Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-27 / 252. szám
Célratörő emberek Több mint százezer takarékbetét-tulajdonos megyénkben ÉDESANYA BASKÍRIÁBÓL Egyik ismerősöméknél jártam baráti látogatáson az egyik este. S mint már ilyenkor szokás, sok minden szóba került. Többiek között arról folyt az eszmecsere. milyen tv-készüléket — kisképemyőset, avagy nagyot — érdemesebb vásárolni, merthogy a család összespórol- gatta a rávalót. — Amikor elhatároztuk, hogy idén karácsonyra már a saját készülékünk mellett szórakozunk, kisképernyősre gondoltunk — mondta a családfő —, de a feleségem, és a gyerekek azóta inkább a nagy mellett kardoskodnak ... — Csak jobb lenne a nagyobbat vásárolni — szólt közbe Faragóné is, s nyomatékül hozzáfűzte: az üzemi KTS-ből 960 forintot kap vissza decemberben, ázt is hozzáteszik a takarékbetétben összegyűlt pénzhez, tehát az anyagiak miatt nem lehet akadálya a vásárlásnak. Mire ismerőseim Péter nevű, ötödik osztályos kisfia nagy öntudatosan az anyjához csatlakozott, mondván: takarékbélyegben neki is van 62 forintja, ő is hozzáadja, csak megvehessék az Álba Regiát... Ez a dolgos, takarékos kis család jutott az eszembe, most, hegy kezembe került a megyei tanács vb-nek a tanácstagoknak kiadott tájékoztatója, mely szerint rövidesen az idén is megrendezik megyénkben a takarékossági napokat. Ennek keretében egy hónapon át a Hazafias Népfronttal és egyéb társadalmi szervezetek közreműködésével a megszokottnál több szó esik a pénztakarékosság egyéni és népgazdasági jelentőségéről, hasznáról. Hazánk kiegyensúlyozott gazdasági helyzete, politikai légköre minden propaganda kifejtése nélkül is egyre szélesebb körben serkenti az embereket, hogy keresetük egy-egy kis részét céltudatosan félrerakosgassák, összegyűjtsék nem várt kiadásokra és a jelentősebb költséget igénylő törekvéseik elérésére. Hiszen nézzünk csak szét ismerőseink körében: ki csak a családja téli felruházására, televízióra, mosógépre, ki pedig új bútorra, családi házra, szövetkezeti lakásra, esetleg motorkerékpárra, autóra, rakosgatja félre forintjait a takarékban. A cél elérése aztán nemcsak az üzletek forgalmában, a községek, városok új házakkal formálódó képében, de főként a családok életében, életszínvonalában mérhető le. Ám, hogy mekkora méreteket ölt ma már az emberek előrelátó, okos gazdálkodása, érdemes megemlítenünk néhány számadatot. Az Országos Takarék- pénztár megyénkben jelenleg 102 457 betétest, összesen 466 millió forint állománnyal tart nyilván. Még az idei januári 322 millió forintos betétállománnyal szemben is jelentős eredmény Útonálló a nyeregben Egy nyomosát tanulságai Befejeződött egy rendőri nyomozás, s annak alapján szeretnénk néhány alapvető tanulságot közreadni. Mint arról beszámoltunk már, Ország László 31 éves tiszakécskei lakos augusztus 29-én este 10 óra tájban Kis- kunmajsa és Kömpöc között a Budapesti Talajjavító Vállalat VA 19—48. forgalmi rendszámú vontatójával nekiütközött a vele azonos irányban haladó Kovács Gergely kiskunfélegyházi lakos lovaskocsijának. A baleset következtében — írtuk akkor — Kovács Gergely életveszélyes sérüléseket szenvedett. Az elsősegélynyújtást elmulasztó, áldozatát cserbenhagyó vontatóvezetőt másnap reggel elfogták. A rendőri nyomozás azonban sok olyan, akkor még homályos részletre derített fényt, amelyek egyrészt megmutatják Ország embertelen arculatát, másrészt tanulságul szolgálnak. Az egyik tanú — akihez éjszaka bevitték a szerencsétlen kocsihajtót — kijelentette: az eszméletlenség határán levő ember egyre hajtogatta „Elütött, megvert”. Az orvosszakértőnek is feltűnt a következő dolog. Az ütközés nagysága minimális volt, mégis a sérülés okozataként életveszélyben forgott Kovács Gergely. Jogosan arra a megállapításra jutott, hogy a sérülések durva ütésektől, rúgásoktól eredtek. Az esemény rekonstruálása már nem okozott gondot, mert a sérült állapotában javulás állott be, s kifejezetten hangsúlyozta, hogy 6 traktorvezető a földre rántotta, és a fejét, valamint a mellkasát rugdosta. Manapság sokat hallunk arról, hogy a gépjárművezetők közül néhányan, ha valamely másik jármű vezetője nem tartja be a szabályokat, figyelmetlenebb, durva szitkokkal, nemegyszer ütéssel, rúgással „figyelmeztetik” az illetőt. Ehhez azonban egyetlen állampolgárnak sincs joga, még akkor sem, ha a felháborodása bizonyos fokig érthető. Ilyen esetekben célravezetőbb a meggyőző szó, a figyelmeztetés. Ország azonban még az említett durva esetek felsorolásánál is tovább ment. Ittassága — amelyet egyébként be is ismert — odáig ragadtatta, hogy életveszélyes sérüléseket okozott egy nála kétózerte idősebb embernek. Nézzük a tényeket. Ha Ország segítséget nyújt a kocsihajtónak, értesíti a rendőrséget, a vontató magánhasználatáért és a baleset okozásáért, valamint az ittas vezetésért enyhébb büntetést rónak ki rá. Azzal, hogy ittasan vezetett,, balesetet okozott, elmulasztotta a segélynyújtást, s szándékosan majdnem megölt egy embert, bűnt bűnre halmozott! Ezzel a cselekedetével nemcsak társadalmunk humánus törvényeit tiporta meg, de emberileg is minősíthetetlenül járt el. Szocialista törvényeink meghatározzák az együttélés szabályait, intézkednek a bajba jutott emberek segítésén, de az ilyen súlyos esetekben szigorúan lesújtanak a bűnösökre. , . Gémes Gábor ugyan leesett a kocsiról az ütközés következtében, de a kocsi- I ra való felkapaszkodáskor al ez. nem is szólva például az öt évvel ezelőttiről, amikor 52 844 betétes 87 millió valamilyen célra félretett forintját őrizték, a takarékpénztár megyei fiókjai. Egyedül Kiskunfélegyházán a 8691 család közül ma 7713 rendelkezik betétkönyvvel, s az egyre eső átlagos betétösszeg közel 4500 forint. Hasonló adatokat közölhetnénk Kecskemétről, Kalocsáról, Bajáról és számos községről. A lakosságnak különböző célokra a takarékban félretett forintjai nemcsak biztonságos helyen várják befektetésüket, hanem igen egészségesen befolyásolják a népgazdaság pénzforgalmát is. Az egyéni érdek a közösségével többek között ebben is találkozik. Visszakanyarodva azonban az idei takarékossági napok megrendezéséhez, a megyei tanács vb összesen 500 ezer forinttal jutalmazza a legtakarékosabb városokat, községeket, amit fejlesztési célokra fordíthatnak, az egész közösség láthatja hasznát. S a „takarékossági verseny” — nevezzük így a pénzükkel előrelátóan gazdálkodó egyre szélesebb tömegek tevékenységét — állandóan tovább terebélyesedik. Jóvoltából pedig egyre nő az egyéni céljaikat elérő, s az újabb és újabb törekvéseket maguk elé tűző, elégedett emberek, családok száma. Ezért hasznos, hogy a tanácsok és a különböző társadalmi szervezetek — mint annyi más helyes törekvést — a takarékossági mozgalmat is felkarolták és tömegméretű tudatosító munkával segítik további térhódítását. P. I. Tsz-jogtanácsosok szakmai továbbképzése A Magyar Jogászszövetség és a Termelőszövetkezeti Tanács rendezésében szombaton vette kezdetét megyénkben a tsz-jogvédelemmel kapcsolatos, 1963— 64. évi szakmai továbbképzés. Három csoportban — Kecskeméten, Kiskunfélegyházán és Baján — nyolc hónapon át havonta egy előadást tartanak majd a meghívott előadók. A részvevők — ügyvédek, önálló termelőszövetkezeti jogtanácsosok, kisebb számban pedig a tárgykör iránt érdeklődő egyéb jogászok — megismerkednek a többi között a földjáradék, haszonbér és földvédelem kérdéseivel, a termelési és terményértékesítési szerződések rendszerével; szóba kerülnek majd a tsz-tagokat érintő jogviták, a termelőszövetkezeti fegyelmi jog stb. A térképen Kujbisev és Ufa környékén található Belebej. Baskíriában. Moszkvától ezernégyszáz kilométer. És Kecskeméttől vagy háromezer. Jött a személyvonat hálókocsijában, az expressz dohány- füstös utazófülkéjében. Jött a fiához. Vagy inkább csak az emlékéhez. EÍgy sírhoz, melyben negyvenketten nyugszanak. S az egyik közülük az 5 Jurij fia. Az övé, Vougina Ljubova Geor- gievnáé. A temető vasrácsos kapuja sarkig tárva. A kiásott gödör mellett áll. Igen, most külön sírba temetik. Hét év után. Kendőjét lebegteti a hűvös őszi szél. Hozzák a koporsót. Az oldalán aranyozott betűkkel: élt 22 évet. Felhangzik » szovjet és a magyar Himnc k ember állja körül a s rőt. Volt bajtársak, bará'c nerősökés ismeretlenek. Némán, levett kalappal vagy kezet tisztelgésre emelve. Az édesanya nem lát mást, csak Jurijt. Emlékeiben felelevenedik mindig mosolygó arca, izmos alakja. S a könnycseppek százai gördülnek végig a gondbarázdáktól sűrű arcán. Nem hitte el. Nem tudta elhinni otthon, hogy meghalt. Hogy hét éve nincs fia ... Elmaradt találkozás Ukrajna. Jurij Viktorovics Ljubov hadnagy csapatteste itt állomásozik. A posta több napig viszi innen a levelet Bele- bejbe. A mama szorgalmasan válaszol. Kláva, Jurij felesége. Esténként az új lakásban — nem régen kapták — a mama leveleit nézegetik. Vajon most mit csinál? S az édesanya, miközben munkahelyén —, a gyermekotthonban — végigjárja esténként a szobákat. Klávára és Jurijra gondol. Számolgatja, hogy mikor láthatja ismét a fiatalokat. Jurij és Kláva is számolnak. Ök is napokat. Hiszen még néhány nap, és a Ljubov család egy új jövevénnyel szaporodik. Az édesanya levelei kis asztalkán halmozódnak. Jurij ráhelyezi a most érkezettet. Halk kattanás. A rádió „varázsszeme” kivilágosodik. Hírek. A bemondó hangja megremeg. — ... Magyarországon az ellenforradalmárok fegyveres támadást indítottak a néphatalom megdöntésére... Nincs parancs. De Jurij tudja a kötelességét. Magára teríti köpenyét és indul a laktanyába. Útközben beszól a szomszédhoz, nézzen be időnként az aszony- hoz. Nem búcsúzik, majd reggel siet haza. Október 26. Két napja nem volt otthon. Klávát a mentők kórházba viszik. Az édesanya kis bőröndjével a belebeji vasútállomásra siet. Jurij csomagol. holnap indulnak. A magyar kormány kérésére és a Varsói Szerződés alapján —, segíteni az ellenforradalom felszámolásában. S az egynapos édesapa másnap magyar földön kapja Ukrajnából a rádiótávíró üzenetet: Misenka egészséges, Kláva is jól van. Gyilk os fegyvergolyó Hajnali szürkület. Szemerkél az eső. Az őrszem fázósan toporog. A távolban magas templomtornyok rajzolódnak l.i. Budapesten több száz kommunista az ellenforradalmárok foglya. Bűnük, hogy felosztották a nagybirtokokat a nincstelenek között, hogy a munkásoknak adták a gyárakat, hogy megnyitották a gimnáziumok, főiskolák, egyetemek kapuit a szegény gyermekek előtt. Fogy új fejezetet kezdtek a magyar nép történetében. November 4., Kecskemét. A szovjet katonák lassan nyomulnak előre az ismeretlen városban. Parancsuk van. kímélni az épületeket, s lehetőleg ember- áldozat nélkül megtisztítani a várost a fegyveres terroristáktól. Emeletes ház. Az ellenforradalmárok egyik gócpontja. Jurij megy elől. Magához szorítja a géppisztolyát. Egy golyószórósorozat osztja ketté az ajtót. Az emeletről lőttek. Jurij a falhoz lapul. A másik kettő áthúzódik a lépcsőház túlsó felére. Rálép az első lépcsőfokra. A golyószóró ismét felkerepel. Elzuhan. Ajkai utoljára ezt a szót formálják: Misa... És a vér vöröäre festi a fiatal hadnagy zubbonyát... 4 kis doboz Rászórják a koporsóra a kiásott rögöket. Az anya dobozt vesz elő. S a háromezer kilométerről hozott baskíriai föld keveredik az alföldi homokkal. Majd belemarkol a frissen hántolt sárba és a két föld keverékével megtölti a dobozt. Magához szorítja, s úgy érzi, Jurijt öleli. Viszi a kis dobozt a hétéves Misának, aki csak fényképről ismeri apukát. Viszi Klávának. És viszi magának —, hogy Jurij már örökre mellette maradjon. Kovácsi Miklós A képen: Vougina Ljubova Georgievna — balról a negyedik — kecskeméti vendéglátói kíséretében az Országházba is ellátogatott. A szünetben, a Parlament folyosóján, Bács-Kislcun niegyei képviselők és ismerősei társaságában.
