Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-24 / 249. szám
XVIII. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM Ära 60 fillér 1963. OKT. 24, CSÜTÖRTÖK A költségvetésről és a községfejlesztésről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága November 1-én összeül a megyei tanács Nyolcszáz mezőgazdasági tanuló Ifjúsági szakmunkásképző tanfolyamok Szerdán ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Elsőként a megye tanácsainak 1962. évi költségvetési és községfejlesztési gazdálkodásáról szóló beszámolót, valamint a tanácsok jövő évi költségvetési és községfejlesztési tervjavaslatáról szóló előterjesztést vitatta meg. A végrehajtó bizottság alaposan megtárgyalta az említett témákat- Megállapította, hogy az előterjesztéseket gondos munka előzte meg, de hiányzik belőlük a számok elemzése, az összefüggések keresése. A költségvetés elkészítése tudatosabb munkát kíván. Mindenkor figyelembe kell venni a megyei párt- és tanácshatározatokat, kutatni a megye lehetőségeit, a tartalékokat. Ezután került sor a megye szülőotthonainak helyzetéről szóló jelentés megvitatására- A beszámoló érdekes számokat tükröz. Míg 1951-beh a megyében az öt kórházi szülészeti osztályon és a 11 szülőotthonban a szüléseknek mindössze 37,7 százaléka zajlott le, addig 1962-ben „Az alacsony terméshozamokat nemcsak az időjárás és a gyengébb talaj adottságok idézték elő, hanem az agrotechnikai fegyelem megszegése és az adottságokat figyelmen kívül hagyó termesztés is.” Az idézett mondatot a Duna- vecsei Járási Tanács VB mezőgazdasági osztályának a szakemberei vetették papírra, miután nemrégiben megvizsgálták a gyengén gazdálkodó termelő- szövetkezetek munkáját. Jelen voltunk azon az ülésen is, amelyen a vizsgálat alapján a végrehajtó bizottság megvitatta a gyenge termelőszövetkezetek — megerősítését célzó legfontosabb teendőket. Az ülésen felszólalók szinte kivétel nélkül hangsúlyozták, hogy mindenekelőtt a gazdaság- vezetés színvonalát kell emelni ezekben a tsz-ekben. Előfordult például, hogy az egyik brigádvezető utasítására helytelenül alkalmazták a növényvédőszereket. Következmény: a gyümölcsfák egy része tönkrement. Akad olyan tsz-ve- zető is, aki még mindig idegenkedik az új agrotechnikai eljárások alkalmazásától és a néhány holdas birtokán szerzett, vagy apjától, nagyapjától örökölt tapasztalataira támaszkodva próbálja igazgatni a nagyüzemi gazdaságot. Könyvből nem lehet megismerni a földet. De azt is világosan kell a termelőszövetkezeti vezetőknek látniok, hogy a kisüzemi gazdaságban szerzett gyakorlati ismeret ma már kevés. Évről évre növelni kell a termésátlagokat, és ez csak úgy lehetséges, ha új módon termelünk. felhasználva a tudományos kutatások eredményeit. — az öt kórházi osztályon és a nyolc szülőotthonban már kereken 97 százaléka. Mivel megyénkben kiterjedt tanyavilág van, nagy jelentőségük van a szülőotthonoknak, mert a települések jelentős részéről a kórháza osztályra időben történő mentőszállítás sdk esetben lehetetlen. A szülőotthon azonban néhány kilométerre lévén, szekérrel is könnyen, rövid idő alatt megközelíthető. A szülőotthonok bővítése, a betegellátás jobb megszervezése érdekében a végrehajtó bizottság számos fontos határozatot hozott- Többek között kimondta, hogy Tiszakécskén a volt művelődési ház épületében 15 ágyas, függetlenített szülész szakorvos vezetése alatt álló szülőotthont létesítsenek. A megyei tanács végrehajtó bizottsága végezetül bejelentéseket tárgyalt, majd határozatot hozott a megyei tanácsülés összehívására. A megyei tanács 1963. november 1-én ülésezik majdEzeket az eredményeket viszont ismerni kell ahhoz, hogy élni tudjunk a bennük rejlő lehetőségekkel. Alapos szaktudással rendelkező vezetőkre van tehát szükség és ez nyilvánvalóan nemcsak a dunavecsei járásra, hanem egész megyénkre vonatkozik. Az egyetemek, főiskolák ma még nem tudják ellátni a mezőgazdaságot szakemberekkel. Az ország azonban nem várhat hosszú évekig arra, hogy a termésátlagok minden gazdaságban növekedjenek, amikor népgazdaságunk, a fogyasztás szükséglete már most magasabb hozamokat követel. Kézbe kell hát venni a könyvet a tsz-vezetők- nek is. Államunk szinte tálcán kínálja a lehetőségeket a továbbtanulásra. Sajnálatos, hogy éppen a közös gazdaságok vezetői nem élnek kellőképpen velük. Az elmúlt tanévben például a kecskeméti kertészeti technikum 523 levelező hallgatója között mindössze öt tsz-vezető tanult. Nem jobb az arány a kiskun- halasi mezőgazdasági technikumban sem. Két termelőszövetkezeti párttitkár, ugyaneny- nyi brigádvezető és négy elnök tanul a levelező tagozaton. Hogyan javulhat ez a ma még szomorú képet mutató statisztika? Mindenekelőtt a tsz-vezetők józan belátására kell számítanunk, de a pártbizottságok, tanácsok és tömegszervezetek is sokat tehetnek az ügy érdekében. Nem elég postán kiküldeni a jelentkezőlapokat, mindazokat, akiknél szükséges, személyesen kell meggyőzni a tanulás, a szakmai továbbképzés fontosságáról. B. D. KISZ-nek egyik legfontosabb teendője falun: a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok szakmai képzésének elősegítése.” A fenti mondatot a KISZ Központi Bizottság Intéző Bizottságának ez év tavaszán megjelent határozatából idézzük, amely megjelöli: hogyan támogassák a KISZ bizottságai és falusi alapszervezetei a mezőgazdasági szakmunkásképzést. Megyénk termelőszövetkezeteiben befejezéséhez közeledik az ősziek vetése és jó ütemben halad a betakarítás. Néhány hét múlva elnéptelenedik a határ, ismét megtelnek fiatalokkal a falusi művelődési házak, a KISZ-szervezetek klubszobái. A tanulás, a művelődés időszaka következik. Hogyan készültek fel erre fiataljaink? A járási KISZ -bizottságok és a gazdaságokban működő KISZ-szervezetek vezetői, a járási tanácsok mezőgazdasági osztályaival karöltve már augusztusban felkeresték, a terme- 1 őszövetkezeték elnökéit' és megvitatták velük a mezőgazdasági tanulóképzés helyi lehetőségét. A jó szervezőmunka eredményeképpen 535 fiatal kötött szerződést a termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal, és így az idén már 800-ra növekedett a mezőgazdasági tanulók száma megyénkben. Egyetlen példával illusztráljuk a fejlődést: a kiskunfélegyházi járásnak tavaly mindössze két mezőgazdasági tanulója volt, az idén már 49. KÖZÖS gazdaságaink vezetői egyre jobban látják a szakmunkásképzés fontosságát. Többségük örömmel fogadja a szerződéskötésre jelentkező fiatalokat és a hároméves tanulmányi idő alatt igyekszik számukra megfelelő körülményeket teremteni. E tekintetben különösen szép eredménnyel dicsekedhet a kecskeméti Vörös Csillag, a jász- szentlászlói Űj Barázda Tsz és a Bácsalmási Állami Gazdaság. Sajnos, akad azonban még olyan vezető is, aki a gazdaságba kerülő fiatalokban elsősorban olcsó munkaerőt lát. Nem segíti őket kellőképpen a szakismeretek elsajátításában, ráadásul rosszul értelmezett takarékosságból igyekszik a számukra előírt bért az alsó határig „le- srófolni”. Az ilyen termelőszövetkezeteket természetesen messze elkerülik a fiatalok. indulnak a télen Részt vállalnak a KlSZ-szervezetek az ifjúsági szakmunkásképző tanfolyamok szervezéséből is. Elsősorban az ifjúsági munkacsapatok tagjait mozgósítják és ez évben előreláthatólag 700—750 fiatal vesz részt a 18—21 évesek részére szervezett hároméves oktatásban. Járásonként 3—4 tanfolyamot indítanak. Változást jelent, hogy idén az oktatás nem este, hanem nappal folyik. Ez lehetővé teszi, hogy a hallgatók naponta hat óra elméleti, vagy nyolc óra gyakorlati foglalkozáson vegyenek részt, és egy év anyagát ne négy, hanem egy hónap alatt dolgozzák fel. A járási KISZ- bizottságokra hárul az a feladat, hogy a tematikában szereplő 20 órás politikai foglalkozásra előadókat biztosítsanak. A tél folyamán ismét indulnak egy-kéthetes baromfitenyésztő tanfolyamok, a gépállomások fiataljai pedig a hathetes vezetőképző oktatáson vehetnek részt az őszi mélyszántás befejezése után. MEQÉRTE Közel másfél száz termelőszövetkezetből, mintegy 6000 holdról érkező fűszerpaprika-termést dolgoznak fel a mostani idényben a Kalocsavidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalatnál. A paprikaüzem művezetőjétől, Rakiás Páltól nyert tájékoztatás szerint az idén jó közepesre sikerült a fűszerpaprika-termés. A 20—25 mázsás átlag mellett azonban 50—60 mázsát is szüreteltek azokban a téeezekben, ahol öntözéses termelés folyt. A vállalat 6 öntözőgarnitúrát állított fel más-más szövetkezetekben, bizonyításképpen, hogy így érdemesebb a fűszerpaprika termelésével foglalkozni. A bizonyítás jól sikerült. Képünkön Téglási Istvánnét és Farkas Máriát látjuk, amint adagolja és szétteríti a termést a szárítóberendezés szalagjára. (Tóth Sándor felvétele.) Közös érdek
