Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-25 / 250. szám
> MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról.) lése nem növekedett megfelelően. Az ötéves tervben a gépipari termelés 63—64 százalékos emelkedését irányoztuk elő úgy, hogy a műszergyártást meg kell háromszorozni, a h(r- adástechnikai iparág és a szerszámgépgyártás termelését pedig mintegy kétszeresére keli növelni. E három kiemelt iparág közül csak a híradástechnikai ipar növekedése volt gyorsabb a tervben előírtnál. A gépipar kiemelt ágazatainak fejlesztése közül a szerszámgépgyártás területén mutatkoznak a legnagyobb problémák. A Kohó- és Gépipari Minisztérium a gyártmányfejlesztési tervét nem teljesíti, az új gyártmányók kibocsátása rendkívül vontatott. Az áj típusok — az előirányzathoz képest — késéssel jelennek meg a piacon. A szerszámgépipar jó néhány világszínvonalon álló, a piacon kelendő gyártmánnyal büszkélkedhet. Az iparág tehát képes kiváló termékek gyártására. Az ipar műszaki színvonalát a kibocsátott termékek korszerűségén és a gyártás során alkalmazott technológia színvonalán mérjük. Bizonyos fejlődés a műszaki színvonalban megállapítható, azonban lényeges előrehaladás a párt és a kormány által kitűzött feladatok végrehajtásában még nem következett be. A gyártmányfejlesztésre általában az jellemző, hogy már a feladatok kijelölése sem eléggé átgondolt; az új, korszerűbb gyártmányok kifejlesztésének ideje indokolatlanul hosszú; az új gyártmányok bevezetése, a tömeges gyártás elkezdése, az új technológia megvalósítása lassú, a műszaki propagandamunka nem kielégítő. Alacsony a gyártmányfejlesztéssel foglalkozó műszakiak száma. ösztönzési rendszerünk sem elég jó. A továbbiakban Fock Jenő a nem kielégítő gyártmányfejlesztéssel foglalkozva rámutatott: — Iparvállalataink a termelést irányító munkahelyeken aránytalanul sok mérnököt, műszaki képzettségű szakembert foglalkoztatnak. Ezáltal erőt vonnak el a fejlesztési feladatoktól, holott lehetőségeink és problémáink figyelembevételével sok helyen nem műszaki képesítésű káderek is megfelelnének. A szakemberekkel való gazdálkodás megjavítása újabb tartalékokat tárhat fel mind a műszaki fejlesztés, mind az irányítás javítására. Pártunk kongresszusa utasításainak megfelelően a második ötéves tervben az ipari termelés növekedését kétharmadrészben a termelékenység emelésével kell biztosítanunk. Az ipari termelés jelentős sikereként említhetjük meg, hogy a munkások és értelmiségiek munkája nyomán teljesültek a termelékenység emelésére vonatkozó előírások. Az említett problémák ellenére az iparban az ötéves terv első két évében 14 százalékkal nőtt a termelékenység. Az ipar egészében tehát a munkatermelékenység terv szerint nőtt, egyes minisztériumok, iparvállalatok azonban nem teljesítették a termelékenységi előirányzatokat. A Könnyűipari Minisztérium vállalatai a tervben előírt 63 százalékos aránynyal szemben 1980—62-ben 42 százalékot értek el. Jelentős volt a fejlődés a Nehézipari Minisztérium vállalatainál, ahol a termelés növekedéséből a termelékenység emelésével elért arány a terv szerinti 70 százalékkal szemben több mint 80 százalék volt. Ebben az évben a termelékenység alakulása a tavalyinál valamelyest kedvezőtlenebb. A népgazdasági terv egész évre a termelékenység 4 százalékos emelésével számolt. Figyelembe véve azonban a tél által okozott súlyos nehézségeket, az idén eddig elért 3.7 százalékos növekedés nem lebecsülendő eredmény, és egyben azt is mutatja, hogy az ipar vezetőinek jobb szeivező munkájával ez évben is teljesíthető a termelékenységi előirányzat. Az elmúlt években az önköltség általában a tervezettnél jobban csökkent. Ebben az évben — legalább is az első félévi adatokból ez állapítható meg — az ipar nem teljesíti a tervnek ezt az előirányzatát. Az év eleji rendikívüli körülmények leginkább az önköltség alakulására hatottak kedvezőtlenül. összefoglalva az eddig mondottakat, iparunk komolyan fejlődött. A végbemenő változások jó Irányúak, megfelelnek gazdaságpolitikánknak. Gazdasági életünk sokrétűségéből, a feladatok bonyolultságából következik, hogy az egészében kielégítőnek mondható fejlődésen belül negatív jelenségek is mutatkoznak. Figyelmünket az iparban a műszaki haladás gyorsítására, a termékek korszerűsítésére, a minőségük javítására, a leggazdaságosabb gyártmányszerkezet kialakítására összpontosítjuk. Ez fontos feltétele a belső szükségletek kielégítésének és az export fokozásának. Megvan a lehetőség a mezőgazdasági termelés gyorsabb növelésére Ezután az előadó a mezőgazdaságban végbement jelentős változásokkal foglalkozva rámutatott: — A korszerű nagyüzem] gazdálkodás objektív és szubjektív feltételei egyre jobban kialakulnak. Megváltozott i falu képe, javultak a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztság munka- és életfeltételei. A termelőszövetkezetek egyre szervezettebben gazdálkodnak. Növekszik a parasztság öntudatos fegyelme és munkakészsége. Mindennek eredményeként a mezőgazdasági termelés — az elmúlt 3 évi szokatlanul kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — egyre kielégítőbben biztosította a lakosság élelmiszerellátását. A második ötéves terv első két évében a felvásárolt növényi és állati eredetű termékek mennyisége több mint 13 százalékkal növekedett. Az idén szeptember végéig mintegy 7 százalékkal több vágóállatot és állati eredetű termékeket vásároltunk fel, mint egy évvel korábban. A mezőgazdaságban elért eredmények a szocialista gazdálkodás fölényét bizonyítják. Ezeket jelentősnek kell tekintenünk, annak ellenére, hogy a termelés növekedésének üteme elmaradt a második ötéves terv előirányzatától. Az elmúlt években a tervezettnél többet fordítottunk a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a korszerű szocialista nagyüzemi gazdálkodás anyagi feltételeinek megteremtésére. Szilárd meggyőződésünk, hogy ez helyes volt. A többletberuházások nélkül az időjárás okozta károk lényegesen nagyobbak lettek volna. Véleményünk szerint a következő években is főleg a mező- gazdaság anyagi-műszaki bázisának erősítésére kell felhasználnunk terven felüli erőforrásainkat. Gyorsítjuk az élelmiszeripar korszerűsítését, a kapacitás és a tárolótér bővítését is. 1961-ben és 1962-ben a nép- gazdasági beruházások 17—18 százaléka közvetlenül a mező- gazdaság fejlesztését szolgálta. Az ez évi terv előirányzatai szerint a mezőgazdasági beruházások aránya körülbelül 20 százalék lesz. Három év alatt mintegy 21 milliárd forintot fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére. A jelentős beruházások eredményeként évről évre növekszik a traktorállomány. Ez évben már több mint 53 000 traktor áll a mezőgazdaság rendelkezésére. Növekszik a kombájnok és a kévekötő-aratógépek száma is. Az idén a kalászosok vetésterületének mintegy 85 százalékát takarították be géppel, és ezzel elértük az ötéves terv végére előírt gépesítési szintet. A tervezettnél nagyobb mértékben növeljük az öntözött területek nagyságát is. így már 1963-ban az öntözött terület nagyobb volt, mint amennyit 1965-re terveztünk. A következő években még nagyobb területet öntözünk, hogy tovább függetleníthessük magunkat az időjárástól. Évről évre növekszik a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátott műtrágya, növényvédőéi gyomirtószer mennyisége, ezzel is biztonságosabbá válik a termelés, és a hozamok növelése. Állami gazdaságaink az elmúlt években eredményesebben gazdálkodtak. Az állami irányító munkában a mezőgazdaság alapvető politikai és gazdasági problémájára, a termelőszövetkezetek megszilárdítására, gazdálkodásuk színvonalának jelentős növelésére összpontosíthattuk figyelmünket. A kormány az elmúlt két évben — többek között a 3004-es határozatok keretében — úgy fejlesztette a hitelrendszert és a jövedelemelosztás módszereit, hogy azok jobban ösztönözzék az áruértékesítést, segítsék a termelési és a szociális-kulturális alapok növelését, fokozzák a közvetlen érdekeltséget a közös gazdasági eredményekben, a gazdaság saját erőforrásból történő fejlesztésében. A gabonaellátásról és az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről szólva Fock Jenő hangsúlyozta: A mezőgazdasági termelés az idén — a múlt évihez képest — előreláthatólag mintegy 4 százalékkal növekszik. Ez azonban azt jelenti, hogy alacsonyabb lesz a tervezettnél. Különösen a gabonafélék termelésében jelentős az elmaradás. Ezért ebben az évben az elmúlt évieknél nagyobb gabonaimportra szorulunk. Többen felteszik a kérdést: miért kell gabonát importálnunk? Erre röviden azt válaszolhatjuk, hogy a felszabadulás előttihez képest mintegy 10 százalékkal nőtt a lakosság száma. Ugyanakkor lényegesen kisebb területen termelünk gabonát, ösz- szefüggésben azzal, hogy a vetésszerkezet alapjában véve kedvezőbb, fokozódott a belterjesség. Míg az 1931—40-es évek átlagában a szántóterület 40 százalékán, csaknem 3,9 millió katasztrális holdon terfnel- tünk kenyérgabonát, addig 1901-ben csak 2,2 millió, 1962- ben 2,3 millió katasztrális holdon, a két év átlagában tehát összes szántóterületünknek csak 25,2 százalékán termett ke nyérgabona. A jobb talajmunka, a több műtrágya, a magasabb hozamú fajták elterjesztése eredményezte, hogy az aszály ellenére is nőtt az átlagtermés. Búzából például az 1931—40-es évek 7,9 mázsás katasztrális holdankénti átlag termésével szemben az idén — a nem végleges adatok szerint — 9 mázsát takarítottak be. Az átlagtermés emelkedése azonban nem pótolta a vetés- terület csökkenése miatti kiesést. Az idei — eredetileg tervezettnél nagyobb — behozatalnak más okai is vannak. Hibák történtek már a vetésnél is: sok helyen későn, a tervezettnél kisebb területen vetettek. Helyenként még az elemi agrotechnikai előírásokat is megsértették. A rendkívül kedvezőtlen időjárás ilyen körülmények között nagyon jelentős károkat okozhatott. A kemény tél, valamint a belvizek és árvizek következtében, kipusztult mintegy 150 000 hold kenyérgabona-, és mintegy 190 000 hold árpavetés. Ennek csak kis részét tudtuk pótolni tavaszi kalászosokkal. Átlagtermésünket nagymértékben csökkentette az aratás előtti, hetekig tartó forróság. Mindez arra vezetett, hogy kedvezőtlenül alakult gabonatermelésünk eredménye. A kedvezőtlen időjárás miatt Európa-szerte — a szocialista országokban is — gyenge volt a gabonatermés. Ilyen körülmények között tőkés piacokról kell gabonát importálnunk. A szokásosnál nagyobb mértékű gabonavásárlás jelentős terhet ró külkereskedelmünkre, s így egész népgazdaságunkra. Ezért a népgazdaság minden területén az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítanunk az export-árualapok növelésére. Ahhoz, hogy az ideihez hasonló gabonaellátási problémák a következő években ne legyenek, a kormány szükségesnek tartja a gabona vetésterületének növelését. El kell érnünk, hogy a vetést mindenütt az agrotechnikailag legkedvezőbb időpontban, megfelelő talajelőkészítés után végezzék. Gondoskodnunk kell arról is, hogy a gabonafélék terméshozamának növelésére szánt műtrágyát valóban erre a célra használjak fel. így az esetleges kedvezőtlen időjárást ellensúlyozhatjuk, s kellő biztonsággal növelhetjük a gabonatermelést. Még rossz időjárás esetén sem szabad még egyszer előfordulnia annak, hogy olyan nagyarányú gabonabehozatalra szoruljunk, mint ebben az évben. Egész népünk érdekében arra hívjuk fel a mezőgazdasági dolgozókat: tekintsék elsőrendű feladatuknak a gabonatermelést, ne kíméljék erőiket az ország gabonaellátásának biztosításáért. A jövő évi gabonaellátásunk biztosítása is azt követeli, hogy gyorsítsuk meg az időszerű őszi mezőgazdasági munkákat, a betakarítást, a talajelőkészítést, a vetést. A munkák időben elvégezhetők, ha minden szinten gondosabb lesz a szervezés, hatékonyabban lépnek fel az aka. dályok elhárításáért. Összefoglalva a mezőgazdaságról mondottakat: a kormány úgy ítéli meg, hogy helyes volt az elmúlt években a mező- gazdaság fejlesztését célzó, sokoldalú segítség. Dolgozó parasztságunk is fokozódó odaadással végezte munkáját. A mezőgazdaság sajátos jellemzője, hogy a fejlesztésre fordított munka és anyagi áldozat nem azonnal, hanem a természeti adottságoktól is függően, későbbi években térül meg. Ügy véljük, hogy ha dolgozó parasztságunk növekvő munkaszeretetével, fegyelmével párosul a minisztériumi és helyi vezetés jobb munkája, megvan a lehetőség a mezőgazdasági termelés gyorsabb és biztonsá- , gosabb növelésére. Eredményeink, távlataink Fock Jenő ezutári rámutatott: Hazánkban az elmúlt két évben az ipari termelés növekedése gyorsabb volt a tervezettnél, a mezőgazdaságé lassúbb. így a nemzeti jövedelem két év alatt csaknem 11 százalékkal nőtt, ez megközelíti az ötéves tervben figyelembe vett ütemet. A nemzeti jövedelem növekedésének üteme tehát kielégítőn ak tekinthető; lényegesen gyorsabb, mint a tőkés országoké általában és biztosítja, hogy fejlődésünk lépést tartson a többi szocialista országgal. A lakásépítési tervet 1961-ben és 1962-ben túlteljesítettük. A lakóházépitési idő az előző évek 14—15 hónapos időtartamával szemben 11 hónapra csökkent. Változatlanul hosszú azonban az ipari beruházások megvalósításának időtartama. A korábbi évekhez képest javult a beruházások üzembe helyezésének tervszerűsége, de még mindig nem kielégítő. Beruházási és ipartelepítési tevékenységünk fontos része Budapest ipari súlyának csökkentése, a vidék fokozottabb iparosítása. Intézkedéseink eredményeként Budapesten némileg csökkent a foglalkoztatottak ará-; nya. 1960-ban az állami ipar dolgozóinak 45,1 százalékát foglalkoztatták a fővárosban, 1963- ben 44,2 százalékát. A tervek szerint ez az arány az idén tovább javul. A nagyobb beruházásokhoz igényelt létszámnövekedés 84 százaléka vidéken jelentkezik. Az iparilag elmaradott megyékre jut Ipari beruházásaink több mint 28 százaléka és a létszámnövekedés 52 százaléka. Fock Jenő ezután az életszínvonal alakulásával foglalkozott. Rámutatott: a bérből és fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelme 1962-ben — 1960-hoz viszonyítva — 3 százalékkal nőtt. őszintén meg kell mondanunk — mintahogy erről már több alkalommal szóltunk —, hogy eredetileg a reáljövedelmek gyorsabb emelkedésével számoltunk. A jövedelmeket azonban csak olyan mértékben emeljük, ahogy ezt a rendelkezésre álló fogyasztási cikkek mennyisége és összetétele megengedi. Így biztosítható, hogy az áruellátás egyre bőségesebb legyen. Büszkén Mondhatjuk, hogy hazánkban évről évre javul, gazdagodik a választék. Ebben az évben — terveinknek megfelelően — gyorsabb a reáljövedelmek emelkedése, — Már az év elején több Intézkedést hoztunk az életszínvonal emelésére: többek között leszállítottuk egyes fogyasztási cikkek árát, növeltük az özvegyi nyugdíjakat, a fizetett szülési szabadságot stb., emeltük az átlagbéreket. Terveztünk egyéb központi intézkedéseket is az életszínvonal emelésére, s bár ezeket ebben az évben nem tudjuk megvalósítani. a reáljövedelmek növekedése a tervnek megfelelően az idén több mint 5 százalék lesz. Már most bejelenthetem, hogy a Központi Bizottság javaslatára a kormány a jövő évi nép- gazdasági tervben előirányozza mindazokat az életszínvonalemelésével kapcsolatos központi intézkedéseket, amelyeket — bár terveztük — ebben az évben nem tudtunk megvalósítani. Ennek kapcsán először a MÁV és a Posta dolgozóinak bérét emeljük. A jövő évben lényegesen növeljük a bérből és fizetésből élő kétgyermekes családok családi pótlékát is, sor kerül egyes közalkalmazotti kategóriák bérrendezésre. — Továbbnöveljük azoknak a fizikai dolgozóknak a (Folytatás a 3. oldalon.)
