Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-08 / 210. szám

í. oldal 1963. szeptember 8, vasárnap Tizenhárom ENSZ-tagállam javaslata a dél~vietnami kérdésben Bulgária nemzeti ünnepe Felszabadulásának 19. évfordulóját ünnepli holnap Bul­gária. Arra a napra emlékezik, amely új korszakot nyitott az ország életében, amikor a fasiszta elnyomást felváltották a néphatalom évei és az ország rálépett a gazdasági fejlődés útjára. Megteremtette saját iparát, befejeződött a mezőgazda­ság szocialista átszervezése. Az egész népgazdaságban a szo­cialista termelési mód lett az uralkodó. A kapitalizmus idejében Bulgária tipikus agrárország volt, elmaradott, kisüzemi mezőgazdasággal, gyengén fejlett iparral. Ma már ez a helyzet megváltozott, gyors ütemű ipa­rosítás vette kezdetét. 1962-ben a bolgár ipar tizenötször annyit termelt, mint 1939-ben. Az ipar fejlődésének üteme Bulgáriában négyszerese a görög és hatszorosa a török ipar fejlődési ütemének. Az egy főre eső elektromos energia, kőszén, cement, gyapjúszövet, cipő és cukor termelése tekinteté ben Bulgária első helyen áll a Balkán-félszigeten. Az iparral párhuzamosan nagyot fejlődött a mezőgazda­ság. A nagyüzemi jól gépesített bolgár mezőgazdaság ter­melése 1962-ben — 1939-hez képest — 53,2 százalékkal emel­kedett. Az olyan fontos cikkekből pedig, mint a kukorica, búza, cukorrépa, paradicsom, napraforgó és dohány, Bulgá­riában az egy főre eső termelés sokkal magasabb, mint Gö­rög- és Törökországban. De fejlett állattenyésztése is meg­előzte kapitalista szomszédait, meggyőzően bizonyítva a szo­cialista mezőgazdaság előnyét a kapitalista mezőgazdasággal szemben. A bolgár nép életszínvonal-emelésének biztos alapja a szocialista termelés állandó növekedése. Húszéves távlati tervük pedig az ország fejlődésének még gyorsabb ütemét és méreteit írja elő. A Bolgár Kommunista Párt feladatul tűzte a bolgár nép elé, hogy az ipar termelését 1980-ra az 1960-as szint 6,5—7-szeresére kell emelni, a mezőgazdasági termelés ugyanakkor 2,5-szörösére növekedik. Ennek következtében több lesz a nemzeti jövedelem is, a népgazdaság további fej­lesztésének és a lakosság növekvő jólétének fő forrása. A bolgár gazdaság eredményei bizonyítják a párt helyes gazdasági politikáját a szocialista társadalom felépítéséért vívott harcban és az eddigi szép eredmények, valamint a jövő biztató kilátásai adnak különös jelentőséget a bolgár nép nagy, nemzeti ünnepének. Magyar államférfiak üdvözlő távirata Bulgária felszabadulásának 19. évfordulójára NEW YORK. (MTI) Az ENSZ tizenhárom ázsiai, afrikai és latin-amerikai tagál­lamának képviseletében Ceylon és Sierra Leone küldötte pénte­ken javaslatot nyújtott át U Thant ENSZ-főtitkámak. Ezek az országok (Afganisztán, Algé­ria, Kambodzsa, Ceylon, Guinea, Indonézia, Mongólia, Nigéria, Pakisztán, Ruanda, Sierra Leo­ne, Szomália, valamint Trinidad és Tobago) kérik: Az ENSZ-közgyűlés szeptem­ber 11-én megnyíló őszi ülésszaka sürgősségi alapon vitassa meg a dél-vietnami helyzetet, ezzel a címmel: „Az emberi jogok megsértő-e Dél-Vietnamban.” Az AP szerint a közgyűlés előtt a kérdés megvitatásának elsőd­legessége biztosítottnak látszik. Mint ismeretes, az ENSZ af­roázsiai csoportja kedden már elhatározta, hogy ennek a na­pirendi pontnak elsőbbséget kér. Ceylon küldötte közölte egy hírügynökségi tudósítóval, hogy javasolják a közgyűlésnek: szó­lítsa fel Dél-Vietnamot a budd­histák sérelmeinek orvoslására, U Thant főtitkárt pedig arra ké­rik, hogy szükség esetén szemé­lyesen lépjen közbe. Az amerikai külügyminiszté­rium szóvivője pénteki sajtóér­tekezletén kijelentette: VARSÖ. Az őszi színházi sze­zon előkészületei teljes erővel folynak Lengyelországban. Ez évben néhány magyar darab is bemutatásra kerül. Szeptember közepén a gdanski színház Len­gyelországban először mutatja be Gáspár Margit: Hamletnek nincs igaza című darabját. Ols- tynban Fehér Klára: Nem va­gyunk angyalok című darabját látja majd a közönség. Fehér Klára egyik legsikeresebb ma­gyar szerző Lengyelországban, darabjait eddig nyolc színház­ban játszották. A krakkói Gro­tesk bábszínház Terszánszki Misi Mókus kalandjai című művének, Varsóban pedig a „Gulliver” bábszínház Hárs László Ludas Matyi című mese­játékának bemutatására készül. VARSÖ. Omar Dhani altábor­nagy, az indonéz légierők ve­zérkari főnöke, felesége társasá­gában pénteken a lengyel fő­városba érkezett, ahol látoga­tást tett Marian Spychalski ve­Változatlan az az amerikai politika, amelyet Kennedy elnök hétfői sajtóértekezle­tén Dél-Vietnammal kapcso­latban leszögezett. Az elnök, mint ismeretes, kife­jezte azt az óhaját, hogy hajt­sanak végre reformot a dél­vietnami kormányban, beleért­ve az esetleges személyi válto­zásokat is. A külügyminiszté­rium szóvivője cáfolta azokat a „magas rangú amerikai hírfor­rásokra” hivatkozó sajtójelen­téseket, amelyek szerint az Egyesült Államok, beletörődve „vereségbe”, feladta tervét, hogy rávegye Ngo Dinh Diem diktátort fivérének: Ngo Dinh Nhunak eltávolítására a hata­lomból, s ehelyett inkább az együttműködésre alkalmas lehe­tőségeket keresi a dél-vietnami kormánnyal. SAIGON. (AP, Reuter) Saigonban három középiskola tanulói szombaton reggel isko­láik épületében és kertjében valóságos lázadást robbantottak ki. Egy leányiskola kétszáz ta­nulója röplapokat dobált az ut­cára, amelyek máglyán égő zérezredes nemzetvédelmi mi­niszternél és Witold Tramp- czynski külkereskedelmi minisz­ternél. PRÁGA. Pénteken Prága köz- pontjábán ünnepélyes külsősé­gek között nyitották meg a Ku­bai Kultúra Házát. * CARACAS. A caracasi rend­őrség pénteken letartóztatta Al- cide Villalbát, az egyik vene­zuelai ellenzéki párt vezetőjé­nek fiát, valamint feleségét és egy baloldali újságírót. A vád ellenük: kommunisták. (Reuter) * NIZZA. A nizzai esküdtbíró­ság Charlie Chaplin kereseté­vel foglalkozott. A világhírű filmművész kéri egy Nizzában működő üzleti jellegű társaság fényképes röpiratának elkobzá­sát, mert az azt igyekszik bi­zonyítani, hogy a művész 74 éves korában született nyolca­dik gyermekének világra jötté­ben döntő szerepe van egy Nie- hans nevű orvos hormonos mód­szerének. Ngo Dinh Nhu felesége egyéb­ként cikket írt a New York Ti­mes szombati számában. Ebben szenvedélyesen meg­védte a dél-vietnami kor­mány politikáját, s kioktat­ta a nyugati hatalmakat: „gyakoroljanak több önmeg­tartóztatást, s így járulja­nak hozzá a Dél-Vietnam ellen dolgozó kétes elemek semlegesítéséhez", Arra célozva, hogy az Egyesült Államok saigoni nagykövetsé­gén három buddhista pap me­nedékjogot kapott, Nhu asz- szony a buddhistákat „a legve­szélyesebb elemeknek” nevezte. Saigonban a dél-vietnami kormány pénteken jegyzéket nyújtott át az amerikai külkép­viseletnek; követelve a három buddhista pap kiadását. szerzetes, borotvált buddhista fejet, levágott kezet ábrázoltak. A rohamrendőrség mindhárom iskolát megtámadta. Riadóautó­kon szállították ismeretlen hely­re a leányiskola kiáltozó, inte­gető kétszáz diákját, akik közül nem egy ellenállt a kényszer­nek. A Vo Truong Toan fiúis­kola diákjai elbarikádozták magukat iskolájukban, s két­órás harcban adták csak meg magukat, s közben kövekkel, palackokkal bombázták az ost­romló rohamrendőröket. A diá­kok mindenütt a dél-vietnami kormány diktatórikus, buddhis­taellenes politikája ellen tilta­koztak, s szidták az amerikai kormányt, amiért a Ngo Dinh Diem-rendszert támogatja. Egyesítik az amerikai állami hirköz’ő szerveket WASHINGTON. (AFP, Reu­ter) Kennedy elnök pénteken me­morandumot tett közzé és ebben elrendelte az állami hírközlő szervek egyesítését. Az intézke­désnek az a célja, hogy az Egyesült Államok központi irá­nyítású hírközlő szervvel ren­delkezzék, amely „megfelelően működik a békeidőktől kezdve egészen a nemzetközi válság időszakáig, beleértve a nukleá­ris csapást is”. Az elnök Mcna- mara hadügyminisztert bízta meg az egységes hírközlő szerv felügyeletével. Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnö­ke, táviratot intézett Todor Zsivkov elvtárshoz, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottsága első titkárához, a Bol­gár Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökéhez, és Dimitr Ga­BONN. Dobsa János, az MTI tudósítója jelenti: Heinrich Krone tárcanélküli miniszter, aki mint Adenauer bizalmas tanácsadója, kulcshely­zetet foglalt el a bonni kor­mányban, a Deutsche Zeitung­nak adott nyilatkozatában éle­sen síkraszállt a további eny­hülési lépések ellen. Krone el­nev elvtárshoz, a Bolgár Nép- köztársaság Nemzetgyűlése El­nöksége elnökéhez, melyben Bulgária felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás— paraszt kormány, hazánk egész népe és a saját maguk nevében forró testvéri üdvözletüket küld­ték. sősorban a NATO és a varsói paktum közötti megnemtáma­dási szerződés, valamint a meg­lepetésszerű támadások meg­előzésére hivatott kölcsönös ka­tonai ellenőrzés javaslata ellen kardoskodott, s azt hangoztatta, hogy azok megvalósulása esetén „eltolódnék a katonai egyen­súly Közép-Európában”. Hitek sótokban Iskoláslányok harca a rohamrendőrséggel Saigonban Bonni miniszter nyilatkozata az enyhülés ellen Veszélyes játékok AMIKOR Bonn vonakodva ugyan, de mégiscsak odabiggyesztette alá­írását a moszkvai részleges atom- csendegyezményre, viszont azon nyomban mozgósította diplomatáit, hogy a további enyhülés útjába aka­dályokat emeljenek, a Frankfurter Rundschau így intette az NSZK irá­nyítóit: „Az a veszély fenyeget, hogy egy olyan, örökké nyafogó, kényelmetlen gyerekké válunk, aki­nek a feje felett hozza meg majd döntéseit a felnőttek világa.” A nyu­gatnémet polgári lapok közben úgy tesznek, mintha Schröder külügymi­niszter és még néhányan igazán megpróbáltak volna „felnőttként” viselkedni, de ma még a felelőtlen­ség az úr. S hamisítás kacsintással hozzáteszik: már nem sokáig. Ade­nauer, kancellári minőségében most nyaral utoljára a Como-tó partján, s már csak hetek választanak el bennünket attól a pillanattól, ami­kor gazdát cserél a Schaumburg- palota. A sajtó híven beszámol az eljövendő új kabinet megalakításá­nak Izgalmairól, Erhard megbeszélé­seiről célzatos híreket közöl, s teszi mindezt olyan módon, mintha Bonn nemcsak őrség-, de politikaváltás előtt is állna. No, de ne vágjunk az esemenyek elébe, hiszen még nem ismerjük az Erhard-kabinet összetételét, sőt iga­zán Erhard sem mutatta még meg önálló politikai arculatát — ha egy­általán van neki ilyen. Ha pedig azzal ütnénk el a dolgot, hogy <*z NSZK-ban végül is a monopóltőke az úr, az pedig nem változott, ak­kor kissé leegyszerűsítenők a prob­lémát. A küszöbönálló politikus- őrségváltás jelentőségét akkor ítél­jük meg helyesen, ha kissé köze­lebbről megvizsgálunk egy másik őr­ségváltást, amelynek egészen ma­gas rangú katonatisztek a szereplői. Csupa lampaszos, s az eset színhe­lye Párizs, a NATO európai főpa­rancsnoksága. A MINAP lapjainkból is értesül­hettek olvasóink arról, hogy Spei- delt, Hitler egykori tábornokát, egy másik nyugatnémet generális, von Kielmansegg váltotta fel a NATO európai szárazföldi haderőinek -Tő- parancsnoki tisztségében. Arról azon­ban még a nyugati lapok is csak egészen lakonikusan adtak hírt, hogy ezzel együtt négyről hétre emelke­dett a tábornoki rangban levő nyu­gatnémet főtisztek száma ezen a parancsnokságon. Arra most kár szót vesztegetni, vajon mi igaz ab­ból, hogy Speidelnek de Gaulle ké­résére kellett időnek előtte távoz­nia. A lényeg az, hogy a nyugatné­met befolyás feltétlenül erősödött. De van a dolognak egy érdekes bel­ső, nyugatnémet vetülete is, amit a polgári szempontból megbízható Frankfurter Allgemeine Zeitung épp­úgy megemlít, mint a Német Béke­unióhoz nagyon közel álló, hevesen antimilitarista hamburgi Die Andere Zeitung. Bármilyen furcsán hangzik is, de a hadügyminisztérium urai „a kellemetlen” tábornokokon adtak túl, azokat küldték a határon túlra. Ne gondolja persze senki, hogy Kielmansegg és társai politikai né­zeteik vagy múltjuk miatt kerültek volna gyanúba. Speidel utóda is há­borús bűnös, s a többiek lelkiisme­retét is súlyos bűnök terhelik. De hadseregszervezési elveik a régi vá­gású „porosz főtisztek” konzervatív ^elfogásával nem vágnak egybe. Egy­szóval „liberálisoknak” tartják őket, mert szerintük a hadsereg: „egyen­ruhába öltözött polgárok gyülekeze­te”, míg a régi felfogás szerint a hadsereg — emberanyag, ágyútölte­lék. A két felfogás között hosszú ideig dúlt a harc. Hivatalosan az előbbit vallják, s a Bundeswehr főfelügye­lője épen a hadsereg parlamenti el­lenőrzését van hivatva biztosítani. Az utóbbi időben azonban egyre sű­rűbben fordultak elő különféle bot­rányos esetek a kiképzés során: a legutóbb 17 újonc halt meg gáz­mérgezésben, egy pedig a fizikai túlterhelés következtében. Mindez arra mutat, hogy a hadseregben a régi, rosszemlékű kaszárnyaszellem uralkodik; a két felfogás közti harc ilyenformán eldőltnek tekinthető, s nem a demokratikus javára. Mindez nem pusztán csak stílus kérdése — állapiba meg a Die Andere Zeitung, majd leszögezi: a régi módszerek­hez való visszatérés, az „ember­anyagelv” felelevenítése — következ­ménye és kifejezője is annak, hogy a régi szellem politikailag és kato­nailag ismét uralkodóvá vált”. A kiképzés és szervezés jellegét az ha­tározza meg, hogy milyen szerepet szánnak a hadseregnek. A régi szel­lem ebben az értelemben azt je­lenti, hogy a Bundeswehrrel ugyan­olyan típusú feladatokat akarnak teijesíttetni, mint annak idején a Wehrmachttal: nem önvédelmi, ha­nem agresszív feladatokat. MIKÖZBEN tehát a nyugatnémet polgári sajtó sokatmondó híreket közöl a kormányváltozás előkészü­leteiről, a kulisszák mögött a mili- tarizmus hadiszekere nyomul előre. Aligha mondható véletlennek, hogy Bonn pontosan akkor tesz lépéseket ebben az irányban, amikor az egész világ az ellenkező irányban próbál elindulni. A nyugatnémet kormány az atomcsendegyezmény aláírásának napjaiban foglalkozott a hadikölt­ségvetés felemelésére vonatkozó elő­terjesztéssel, és hagyta jóvá azt a tervezetet, amely 3,5 milliárd már­kával megtoldva a katonai kiadáso­kat, összegüket 1,5 milliárddal a 20 milliárdos plafon fölé emelte! Ugyan­csak ezt az időszakot választották ki arra, hogy közzétegyék hadsereg­fejlesztési terveik némelyikét. Au­gusztus első napjaiban közölték, hogy 50 000 főnyi létszámmal felál­lítják az ún. „területi véderőt”, ame­lyet azóta tv-haderőként emlegetnek. Már a iövő év elejére megszervezik egy részét ennek a hadseregnek, amely kívül esik a NATO hatókö­rén, s így az NSZK önálló, „NATO- ellenőrzéstől”, teljesen független csa­patokhoz jut. A tv-haderővel párhu­zamosan ún. polgárőrséget Is alakí­tanak, körülbelül 200 ezer önkéntes jelentkező bevonásával. Ezek az ön­kéntesek évente 30 napot töltenek gyakorlatozással, s arra is kiképezik őket, hogy rendkívüli helyzetben a belső rendfenntartást végezzék. Ezek az alakulatok tehát a rendkívüli ál­lapotról szóló, előkészületben levő reakciós törvényjavaslat előfutárai. S ha még azt is megmondjuk, hogy lapjelentések szerint az Erhard-kor- mány teendői között az első helyen szerepel ez a törvényjavaslat, akkor már némi fogalmat alkothatunk ma­gunknak az októberi változások „mélységéről”. AZ NSZK militarista erői megkí­sérlik kész tények elé állítani egye­lőre hazájuk politikusait, s az Egye­sült Államok szorult pénzügyi hely­zetét kihasználva Washingtont is szorongatják atomfegyverekért. Mc- namara múlt havi bonni látogatása­kor ígéretet kapott, hogy Nyugat- Németország 5 milliárd dm értékben amerikai fegyvert vásárol. Ki tudja, milyen fegyvereket szállítanak az amerikaiak ezért a tengersok pén­zért. Végeredményben tehát nem is tel­jesen elképzelhetetlen, hogy leg­alábbis bizonyos vonatkozásban a „nyafogó, kényelmetlen gyerek” kényszeríti rá akaratát a felnőttek világának nyugati részér«.

Next

/
Thumbnails
Contents