Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-06 / 208. szám

t. oldal 1963. szeptember 6, péntek Milliók egyetértése kíséri.•• A de Gaulle-javaslat és Dél-Vietnam Í J,Ja fob kaland Jemen ellen AZ ATOMCSEND- SZERZÖDÉS változatla­nul a nemzetközi érdek­lődés homlokterében áll. A világlapok egymásután közölnek nyilatkoza­tokat jelentős közéleti személyiségektől, tudó­soktól, politikusoktól. Jó néhány fró és művész is nyilatkozott a nyilvánosság előtt. Moszkvai jelentés szerint igen sok válasz érkezett be a No- vosztyi szovjet hírügynökség központjába kül­földi közéleti személyiségektől, akikhez körkér­dést intéztek a moszkvai atomcsendszerződésre vonatkozó véleményét illetőleg. Cyrus Eaton, a közismert amerikai nagyiparos nyilatkozatában leszögezi: Máris nyilvánvaló, hogy a szerződés gazdasági, politikai és erkölcsi jelentősége ha­talmas. A nemrég felszabadult országok vezető politikusai nyilatkozatukban hangoztatják, hogy a Szovjetunió békeszerető kezdeményezése nagy jelentőségű a függetlenségi és szabadságharcok támogatása tekintetében is. Arnold Zweig, a vi­lághírű író a kínai vezetők tarthatatlan állás­pontját kritizálva így ír: „Csak megdöbbenést kelthet, hogy éppen most, amikor bebizonyítást nyert a békés együttélés politikájának eredmé­nyessége, a kínai vezetők egy társaságba kerül­tek a legszélsőségesebb reakciósokkal. Mi, hala­dó európai írók — teszi hozzá Zweig —, akik végigszenvedtük két világháború súlyos éveit, megfigyelői és krónikásai voltunk számtalan em­beri tragédiának, elítéljük a kínai vezetőket. A háború és béke kérdésében elfoglalt álláspont­juk, nyilatkozataik és cselekedeteik csak elré­míthetnek, és eltaszíthatnak mindenkit, akinek drágák a humanizmus eszményei, akik boldog­ságot és virágzást kívánnak az emberiségnek.” Kalifornia-állam kormányzója, aki jelenleg az NDK-ban tartózkodik, hangoztatta, hogy az atom- cséndszerződés után most újabb intézkedéseket kell hozni a nemzetközi feszültség csökkentésé­re, meg kell szabadítani az emberiséget a har­madik világháború rémétől. — ENSZ-körökben egyébként a küszöbön álló közgyűlés előtt egy­re nagyobb érdeklődés mutatkozik a Rapacki- terv iránt. Ez abban is megnyilvánul, hogy fel­tűnően sok delegáció kéri a lengyel ENSZ-kül­döttségtől a terv eredeti szövegét, valamint a lengyel módosító javas­latokat. A Rapacki-terv iránti érdeklődés az amerikai sajtó hasábjain is helyet kap. RENDKÍVÜL kedvező fogadtatásban részesítik dél-vietnami vezetők de Gaulle francia elnök­nek azt az ajánlatát, hogy segíti Dél-Vietnamot a „külföldi befolyás” kiküszöbölésében. Egy hír szerint Franciaország dél-vietnami nagykövete máris puhatolózó lépéseket tett más nyugati nagykövetségeken abból a célból, hogy rábírják Cabot Lodge-ot, az Egyesült Államok új dél­vietnami nagykövetét, javasolja kormányának enyhítse az amerikai bírálatot a Diem-rezsim- mel szemben. A New York Times cikke kije­lenti, hogy a francia nagykövet volt, aki a Dél- Vietnamra vonatkozó de Gaulle-hyilatkozatot sugalmazta, s most a nagykövet szélesebb ha­táskört kapott Cabot Lodge működésének ellen- súlyozására. Dél-Vietnam lemondott amerikai nagykövete Washingtonba visszatérve egy sajtó- értekezleten hangsúlyozta, hogy a Diem-rezsim leáldozóban van, mert visszavonhatatlanul el­vesztette a vietnami nép támogatását. Szerinte az országot csak akkor lehet megmenteni, ha Dieai távozik, és jó szándékú személyekből koa­líciós kormány alakul. AZ IZVESZTYIJA kedd esti száma cikket kö­zöl arról, hogy az angol gyarmatosítók újabb akciót készítenek elő Jemen ellen. Miután meg­győződtek arról — írja a lap —, hogy a volt imám hívei még Szaúd-Arábia támogatásával sem képesek megdönteni a jemeni forradalom után kialakult rendszert, most a hazaáruló Bei- dani volt jemeni alelnök segítségével, Aden felől provokációs mozgalmat akarnak indítani a dél­jemeni területek visszacsatolására. Az angolok nagy reményeket fűznek ehhez az akcióhoz. Azt várják tőle, hogy e „visszacsatolás” révén egész Jemenre kiterjesztenék befolyásukat. Céljuk el­érése szempontjából igyekeznek kihasználni a különböző jemeni törzsek közötti vallási villon­gásokat is. Az angol gyarmati politikának ezek az ősi módszerei azonban egyre kisebb hatást váltanak ki. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Tüntetés Saigonban X A Saigon: Több ezres tömeg gyűlt össze a Xa Lói pagoda előtt, tiltakozásul a diemisták vallásüldöző politikája ellen, amelynek értelmi szerzője a hírek szerint Ngo Dinh Nhu asszony, Diem el­nök bátyjának felesége, aki Vietnam legbefolyásosabb asszonya, és a buddhisták legádázabb ellensége. Képünkön: tüntetők a Xa Lói pagoda előtt. * Érdekes új ada!ékok a nemzetközi munkásmozgalom történetéhez Kémjelentés Marxról és Engelsről Hír eh sorokban GEORGETOWN. Brit-Guaya- nában szerdán hivatalosan megszüntették az általános sztrájk kirobbanása alkalmával május 8-án elrendelt rendkívüli állapotot. RAWALPINDI. George Ball, Kennedy elnök személyes meg­bízottja, szerdán hatórás tár­gyalást folytatott a pakisztáni kormány vezetőivel. A megbe­szélés elsősorban a Pakisztán­nak szóló amerikai katonai se­gélyről folyt. GENF. A Nemzetközi Vörös- kereszt szóvivője szerdán kö­zölte, hogy megfigyelőket kül­denek az iraki Kurdisztán tér­ségébe. A Vöröskereszt közbe­lépését Barzani kurd vezető kérte a kurd erők és a polgári lakosság brutális irtása miatt. STOCKHOLM. Ingemar Joel- son-Donar, a svéd nácimozga- lom önjelölt vezére, kedd es­tére Stockholm külvárosában nagygyűlést hirdetett. A röpcé­dulákkal összetoborzott ezeröt­száz főnyi tömeg kezdetben vésztjósló némasággal hallgatta a volt SS-tiszt fejtegetéseit, de néhány perc múlva kitört a vi­Részletek a svá;cl repülöszerencsétlenségröl Megindult a vizsgálat Svájc leg­nagyobb repülőszerencsétlensé- génék ügyében. A Swissair két- motoros Caravelleje, mint je­lentettük, szerdán reggel zuhant le, nyolc perccel azután, hogy Zürichből felszállva elindult Genf és Róma felé. A zsúfolt Utasszállító gép a zürichi re­pülőtértől nem messze fekvő Dürrénasch településre zuhant le, megrongált egy lakóházat, s felgyújtotta a tanya istállóját. Végleges jelentések szerint a szerencsétlenségnek a hatfőnyi személyzettel együtt 89 halálos áldozata van. Az utasok közötl magyar nem volt. , har. A túlnyomórészt fiatalok­ból álló hallgatóság záptojással és rothadt paradicsommal do­bálta meg a szónokot. Végül rendőri fedezet mellett csúfo­san visszavonult. DJAKARTA. Malaysia-elle- nes nagygyűlést tartottak csü­törtökön a kelet-jávai Malang- ban. A háromezres tiltakozó gyűlés határozatban szólította fel az indonéz kormányt: to­vábbra is ellenezze a Malaysia Államszövetség megalakításának angol tervét és zárolja az Indo­néziában elhelyezett angol tő- két CONSTANTINE. Az algériai Constantine térségében csütör­tök reggel néhány másodpercig tartó földrengés volt, Egy Setif közelében fekvő faluban egy személy meghalt, mintegy száz megsebesült. VARSÖ. Zakopanéban szep­tember 3-án 18 jugoszláv és 30 lengyel atomfizikus részvételé­vel tudományos tanácskozás kezdődött. Diverzánsokat fogtak e! Horvátországban BELGRAD. A jugoszláv belügyminiszté­rium közleménye szerint július 19—22 között Kopár, Rijeka és Karlovác járások területén a belügyi szervek letartóztattak egy kilenctagú diverzáns ter­rorista csoportot. A csoport va­lamennyi tagjánál ausztráliai útlevelet találtak. A terrorista banda tagjai ausztriai és olaszországi mene­kült táborokból vándoroltak ki Ausztráliába, ahol fasiszta usz- tasa emigránsok ajánlatára csat­lakoztak az úgynevezett „Hor- vát Forradalmi Testvériség” ne­vű terrorista szervezethez. Syd­neyben tanfolyamokon készítet­ték elő őket tevékenységükre. Letartóztatásukkor a banda tagjainál nagy mennyiségű rob­banóanyagot, fegyvereket, adó­vevő rádiókészülékeket és tete­mes külföldi valutát találtak. A diverzáns csoport tagjai ellen megindult a bűnvádi eljárás. Ács Tivadar, az ismert író-törté­nész érdékes adalékokat talált a nemzetközi munkásmozgalom törté­netéhez. Megállapította, hogy a na­cionalista polgári államok vezetői már 1849-ben felismerték a szocia­lizmus megnövekedett vonzóerejében rejlő veszedelmet és nem is marad­tak tétlenül. A bécsi állami és ud­vari levéltárban megtalálható Bach Sándor osztrák belügyminiszternek Schwarzenberg herceg akkori mi­niszterelnökhöz intézett emlékirata, amelyben többek között megálla­pítja, hogy a „felforgató erők” — értve alatta a haladó nemzeti sza­badságmozgalmakat — „félelmetes hatalommá fejlődtek. . . és hasonló arányban megszaporodott a szociál­demokrata ügy híveinek száma is”. Ezért ázt ajánlotta, hogy Európa legjelentősebb államai kössenek egy­mással megállapodást, amelynek alapján mindegyik állam építse ki a szóba jöhető idegen országokban a maga szerveit a forradalmárok te­vékenységének megfigyelésére. A kémek és ügynökök hálózatától szer­zett értesüléseket azután diplomá­ciai úton cseréljék ki és szükség esetén közösen döntsenek a tenni­valókról. Schwarzenberg az elgondolást ma­gáévá tette és azonnal jegyzéket küldött a reakciós európai államok kormányainak. Ebben megállapítot­ta, hogy nemzetközi intézkedésre van szükség a „levert és föld alá húzódott szociáldemokrata forrada­lom ellen”. A kémjelentések tanú­sága szerint igen nagy fontosságot tulajdonítottak Marx és a többi szo­cialista vezető tevékenysége elleni küzdelemnek. A szövetségben részvevő országok, köztük Ausztria, a német államok, Franciaország, Hollandia és Orosz­ország az összes számba jöhető he­lyen rendszeresen külön megbízot­tal — néha többel Ls — figyeltették a szocialista mozgalmakat és veze­tőiket. A rendőrminisztériumok he­tenként cserélték ki egymással ér­tesüléseiket. Marx Károlyt például csak Ausztria részéről három ügy­nök figyelte és ma még meg sem állapítható a különböző német álla­mok tigynökeihek szánta. A reak­ció ügynökei arról is tájékoztatták megbízóikat, hogy a francia „vörös társaságban” Louis Blanc elnököl és hogy a munkásszövetség londoni központi bizottsága összeköttetést tart fenn a francia, angol és magyar forradalmi pártokkal. Az egyik ügynök, a nagyszebeni származású Berpdorff Lajos London­ban dolgozott és teljesen a Kom­munisták Szövetségének „szentelte” figyelmét. Sikerült befurakodnia Marx környezetébe is. Jelentéseinek tanúsága szerint nagy energiát for­dított Marx Károly megfigyelésére, akit „nagyon szellemes és ördögi energiával rendelkező férfinak” aposztrofált. Hasonlóképpen sokat foglalkozik Marx „fő adjutánsának”, Engelsnek személyével és tevékeny­ségével ls. Egyik jelentésében azt írja, hogy Marxnak „hosszú évek múlva is világraszóló lehet a hatá­sa, oly mély benyomást tesz rajon­góira”. Nem a megbízókon, a szocialista­ellenes államszövetségen múlt, hogy ez a jóslat valóra vált. (MTI) „Szövetség haladás nélkül...“ A Newsweek című amerikai politikai heti­lap legújabb száma fog­lalkozik az Alliance for Progress — Szövetség a haladásért — nevű szer­vezettel. Ezt áz „intéz­ményt” két évvel ezelőtt Punta del Este falai kö­zött tákolták össze. Az Egyesült Államok impe­rialista körei nagy re­ménységeket fűztek a vállalkozáshoz, ami fe­lettébb érthető. Azt re­mélték, hogy az Alliance for Progress igen-igen alkalmatos eszköz lesz arra. hogy Lalin-Ameri­ka országaiban erőtelje­sen kibontakozó nép­mozgalmak „vadhajtá­sait” lenyesegesse, s az „indulatokat” jenki mód­ra értelmezett „demok­ratikus” irányba vezé­relje. Már az első évforduló bizonyos kínos feszen­gést kénysserített azok­ra a latin-amerikai ve­zető politikusokra, akik Punta del Este falai kö­zött fennkölt arcot öltve — ország—világ előtt lelkesedtek a Szövetség a haladásért elnevezésű próbálkozás „eszmei” tartalmáért. Emlékeze­tes, hogy ezt az eszmei tartalmat — a News­week igen határozottan szól róla — Kennedynek az az ígérete szolgáltat­ta, hogy az USA leg­alább egymilliárd dol­lárral siet majd a latin­amerikai országok segít­ségére. Az egymilliárd azonban eltévedt vala­miképpen, s könnyen le­hetséges, hogy éppen az amerikai hadi anyaggyá­rosok feneketlen zsebé­be. Nem tévedt el azon­ban a második évfordu­ló. Ekkor a nyugtalan la­tin-amerikai vezetők rá­zendítettek a „drumfire” dallamára. Ez a kifeje­zés magyarra fordítva — szabadon — olyasmit je­lent, hogy pokoli dühvei verni kezdték a kritika nagydobját. Chile her­cegprímása; az argentin pénzügyminiszter, Mar­tinez de Hoz; Peru elnö­ke: Belaunde Terry és mások — követelni kezd­ték a megígért egymil­liárd ot. Mi mást tehetett erre az USA illetékes ügy­vivője, Teodoro Mosco- so, mint nyilatkozott. Olyasféle kijelentést tett, hogy miért is adna az USA egymilliárdot a la­tin-amerikaiaknak, ami­kor ezek az országok se adtak semmit — önma­guknak. Kennedy elnök diplomatikusabban fe­jezte ki ugyanezt az egy­szerű igazságot, így: „Tény és való. hogy az út hosszabbnak látszik. mint amilyennek a kez­detén véltük.” Most olyasféle gondo­latokat vetnek fel egye­sek, hogy „latinizálhi” kellene a Szövetség a haladásért szervezetet. Ez a „latinizálás” körül­belül azt jelentené, hogy az USA a szervezet szel­lemi irányítója marad, a latin-amerikai orszá­gok pedig segítenek egy­máson, ahogy tudnak. Persze, a Wall Street szívesen látná ezt a megoldást. Dél-Ameri- kában viszont akadtak olyan szkeptikus lelkek, akik dühösen így kia­bálnak: Az Alliance for Progress átalakult Al­liance Without Prog- ress-é, vagyis létrejött egy szövetség — haladás nélkül...

Next

/
Thumbnails
Contents