Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-30 / 254. szám

2. oldal 1963. október 39, szerda Négyes találkozó Bamakóban Válság Nyugat-Afrikában Angol lapválemények a Hold-utazási kísérlet felfüggesztéséről MILYEN sikerrel ke­csegtet a négy afrikai államfő bamakói tanács­kozása? Etiópia külügy­minisztere tegnapelőtt azt mondta, hogy Algéria, Mali, Marokkó és Etiópia négyes tanácskozását az algériai—marokkói határviszályról „most már csak légköri nehézségek akadályozhatják”, mi­vel az államfők repülőgéppel utaznak Bamakó- ba. Bár a Szahara fölött gyakran kerekedik ve­szedelmes szélvihar, Ben Bella már megérkezett a Mali fővárosba, ahol várnia kellett a marok­kói királyra. A késést azonban korántsem a lég­köri nehézségek okozzák, mirt ahogyan a négyes afrikai csúcsértekezlet sikere nem a meteoroló­gián múlik. Marokkó, amely két héttel ezelőtt Algériára támadt, katonai téren visszavonulásra kénysze­rült, s nem sikerült szövetségeseket szereznie a nemzetközi politika terén sem. II. Hasszán ma­rokkói királynak az a terve sem sikerült, hogy katonai akciójával megerősítse Ben Bella kabil- földi pártütőit, akik most felajánlották, hogy részt vesznek a marokkói támadók elleni hábo­rúban. Noha, II. Hasszán Algéria elleni támadá­sa érthető elégedettséget keltett a neokolonia- lista politikát folytató imperialista hatalmaknál, nyilván egyik sem mert kiállni a támadók olda­lán, s éppen ezért nem sok reménnyel kecseg­tettek a marokkói diplomaták lázas akciói. Ben Bella pedig kereken kijelentette, hogy Algéria ,,afrikai ügynek” tekinti a határviszályt, s ezért nem tart igényt az ENSZ közbenjárására. Hosszú huzavona után (a marokkói király elő­ször csak Gibraltárban, vagy Spanyolországban volt hajlandó találkozni Ben Bellával. Líbia nem tudta biztosítani a feltételeket) állapodtak meg a bamakói négyes találkozóban. Ben Bellán és II. Hasszánon kívül részt vesz a tanácskozáson Modibo Keita mali elnök is, s ez a tény is Al­géria javára billenti a mérleget, mert a Mali Köztársaság szembeszáll Marokkó területi köve­teléseivel, amelyek megfosztanák az országot észak-nyugati részétől. Figyelemre méltó, hogy Mali jó kapcsolatokat teremtett az utóbbi idő­ben Mauritániával, amelyet II. Hasszán teljes egészében marokkói területnek tart. Mindezek nem könnyítik Hailé Szelasszié etióp császár igyekezetét, aki közvetítőként ül Bama­kóban a tárgyalóasztalhoz. Algéria nem a határ­kérdésről, hanem a fegjtyerszünetről kíván tár­gyalni a zöld asztalhoz kényszerített marokkói királlyal, akinek csapa­tai visszavonulásra kény­szerültek — éppen a tanácskozás előestéjén. NYUGAT-Afrikában, a guineai öböl partján, a távoli Dahomeyben ismét „felborult” a haj­dani francia gyarmatbirodalom egyik utódálla­mának szekere. Dahomey, amely 1824 óta volt szerves része francia Nyugat-Afrikának, 1958 de­cemberében azok közé az államok közé tarto­zott, amelyek „igennel” szavaztak de Gaulle tá­bornoknak. E szavazat következményeképpen Dahomey is rendkívül erős francia gazdasági, po­litikai és katonai hatás alatt maradt a formális függetlenség éveiben is. Ennek megfelelően Hu­bert Maga, az ország elnöke éppenúgy a francia szervezésű hadseregre támaszkodó személyes ha­talmat teremtett meg, mint a régi Francia Nyu- gat-Afrika egész sor más, Párizs vonzókörében maradt állama. A legutóbbi hetekben az elnök önkényuralmi rendszere és a szakszervezetek kö­zött egyre feszültebbé vált a helyzet. Végül más­fél napos általános sztrájk után az elnök lemon­dásra kényszerült és a formális hatalmat is át­vette a hadsereg. Nagyon valószínű, hogy Maga bukása, a bur­kolt katonai diktatúráról a nyílt militarista ura­lomra való áttérés nem jelent tényleges politi­kai fordulatot a távoli Dahomey életében. Ami az eseményeket igazán jelentőssé teszi az, hogy Dahomey krízise része a hajdani Nyugat-Afriká- ban létrejött, s a gyarmatosítással szoros kap­csolatot tartó rendszerek krízisének. A Daho- mey-válságot nem lehet elválasztani a Kongói Köztársaság krízisétől, ahol Youlou abbét, a Pá­rizs emberét ugyancsak a hadsereg nyílt uralma követte. A legutóbbi hónapokban a politikai sza­kadás küszöbére jutott Szenegál és a franciák számára katonai—gazdasági szempontból talán legfontosabb Elefántcsontpart is. Mindez azt jelzi, hogy ezek a gyarmatosítás­sal határozottan nem szakító rendszerek mély politikai válságba kerültek, amelyből e pilla­natban a nyílt katonai diktatúra irányába kere­sik a kivezető utat. Ez a módszer természetesen nem a megoldást, hanem a konfliktusokat, a bel­ső feszültség éleződését hozza közelebb. Daho­mey válsága egyik viharjele e kikerülhetetlen- nek tűnő, érlelődő összecsapásnak. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN LONDON (MTI) Az angol közvélemény tovább­ra is az őszinte „meleg elisme­rés hangján üdvözli a józan­ész diadala dicséretes és köve­tendő példájaként” Hruscsov azon döntését, hogy abbahagyja a Hold-repülési kísérletet. A Daily Herald szemleírója hangoztatja: Hruscsov okos, gyakorlatias szellemű gesztussal fújta le a Hold-repülési versenyt, ezt a leghaszontalanabb és végzetes gazdasági következményekkel járó nacionalista játékot, amely annak a gyermekes versenynek a hasonmása, hogy „én nagyobb távolságra tudok köpni, mint te”, A csillagászok a vasfüggöny mindkét oldalán bebizonyították, hogy a 477 680 mérföld út a Holdba és vissza, puszta komé­dia volna, a legcsekélyebb tu­dományos haszon, vagy érték nélkül és költségei szédítő mé­retűek. A Financial Times írja vezér­cikkében : Színigazság Hruscsov azon ál­lítása, hogy a Hold-repülés si­ettetése emberéletekbe kerülne. De ezenkívül Hruscsovnak más gyakorlati indokok is sugallták a verseny beszüntetését, Öriási méretekben növeli a vegyipart, ami a leggyorsabban a legma­gasabbra emelheti a szovjet élet- színvonalat és a műtrágya ter­melés növelésével kiküszöböli a gyenge termések kockázatát HRUSCSOV SAJTÓÉRTEKEZLETE az üjsAgirö-vilAgtalAlkozó részvevőivel Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke október 25-én fogadta az újságírók III. világtalálkozója részve­vőinek nagyobb csoportját a Kremlben. A képen: Hruscsov válaszol a feltett kérdésekre, mellette Szatyukov, a Pravda főszerkesztője. űz amerikai nép nagy többsége helyesli Kennedy külpolitikáját A Töplitzi-tó titka — arany van a tóban Angol kommunista nők tiltakozása LONDON. (TASZSZ) Angol kommunista nők ke­resték fel hivatalában Home miniszterelnököt és levelet ad­tak át neki, amelyben tiltakoz­nak a sokoldalú NATO atom­ütőerő megteremtése ellen. „Ez a pusztító fegyver — hangzik a levél — a nyugatnémet mili­taristák ellenőrzése alá kerül­het, akik a II. világháború ide­jén igyekeztek lerombolni vá­rosainkat’* iba valóban süllyesztettek bakté­riumfegyvereket is, arról az egykori SS-tisztnek nincs tudo­mása. Betörtek a gátéri italboltba Fél nap alatt elfogták a tettest Újságírók a sajtóértekezleten. Kínai vezetők távirata szovjet államférfiakhoz WASHINGTON. Polgár Dé­nes, az MTI tudósítója jelenti: Az amerikai nép nagy több­sége helyesli a Kennedy-kor- mány első kezdeményezését a Szovjetunióval kötendő megál­lapodásokra. Ez derül ki az Egyesült Államok egyik fontos közvéleménykutató intézetének, a Harris Intézetnek körkérdé­sére adott válaszokból, amelyet, hétfőn hoztak nyilvánosságra. A válaszokból kitűnt, hogy a megkérdezettek 76 százaléka teljes mértékben helyesli a hi­degháború megszüntetésére irá­nyuló lépéseket, és 73 százaléka helyesli a Moszkvával megkö­tött részleges atomcsendegyez- ményt. A külpolitikai problémák kö­zül az intézet közvéleményku­tatásának eredménye szerint csupán La tin-Amerikával kap­csolatban folytatott amerikai politikát támogatják aránylag kevesen az Egyesült Államok­ban. A Kennedy-kormányzat latin-amerikai politikáját csu­pán a megkérdezettek ötven százaléka tartotta megfelelő­nek. A másik érdekesség: az ame­rikai közvélemény helyteleníti, hogy Kennedy képtelen a kong­resszussal elfogadtatni legfon­tosabb belpolitikai törvényja­vaslatait. Az intézet által meg­kérdezetteknek csupán 49 szá­zaléka támogatja azt a mód­szert, amellyel Kennedy a né­gerek egyenjogúsításának prob­lémáját kezeli, és még ennél is kevesebb, 34 százalék véli jó­nak a kongresszus irányában folytatott általános politikáját. Ez azt jelenti, hogy míg az amerikai lakosság az elnököt külpolitikai kérdésekben 2:1 arányban támogatja, addig a kongresszussal folyó sikerte­len belpolitikai küzdelem ki­ábrándulást kelt a közvélemény körében. A Harris Intézet megállapí­tásai megdöntik a jobboldali kongresszusi tagoknak soroza­tos kijelentéseit, akik szerint a Kennedy-kormány „gyenge, megalkuvó” politikát folytat a Szovjetunióval szemben. Napról napra nyilvánvalóbbá válik, hogy az amerikai nép, ugyan­úgy, mint a világ többi népe, mind határozottabban foglal ál­lást a hidegháború megszünte­tése mellett. BECS. (MTI) A Töplitzi-tóba süllyesztett SS-ládák most folyó kiemelésé­vel kapcsolatban rendkívül ér­dekes vallomást tett Max Gru­ber osztrák állampolgár, egy nyugatnémet gépgyár ausztriai vezérképviselője, aki annak ide­jén az SS egyik páncélos had­osztályánál teljesített szolgála­tot. Gruber hétfőn megmutatta az osztrák rendőri szerveknek, hol süllyesztették el parancs­noksága alatt 1945. március 15-e és április 18-a között az SS lá­dáit az ausztriai tóba. Gruber határozottan kijelentette — amint az Express című bécsi lap kedden megírta — tanúja volt, amikor a Fuschl-kastély- ban a zsákokban tejes- és vi­zeskannákban tárolt aranyér­méket lőszeres ládákba pakol­ták, majd a tóba süllyesztették. Gruber tanúja volt annak is, amikor Ribbentropp, a hitleri birodalom hajdani külügymi­nisztere kijelentette: „Jó alka­lom ez arra is, hogy megsza­baduljunk baktériumfegyve­reinktől.” Hogy a Töplitzi-tó­Hétfőn, a kora reggeli órák­ban a gátéri járókelőknek fel­tűnt, hogy a földművesszövet­kezet italboltjának egyik abla­kát bezúzták. Az italbolt veze­tője az esetet rögtön jelentette a rendőrségnek. A helyszíni vizsgálat megállapította, hogy az akkor még ismeretlen tettes, hétfőre virradóra az italbolt egyik ablakát téglával betörte, majd az ablakon bemászott. A betörő a söntésből az étterembe ment át, ahol a pultban levő fiókból 8500 forint készpénzt lopott el. A bűntett elkövetője nem so­káig rejtőzhetett az ismeretlen­ség homályában, mert a gyors MOSZKVA. (TASZSZ) A Kínai Népköztársaság ve­zetői a kínai nép nevében me­nyomozás eredményesen végző­dött. Fekete István többszörö­sen büntetett előéletű, Gátér, Szabadság útja 28. szám alatti lakos, alkalmi munkás rendőr­kézre került. Fekete beismerte a bűncse­lekmény elkövetését, s elmond­ta, hogy a betörést megelőzően több alkalommal fát vágott az italboltnak, s így alkalma volt megismernie a körülményeket, a helyszínt. Már akkor elhatá­rozta, hogy alkalmas időpont­ban elköveti a betörést. Fekete István előzetes letartóztatásban várja társadalmunk törvényei­nek szigorú ítéletét. G. G. leg köszönetét mondtak a test­véri szovjet népnek a Kínai Népköztársaság megalakulásá­nak 14. évfordulója alkalmából küldött jókívánságokért. Az SZKP Központi Bizottsá­gához, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségéhez és a Szovjetunió Minisztertanácsához címzett távirat hangoztatja: „A kínai nép rendkívül sokra ér­tékeli a nagy szovjet néphez fűződő barátságát és a jövőben is a szovjet néppel együtt fog harcolni Kína és a Szovjetunió, valamint a szocialista tábor és a nemzetközi kommunista moz­galom összeforrottságának meg­védéséért a marxizmus—leni- nizmus, továbbá az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatok alapján, a világbékéért, az em­beri haladás nemes ügyének ne­vében.” A távirat „új sikereket kíván a szovjet népnek nagy hazájuk építésében és a világbéke vé­delméért folyó harcban”.

Next

/
Thumbnails
Contents