Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-13 / 214. szám

í. oldal 1963. szeptember 13. péntek A kubai nép tiltakozik a provokációk ellen Szovjet dokumentum az afro-ázsiai tanácskozás előtt A dél-vietnami helyzetről A KUBAI NÉP hatá­rozottan elítéli azokat az amerikai zsoldosok ál­tal végrehajtott provoká­EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN tett világrészek népei, va­lamint a szocialista or­szágok, az európai, ame­rikai országok munkás­osztálya és haladó erői között. E mozgalom két oldala elválaszthatatlanul összefügg, és az egyik nem állítható szembe a másikkal, mint egyesek próbálják. Elvesztették valóságérzetüket azok — folytatja a dokumentum —, akik azt állítják, hogy ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek a Szovjetunió és a többi szocialista ország nélkül, a fejlett kapitalista országok munkásosztálya, és népei nélkül végezhetnek az imperializmus vi­lágrendszerével. Ez a nézet félre akarja téríteni a nemzeti felszabadító mozgalmak haladó, de­mokratikus irányát. A nemzeti elzárkózás, a so­vinizmus és a fajelmélet hirdetése, bárhonnan ered is az, összeegyeztethetetlen mozgalmunk fel­adataival. Nem szabad tehát engedni azoknak a felhívásoknak sem, amelyek faji alapon szólíta­nak fel Ázsia és Afrika egyesülésére. A doku­mentum a gazdasági függetlenség problémáival is foglalkozik. A mozgalom résztvevőit — ál­lapítja meg a dokumentum — csak félrevezet­hetik az olyan nézetek, hogy az imperialisták ellen kizárólag fegyveres módszerekkel kell har­colni. Az imperialisták szolgai feltételű kölcsö- neivel és hiteleivel szemben a szocialista orszá­gok gazdasági segítsége arra irányul, hogy a fel­szabadult országok népei minél gyorsabban moz­gósíthassák belső erőforrásaikat, és saját kezük­be vehessék nemzetgazdaságuk fejlesztését. AZ AMERIKAI KORMÁNY által Dél-Viet- namba küldött új nagykövet máris aktív lépé­seket kezdett új állomáshelyén. Washingtoni for­rásból származó hír szerint Cabot Lodge, Diem elnök előtt tolmácsolta azt az amerikai kívánsá­got, fossza meg hatalmától Gongo Dinha Nhut-t, testvérét és tanácsadóját, akit Amerika a dél­vietnami kormány térrorpolitikája egyedüli szer­zőjének tekint. A jelek szerint a követeléseknek semmi foganatja sincs. Ghu asszony Belgrádban legalább is úgy nyilatkozott, egy sajtóértekezle­ten, hogy férjével kapcsolatban rosszul vannak tájékozva az újságírók és az államférfiak. Az amerikai követelés körülményeinek érdekes hát­teret ad a Daily Mail egy értesülése, mely sze­rint a SIA amerikai kémügynökség szervezte meg a különleges rendőri erőt, melynek parancs­noka Ngo In Hu. Felvetődik a kérdés volt-e Kennedy elnöknek tudomása a kémügynökség ezen titkos hadseregéről? A SIA egyébként 12 ezer amerikai ügynökkel dolgozik, és költségve­tése évi egymilliárd dollár körül jár. ciokat, melyek a napokban zajlottak le a sziget- országban. Országos méretű tiltakozási mozgalom bontakozik ki az események után. A szerdai ve­zércikkében a Revolucion című lap megjegyzi: hogy az Egyesült Államok kormánya felelőtlenül játszik a tűzzel, egyre inkább élezi a helyzetet a Karib-tenger medencéjében. A cikk hangsúlyoz­za, hogy a kubai nép képes megfelelő módon visszaverni bármilyen agressziót. A csütörtöki Pravda cikket közöl azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi időben egyre gyakoribbak a Kuba elleni provokációs támadások. A szemleíró a gyárak és üzemek ellen intézett kalózakció felsorolása után felteszi a kérdést: Kinek van szüksége az ellen- forradalmár-csőcselék Kuba-ellenes provokációs kirohanásaira. Az amerikai szenátusban ülő „ve­szettek” soraiban kell keresni őket, nekik nin­csen ínyükre a karibi válság békés rendezése. Szemmel láthatólag arra számítanak, hogy a bé­ke, a demokrácia és a szocializmus erői, amelye­ket elfoglal a nemzetközi feszültség eloszlatá­sáért folytatott harc, nem reagálnak a kubai forradalom ellenségeinek újabb provokációs ki­rohanásaira. Hiú remények! — állapítja meg a szemleíró, majd így folytatja: A karib-tengeri válság ésszerű kompromisszum útján történt rendezését valamennyi nép nagy tetszéssel fo­gadta. Ha azonban, az agresszív erők a világot ismét korábbi állapotába akarják visszavezetni, emlékezniük kell: a Szovjetunió ígéreteket tett arra, hogy segíti Kubát függetlensége védelmé­ben. Magától értetődik tehát, hogy a Szovjetunió teljesíti kötelezettségeit, ha Kubát agresszió éri. A kubai ellenforradalmárok szóvivője egyébként Miamiban elismerte, hogy Csapataikat Közép- Kubában, Las Villas-tartomány déli részén tel­jesen felszámolták. AZ AFRO-ÁZSIAI népek szolidaritási tanácsa végrehajtó bizottságának Ciprus-szigetén meg­nyílt ülésszakán nagy jelentőségű szovjet doku­mentumot terjesztettek elő, mely az ázsiai és af­rikai népek szolidaritási mozgalmának jövőjével foglalkozik. A dokumentum megállapítja, hogy a szovjet kormány véleménye szerint az afro­ázsiai szolidaritás nem zárt mozgalom. Egyrészt a résztvevő országok népeinek szolidaritását, együttműködését és kölcsönös segélynyújtását jelenti, másrészt pedig szolidaritást, együtt­működést és kölcsönös segélynyújtást az emlí­NDK párt­ós kormányküldöttség utazik Lengyelországba A PAP hírügynökség jelenti: A Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kor­mányának meghívására szep­tember második felében viszont- látogatásra Lengyelországba utazik a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köz­társaság kormányának küldött­sége. A küldöttséget Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke, és Bruno Leuschner miniszterelnök-he­lyettes, az NSZEP Politikai Bi­zottságának tagja vezeti. Sikertelen katonai lázadás Brazíliában RIO DE JANEIRO. Nyugati hírügynökségek köz­lése szerint a brazíliai hadügy­minisztérium bejelentette, hogy az ország fővárosában, Brasiliá- ban haditengerészeti és légi egy­ségek katonai lázadást kísérel­tek meg. A lázadók megszáll­ták a haditengerészeti és a légügyi minisztériumot, a fővá­ros repülőterét és a távbeszélő központot. Nem sokkal később azonban kormányhű csapatok vették körül a zendülőket. és a lázadást elfojtották. A lázadók maroknyi csoportja a haditen­gerészeti minisztériumban sán- colta el magát, helyzetük azon­ban tarthatatlan. Az összetűzés­nek egy halottja és több sebe- •ültje van. Szeptember 23-án kezdődnek a hármas külügyminiszteri tárgyalások WASHINGTON. Couve de Murville francia külügyminiszter október 5-én az Egyesült Államokba érkezik. A Magyar Távirati Iroda washing­toni tudósítójának értesülése szerint a miniszter amerikai tárgyalásai három problémakört érintenek. Mindenekelőtt szóba kerülnek az Egyesült Államok és Fran- riaország között utóbbi időben felmerült súrlódások, elsősorban Franciaországnak a NATO-ban játszott szerepével kapcsolatban. Tudvalevő, hogy de Gaulle milyen magas árat szab azért, hogy megszüntesse a NATO-ban a „lázadó” szerepét. Most jelek vannak — nem túlságosan kéz­zelfogható jelek — arra, hogy Franciaország esetleg hajlandó csökkenteni az árat, ha az Egye­sült Államok hajlandó elállni néhány olyan követelésétől, mely nem tetszik de Gaulle-nak. A francia—amerikai közvet­len problémák megtárgyalásá­nak kimenetelétől függ a mi­niszter megbeszéléseinek máso­dik p>ontja, az, hogy Franciaor­szág milyen álláspontot foglal el a Kelet és Nyugat közötti általános tárgyalásokkal kapcso- latbap. Amint ismeretes, Franciaor­szág és Nyugat-Németország el­lenzi elsősorban NATO-n belül a Varsói Szerződés és a NATO közötti megnemtámadási szerző­dés gondolatát. Couve de Murville tárgyalá­sainak harmadik problémaköre: Dél-Vietnam. Figyelemre méltó a külügy­miniszter érkezésének időpont­ja. Október 5-ig ugyanis előre­láthatóan befejeződik a három nagyhatalom külügyminiszterei New York-i tárgyalásainak első szakasza, ezek a tárgyalások va­lószínűleg szeptember 23-tól ok­tóber 3-ig tartanak majd. Ez­után érkezik Washingtonba Couve de Murville és két héttel később Schröder nyugatnémet külügyminiszter látogat az Egye­sült Államokba. Megszületett a demokratikus és népi Algéria AZ ELMÜLT vasárnap öt­millió algériai mondott igent a népszavazáson az ország első al­kotmányának tervezetére, hiába ágáltak ellene a Svájcba vagy a Kabilföld búvóhelyeire mene­kült renegátok, nemmel csak a választok két és fél százaléka szavazott. Algéria népe ezzel jó­váhagyta az alkotmányt, s így megszületett az Algériai De­mokratikus és Népi Köztársa­ság. Az alkotmány elfogadása után a következő lépés a köztársasá­gi elnök megválasztása. Szep­tember 15-én erre is sor kerül, s nem kétséges, hogy Ben Bel­la, az eddigi miniszterelnök ugyanilyen elsöprő többséggel kerül az elnöki székbe. BEN BELLA, aki másfél esz­tendeje még francia fogságban sínylődött, rendkívül nehéz kö­rülmények közepette vette kezé­be a felszabadult ország kor- mányrúdját. A több mint hét­éves háborúban az algériai nép szörnyű véráldozatot fizetett a függetlenségért: több mint egy­millió algériai vesztette életét. A francia gyarmatosítók a 130 éves uralom alatt Algériában rablógazdálkodást folytattak, a gazdaságilag elmaradott ország ipara és mezőgazdasága nem­csak a háborút sínylette meg, az európaiak távozásukkor igye­keztek mindent elpusztitatni, le­hetetlenné akarták tenni Algé­ria gazdasági talpra állítását. A következmény: ma Algériában milliószám akadnak munkanél­küliek. A bajokat tetézte, hogy a függetlenné vált országban, már a szabadság első heteiben belső hatalmi harc tört ki: a Nemzeti Felszabadítási Front, az FLN kebelén belül koalícióra lépett arab burzsoá elemek meg akarták kaparítani a vezetést, hogy az új államot kapitalista módon építsék fel, s hogy a nincstelen fellahok millióival szemben a földbirtokos és pol­gári rétegek uralmát teremtsék meg. Hónapokba tellett, míg a földnélküli tömegek törekvéseit képviselő Ben Bella kiszorította a hatalom sáncai közül a Ferhat Abbas-okat, Belkasszem Krím­eket. Ma már Ben Bella kezében összpontosul minden hatalom, őt támogatja a hadsereg is, amelynek főparancsnoka Bume- dien ezredes, mindeddig Ben Bella elgondolásait tette ma­gáéivá. A miniszterelnök egy év alatt számos, a nép érdekeit szolgáló intézkedéssel felelt meg a beléje vetett bizalomnak. Volt ugyan egy olyan lépése, amely a világ haladó közvéleményében kínos feltűnést és visszatetszést keltett: betiltotta az Algériai Kommunista Pártot. Indokolása az volt, hogy az új Algériában csak egy párt lehet, az FLN (ezt az elfogadott alkotmány is ki­mondja!) hozzátette, hogy a ma­ga politikája nem kommunista­ellenes, a kommunisták hozzá­járulását szívesen veszi az új Algéria felépítéséhez! A párt tagjainak nem esett bántódá- suk. Az Algériai Kommunista Párt az illegalitásban folytatja tevékenységét, s a rajtaesett méltánytalanság ellenére is kész segíteni a nagy építőmunkában. AZ ALGÉRIAI nép óriási többsége fel is sorakozott Ben Bella mögött az alkotmányt szentesítő népszavazáson, így lesz ez a vasárnapi elnökválasz­táson is. Ben Bella az új alkot­mány szerinti elnöki rendszer­ben a kormányfő funkcióját is ellátja, megválasztása után min­den bizonnyal megújítja kormá­nyát. Ennek előjele, hogy az el­múlt napokban töltötte be egy fiatal baloldali politikussal, Buteflikával a külügyminiszteri posztot, amely — mint emléke­zetes — Khemisti meggyilkolása következtében üresedett meg. Ben Bella még egy fontos in­tézkedést hozott: egy kézben összpontosította a pénzügy-, az iparügy- és a kereskedelem irá­nyítását és így az egész ország gazdasági életének irányítását egy, ugyancsak baloldali gondol­kozásé politikusra. Basir Buma- zára bízta. Bumaza nevét is­meri a világ: egyik szenvedő hőse volt a francia gyarmatosí­tók kínvallatásainak. A FIATAL algériai állam élén harcban próbált, dinamikus, fia­tal, s a népből kiemelkedett férfiak állanak. n népszavazás eredménye Mosztefai el Hadi. az algériai alkotmányról tartott népszava­zás szervező bizottságának el­nöke szerdán este az algíri rá­dióban felolvasta a szeptember 8-i népszavazás hivatalos vég­eredményét, amely már magá­ban foglalja a külföldön élő al­gériaiak szavazatait is. A vég­eredmény a következő: A szavazásra jogosultak száma: 6 391 818 A szavazók száma: 5 283 974 Az érvényes szavazatok száma: 5 270 597 Az érvénytelen szavazatok száma: 13 377 Igennel szavaztak: 5 166 185 Zajlik as élet Kisszálláson I. Tsz-központ a javából Melegen ajánlom, látogassa­nak el a Szabadság Termelőszö­vetkezetbe. Nem a legerőseob, de nem is a leggyengébbek kö­zé való. Hasznos lesz... — mondta sokat sejtetően Nagy János, Kisszállás község párt­titkára. S most, hogy itt szem­lélődöm, megértem, miért ép­pen ezt a szövetkezetét kínálta témának. A takaros, tiszta, sárga épü­let a Szegedre vezető útról már messziről magára vonja a fi­gyelmet. Hozzáérve az első aj­tón elegáns, fekete, arany be­tűs tábla igazít útba: „Pártiro- da.” De zárva van. Csinos szőke kislány pillant ki a következő ajtón. — Ágoston Pali bácsi, a párt­titkárunk a területen van, de az elnök elvtársat bent találja. Ott az utolsó ajtón kell be­menni ... S amikor Majer István, a szö­vetkezet elnöke párperces be­szélgetés után némi büszkeség­gel az épület alaposabb megte­kintésére invitál, cseppet sem csodálkozom. Az ő helyében más Öröm hallgatni A következő irodából az épü­let túlsó oldalára vezet kijárat. Az igazi meglepetés emögött rejtőzik. Benyitunk és — egy pompás, 120 személyes klub­szoba tárul elénk. Az ablako­kon szőttes függönyök, az asz­talokon ugyanolyan térítők. A sarokban tv-k/izülék, és rend. tisztaság, amefre csak nézünk. Szó, ami szó, némelyütt a köz­ségi művelődési házban sincs ilyen terem! Az elnök arcán az elégedett­ség tükröződik, s öröm hallgat­om, mint sorolja a tsz-központ létesítésének a történetét. — Az ötlet a negyvenkét fős KISZ-szervezetünké és a nőbi­zottságé volt. Ök kezdeményez­ték, létesítsünk egy szép klub- helyiséget, ahol olvashatnak, szórakozhatnak, műsoros esté­ket, táncos összejöveteleket ren­dezhetnek. Nagyon hiányzott ez itt, a széles tanyavilágban. És ők voltak a kezdeményezők a munkaegység-felajánlásban is, amihez szívesen csatlakozott az egész tagság, ötszáznyolcvan- nyolc — harminc forintot érő — munkaegység gyűlt össze a célra, és házilagos építőbrigá­dunk munkához látott. Négy év­vel ezelőtt összesen egy valami­re való székünk volt, az én irodámból pedig látni lehetett az eget. Gazdasági épületeinket illetően három éven át meg­nyertük a tisztasági versenyt, de most a központunkkal sem val­lunk szégyent... Az okos kezdeményezés — különösen, ha áldozatvállalással is párosul — utat tör magá­nak és támogatásra talál. A kis- szállási Szabadság Tsz tagjai» is ezt tenné. Hiszen miért csak a csinosan berendezett elnöki szobát lássa a vendég, amikor az épület már kívülről is sok­kal többet sejtet? Ragyogóan tiszta, szépen be­rendezett irodák. Külön üveg­fallal elválasztott pénztár. Ugyanebből a helyiségből nyíló ajtón elhelyezett tábla az irat­tárat jelzi. — Annyi itt a papír, a bü­rokrácia, kell ez — jegyzi meg az elnök. — De.:. — Amint ki­nyitja az ajtót, kiderül, hogy a kis helyiségnek más rendelte­tése is van. Mosdó a dolgozók számára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents