Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-26 / 251. szám
1fÍMg proletárja, egyesüljétek! Adm S-IOSKv/IM MEGYEI LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 251. SZÄM Ara 60 fillér 1963. OKTÓBER 26, SZOMBAT Folytatta tanácskozását az országgyűlés Az országgyűlés pénteki ülésén folytatták a Minisztertanács beszámolója feletti vitát. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány A vitában elsőnek Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter szólalt fel. A miniszter tájékoztatta az országgyűlést a személy- és áruszállítás helyzetéről, továbbá arról, hogy milyen intézkedések szükségesek a növekvő szállítási feladatok megoldására. Elmondta, hogy 1962-ben a MÁV személyforgalma ötszörösére, a távolsági autóbuszok forgalma pedig húszszorosára emelkedett 1957-hez képest. 1963 első felében a vasútnál további három, a távolsági autóbusz-közlekedésben pedig 14 százalékkal nőtt a teljesítmény. Ugyanakkor fokozatosan javítják az utazás kényelmét, gyorsítják a közlekedést, emelik az utasellátás színvonalát. Körülbelül háromszáz lakott helység kivételével az ország valamennyi városát és községét bekapcsolták a közlekedési hálózatba. Az illetékesek mindent elkövetnek, hogy minél rövidebb időn belül valameny- nyi helység — elsősorban a közúti összeköttetés révén — bekapcsolódjék az országos közlekedési hálózatba. A vasútról szólva a miniszter elmondotta, hogy továbbfejlődött Budapest és a nagyobb vidéki városok között a közvetlen és gyors összeköttetést biztosító „non stop” vonatok hálózata. Ezek a vonatok, mint például a Borsod-, a Lillafüred- és a Hajdú-expressz, hamar közkedveltek lettek. Szándékunkban van az ilyen típusú összeköttetést a főváros és valamennyi nagyobb vidéki város közötti forgalomra kiterjeszteni. Nem lebecsülendő eredmény az sem, hogy a vasúti közlekedésben végre túlléptük a „bűvös” 100 kilométeres óránkénti sebességet; a Borsod-expressz menetrend szerinti sebessége óránként 120 kilométer. Sajnos, azonban elsősorban csupán a villamosított vonalakra és a nemzetközi vonatokra szorítkozik a nagyobb sebesség, mert egyes pályák és a vontatóeszközök egy részének elavultsága nem mindig teszi lehetővé a sebesség nagyobb arányú növelését. Sok még a javítani való a menetrendszerűségen és a forgalom szervezésében, és az utazás kulturáltságát is sokszor éri jogos bíA személyszállításból mind nagyobb terhet vállal magára a közúti közlekedés, növekszik a távolsági autóbuszok és a magángépkocsik forgalma. Ezért kormányzatunk igen sokat tét* a közúthálózat fejlesztésére. Az idén csaknem ezer kilométer utat építettünk át porelnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Mün- nich Ferenc, Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. tálán burkolattal. Megépült a budapest—tatabányai E— 5-ös jelzésű nemzetközi autóút, amelynek továbbépítését Komáromon és Győrön át egészen az országhatárig most tervezzük. Megkezdődött a Budapest—Székesfehérvár közötti autópálya építése, ezenkívül a bécs—sárvár—keszthelyi út építése, amely lehetővé teszi, hogy Ausztria felől két óra alatt lehessen elérni a Balatont. A harmadik ötéves tervben szerepel a budapest—miskolci főközlekedési út teljes átépítése. Az eredmények ellenére az útépítés még nem tudja követni a közúti közlekedés gyors ütemű fejlődését, ezért további nagy erőfeszítésekre van szükség úthálózatunk korszerűsítésében. A gépkocsik növekvő száma miatt előtérbe került az állami és személyi tulajdonban levő gépkocsik javításának és ellátásának problémája is, amit a javító üzemek fejlesztésével, új országos szervizhálózat és korszerű üzemanyagellátó állomások építésével és felszerelésével kívánunk megoldani. A miniszter hangoztatta, hosv a legnehezebb problémát -■7 idén az áruszállítás jelenti Már tavaly tizenkétszer any- nyi árut szállított a magyar vasút, a közúti közlekedés és a hajózás, mint 1937-ben. Az idén a feladatok még nagyobbak, a vasútnál további négy, a közúti közlekedésnél pedig 17 százalékkal nagyobb teljesítményt kell elérni, mint 1962-ben — mondotta Kossá István. Beszédét így fejezte be: — Már megkezdődött a felkészülés a jövő évi szállítási feladatok lebonyolítására is. A kormány elrendelte: a jövő évi előszállítási igényeket november 1-ig be kell jelenteni, hogy a tavaszi, viszonylag kevésbé forgalmas időszakban a jövő nyárra tervezett szállításokat előre lehessen hozni, hogy csökkenjen a jövő évi csúcsforgalom. A miniszter befejezésül elismeréssel szólt a közlekedési dolgozókról, akik minden nehézség közepette becsülettel teljesítik kötelességüket A délelőtti vitában felszólalt még Rupf József Pest megye, Szabados János Fejér megye, Kurucz Márton Csongrád megye, Sipos Péter Zala, Geisz- bühl Mihály Győr-Sopron, Sebestyén Gyula Veszprém, Ker- kai Sándomé Fejér és Varga Berta István Győr-Sopron megye képviselője. Ezután Be- recztóczy Miklós elnök ebédszünetet rendelt el. ★ Délután Losonczi Pál földművelésügyi miniszter volt az első felszólaló, majd Sárfi Rózsi Szabolcs, Nagy József Békés, Nemeslaki Tivadar Komárom, Báli Zoltán Tolna, Molnár József Heves, Bihari Lajos Szolnok, Halmágyi Ivánné Csongrád, továbbá Németh Imre és Fabók János Borsod megyei képviselők felszólalása következett. Szünet után Vass Istvánná Kossá István felszólalása Bevonulnak az országgyűlés üléstermébe az Elnöki Tanács és a Minisztertanács tagjai. Felkészültek a megyében a telepítésre Már a tervidőszak utolsó évére is gondolnak Megyénk közös gazdaságai a most kezdődő — őszi és tavaszi — idényben 6140 hold szőlő és 2298 hold gyümölcsös telepí- tését irányozták elő. Hogy ebből mennyi valósul meg ősszel és mennyi marad tavaszra, azt az időjáráson kívül a munka megszervezése dönti majd el. A legnagyobb arányú telepítésre a nyárlőrinci Petőfi Tsz- ben és az imrehegyi tszcs-közi vállalkozás területén kerül sor, ahol 230 hold szőlőt, illetve 150—150 hold szőlőt és gyümölcsöst létesítenek. Hasonlóan nagy feladatot vállaltak magukra a csávolyi Egyesülés Tsz gazdái is, 150 hold szőlő és 100 hold gyümölcsös telepítésével. A lakiteleki Szikra. Tsz-ben 130, illetve 50 holdon, a Jánoshalmán közös vállalkozásra lépett szövetkezeti gazdaságokban pedig 100—100 holdon létesül új szőlő és gyümölcsös. A mélykúti Alkotmány Tsz 100 hold szőlőt telepít ebben az időszakban. Az illetékes szervektől nyert értesülés szerint a szükséges szaporítóanyag teljes egészében rendelkezésre áll. Az ültetvénytervező vállalat geodétái naponta ezer holdat jóval meghaladó nagyságú területen végzik el — természetesen kedvező időjárási viszonyok közt és a telepítő gazdaságok segítségével — a kitűrési munkákat. Sajnos, a gazdaságok nem mindegyike bocsát rendelkezésre segédmunkaerőket, a kitűzéshez szükséges táblajelölő karókat stb. Megfeszített ütemben folynak a betelepítendő területeken a ta- lajegyengetési és forgatási munkák is. A csaknem nyolc és félezer holdnak mintegy a négyötödét forgatták már meg. A fennálló jogszabályok előírják, hogy a telepítést elsősorban a homokos, mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területeken kell létrehozni. Ez természetszerűleg nagymértékű talaj- munkával jár. A jelenleg dolgozó 80—90 erőgépnek közel a kétharmad része a talajt egyengeti, a többi pedig forgat. Az ültetvénytervező vállalat — két geodéziai tervező vállalattal összefogva — már megkezdte a telepítés tervidőszaka hátralevő részére maradt terep kijelölését is. Az eddig gyakorta előfordult késedelem elkerülése végett két évre előre dolgoznak, s így a gépek minden zökkenő nélkül, idejében végezhetik majd a talaj munkákat. Mivel a mostani telepítés biztonságosabb, valamennyi illetékes közös gazdaságban elhatározták, hogy a szaporítóanyag túlnyomó részét még az ősszel földbe teszik. Jól halad közös gazdaságaink szőlőiskoláiban a vesszők felszedése is. E szaporító iskolák idei eredési eredménye jónak mondható, mintegy felerészben elsőosztályúnak ígérkezik a vesszőállomány. Természetesen a munkaszervezést illetően is nagy feladat vár a telepítő gazdaságokra. A november 20-ig rendelkezésükre álló napok számát és a munkáslétszámot figyelembe véve, pontos, alapos ütemterv szerint lehet és kell megszervezniök ezt a munkát, amelynek országos feladatából igen jelentős rész hárul megyénkre. A további telepítésekhez közös gazdaságaink a most begyűjtésre kerülő síma vesszőkből 950 hold szőlőiskola létesítésére kaptak engedélyt. A vesszők'begyűjtése a telepítéssel párhuzamosan elvégzendő feladat. Ami a vesszők szállítását illeti, erre csukott, esetleg ponyvával fedett tehergépkocsi, vagy vasúti kocsi a legalkalmasabb. Ügyelni kell a téli időszakban a telepítés színhelyére szá1’''ott szaporító anyag gondos verme- lésére is. Ahol erre lehetőség van, a vadkárok megelőzése céljából, ajánlatos az ültetvények bekerítése. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya egyébként folyamatosan járásonként telepítési bemutatót, illetve szakmai oktatást tart, amelynek során a telepítési brigádvezetők a helyszínen győződhetnek meg a jelenlegi agrotechnikának megfelelő. legalkalmasabb gyakorlati módszerekről. Egyébkén! rövidesen értékelésre kerül az elmúlt időszakban létesített ültetvények minősége, s ennek eredményeként a legjobb munkát végző telepítő gazdaságok jelentős összegű pénzjutalomban részesülnek. J. T. . elnökletével folytatódott a tanácskozás. A Minisztertanács beszámolója feletti vitában elhangzott hozzászólásokra Fock Jenő, a Minisztertanács elnök- helyettese válaszolt. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés az ország gazdasági helyzetéről szóló minisztertanácsi beszámolót és a vitában elhangzottakra adott választ jóváhagyólag tudomásul vette. Majd dr. Szalay József, a Legfelsőbb Bíróság elnöke számolt be az országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság elmúlt időszakban végzett munkájáról. Az országgyűlés a mai napon befejezi tanácskozását. Bács-Kiskun megyei képviselők egy csoportja a parlament üléstermében. Balról jobbra: Besze Mihály, Sárosi György és Boros Antal. A felszólaló Nagy Lajos, akinek hozzászólását tegnapi lapszámunkban már ismertettük.
