Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-23 / 248. szám

Szélesedik a kör... A dunavecsei járási mezőgazdasági állandó bizottság munkájának tapasztalatai Amikor az apostagi tanácshá- zán megtartott tanácstagi foga­dónapján felkerestük dr. Topo- nári Ferencet, a dunavecsei já­rási vezető állatorvost, a járási tanács mezőgazdasági állandó bizottságának titkárát, és az áb ez évi munkájának összefogla­lását kértük tőle, minden meg­lepetés nélkül, a feladatának, megbízatásának mélyen élő, a célokat nap mint nap rendsze­rező ember biztonságával, ter­mészetes barátságával kezdett a kérés teljesítéséhez. Mintha ép­pen akkor érkezett volna az áb egyik fontos, összegező ülé­séről ... Pedig nem! Fehér „munkaköpenyen” kívül a ci­pőjén még fel nem száradt sár is arról árulkodott, hogy a fo­Lábnyomak Szót emeltünk érte nem is egyszer, a közvélemény súlyával és hatóerejével irányítottuk rá a figyelmet a látszólagos „apró ságra”, a kecskeméti új lakóte­lep, a Leninváros járda- és út­viszonyaira. Nem könnyen, nem gyorsan — sok akadályt kellett elhárítani —, mégis történt in­tézkedés- Ideiglenes, de tartós betonjárda épül, hogy a télen az itt lakók ne merüljenek bo­káig a sárba, mint az elmúlt esztendőben. Azt hihetnénk, hogy kivétel nél­kül mindannyian meg is becsü­lik ezt a nem kis összegbe ke­rülő létesítményt, őrködnek fö­lötte addig is, amíg véglegesen el nem készül. Sajnos, nem így van. Az egünk helyen a friss be­tonlapokon másnap reggelre ke­rékpár- és lábnyomok éktelen­kedtek, elcsúfítva, tönkretéve a munkások egész napi hasznos te­vékenységét. Nyilvánvalóan nem a felnőt­tek „szórakoztak” ily módon- A házbeli gyerekek űztek „spor­tot” a puha. még nem kötött be­tonon való járkálással, kerékpá­rozással. De ez a lényegen mit- sem változtat. A hiba megtör­tént, s az a járdarész már nem lesz méltó a városrész küllemé­hez, lehet, hogy évekig hirdeti majd néhány felelőtlen gyerkőc meggondolatlan cselekedetének nyomait. Nem nagy ügy ez, látszólag kár is rá szót vesztegetni- De akadnak a lépcsőházakban vas­tag ceruzarajzok, s egyéb ron­gálások is, amelyek arra valla­nak. az új lakóknak nem mind­egyike becsüli meg a bérháza­kat, lakóhelyüket, környezetü­ket. Egy kis erély — úgy véljük — nem árt a szülők részéről Ilyen esetben. Hiszen egy egész vá­rosrész becsületéről van szó. ('S—1.1 gadónapra nem fényesre vikszelt ülésteremből érkezett..: Már kora reggel a határban járt, az apostagi Duna állattenyésztő majorjában;:. S alighogy az apostagi ta­nácsháza délelőtti napfényben fürdő szobájában megeredt a beszélgetés, tágulni, szélesedni kezdett a horizont. Már nem­csak Apostag volt itt, hanem az egész járás, minden mezőgazda- sági gondjával, számos eredmé­nyével, és nemcsak az áb tit­kára, de a számunkra még is­meretlen tanácstagok, társadal­mi aktivisták egész sora. Mi keltette ezt az érzést? A legjobb szakemberek segítségével Toponári Ferenc a beszélge­tés kezdetén elmondotta, hogyan fogtak munkához még a tavasz- szal. Abból a megfontolásból ki­indulva, hogy az állandó bizott­ság, még ha nyolc tagból is áll, az egész járás mezőgazdasági feladatait átfogóan segíteni nem tudja, albizottságokat alakítot­tak olyan mezőgazdasági ágaza­tok segítésére, melyeknek fej­lesztése különösen az idén ké- rült előtérbe. így alakult meg és kezdte el működését az öntő zési, gépesítési, szőlő- és gyü­mölcstelepítési és állattenyész­tési albizottság, élükön az ál landó bizottságok tagjaival, so raikban a járás legkiválóbb, legjobban képzett szakemberei vei. — Gépesítési albizottságunk a szalkszentmártoni Petőfiben, a járás legjobban gépesített szö­vetkezetében tartott vizsgálatot A tapasztalat? A kapacitás nincs kihasználva. Ezért javasoltuk a vb-nek, hívja fel a szövetkeze­tek vezetőinek figyelmét arra, hogy ha a mezőgazdasági mun kák egy-egy szakaszában állnak a gépek — segítsék ki a másik két helyi szövetkezetét, amelyek közel sincsenek ilyen magas fo­kon gépesítve. Ugyancsak itt szerzett tapasztalataink nyomán javasoltuk a szalkszentmártoni közös gazdaságoknak egy tsz- közi gépműhely felállítását. — Ez az albizottságunk vizs­gálatot végzett még a Kunszent- miklósi Gépállomáson is. A ta­pasztalatok nem voltak túlsá­gosan biztatóak. Különösen a munkabiztonsággal, a munka­morállal voltak itt problémák, amit a szakemberhiány sem in­dokolt megnyugtatóan. Előfor­dult például, hogy a traktoros nem oda ment, ahova irányí­tották, hanem három napon át egészen más munkát végzett. Ez ügyben javasoltuk, hogy a gépállomások igazgatósága is tartson vizsgálatot a gépállo­máson, annál is inkább, mert már a vizsgálat időpontjában látszott, hogy betakarítási ter­vüknek előreláthatólag nem tud­nak eleget tenni... Elemző felmérések A beszélgetésből sorra meg­ismerkedünk a többi albizottság­gal is. Egy sem akad köztük, amely ne végzett volna mélyre­ható elemző munkát. Az öntö­zési albizottság hívta fel a fi­gyelmet például arra, hogy az öntözés hatékonyságával kapcso­latos mérések, „adatolások” el­maradtak, így nem lehet kimu­tatni a beruházások megtérülé­sét. (Egyedül a hartai Lenin Termelőszövetkezetben van ilyen felmérés, amelyből megál­lapítható, hogy az öntözött terü­letekről 25 százalékkal takarí­tottak be nagyobb termést.) A megfelelő adatfelvételezésekre történő javaslat mellett az albi­zottság hívta fel a figyelmet ar­ra is, hogy az öntözés üzemszer­vezése hiányos, hogy az öntözést szorosabb kapcsolatba kell hoz­ni az állattenyésztés fejlesztésé­vel .. s A nyolctagú állandó bizottság tehát nemcsak formailag, szer­vezetileg erősödött egy-egy al­bizottság hat-hét kiváló szak­emberével, de munkáját tartal­mi vonatkozásban is sokrétűbbé, gyümölcsözőbbé tehette. Maga az állandó bizottság is olyan dologra vállalkozhatott, amire az albizottságok léte nélkül aligha gondolhatott volna. Ne­vezetesen arra, hogy egyenges­se a jobb együttműködést a ta­nács két szakigazgatási osztálya, a művelődési és a mezőgazda- sági osztály között. Az utánpótlás — Augusztusban ezt a mun­kát a két állandó bizottság együttes ülésével kezdtük meg Mint később kiderült, ez azért is hasznos volt, mert a műve­lődési állandó bizottság az is kólán kívüli felnőttoktatás mé­reteiről nem volt tájékozott Pedig ez minden eddiginél na­gyobb együttműködést és jobb szervezést követel, hiszen pilla­natnyilag háromezer szakmun­kásra lenne szükség a járásban, s eddig egy-egy év alatt hetve- net-nyolcvanat sikerült kiképez­ni. Most már elkészült két téli, bentlakásos szakmunkásképző tanfolyam terve, melynek ered­ményeként az idén háromszáz­zal növelhetjük a szakképzett mezőgazdasági munkások szá­mát. További terveinkben sze­repel: mielőbb elérni, hogy minden gépre két képzett trak­toros jusson, amit indokolnak a kettős műszak bevezetésével kapcsolatban végzett vizsgála­taink is. Itt viszont már nem annyira a képzés jelent gon­dot, mint a végzett traktorosok letelepítése. Javasoltuk ezért, hogy a traktorosiskolára kül döttekkel a szövetkezetek kös senek szerződést. Tanácsoltuk a vb-nek: hozzon döntést an­nak érdekében is, hogy 1965-re a termelőszövetkezeti brigád ve­zetők is szerezzék meg a meg­felelő szakmai képesítést... A jövő évi tervekből Mint láthatjuk, tanácsok, ja­vaslatok egész sorát tárta fel az állandó bizottság, egyaránt szol­gálva a legjobb elméleti és gya­korlati módszerek kialakítását a mezőgazdaság szervezésében, irányításában. De még ez sem minden. Jövőre még nagyobb dologhoz látnak. A járás ter­melőszövetkezeteinek egyik je­lenlegi legnagyobb gondja a munka- és üzemszervezés hiá­nyossága. — A következő évben szeret­nénk megtárgyalni, milyen módszereket, formákat ajánl­junk ennek rendezésére. Hogy milyen rendkívüli fontosságú dolog ez, arra csak egy példát. A dunavecsei Virágzó Termelő- szövetkezet üzemgazdásza — rajta kívül még csak a hartai Leninben működik üzemgazdász — júliusban a számok „jelzésé­ből” észrevette, hogy a takar­mányértékesítés öt százalékkal alacsonyabb, mint az előző év hasonló hónapjában. Rögtön szólt az állattenyésztőnek: baj van, vizsgálják felül a takar­mányozást, az állatgondozói munkát.:. S miközben jegyzetembe ke­rülnek Toponári Ferenc szavai, kiegészül az állandó bizottság „jellemzése” is, melyben leg­főbb erényükül említhetjük, hogy gyors reagálásaikkal, rep­rezentatív vizsgálataikkal a ta­nács gazdasági irányító munká­jának hathatós segítését vállal­ják magukra. És teljesítik is becsülettel. ESZIK ÉVA Rómától —Capriig 3. Kirándulás Pompejibe REGGEL ismét útra keltünk. Senki sem érzett különösebb fá­radtságot, pedig az előző napon is állandóan róttuk a római ut­cákat. Utunk ezúttal Pompejibe ve­zet ... Pompeji egy történelem! Idegenvezető kalauzol bennün­ket és elbeszélése alapján fel­gyártási titkára még a mai na­pig sem tudtak rájönni. Délután ismét Rómában va­gyunk. ESTEFELÉ munkásfiatalok­kal találkozunk. Nagyon vártuk ezt az ismerkedést, hiszen most megtudhatjuk, hogyan is élnek? Egy munkás havi átlagkere­Az épségben maradt legszebb ház udvara Pompejiben. elevenedik előttünk a város tra­gédiája. Időszámításunk előtt 500 év­vel kezdték alapítani a görögök. Időszámításunk után 63-ban — már erős földrengés rázta meg a várost. Aztán 79-ben bekövet­kezett a borzalmas katasztrófa! A Vezúv három nap, három éjjel öntötte magából a hamut és a lávát. Váratlanul jött — senki sem gondolt rá. A közel 20 ezer lakosú városból nagyon kevesen tudtak elmenekülni. Az ásatásokat csak 1847-ben kezdték meg, s azóta a világ sete 80—90 ezer líra. A közszol­gáltatások és a lakás igen sok­ba kerül. Egy közepes lakás bé­re eléri a 30—40 ezer lírát ha­vonta, sőt a modernebbeké, ké- nyelmesebbeké megközelíti a 60 ezer lírát is. Ezt viszont egy munkásember már nem tudja megfizetni. Az iparcikkek viszonylag ol­csók és az élelmezés költségei is elviselhetőek. A munkanél­küliség „Damoklesz-kardja” — azonban állandóan ott lóg az olasz munkás feje fölött. Az automatizálás miatt számos A forró lávában megkövesedett női test a múzeumban. minden részéből sokan járnak itt megnézni az eltűnt város feltárt emlékeit, s nem utolsó­sorban a falakon itt-ott megma­radt vörös festéket, melynek üzemben csökkentik a munkás­létszámot és a régi szakmunká­sok közül bizony sokan az ut­cára kerülnek. S akkor kilin­cselhetnek újabb kereset után. Egyébként érdemes szólni a szórakozási lehetőségekről is. Egymást érik a bárak, de több­sége az utcán elhelyezett né­hány asztalból és székből áll. Itt az elfáradt járókelők leül­hetnek egy-egy pohár frissítőre. MI IS leültünk egy ilyen ut­cai asztalhoz, egy „Bár” felira­tú üzlet előtt, amely inkább do­hányboltra emlékeztetett. Sört kértünk és fizetéskor meglepőd­ve tapasztaltuk, milyen drága az ital: egy korsó sörért 260 lí­rát fizettünk, magyar pénzben átszámolva, kb. 10 forintot. Itthon hármat adtak volna érte.., TÖTH SÁNDOR (Folytatjuk.) Ez is előfordul a római utcán: kéregető fiú. 18 000 kilométer hatósugarú antenna Alsógödön, az MHS rádiós­iskolájában a napokban állítot­ták fel a társadalmi munkában készült, három hullámsávon használható, forgatható, rövid- hullámú adó- és vevőantennát. Segítségével 18 000 kilométeres hatósugarú körben teremthetnek kapcsolatot a világgal a magyar amatőr rádiósok. Hazánkban ez az első ilyen típusú antenna, amelyet elsősorban a nemzet­közi rádiósversenyek alkalmá­val használnak majd, de időn­ként MHS mozgalmi, valamint szakmai híreket is sugározna1; , a magyar rádiós amatőrök né-, pes táborának. j PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspár Báes-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither DánieL Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgat. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér I. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság 10-38. Belpolitikai rovat: il-22. Kiadóhivatal: Kecskemet. Szabadság tér La Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. üzctési dtj I hónapra 12 forint Báes-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét. - Telefon: U-85 indes: ism.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents