Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-18 / 244. szám
Ellenőrző körúton a kecskeméti földművesszövetkezet boltjaiban pulóvert tartanaik, amelyből nincs választék, de a vásárlók sem ott keresik ezeket az árucikkeket. Hatékonyabb ellenőrzést A boltok kulturáltsága többPen Argyl, USA: A Ralp Ruch farmon született ez a kétfejű, négyszemű, háromnyelvű és három állkapcsú borjú, amely legalább olyan gondozást igényel, mint egy csecsemő. (MTI Külföldi Képszolgálat) Lázadás a talál üzérei ellen Az egyre növekvő fogyasztód igények kielégítése indokolttá teszi, hogy a földművesszövetkezetek bolthálózata lépést tartson az állami kereskedelemmel és a kereslettel. Ennek jegyében folytatott vizsgálatot az Állami Kereskedelmi Felügyelőség. A vizsgálat a Kecskemét és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet 15 kiskereskedelmi és hét vendéglátó üzletét érintette. A szakemberek a fogyasztók érdekvédelmét, az áruellátást, a vagyonvédelmet és az üzletek kulturáltságát ellenőrizték. Az eredmények mellett jelentkeztek olyan hiányosságok is, amelyeket nem hagyhatunk szó nélkül. Tizenhárom helyett 18 forint A fogyasztók érdekeinek védelme az ellenőrzés tapasztalatai szerint a vizsgált boltegységeknél nem megnyugtató. Az üzletek 30 százalékánál ugyanis felderítették fogyasztói megkárosítást, amelyek évekre visszavezethetők. A 29-es szarkáéi vegyesboltban a 10 grammos fahéjat 2.90 helyett 3,6o forintért, a 13-as belsőballószögi vegyesboltban a 10 grammos szegfűszeget két forint helyett három forintért adták. A 15. számú törökfái italboltban a 13 forintos Alföldi fehérbort nem kevesebb, mint 5 forint „felárral” hozták forgalomba. Hasonló tapasztalatra tettek szert a 9. sz. helvéciai italboltban is. Ott a 70 forintos törkölvpálinkát 80 forintért mérték. A vegyesboltoknál általában a helytelen áralkalmazásból erednek a megkárosítások — a hónapokkal ezelőtt leárazott árucikkeknél az árcsökkentést nem vették figyelembe —, a vendéglátó boltegységeknél pedig a szűkén mérés a jellemző. A 13. számú helvéciai italboltban például özvegy Csóka Jó- zsefné 1 deci barackpálinka helyett csupán 8,4 centilitert szolgált ki. A vásárlót 1,6 centiliterrel károsította meg. Ebben az italboltban nem használtak hiteles mérőeszközt, annak ellenére, hogy az rendelkezésre állt. Rossz minőség, inkurrens árucikkek A minőség vizsgálatánál a leggyakrabban a kenyérre hangzott el panasz. S hogy ez nem alaptalan, azt bizonyítja néhány példa. A 6-os úrihegyi és a 14-es helvéciai vegyesboltokban erősen égett kenyeret hoztak forgalomba. Gyakori jelenség a sütőipar által kiszállított kenyereknél a súlyhiány. Ha a vásárlók 1 kiló kenyér helyett csak 95 dekát, vagy égett kenyeret kapnak, akkor a bolt dolgozói követték el a hibát. A rendelkezések szerint ugyanis a kiszállított kenyér súlyának 2 százalék alatti, vagy feletti súlyeltérését, rossz minőségét jegyzőkönyvezni kell. Ezt kényelemszeretetből elmulasztják. Erre vonatkozó tapasztalatot az 1. sz. szolnokihegyi vegyesboltnál szerezték, ahol a kiszállított kenyér 6 százalékkal volt kevesebb. A boltegységek áruforgalma megfelelő, azonban tovább lehetne növelni, ha a földművesszövetkezet központja erre nagyobb gondot fordítana. Az őszi befőzési szezonban például nem biztosítottak elég ecetes hordót, s emiatt nem tudták kiszolgálni a kimért ecetet kérő háziasz- szonyokat. Még ma is akadozik a petróleum-ellátás az ÄFOR hibájából. Volt olyan időszak, amikor a város tanyaközpontjaiban nem tudtak világítani a petróleum hiánya miatt. Az árukészleteknél mutatkozó aránytalanságok is csökkentik a forgalmat. Az úrihegyi vegyesboltban például több mint 30 gyorsírófüzetet, meggyvermutot, más boltoknál pedig nylonharisnyát, NEVA inget és nylonségében elfogadható, azonban a raktárak kicsinyek, túlzsúfoltak. Legtöbb boltban az állványhiány miatt a kenyeret a padlón tárolják. A boltvezetők nem gondoskodnak olyan apróbb fel- szerelési tárgyak (fűszerkanál, fakés, élesztővágó) pótlásáról sem, amelyek nélkülözhetetlenek. Ezért előfordul, hogy a lisztet ugyanazzal a kanállal mérik, amelyikkel előbb a réz- gálicot. A vendéglátó üzletekben nincs elegendő szeszes és nagyobb űrtartalmú pohár, pedig annak beszerzése és használata alapvető. Régi kereskedői közmondás: Ha jó az ellenőrzés, jó a bolthálózat is. A vizsgálat tapasztalatai szerint a Kecskemét és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél sok javítani való akad az ellenőrzés munkájában; A boltok időszaki vizsgálatát végző alkalmazottak kevés szakmai tudással rendelkeznek, ezért nem elegendő hatékony az ellenőrzés, s talán ezért nem élnek a büntetés jogával sem. A választott szervek által lefolytatott ellenőrzések is sok kívánnivalót hagynak maguk után, bizonyítják ezt az ÁKF szakemberei által tapasztaltak. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség által végzett vizsgálat segítő szándékát külön nem kell hangsúlyoznunk. Az általuk feltárt hiányosságok figyelmeztetnek: a Kecskemét és Vidéke Kötzeti Földművesszövetkezet vezetőinek mindent el kell követniük, hogy a boltok a vásárlók megnövekedett igényeinek megfelelően működjenek. Gémes Gábor JESSICA MITFORD ismert amerikai írónő Mit jelent meghalni Amerikában? címmel megjelent legújabb könyve nagy feltűnést keltett. Mitford felfedi, hogy az amerikai temetkezési vállalkozók milyen ügyesen aknázzák ki a család szomorúságát. Amerikában — ahol 1 millió 700 ezer ember hal meg évente, s amin a vállalkozók 2,5 milliárd dollárt keresnek — minden a temetkezési hellyel való üzérkedéssel kezdődik. A temetők háromnegyed része ma már magánkézben van, tehát a temetkezési helyeket meg kell vásárolni. Az üzleti propaganda a fiatalok felé irányul. Minél előbb vásárolja meg sírját, annál kisebb összeget kell fizetnie havi részletek címén. A másik üzlet a koporsóval kezdődik. Több mint kétszáz modell van: klasszikus, empire, újgörög stílusú stb., öttől tizenötezer dollárig. Hangzatos, „vonzó” neveket viselnek: Monaco — sötétvörös bársonnyal bélelve, Rembrandt — szabályozható Beautyrama matraccal, s a koporsó fedelét belülről gyakran fényképekkel díszítik, „amelyeket a halott az örökkévalóságig szemlélhet”. A HALOTTAKNAK ruhát készítő konfekciós üzemek minden évben Minneapolisban bemutatják újdonságaikat, a hölgyek számára készült hálóingeket, a férfiak számára varrt zsaketteket, „amelyek jellemet és méltóságot sugároznak”. A halál körüli amerikai üzlettel kapcsolatban keletkezett ez a „mese” is: Egy kaliforniai olasz 875 dollárt fizetett, hogy szeretett anyját bebalzsamozzák. Biztosították afelől, hogy így épen maradnak anyja földi maradványai. Az olasz mindennap eljárt a temetőbe, de egy napon észrevette, hogy rengeteg hangya sündörög a sír körül. Amikor kinyitotta a koporsót, rémülten látta, hogy a holttest fosz- lófélben van, s hogy tulajdonképpen egyáltalán nem balzsamozták be... Mitford azt állítja, hogy mindezek a nagy üzletek lélektanilag az élőknek a holtakkal szembeni bűntudat-komplexusára alapulnak. Ez természetesen zseniális dolog, de a halál pillanatában az emberi érzelmekkel spekulálni cseppet sem erkölcsös. Amióta megjelent a könyv, Amerikában a jövő halottal igazi forradalmat robbantottak ki. „Egyenesen tragikomikus — mondta egy brooklyni pap —, amikor a nyomorúságos viskókban lakó Puerto Rico-iak az üzleti propagandával megmételyezve Cadillac gépkocsikban hajtanak a temetésre.” A vállalkozók viszont azzal érvelnek, hogy meg akarják fosztani őket „az amerikai életmódtól”. KISSÉ szerencsétlen szójáték ez, nem hisszük, hogy sok hasznot hajt számukra a világ közvéleménye előtt. •xjOOOWaoooooonoooorv^CMPoc.CKVvyr'ooooocOOíVXVV PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgat*“ Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Kiadóhivatal: Kecském ót. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj i hónapra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: U-85. Index: 25 062s ÉJFÉLTÁJBAN — Senki sem beteg, doktor úr! Mi, most költöztünk ide és arra voltunk kíváncsiak, hogy éjjel milyen hamar jön hozzánk. Elindult a vonat. Az ablaknál levő kis asztalon és az utasok lábánál összekoccantak a sörös üvegek. A négytagú férfitársaság már láthatóan spicces állapotban volt, de egyikőjük még elment, hogy szerez sört. Néhány perc múlva jött is újabb öt üveggel. Aztán kártyázni kezdtek. Ittasak voltak, hangoskodtak, figyelmen kívül hagyták, hogy nemcsak ők utaznak a vonaton. A mellettük ülő fiatalasszony szerényen megjegyezte: — Tessék már egy kicsit csendesebben. — Van valami hézag? — fordult arra a fehér pulóveres kártyázó. — Hagyd a fenébe — szólt rá partnere. A vonat haladt, és a kártyások adták, vették a lapot. Mi, utasok meglapultunk, mert nem szeretjük a veszekedést, inkább néztünk kifelé az ablakon, bár egyre inkább sértette fülünket a szesztől fűtött lárma és dühösek voltunk, hogy nem jön a kalauz, s eredménytelenül intjük rendre a „zsugázókat”. Kártyázás közben újra ittak, majd a megszokottnál is hevesebb vita lobbant ki közöttük arról, hogy piros ász volt, vagy piros csikó. A mellettük levő szakaszban idős munkásemberek utaztak. Az egyik, akiről legalább 60 évet árult el a fehér bajusz és az ősz haj, rosszalóan jegyezte meg: — Maguk nagyobb lármával vannak itt, mint egy zsibvásár. A harmincat is alig túlhaladott fehér pulóveres, aki a prímet vitte a bandában, természetesen nem hagyta szó nélkül a „szórakozásukat” kifogásoló megjegyzést. — Nézze édesapám! Ha nem tetszik magának, osonjon át egy másik kocsiba. Esetleg másszon a tetőre. Egyébként is fogja be a száját. Egész jegyet fizettünk, azt csinálunk, amit akarunk. Az idős bácsi nyilván nem szokott hozzá ehhez a hanghoz, és annyira meglepődött, hogy pár pillanatig szólni sem tudott. Ez a néhány másodperc elég volt a másik kártyásnak ahhoz, hogy bekapcsolód jcm a „beszélgetésbe”. — Tud maga egyáltalán kártyázni? Nem hiszem, mert ha tudna, akkor együtt szórakozna velünk. Különben én is azt javaslom, amit ez a fiatal úr — mutatott a fehér pulóveresre —, másszon a tetőre. A bácsinak most már megjött a hangja, és láthatóan figyelembe vette, hogy ittas emberekkel áll szemben, s nagy türelemről tanúskodva kezdte mondani: — Nézze, fiam! Én megjártam a fél világot, végig harcoltam két világháborút, de ilyen szemtelen emberekkel nem találkoztam sehol. Mellékesen jegyzem meg, hogy sokkal jobban tudok kártyázni, mint maguk. — Mi is megjártuk a fél világot, apus- kám! Arról nem tehetünk, hogy most nincs háború. Jelenleg is utazunk. Félegyházáról megyünk Pestre. Ha valakinek ez nem tetszik, nagyon sajnáljuk ... A bácsi nem válaszolt, a látszólagos békesség kedvéért mi is magunkba fojtottuk dühünket, s a zakatoló vonaton hallgattuk az értelmetlen vitát és a kártyalapok csattogását. SÁL SÁNDOR A tanyai vásárlók érdekében Ritka eset
