Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-13 / 214. szám
Szakemberek körében köztudomású, hogy a gabonatermés mennyiségét és minőségét is, már a vetés meghatározza. A jól előkészített talajba idejében juttatott, megfelelő csírázóképességű mag jobban fizet, mint az, amelyiknél e követelményeket elhanyagolták. Nem titok az sem, hogy hazánk kenyérgabonából behozatalra szorul, jóllehet, földrajzi adottságaink lehetővé teszik, hogy a korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazásával megszüntessük ezt a helyzetet. Megyénkben az ősz folyamán csaknem 200 ezer holdon kell termelőszövetkezeteinknek a gabonaféléket elvetniük. Hogy e munkát határidőre mindenütt elvégezzék, az egyéb halaszthatatlan mezőgazdasági tennivalók közepette igen alapos szervezésre és lelkes szorgalomra van szükség. Bízunk benne, hogy talajművelő traktorosaink, szövetkezeti gazdáink mindent megtesznek jövő évi kenyerünk biztosítása végett. Munka és kenyér Az idén mintegy ezer holdon vetnek kalászosokat és takarmánykeveréket a solti Kossuth Tsz-ben. Képünkön Madaras István és Sbák Sándor az egyik tábla végében takarmánykeverékkel tölti fel a 24 soros vetőgép tartályát. A háttérben Kun Gábor szövetkezeti traktoros si- mítózza a területet, amelyen már földbe került a jövő évi takarmány magja. r* ff KETTŐS MŰSZAKBAN A D—4—K traktor — gépgyártásunk e büszkesége — könnyedén vonja a négyes ekét. Idillikus a környezet: verőfényes vénasszonyok nyara, s egy 118 holdas táblának a két oldalt susogó nyárfákkal szegélyezett csücske. Szép vidék — szapora munka a homokmégy; Dózsa Tsz földjén. Az ekék vetés alá forgatják a nyáron őszi árpát ringató hatalmas parcella talaját. A gép éjjel-nappal, két műszakban dolgozik. Mostani, nappali vezetőjét Geiger Jánosnak hívják, öregcsertőre való, onnan kerékpározik ide reggel 6- ra, oda tér vissza este hat után. Ügy beszél a gépről, mintha ezen nevelkedett volna, pedig csak a télen végezte el a személy- és tehergépkocsivezetői tanfolyamot (azelőtt kubikos volt), s a Kalocsai Gépál lomáson nem egészen három hónapja „vedlett át” traktorossá. — Hogy mennyit szántok egy műszakban? Négy és fél hold a normám, de ötön-haton is megforgatom a talajt. Éjszaka jobban szeretek dolgozni, mint nappal. Az ember figyelme jobban a gépen, a szántáson van, nem kötik le a határ távolabbi részében történtek. S talán azért is haladósabb éjjel a munka, mert jobb a hűtés, erősebben húz a gép is. Kijelentése egy jó pont a kettős műszak javára. S „minősítése” ugyanilyen váltótársára, a csornai Döbröntei Lászlóra vonatkozóan is. — Nagyon jó barátok vagyunk. Van úgy, hogy mire reggel megérkezem, már lezsíA nappali traktoros rozta a gépet. Vagy fordítva, én adom át neki leápolva a masinát. Itt a titka a kettős műszak sikerének. Nemcsak jó gép, jó szakemberek kellenek hozzá, hanem az is, hogy a váltótársak úgy becsüljék egymást, mint Geiger János és Döbröntei László. T. I. A homok kenyérgabonája A tervezett területnek az egy- harmadán, több mint hatezer holdon vetették el eddig a rozsot a kecskeméti járás szövetkezeti gazdaságai. Közülük néhány, mint például a tisza- kécakei Tiszagyöngye és a buPETÖFl NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: W either Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér Íja. Telefon: 17-09. Terjeszt) a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőim éL Előfizetési di) l hónapra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét. — Telefon: 11-85. Index: 25 0S5, gaci Béke Tsz, igen közel áll e munka befejezéséhez, a kerekegyháza Előre Tsz 30 holdon pedig már be is fejezte a homoki kenyérgabona magjának földbe juttatását. A kiskunfélegyházi járásban a múlt hónap 25-e óta vetnek. Eddig csaknem háromezer holdon tették földbe a rozsot, mely az eső hatására igen szépen kikelt. Az itteni közös gazdaságok is főként H-rozsot vetnek. A kiskunhalasi járásban a rozsnak szánt mintegy 8000 holdnyi területet eddig alig egy harmadrészt tudták bévetni. A lassú ütem egyik legfőbb oka az, hogy a homoktalajokra alkalmas gumikerekes vetőgépekkel sem a szövetkezeti gazdaságok, sem a gépállomások nem rendelkeznek kellő számban. Legjobb a munka üteme a kisszállás! Rákóczi Tsz-ben, ahol 310 holdnak több mint a kétharmadán vetették el a rozsot. Ahol bizonyít vány t kap a vetőmag A BÁCS-KISKUN megyei Állami Vetőmagfelügyelőség kecskeméti laboratóriumába Szabó Vera előadó füzettel a kezében áll a jégszekrény hőmérője előtt. Jegyezgetés közben magyaráz: „Hűtéssel serkentjük a csirázásl vizsgálatra szánt vetőmagvak utóérését.” — Itt esik át a gabona az utolsó próbán, aztán megkapja a bizonyítványt — veszi át a szót Hajdú András, a felügyelőség vezetője. — Munkánk azzal kezdődik, hogy a gazdaságokban, a helyszínen megvizsgáljuk a vetőmag tisztaságát. Megállapítjuk, mennyi idegen és gyommagot tartalmaz, majd ellenőrizzük a szemek nagyságát. Ha ezeknek a követelményeknek megfelel, laboratóriumunkba kerül a búza, az árpa vagy a rozs, hogy bizonyítsa, nemcsak külsőre szép, hanem életképes is. Hűtés után nyolc napot tölt a csíráztató szekrényben, de amint látja, nem pihen. A vízben áztatott papírlapok becsapják, „tavaszi hangulata” támad, hajt, gyökeret ereszt. Ha egészséges a csira is, akkor jeles osztályzatot kap, értékesíthető, földbe kerülhet. — Milyenek az eddigi tapasztalatok? — AZ ELMÜLT hetekben mintegy 550 vagon nemesített vetőmagot vizsgáltunk meg. Megállapítottuk, hogy a nyári aszály sokat rontott a minőségen. A megye déli részéről származó intenzív búzák csirázó- képessége például 60—80 százalékos; messze elmarad a 90 százalékos normától. Ezért jelentős része még súlytöbblettel sem vethető el, kizárólag fogyasztásra alkalmas. Az értékesítésre kerülő nemesített mag vizsgálata kötelező, a saját vetésre szánt gabonáét illetően azonban csak a termelőszövetkezetek józan belátására számíthatunk. MINDÖSSZE 12 forintba és egy kevés fáradságba kerül, hogy segítségünkkel . meggyőződjenek vetőmagjuk csirázó- képességéről, amitől függ, h'gy milyen mennyiséget juttassanak földbe. B. D. Jól előkészített talajba Az eső csak rövid időre afcas dályozta meg a vetési munkát a fülöpszállási Vörös Csillag Tsz-ben. Talajelőkészítés szempontjából nem is jött rosszul a csapadék, minthogy a korábbi két tárcsázás és gyűrűshengere- zés helyett egyszeri munka is elegendő a jó magágy készítéséhez. A tervek szerint október közepére mind a 600 holdon földbe kerül a gabona. Hogy szándékukat valóra váltsák, a meglevő kilenc saját erőgépet szinte kivétel nélkül a vetőszántásban, a vetőgépek vontatásában és az ezekhez kapcsolódó talaj- és szállítási munkákban foglalkoztatják. Ennek eredményeképp 100 hold kivételével a gabonák alá már megforgatták a talajt, s 24 holdas táblán már zöldell az őszi takarmánykeverék. A további zavartalan munkát az is biztosítja, hogy kukorica után nem — csak tavaszi takarmányfélék, silókukorica, s részint gabonák után — vetnek kalászost. A vetőmag — az őszi árpa kivételével — saját termésből származik. Közben arra is gondolnak, hogy a talaj termőerejét pótolják, illetve fokozzák. Az aratás kezdete óta például a fogato- sok zömmel az istállótrágya kihordásával voltak elfoglalva. A szerves anyag nagyobb részét a vetőszántás alá kerülő területre hordták. így annak jelentős hányadát sikerült megtrágyázni, aminek hatását nagymértékben fokozza holdanként 150 kiló pétisó kiszórása is. Miként az idei tapasztalatok egyébként bizonyítják, búzából a homokon is elérhető a 12— 14 mázsás átlag. Kétszáz új vetfigép Az elmúlt év végén forgalomba került UTV 24 soros, továbbá az idén az NDK-ból behozott A—591 típusú 44 sort», gumikerekes vetőgépből az AG- ROKER eddig 45, illetve 36 garnitúrát juttatott el megyénk közös gazdaságaiba. Ezenkívül mintegy 15 garnitúra fogatos vetőgép, az RS—09-es eszközhordó traktor munkagépeként alkalmazható vetőgépből pedig 20 darab került az idén tsz-eink tulajdonába. Az említett csuklós, összehajtható és bármilyen magféleség vetésére alkalmas német, valamint a magyar UTV vetőgépből év végéig még egyszer ekkora mennyiség kerül leszállításra. Lassan fölszakadozik a köd vattája a laposokban is. A dűlőuta- kon helyenként még bokáig érő tócsákban áll a víz, de az elmúlt esős napok után ma már benépesült a császártöltési határ. Minden munkabíró ember talpon van, pótolni kell a kényszerű mulasztást. A vetés‘nem tűr halasztást. A Kossuth Termelő- szövetkezet földjén hét erőgép mögött fordul zsíros barnán a rög, egyenletes ütemben szitál a rozs. Kihalt a gazdaság irodája. Heibl Ferenc elnököt csak hosszas nyomozás után találjuk meg. — Az előbb még itt volt — mondja egy fiatal lány. — Arra ment — igazít útba bennünket a fogatos. — Hajnal óta járom a határt — MentegeMinden perc drága tőzik Heibl elvtárs és mutatja a harmattól térdig csatakos nadrág szárát. — Hogyan ' halad a vetés? — Jól. És ezt főleg annak köszönhetjük, hogy van elegendő gépünk. Nem szorulunk senkire. Eddig 50 holdon tettük földbe a rozsot, még 38 hold van hátra. Az őszi árpát is elvetettük tíz holdon. A neheze persze még ezután következik. Búzából 150, őszi árpából pedig mintegy 130 holdat kell vetnünk. — Az ősziek miatt tehát nem fáj a fejünk. Ha nem szól közbe az időjárás, október 20-ig befejezzük a vetést. Bár az aratás előtti aszály sokat rontott, vetőmagunk megfelelő minőségű —. mondja büszkén az elnök. — Az elmúlt években csökkentették-e a kalászosok vetésterületét? — Nem. 1961 óta tartjuk a 400 holdas átlagot. — Milyen munka folyik a vetéssel párhuzamosan? — Elsősorban a szüret. Múlt héten kezdtük, és 8 holdról takarítottuk be eddig a termést. A must bizony az elmúlt évinél lényegesen gyengébbnek mutatkozik és nagy a szemveszteség is. Az eső alaposan megtizedelte a fürtöket. — A mélyszántásnál van egy kis előnyünk. Jó gazda előre dolgozik — szokták mondani — és mi 100 holdat felszántottunk még augusztus végén. November elején befejezzük a hátralevő 400 holdat is. A telepítés talaj előkészítését a gépállomás traktorosai végzik. Ezzel tehát nincs gond. Annál több a hatvan holdnyi fű- szerpaprikával. Kilencven embert — főképpen asszonyokat — mozgósítottunk, hogy elvégezzék az első szedést. Higgye el, elvtárs, ha ezer kezünk lenne, mind találna munkát. Kerékpáros „futár’ érkezik. Elnök elvtársi — kiált már messziről és Heibl Ferenc indul megint visszafelé. Beszélgetésre bizony most nincs sok idő. Minden perc drága. Békés Dezső ,