Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-25 / 250. szám
MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA (Folytatás a 2. oldalról.) körét, akik csökkentett munkaidőben dolgoznak. Gazdasági helyzetünk nem ad lehetőséget más dolgozó csoportok bérének emelésére, noha tudjuk, hogy ez — többek között a pedagógusoknál, a kereskedelmi dolgozóknál — indokolt. Bízunk azonban abban, hogy ennek feltételeit 1965-re meg tudjuk teremteni. A parasztság fogyasztásának reálértéke az elmúlt két évben több mint 4 százalékkal nőtt. A paraszti jövedelmeknek egyre nagyobb hányada a készpénzben fizetett munkaegység-részesedés. Az idén szeptember végéig a munkaegység-előlegekre kifizetett összeg több mint 20 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. A lakosság jövedelmeivel összhangban emelkedik a kiskereskedelmi forgalom. Az idén háromnegyed év alatt havi átlagban 15 százalékkal több árut adott el a kiskereskedelem, mint 1960-ban. Jelenleg a forgalom összetételében az elmúlt évitől eltérő kedvező tendenciák érvényesülnek. Segíti a lakosság ellátását, a forgalom növekedését az egyre kiterjedtebb áruhitelakció és a lakosság körében népszerű, rendszeressé vált szezon végi kiárusítás. A legutóbbi szezon végi kiárusítás során a lakosság több mint 100 millió forintot takarított meg. Hitellevélre 1963 első fél évében — az előző év azonos időszakához képest — 450 millió forinttal vásároltak többet. Ebből 210 millió forint volt a bútorvásárlás és 200 millió forint a tartós fogyasztási cikkek (televízió, motorkerékpár stb.) vásárlásának értéke. Ezután arról szólott az előadó, hogy az elmúlt évi kedvezőtlen téli tapasztalatok alapján a kormány a jó téli felkészülés érdekében határozatokat hozott az energiahordozók termelésének fokozására, a tüzelőanyag-importra, az ellátás és a szállítás biztonságának növelésére. A szénbányászat termelési feladatát 1 millió tonnával emeltük. Ebből csaknem 800 000 tonnát szeptember végéig termeltek ki derék bányászaink, részben vasárnapi munkával. Arra számítunk, hogy november közepéig a bányászok teljesítik a terven felüli feladatot. A külkereskedelem szerződésben már biztosította az előírt szén- és brikettimportot. Az importáru folyamatosan érkezik. Mindenekelőtt a villamosenergia-ipar és a közlekedés fűtőanyagigényét kellett megnyugtatóan kielégíteni. Fokozatosan megszüntethető minden fennakadás a lakosság tüzelőanyag-ellátásában is, ebben azonban a lakosságnak is segítenie kell. Ez év második és harmadik negyedében a belkereskedelem 19 százalékkal több tüzelőt adott el a lakosságnak, mint az előző év azonos időszakában. A vásárlásoknak a szokásosnál kétszer nagyobb emelkedése arra utal, hogy a lakosság egy része az idén — az előző évektől eltérően — egész évi tüzelőanyagszükségletét a tél beállta előtt igyekszik biztosítani, sőt feleslegesen is tartalékol. Ez indokolatlan és nehezíti az ellátást. A továbbiakban Fock Jenő a gazdasági vezetés továbbfejlesztésének feladatai közül az ipar irányításának átszervezéséről szólt. 1964. január 1-én végrehajtandó átszervezésekkel a minisztériumi iparban — az építőipar kivételével — az átszervezés lényegében befejeződik. A már •'tszervezett vállalatoknál fontos feladat az új szervezet kialakítása. Ez a feltétele annak, hogy mielőbb megvalósulhasson az átszervezés fő célja: a termelés, a termelőerők valóságos koncentrációja. A vállalatok összevonása csak a munka kezdetét jelenti. A koncentrálás, a termelési profilok helyes elhatárolása, a termelés ésszerű speciali- zációja a következő évek tervszerűen megvalósítandó feladata. Hazánk 108 országgal tart gazdasági kapcsolatot — mondotta Fock Jenő. A forgalom csaknem egyharmadát a nem szocialista országokkal bonyolítjuk le. Gazdasági kapcsolataink a szocialista országokkal számunkra egész fejlődésünk szempontjából alapvetőek. Saját tapasztalatunk alapján vagyunk arról meggyőződve, hogy népgazdaságunk szocialista fejlődése csak a testvéri országokkal együttműködésben mehet végbe. Országainkat ösz- szefűzi a közös ideológia, a proletár internacionalizmus, s az ennek megfelelő kölcsönös, testvéri segítség Pártunk VIII. kongresszusa is hangsúlyozta, hogy népünk erőfeszítései ösz- szefonódnak a testvéri országok szocializmust építő munkájával. A szocialista országok közötti gazdasági együttműködés számunkra különösen fontos eredményei közül megemlítem a Szovjetunióval kötött egyezményt a timföld és aluminium feldolgozásában. A Csehszlovák Szocialista Köztársasággal megegyeztünk a dunai vízierőműrendszer építéséről. Együttműködünk a KGST-országok többségével a Szovjetunió egyik nagy foszforit-lelőhelyének kiaknázásában, mely a résztvevő országok műtrágyaszükségletének jobb kielégítését szolgálja. A jövő évben megkezdi működését a KGST-országok nemzetközi együttműködési bankja. Megszervezték és már dolgozik a Nemzetközi Szabványügyi Intézet. Lassan egy éve már, hogy a KGST-országok egy része összekapcsolta a villamos- energetikai hálózatát. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy ez az összes résztvevő országok számára előnyt jelent, de különösen ki szeretném hangsúlyozni jelentőségét a magyar népgazdaság biztonságosabb fejlesztése szempontjából Az 1963-as évből már nem sok van hátra, de még sokat tehetünk és kell is tennünk azért, hogy az évet sikeresen zárjuk és kedvező kiindulási alapot hozzunk létre a jövő évi munkához. Arra van szükség, hogy minden kapkodás nélkül, céltudatosan, a népgazdaság alapvető érdekeit szem előtt tartva szervezzük a munkát. A terveket azokon a területeken teljesítsük túl, ahol az a legkedvezőbb gazdasági eredményekkel jár. Fokozni kell az erőfeszítéseket, hogy az exporttervek a népgazdaság számára legelőnyösebben váljanak valóra. Az ipar vezetői gondosan tervezzék meg és alaposan készítsék elő a jövő évi feladatok teljesítését. Érjük el, hogy a termelés töretlenül tovább emelkedjék, és fokozódjék gazdaságossága. Sokoldalú intézkedéssel gondoskodjunk a munka termelékenységének növeléséről és a termelési költségek csökkentéséről. Legyen az eddiginél következetesebb és gyorsabb a műszaki színvonal emelése. A technika és technológia fejlesztésével javítsuk a termékek minőségét. A minőség ellenőrzésével foglalkozók munkáját is jobbá, egyértelműbbé, szigorúbbá és szervezettebbé kell tenni — mondotta Fock Jenő, majd így folytatta: A mezőgazdaságban fokozni kell az őszi munkák szervezettségét. Biztosítani kell, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt és időt, az anyagi és műszaki alapokat az eddiginél sokkal hatékonyabban használják ki. Céltudatosabban kell munkálkodni, hogy a mezőgazdaság számára juttatott beruházások — a több és korszerűbb gép, a a több vegyianyag, műtrágya, növényvédő- és gyomirtószer, az újonnan épített üzemi épületek és öntözőberendezések — a népgazdaság számára a legnagyobb eredményeket hozzák. Növelni kell a szakképzettséget, a tudomány eredményeit jobban kell hasznosítani a termelésben. Gondoskodni kell az agrotechnikai előírások szigorú betartásáról. A mezőgazdaságot irányító apparátusok dolgozói tartózkodjanak többet közvetlenül a helyszínen, ott, ahol a legjobban tudnak segíteni. A mezőgazdasági termelés programjának megvalósításáért következetesebben kell támasz - kodni a mezőgazdasági dolgozók munkakészségére, lendületére és fegyelmére. Jövő évi tervünk elkészítésénél számolnunk kell az idei tapasztalatokkal. Figyelembe kell venni az építőipar, a közlekedés rendkívüli helyzetét, a fokozottabb gabonaimport következtében előállott többletterheket. Továbbra is biztosítanunk kell a népgazdaság arányos fejlődését. Az ipari termelés előreláthatólag mintegy 7—8 százalékkal emelhető, a mezőgazdaságban reálisan körülbelül 5—6 százalékos termelésnövekedéssel számolhatunk. A népgazdaság fejlesztésének 1964. évi terve rövidesen elkészül és a dolgozók megbeszélhetik a feladatokat a munkahelyeken, az üzemekben. Meg vagyunk győződve, hogy a tudomány emberei, az értelmiségiek, a fizikai munkát végzők megértik a gondokat, felismerik a feladatokat, s mindent elkövetnek, hogy az eddiginél is szorosabb egységben, a jövőben is megvalósíthassuk céljainkat. Második ötéves tervünk végrehajtása sikeresen halad előre, bár utunkon nem kis számban akadnak nehézségek. Ezek azonban nem leküzdhetetlenek. Dolgozó népünk szorgalma, szakértelme, alkotó ereje, a szocializmus ügyébe vetett hite és lelkesedése biztosítéka ennek. További fejlődésünk kulcsa: javítani a munkát minden szinten. A vezetés legyen körültekintőbb, előrelátóbb, következetesebb. — Használja ki jobban a szocialista rendszer erőforrásait és előnyeit. s ehhez vegye figyelembe a legjobb szakértők véleményét, állásfoglalását. Legyen a vezetés módszere még demokratikusabb. Munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk alkotó munkája legyen igényesebb, felelősségteljesebb és fegyelmezettebb. Ha így dolgozunk gyorsabban fejlődik, korszerűsödik a magyar népgazdaság, előbb teljesülnek a nép jólét növelését célzó terveink. Tisztelt Országgyűlés! Kérem a kormány jelentésének tudomásul vételét. Nagy Lajosnak, Bács-Kiskun megye képviselőjének a felszólalása Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett, majd Beresztóczy Miklósnak, az országgyűlés al- elnökének elnöklésével folytatódott a tanácskozás. A Minisztertanács beszámolója feletti vitában elsőként Bondor József budapesti képviselő, majd Nagy Lajos, megyénk képviselője szólalt fel. Nagy Lajos felszólalásában a mezőgazdaság, ezen belül elsősorban a gyümölcs- és szőlőtermesztés néhány problémájával foglalkozott. Járásában, a kiskőrösi járásban a mezőgazda- sági termelés értékének csaknem 80 százalékát a szőlő- és gyümölcskultúrák adják —, de nagy szerepük van ezeknek a termesztési ágaknak az egész megyében. Jelentőségük a következő években még tovább növekszik, mert megkezdődött a futó homok nagyarányú hasznosítása, hogy mielőbb „aranyhomokká” alakuljon. a szükséges járulékos beruházások megvalósításáról is. A Minisztertanács beszámolója feletti vitában felszólalt még- többek között Trautmann Rezső építésügyi miniszter, dr. Barth a Tibor református püspök, továbbá Bognár József és dr. Sivó József Somogy, Balogh László és Bódi László Csongrád, Hodek József Komárom, Rapai Gyula Baranya és Vendel Zoltánná Zala megyei képviselő. Az országgyűlés ma folytatja tanácskozását. Chilei vendég Kecskeméten Victor Contreras, chilei kommunista felsőházi képviselő (szenátor) csütörtökön megyénkbe látogatott. Kecskeméten, az MSZMP megyei bizottságán Glied Károly, a megyei párt- bizottság titkára, Erdélyi Ignác, a megyeszékhely pártbizottságának első titkára és Sántha Lajos, a városi tanács vb elnök- helyettese fogadta. Kíséretükben a chilei vendég ellátogatott a kecskeméti Béke Tsz nagyüzemi hajtatótelepére, majd megtekintette a Kecskeméti Konzervgyár 1-es számú telepét, ahol Végvári István igazgató adott tájékoztatást az üzem termeléséről. Contreras elismeréssel nyilatkozott a látottakról és a hallottakról. Ülést tartott a megyei NEB Eddig az ötéves tervben előirányzott telepítési program egyharmadát valósították meg, az idei ősztől azonban évente 10 000 holddal növelik az ültetvények területét. Bács-Kiskun megye termelő- és szakszövetkezeteit, dolgozó parasztságát erősen foglalkoztatja a szőlő- és gyümölcstermesztés néhány, ma még megoldatlan kérdése. Már magát a szakszerű telepítést is nehezíti az a körülmény, hogy kevés a talaj táperejét növelő szervesanyag. Ezt részben pótolni lehetne ugyan tőzeggel, de ehhez A megyei népi ellenőrzési bizottság tegnap megtartott ülésén a megyei ipartelepítéssel kapcsolatban lefolytatott vizsgálat tapasztalatait vitatta meg. Az ellenőrzés alkalmával észlelt hiányosságok felszámolására a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz terjesztett elő néhány javaslatot a megyei NEB. Második napirendi pontként „A göngyölegforgalom egyes hiányosságai a kereskedelemben” című, szeptember 1-től október 1-ig lefolytatott vizsgálat tanulságait összegezték. Ennek során kitűnt, hogy több vállalatnál a göngyöleg tárolása, sem állagának megóvása, sem a társadalmi tulajdon védelme szempontjából nem kielégítő. A tároló telepekre általában a túlzsúfoltság és a göngyölegek nagymérvű rongálódása a jellemző. Ezeknek és a vizsgálat alkalmával észlelt egyéb fogyatékosságoknak a felszámolására több javaslati pontban hívta fel a megyei NEB az érdekelt vállalatok figyelmét. Az említett két vizsgálat realizálásán kívül tegnapi ülésén állította össze a megyei NÍDB az 1964. első félévi munkaprogramját kétszeresére kellene — és lehetne is — bővíteni a keceli tőzegbányát. Traktor és munkagép is több kellene az ültetvények kielégítő, nagyüzemi műveléséhez, a legfőbb probléma azonban a termés megérése után jelentkezik. A Duna—Tisza közén az idén is jó a gyümölcs- és szőlőtermés, pedig a nyár végi nagy esők mintegy 20 százalékkal csökkentették az előzőleg várt hozamokat. A szállítás és tárolás viszont még ennél a kisebb meny- nyiségnél is komolyabb gondokat okozott. A termelő- és szakszövetkezetek, a felvásárló szervek és a pincegazdaságok még a jelenlegi termések megfelelő tárolására, betakarítás utáni szakszerű kezelésére sincsenek felkészülve, a következő években pedig még újabb ezer és ezer holdakon fordulnak termőre az ültetvények. A második, majd a harmadik ötéves terv nagyszabású gyümölcs- és szőlőtermesztési programja csak akkor teljesíthető sikeresen — mondotta befejezésül Nagy Lajos képviselő —, ha időben gondoskodunk Ä Magyar Nemzeti Bank közleménye ajándékcsomagok külföldre küldésének engedélyezéséről Magyar állampolgárok külföldi kapcsolataik szélesedése következtében jelentős mennyiségű ajándékcsomag kiküldésére kémek engedélyt az ország minden részéből a Magyar Nemzeti Bank központjától és egyes, ezzel meghatalmazott fiókjaitól. Az engedélyezési eljárás egyszerűsítése és gyorsítása céljából a Magyar Nemzeti Bank felhatalmazást adott valameny- nyi vidéki és budapesti fiókjának, hogy 1963. november hó 1. napjától kezdődően saját hatáskörében engedélyezhetik az ajándéktárgyak kiküldését. A kiküldhető ajándéktárgyak köre, illetve értéke nem változik. Fentiek szerint tehát a kérelmeket 1963. november 1-től kezdve a Magyar Nemzeti Bank fiókjainál vagy megyei igazgatóságainál lehet benyújtani. Az engedélyeket a fiókintézetek a benyújtó által közölt címre posta útján küldik meg, vagy a kérelmezők személyesen vehetik át. A bank fiókjai felkészültek, hogy az ajándékok kiküldésének engedélyezését zökkenő- mentesen bonyolítsák le. (MTI) Odaítélték az irodalmi Nobel-diiat A svéd akadémia csütörtökön délben kihirdetett döntése értelmében az 1963. évi irodalmi Nóbel-díjat — 265 000 svéd koronát, ami több mint ötvenezr dollámak felel meg — Giorgiosr Szeferisz görög költőnek és dio- lomatának ítélték. Szeferisz első görög állampolgár, aki Nc- bel-díjat kapott. A díjat a svéd uralkodó december 10-én nvúji- ja át Stockholmban. (AP, AFF. Reuter)
