Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-06 / 208. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! '■* N KAS PA RTß-^C S> - KíSKUN M5CVE! LAPJA XVIII. ÉVF. 208. SZÁM Ára 60 fillér 1963. SZEPT. 6. PÉNTEK Az NDK űj mezőgazdasági gépeinek bemutatója a Helvéciái Állami Gazdaságban Csütörtökön az NDK buda­pesti kereskedelmi kirendeltsé­ge az NDK Mezőgép- és Trak­toripari Trösztjével együttmű­ködve öt új gépet mutatott be a Helvéciái Állami Gazdaság­ban. A gazdaság központjának kultúrtermében a hazánk több, nezőgazdasági gépeket gyártó vállalatának és az Agrotröszt képviseletében megjelent mint­egy 100 résztvevőt Dietrich Herrschaft, az NDK nagykövet­ségének kereskedelmi attaséja üdvözölte. Ezután Rolf Hoff­mann, a „VVB Landmaschinen” vezérigazgató-helyettese, tájé­koztatást adott a bemutatásra kerülő öt munkaeszközről. A bemutatót a gazdaság mik- lóstelepi üzemegységében bo­nyolították le. A résztvevők az egyik lucematáblán működé­se közben szemlélték meg a másfél méter vágószélességű fűkaszát, amellyel óránként 1,7 kh termése vágható le. Ezt a munkát óránként 1,4 holdon el­végző, két méter munkaszéles­ségű rendlazító, majd az új rend- reforgató bemutatása követte. Az utóbbi gépnek a különböző feladatok megoldásán — a szé­na összehúzásán, lazításán, for­gatásán, szétterítésén — kívül igen nagy előnye, hogy üzem­időben nem kell a csapágyait szétszedni, zsírozni. Huszonöt fokos lejtésű területen is »üze­meltethető. Végül az óránként 8—10 tonna teljesítményű ma­gasnyomású bálázógép, s a tár­csás eke bemutatása követke­zett. Végeredményben a résztvevők a pillangósnövény komplex gé­pi betakarítását, s a szabaddá vált terület korszerű szántását láthatták. Ebéd után ismét a gazdaság központjának kultúrtermében értékelték a látottakat. A ma­gyar szakemberek a többi kö­zött javasolták a baráti ország képviselőinek, hogy a különben kitűnően működő fűkasza vágó­szélességét legalább 2,10 mé­terre növeljék. Ezután az NDK és hazánk je­lenlevő szakemberei több órás beszélgetést folytattak a mező- gazdaság gépesítésének problé­máiról. T. I. Szamócatermesztés fekete fólia alatt A Szövetkezetek Országos Ér­tékesítő Központja, illetve a Hungarofruct által rendelkezés­re bocsátott szaporítóanyag fel- használásával e héten kezdődött meg megyénkben a fekete fólia alatt termesztésre kerülő sza­móca telepítése. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a hosszú élet­tartamú, nagy hő tűrő képesség­gel bíró fóliatakaró alatt ter­mesztett szamóca semmiféle ta­lajmunkát — kapálást, gyomir­tást — nem igényel. Emellett a fólia napfénygyűjtő, a talajnak gyors felmelegedést biztosító hatása következtében a termés két héttel korábban érik be, a hozam pedig húsz-huszonöt szá­zalékkal több mint szabad­művelésben. A növény kizáró­lag esőztető öntözést kap, ter­mészetes csapadékot nem. így a talajszemcsék által okozott szennyeződés minimális, ennél­fogva a termés kereskedelmi ér­téke is lényegesen magasabb a szabadföldi termesztésű sza­mócáénál. Jó munkát végzett a házikertek, valamint az egyéni és ház­táji gyümölcsösök védelmében a Madaras és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnek ez év tavaszán megalakult négytagú növényvédő brigádja. A legutóbbi három hét során közel két és fél ezer termőfaegység permetezését végezték el Rapidtox H-vel, illetve Kiss Bálint-féle magasnyomású háti gépekkel. Az újab­ban ismét fellépett kártevők, az amerikai szövőlepke pusztítását most 2 százalékos Holló 10 oldat kiszórásával igyekeznek meg­gátolni. Képünkön Barta Ferenc, a brigád vezetője, Vankó Ist­ván és Barta Péter gondoskodnak arról, hogy a szervezett véde­lemből az országút menti eperfák se maradjanak ki. Két és fél ezer fiatal az „Ifjúság a szocializmusért" mozgalomban Örvendetesen fejlődnek a kecskeméti járás KISZ-szervezetei Biztató kezdet Az idei gazdasági év meg­növekedett feladatai, a most folyó őszi forgalom fokozot­tabb helytállást követel Bács megye minden vasutas dolgo­zójától. Ennek megfelelően a párt Központi Bizottságának felhívása után minden terü­leten fokozott erőfeszítéssel indult meg a küzdelem a ter­vek teljesítéséért, a lemaradás felszámolásáért. Az előbb em­lített feladatok megvalósítása nagy gondot okoz, ezért ala­pos felkészülést követel, mert az őszi forgalmi feladatok el­végzése mellett már» most meg kell teremteni a téli forgalom zökkenőmentes lebonyolításá­nak műszaki előfeltételeit. A második negyedévi és a július havi teljesítmények jól bizonyítják, hogy a dolgozók megértették a tennivalókat, és a munkaverseny-vállalások teljesítésével hozzájárultak a feladatok maradéktalan el­végzéséhez. A kecskeméti és kiskunha­lasi csomóponton végzett fél­éves munkálatok tapasztalatai szerint ez évben 3,67 százalék­kel több személyt, 3,32 száza­ikkal több kocsiigényes árut szállítottak el, mint 1962 ha­sonló időszakában. Az előbb említett mennyiség elszállítá­sához csak 2,8 százalékkal használtak fel több kocsit. Ez azt jelenti, hogy kedvezően alakult a kocsik kihasználása. A mennyiségi emelkedés mellett azonban több gondot kell fordítani a minőségi munka végzésére. Még min­dig sokáig tartózkodnak az állomásokon a kocsik, lassú a mozgatásuk, nehézkes a to­vábbításuk. Emiatt a kocsi­forduló az előző időszakhoz képest 7,5 százalékkal nőtt. Megyénk állomásainak, fű­tőházainak és a pályafenntar­tási főnökség párt- és gazda­sági vezetői a második félévi terv, valamint az őszi forga­lom sikeres lebonyolítása ér­dekében intézkedési tervet dolgoztak ki. Ebből megálla­píthatjuk, hogy az ipar által előállított kereskedelmi ter­mékeknél jelentős terven fe­lüli mennyiséget kell majd továbbítani. Nagy mennyisé­gű árut biztosít a mezőgaz­daság is, különösen sok cu­korrépára kell számítani. Mindezeknek csak úgy tudnak eleget tenni az állomások, fű­tőházak és pályafenntartási főnökségek, ha minden dol­gozó a legnagyobb odaadás­sal, felelősségének tudatában, fegyelmezetten dolgozik. Az őszi forgalom sikere megkívánja, hogy a szakmai és társadalmi szervek vezetői magasabb szintre emeljék a munkaszervezést, az eddigi­nél még gyümölcsözőbben működjenek együtt a szállít tató felekkel. SZILÁDI SÁNDOR Ma már nem úgy mérjük az ifjúsági szervezetek tevékenysé­gének eredményeit, hogy hány tagja van, s mennyien járnak tánc- és egyéb szórakozási lehe­tőséget nyújtó rendezvényeire. Bár, a KISZ-nek továbbra is feladata a fiatalságnak kultu­rált szórakozási lehetőségeket nyújtani, munkájának mércéje elsősorban az, hogyan mozgó­sítja őket a szocialista építőmun­kára. Ilyen tekintetben nem köny- nyű a helyzete a kecskeméti járási KISZ-szervezeteknek, hi­szen az ország legszétszórtabb te­lepülési rendszerén — ahol a lakosság hetven százaléka tanyákon él — fejtik ki te­vékenységüket. Mégis eddig elért eredményeik azt bizonyítják, szép sikereket érnek el az ifjúság szocialista nevelésében. A járás mintegy 15 ezer főnyi fiatalságából 2600-an tagjai a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. Ez a szám azon­ban nem tükrözi az ifjúságra gyakorolt befolyását, mert en­nél jóval többen vesznek részt a KISZ által kezdeményezett különböző mozgalmakban. A járási KISZ-bizottság el­sősorban a mezőgazdaságban dolgozó — különösen a tanyá­kon élő — fiatalok közötti szer­vező munkára fordít nagy fi­gyelmet. Az eredmények bizta­tóak. A mezőgazdasági szövet­kezetekben és állami gazdasá­gokban 678 földműveléssel fog­lalkozó KISZ-tag nevezett be a munkaversenyekbe. Még örven- detesebb ennek kihatása, ugyan­is több mint 600 szervezeten kí­vüli fiatal csatlakozott hozzá­juk. Ahol a munkaverseny kibon­takozásának kedvezőbb feltéte­leket teremtenek, ott az ered­mények is jobbak. A különbsé­gek főleg az állami gazdaságok és a szövetkezetek között üt­köznek ki. A Városföldi Állami Gazda­ságban például — ahol 53 tagú KISZ-szervezet műkö­dik — 170 ifjú vesz részt a versenyben. Ugyanakkor több termelőszö­vetkezetben még a KISZ-szer- vezet vezetői sem értették meg, hogy a munkaversenyben a szer­vezeten kívüli fiatalokat is ér­demes bevonni. Általános hiba volt eddig, hogy az ifjúsági munkabrigádok versenyének eredményeit év közben nem értékelték. Az idén ezen már változtattak, sajnos, azonban a tsz-ek vezetői nem mindenütt értették meg ennek jelentőségét. Ezen túlmenően egyes szövetkezetekben az ifjú­ság problémáival nem foglal­koznak megfelelően. A lakitele­ki Szikra Tsz-ből például 13 fia­tal azért ment át a tiszakécskei Üj Élet Tsz-be, mert ott havon­ta rendszeresen kaptak pénzjá­randóságot. Ez azt is bizonyítja, hogy a fiatalság nem a földet kívánja otthagyni, nem a mező- gazdaságból akar „szabadulni”, hanem sajátos igényeinek kielé­gítésére rendszeresebb kereset­hez akar jutni. Azóta a lakite­leki Szikrában új vezetőséget választottak, amely a hibákon okulva, megértőbben foglalko­zik az ifjúsággal is. A járás fiatalságának iskolai végzettsége — mintegy ilyen nagy tanyavilággal rendelkező területen bizonyos mértékig ért­hető — hiányos. A KISZ-tagok húsz százaléka nem' végezte el az általános iskola nyolcadik osztályát. Ez az arány a szerve­zeten kívüli ifjúság között har­minc százalék. A járási KISZ-bizottság cél­kitűzése, hogy minden fiatal befejezze, vagy pótolja ál­talános iskolai tanulmá­nyait. Az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom egyik feladatának is ezt tekinti. A mozgalom 2121 KISZ-tagot és 310 szervezeten kívüli fiatalt ölel fel. Szép eredmények születtek az ifjúság kulturális nevelésében. A különböző helyeken megszer­vezett szellemi vetélkedőkön 1400 fiatal vett részt. A járás­ban 58 művészeti csoport mű­ködik, s ezek közül 41 csoport — mintegy 500 fővel — jutott el a körzeti és járási bemuta­tókra. Még több lenne azonban a művészeti csoportok és a ben­nük szerepet vállaló fiatalok száma, ha erre megfelelő szak- képzettséggel rendelkező veze­tők állnának rendelkezésre. Az elmúlt két év alatt pél­dául tízzel csökkent a tánc­csoportok száma, mert a járási seregszemle zsűri­je szigorúan bírált, ugyanakkor a járás megfelelő szakvezető­utánpótlásról nem tudott gon­doskodni. Az ifjúság nevelése igen sok­rétű feladat, amelyet a KISZ egymaga megoldani nem tud. Helytelen gyakorlat több helyen a járásban, hogy a felnőttek csak általánosságban beszélnek a fiatalokkal, például: „Vegye­tek részt a szocializmus építé­sében”, konkrétan azonban nem szabják meg a feladatokat. Már­pedig ha a helyi pártszerveze­tek, tanácsok, népfrontbizottsá­gok, nőtanácsok, gazdasági ve­zetők és a szülők közvetlen gya­korlatias segítséget nyújtanak a KISZ-szervezeteknek, az ifjúság nevelése hatékonyabbá válik és célratörőbben tudnak a fiatalok bekapcsolódni a szocialista épí­tőmunkába. NAGY OTTÖ

Next

/
Thumbnails
Contents