Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-19 / 245. szám
xvm evF., 245. szám Ara 60 fillér i963. okt. 1», szombat Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága pénteken kibővített ülést tartott. Az ülésen részt vettek a Központi Bizottság tagjain és póttagjain kívül a Központi Revíziós Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság, a forradalmi munkás-paraszt kormány tagjai, a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizottságainak első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a budapesti kerületi pártbizottságok első titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai és a sajtó képviselői. Az ülésen Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tájékoztatta a részvevőket néhány időszerű külpolitikai kérdésről. A tájékoztatót a Központi Bizottság egyhangúlag tudomásul vette. Megtárgyalta a Központi Bizottság a Politikai Bizottság előterjesztését a Nyers Rezső elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának referátumát az időszerű gazdasági tennivalókról. A Központi Bizottság vita után egyhangú határozatokat hozott. (MTI) Negyvenkét ifjúsági brigád nyerte el a szocialista címet Az iparban dolgozó fiatalok helyzetével foglalkozott a KISZ megyei bizottsága A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban konzervipari berendezések készülnek exportra. Az üzem új gyártmánya a szirupfőző és keverőtartály. Októberben 164 darabot szállítanak belőle a szocialista országok konzervipara részére. Képünkön az utolsó simításokat végzik a szirupfőző és keverőtartályok első sorozatán. Tanulósxórnkoxás, művészet Megkezdődött az 1963—64. évi Kulturális Szemle előkészítése Tegnap délelőtt Kecskeméten, az SZMT megyei székhazában, kibővített ülésen foglalkozott a KISZ megyei bizottsága az iparban dolgozó fiatalok helyzetével. A tanácskozáson megjelent Glied , Károly, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára. A mintegy 200 ifjúsági vezető előtt Borsos György, a KISZ megyei bizottságának titkára tartott beszámolót az üzemekben, vállalatoknál dolgozó ifjúmunkások előtt álló legfontosabb feladatokról. Hangsúlyozta többek között, hogy a megyénk iparában dolgozó fiatalok nagy száma — mintegy 12 ezer fő — és a termelés egyre növekvő volumene megköveteli, hogy a KISZ megkülönböztetett módon foglalkozzon az ifjúmunkásokkal. Elmondta, hogy a KISZ megalakulásától fogva egyik legfontosabb feladatának tartotta és tartja ma is az ifjúság munkára való nevelését, politikai öntudatának és ideológiai képzettségének állandó emelését. A KISZ-istákat ma már megtaláljuk az élet minden területén — hangoztatta a beszámoló —, a fiataljaink jól megállják a helyüket, nemcsak a szocialista brigádokban, a társadalmi munkában, de a tanulásban, a szakmai ismeretek elsajátításában is. Különösen vonatkozik ez a munkásfiatalságra, amely az ifjúsági szervezet gerincét képezi megyénkben is. Ennek a fiatalságnak a fejlődése az utóbbi hat évben töretlen volt. Ékes bizonyítéka ennek, hogy Bács- Kiskun megyében jelenleg már 42 ifjúsági brigád — amelyekben 347 fő dolgozik — elnyerte a kitüntető szocialista címet, 198 brigád pedig most versenyez ezért. Vitathatatlan, hogy a KISZ tagjainak helytállásával és fegyelmezett munkájával tekintélyt vívott ki magának az üzemekben, vállalatoknál a kollektíva legaktívabb tagjai az ifjúsági brigádok, a KISZ-isták. Nem egy helyen már a KISZ-alapszervezet vezetőjét is meghívják a tervek elkészítéséhez. A KISZ megyei bizottsága az elmúlt évben az ifjúmunkások elé a termelékenység emelését állította fő feladatul. Az üzemi ifjúsági szervezetek a cél érdekében nagyobb hozzáértéssel és szakszerűséggel igyekeztek elősegíteni a termelést, fokozni a termelékenységet. Sokat tettek ezért, s tesznek ma is a már említett ifjúsági brigádok, amelyeknek a termelésen túl nagy szerepük van az ifjúság nevelésében is — hangoztatta beszámolójában Borsos elvtárs. Beszélt ezután megyénk vállalatairól, s az ott dolgozó fiatalok tevékenységéről, s a gazdasági vezetéssel való kapcsolatáról. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy a KISZ-szervezetnek tekintélye megerősödjön, és támaszkodjanak rá, maguknak a KlSZ-isták- nak kell megmutatniuk, hogy minden körülmények között megállják a helyüket. A továbbiakban a KISZ megyei bizottságának elismerését tolmácsolta a Bajai Finom posztógyárban, a Kalocsai Paprikaipari Vállalatnál, a Kecskeméti Cipőgyárban és a Bajai Villamosipari Gyárban dolgozó fiataloknak, mint akiknek igen sok közük van ahhoz, hogy üzemük teljesíteni tudta a III. negyedévi tervet. A beszámolót értékes hozzászólások egészítették ki, s a jelenlevő fiatalok javaslatokat tettek a munka további megjavítására, a tervek teljesítése érdekében. A vitához hozzászólt Glied Károly elvtárs is, s többek között a következőket mondotta: — örülünk, hogy a KISZ megyei bizottsága napirendre tűzte ezt a kérdést, és igen behatóan foglalkozik megyénk ifjúmunkásainak helyzetével, problémáival. Legfontosabb, hogy az év hátralévő részében teljes egészében használjuk ki azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével megvalósíthatjuk terveinket. Azt várjuk a fiataloktól, hogy mint eddig is, ezután is támogassák a párt és az állam politikai és gazdasági törekvéseit. Ehhez mindenekelőtt erős szervezetekre van szükség. Pártunk VIII. kongresszusa feladatként jelölte ki, hogy tanítsuk' meg az embereket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni. Ehhez sokat kell tanulni, s ebben a munkában szintén nagy feladat hárul a KISZ-szervezetekre. Glied elvtárs hozzászólása után Borsos György válaszolt a vita során elhangzott kérdésekre, majd az ülés további részében, második napirendi pontként, személyi kérdésekkel foglalkozott a KISZ megyei bizottságának ülése. g. a Évek során kialakult a Kulturális Szemle bemutatóinak rendszere: a helyi, körzeti szereplések után járási, majd siker esetén megyei bemutatkozások következtek. Az elmúlt évek azt bizonyították, hogy mindez kevés, nem tudja a KISZ-alapszervezetek programját, a fiatalok nagy részének szabad idejét tartalommal, rendszeres tanulással és hasznos szórakozással megtölteni. A jövőben — így az 1963— 1964-es évadban is — a Kulturális Szemlét folyamatos tevékenységnek kell tekinteni. Ez a cél határozza meg azokat a feladatokat, melyeket a KISZ Központi Bizottsága az „Irányelvek az ifjúság kulturális neveléséhez” határozatában jelölt meg. „A fiatalok művelődése érdekében kifejtett munka hatékonyságának növelése megkívánja, hogy a Kulturális Szemle rendszerében szeives egységet alkosson és fontosságának megfelelő helyet kapjon az esti és levelező oktatás, az ismeretterjesztés, a József Attila olvasómozgalom, a szórakozás és a klubélet, a műkedvelő művészeti és szakköri mozgalom.” A határozat alapján az 1963 —1964. évi Kulturális Szemle rendszere is a népművelésnek ezeket a területeit öleli fel. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért vált szükségessé a Kulturális Szemléhez kapcsolni a fiatalok tanulási mozgalmát? Az elmúlt években nem volt meg a teljes összhang a szemle és a társadalmi igények fejlődése között. — A mozgalom egyet jelent a kulturális neveléssel, és kellő összhangját csak a tanulással való összekapcsolás tudja teljes mértékben biztosítani. A tanulás általánossá tétele szervesen összefügg a szocializmus építésével is, s az ebből adódó feladat: művelt, nagy tudású ifjúságot nevelni, amely érti és egyben szolgálja is a technika, fejlődését. Most már a KISZ-vezetőkön és a népművelési szakembereken a sor, hogy félretéve azt a téves szemléletet, miszerint a kulturális nevelés lehetőségét, a Kulturális Szemle értelmét kizárólag a műkedvelésben és különféle bemutatókban látják csak — ami törvényszerűen kampány-jelleghez vezet —, törekedjenek a helyes arányok kialakítására és biztosítsák az idei Kulturális Szemle négy fő területének egységét. Nagy gondot kell tehát fordítani a falusi ifjúság és az ipari tanulók művelődésére, a falusi könyvtárak, művelődési otthonok és ifjúsági klubok munkájára. Minden KISZ-vezetőség a helyzet konkrét elemzése alapján határozza meg a legfontosabb formákat, amelyekkel kimozdíthatják a műkedvelő csoportok és táncos ösz- szejövetelek holtpontjáról a termelőszövetkezeti KISZ- szervezetek kulturális tevékenységét. Az 1963—1964. évi Kulturális Szemle keretén belül megyei szinten csak amatőr társastáncversenyre és ifjúsági amatőr tánczenekar-fesztiválra kerül sor, járási szinten — az elmúlt évhez hasonlóan — az idén is műsoron szerepelnek a színvonal-versenyek, valamint a szellemi vetélkedő bajnokságok. A következő hetekben nagy feladat vár a KISZ-vezetőkre, népművelési dolgozókra. Jó szervező munkával el kell érni, hogy minél több művészeti csoport, fiatal nevezzen be' az idei Kulturális Szemlé valamelyik ágába, majd ezt követően a figyelmet a tartalomra, a belső nevelő munkára, az elhanyagolt területek fokozott népszerűsítésére kell fordítani. Csakis így lehet kellően megalapozni, előkészíteni a következő évek — de különösen a hazánk felszabadulása 20. évfordulójának tiszteletére szervezett — művelődési tevékenységét megyénkben. Zelles Sándor A Szovjetunióban fellőtték a Kozmosz 20-at MOSZKVA. (TASZSZ) A Szovjetunióban pénteken fellőtték a Kozmosz—20 jelzésű mesterséges holdat. A szputnyikon tudományos műszereket helyeztek el, amelyek segítségével folytatják a világűrkutatást a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett programnak megfelelően. A szputnyik pályaelemei a következők. Keringési idő 89,55 perc, legnagyobb távolság a Földtől (apo- geum) 311 kilométer, legkisebb távolság a Földtől (perigeum) 206 kilométer. A pálya síkjának az Egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 65 fok. A tudományos berendezésen kívül elhelyeztek a szputnyikon: egy rádió-adóállomást, amely a 19 995 megahertz frekvencián dolgozik, rádióberendezést a pályaelemek mérésére, rádió—tele- metrikus berendezést, amely adatokat juttat a földre a műszerek és tudományos készülékek működéséről. A szputnyikon elhelyezett berendezés szabályszerűen működik és beérkező adatokat a földi koordinációs számítóközpontban dolgozzák fel. (MTI)
