkezeti, s háztáji gazdaságaiból összesen kétszáz vagon átvételére számítanak. A jól elvégzett növényvédelem eredményeként a termés nagyobb fele mentes mindenféle fertőzéstől. Érdemes megemlíteni, hogy a korábbi időszakban nyári almából is hasonló mennyiséget vettek át. M lik a félegyházi járást a szőlő- gyökereztető iskolák engedélyezését illetően is. egyénkben a jövő évi telepítések szaporítóanyagszükségletének a kielégítésére összesen 950 holdon létesítenek szőlőiskolákat. Ebből azonban Kiskunfélegyháza városának a szövetkezetei 10, a járáséi pedig mindössze 40 holdra kaptak engedélyt. Az erre vonatkozó döntést sérelmezik — s véleményünk szerint is joggal — a félegyháziak! Több ok és egy szem elől nem téveszthető cél figyelmen kívül hagyása miatt. A járás néhány közös gazdasága meglevő szőlőiskolájának az állaga, minősége megfelelő, nem egy helyütt átlagon felüli, ami azt bizonyítja, hogy értenek a gyökereztetéshez a félegyházi járásban is. Egyrészt ez, másrészt pedig a telepítés említett mértéke indokolná, hogy nagyobb területen hozhassanak létre gyökereztető iskolát. Zavartalanabbá és olcsóbbá válnék így majd a vesszők forgalmazása, szállítása is. (A járásban fel is készültek összesen 100 hold szőlőiskola létesítésére.) Az okokon kívül pedig ott a cél, az tudniillik, hogy az iskolák létesítésének engedélyezésével segítsék a gyengén gazdálkodó szövetkezeteket. Köztudott dolog ugyanis, hogy jelentős jövedelemmel jár a szőlőgyökerez- tetés. Nos, nagyrészt objektív okok miatt a kiskunfélegyházi járás közös gazdaságainak a többsége — nagyobb arányban, mint más járások zömében — a „gyenge” kategóriába tartozik. Nagyon is szükséges lett volna tehát, hogy gyorsabb fejlődésükhöz jó néhányuk hozzájusson a gyöke- reztetésben rejlő „emelőhöz”. C úgy véljük: szükséges, ** hogy a megyei tanács illetékesei „tartsanak szemlét” a szőlőiskolák szétosztása felett, s az elmondottak értelmében, a félegyházi járás segítéseképpen, revideálják álláspontjukat. T. I. ír as ultrahang Az ultrahangot régóta alkalmazzák az iparban. Legújabb felhasználási módját nemrég fedezték fel: speciális írókészülékekben használják. Az Egyesült Államokban olyan töltőtollat terveztek, amelybe ultrahanggal működő miniatűr generátort építettek be. A tollhegyet kis gömb helyettesíti, mely írásnál nyomot hagy. Az ultrahanggal készült írást semmivel nem lehet eltávolítani a papírról. Az ultrahanggal működő írókészülékeket nagyon jól lehet alkalmazni a meteorológiai, műszaki, orvosi adat- és grafikoníró műszereknél. Kis stiklik? Sokszor szó esik a közösségi érzésről, mely egyik vezérelve társadalmi életünknek. Elítéljük azokat, akik helyzeti előnyükkel, beosztásukkal visszaélve jogtalan előnyök, anyagi juttatások szerzésével iparkodnak előbbre haladni. Mindannyian tudunk rá példákat, hogy sokaknál nem volt megállás az anyagi gyarapodásnak ezen a tévútján, és „szabálytalan előzésért” elnyerték méltó büntetésüket. Azt gondolják azonban némelyek, hogy a közösség rovására történő előnyszerzésnek csak a nagy, úgynevezett látványos esetei károsak, elítélendőek. Pedig mennyi apró csatornája van az emberek egymás közötti kapcsolatának, tevékenységének, ahol sok „kis stikü” folyik össze, és nő társadalmi kiterjedtségét tekintve mindannyiunkat érintő károsodássá. Vegyünk szemügyre csak néhány kis területet. Elsőnek a szénellátást. Egyik községi tanács 93 mázsa komlói diószénre s az ottani általános iskola 305 mázsa dél-nógrádi szénre adott megrendelést a TÜZÉP Vállalathoz — mint közület. A részükre így biztosított szenet dolgozóiknak, tehát lényegében fogyasztóknak értékesítették — közületi áron. Eljárásuk tehán duplán súlyosbítja vétküket. Egyik termelszövetkézetünk dolgozója a téesz nevében rendelt, majd vett át 1525 mázsa tüzelőt a bácsalmási TÜ- ZÉP-teleptől. „Magánvállalkozás” formájában szenet beszerezni és értékesíteni — teljesen helytelen és megengedhetetlen, mikor megfelelő kereskedelmi szervezet bonyolítja le a forgalmat. Ilyen akciók még akkor sem „önzetlenek”, ha mögöttük sokfelé oszlik meg a felelősség. Vajon hány példát tudnánk felhozni, amikor hasonlóképpen jutnak tüzelőhöz egyesek; s ezenkívül talán másképpen is? Vagy szóljunk a kereskedelem „hétköznapibb” területeiről. Illetékes közegek egyik elmúlt hónapban ellenőrző tevékenységük során 53 alkalommal végeztek próbavásárlást. illetve csomagellenőrzést. Ebből 7 esetben állapítottak meg fogyasztói 'megkárosítást, amely 70 százalékban szűkmérésekből, 30 százalékban pedig többszámolásból adódott. Itt sem nagy ősz- szegekről volt szó: 0,21 forinttól, 2,95 forintig terjedt a kárösszeg. Ha azonban csak így néznénk a kérdést, hamis képet kapnánk. Ezek a mulasztások egy adott mérésnél, számolásnál merültek fel; hátha naponta ellenőrzött volna valamilyen láthatatlan műszer? Ugyanezen idő alatt 7 vendéglátóipari üzemben ellenőrizték a presszókávé minőségét. Ennek során 20 mintát vettek, s azt a Minőségvizsgáló Intézet vizsgálta felül. Az eredmény bizony kedvezőtlen volt, miután 8 minta esetében, az előírtnál lényegesen gyengébb volt a kávé minősége. Említsük talán a piacot. Az egyik tsz kecskeméti elárusítóhelyén a boltvezető a Barneváltól beszerzett élő csirke árusítása során összesen 2134 Ft árdrágítást követett el, mivel a számlázott hivatalos ár, 29 Ft helyett 31 Ft-ért hozta forgalomba a csirkét. _ Hiba volna, ha kiragadott eseteket mint általánosító következtetéseket vonnánk le. Az emberek egymás közti kapcsolataiban a szociaüsta együttélés szabályai az uralkodók. De az is igaz, hogy ezekkel a fondorkodásokkal naponként találkozunk. Egy-egy apró könnyelműség, talán olyan idejétmúlt „elvek” alapján, mint a — „minden szentnek maga felé hajlik a keze” — napi előfordulásaikkal bosszantó méreggé gyűlnek fel. A gyárból, ahol ezren dolgoznak, csak egy-egy vinklivas, egy-egy rézlemez, deszkadarab vagy szerszám tűnjön el naponta* a másik helyről meg a tégla vagy a cement egy-egy kis mennyisége, évek múltán megszületik a szólásmondás: „Mikor X. gyár szirénája megszólal, a közelében épült új házak el akarnak indulni; vissza az üzembe.” _ Az ilyen cinikus „közmondások” megszületése meg azt bizonyítja, hogy tudunk ezekről az apró stiklikről, visszaélésekről, csak könnyen szemet hunyunk felettük. ' • , • ffÖTH ISTVÁN
