Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-04 / 206. szám

Jó a felhozatal, de akad még „hiánycikk” is Reggeli séta a kecskeméti piacon Még mindig késik az intézkedés Még július 3-án „Benzinkút van, benzin nincs” címmel cikk jelent meg a Petőfi Népe Az ol­vasó hangja rovatában. Kárpáti Sándor, a cikk írója akkor — több kerekegyházi érdekelt ne­vében is — arra kért választ az illetékesektől, hogy a községben még az év elején felállított ben­zinkúton miért nem kapható benzin és olaj, s minek a benzin­kút Kerekegyházán, ha a moto­rosoknak és gépkocsi-tulajdono­soknak továbbra is Kecskemé­ten vagy Lajosmizsén kell be­szerezniük az üzemanyagot? Az­óta újabb két hónap múlt el, de az intézkedés még mindig ké­sik. Most a kerekegyháziak még türelmetlenebbül kérdezik: mi az oka a késésnek, s az illeté­kesek egyáltalán figyelembe vet­ték-e a két hónap előtti pana­szukat? Csörgő Tibor levelező, Kerekegyháza Megszaporodott a kutyacsalád, s ki örül ennek legjobban, ha nem a gyerekek. — Játék után kezet mosni! — így szólt utánuk anyuka, s mosolyogva nézte, hogyan hancúroznak az apróságok az udvar cm, a játékos kis kutyakölyökkek Alig pirkad még az égbolt, amikor kocsizörgés ébreszti fel a Nagykőrösi utca elejének la­kóit. A lópatkók csattogását fel­felerősítve verik vissza a kör­nyező házak falai. A szekere­ken zsákok, ládák, dinnyehe­gyek. A bakon vastag kendőbe burkolózó asszonyok. Befordul­nak a piac felé. Hatszáz elárusító Megnyílnak a vaskapuk. A kis utca megtelik kerékpárokkal. Az elárusító sorok között vásár­lók tömege. Szürke épület. Piackezelőség. ség vezetőjétől. — De a környe­ző megyékből is jönnek tsz-ek a pénteki piacnapokra. Kevés a káposzta A statisztikus kis táblájával minden reggel körútra indul, hogy. felmérje az őstermelők és a tsz-ek árufelhozatalát, s az árakat. — Vasárnaphoz mérten erő­sen esett a paradicsom és pap­rika ára — mondja ismét Pin­tér elvtárs. — A zöldpaprika egy forint — egy negyven kö­zött, a paradicsom 1,40 forintos áron kerül forgalomba. — Sajnos, az idén nem ked­vezett az időjárás sem a fehér, sem a kelkáposztának. Itt a pia­con ez igazi „hiánycikk”. A ta­valyihoz képest kevés a karfiol is. Négy év július hónapjának áruérték statisztikáját nézzük. Az élőbaromfi ára sajnos, emel­kedett. A zöldségféleségeknél már jobb a helyzet. — Ezen a napon közel 600 el­árusítónk van — mondja Pintér Imre, a kezelőség vezetője. Kint járunk a vásárlók között. A kezelőség munkatársai figye­lemmel kísérik az őstermelők és a termelőszövetkezetek áruit is. — A tavalyi augusztushoz vi­szonyítva húsz-huszonöt száza­lékkal emelkedett a felhozatal. Megállunk a városföldi Petőfi Tsz „standja” előtt. Satnya pap­rika az egyik ládában. Talán még vasárnapról maradt. Kiló­ját egy forintért szeretnék ad­ni. Felszólítás után az árut be­veszik, s helyébe kikerül a friss, szép zöldpaprika. — Tíz megyénkben termelő- szövetkezet rendelkezik nálunk állandó elárusító hellyel — ka­pom a tájékoztatást a kirendelt­száz forint értékben árusítót tunk. Az üzlet előtt ládák. Bennük burgonya, paprika, paradicsom. Ide-oda jár a mérleg mutatója. Csörren a kasszában az apró­pénz. Ismét a • kezelőség épületénél vagyunk. A fejlesztési tervről beszélgetünk. Az ötvenes évek elején még modem létesítménynek számí­tott a kecskeméti piac. De az eltelt tizenhárom esztendő alatt megnőtt az elárusítók és a vá­sárlók száma is. A városi ta­nács illetékes osztályán tárgya­lások folynak a piac korszerű­sítéséről, fejlesztéséről. A vaskapun keresztül befelé áramlik az emberek tömege. Két kis fiú nagy zöldséges ko­sarat helyez fel a kerékpárra. Aztán lassan tolják a Szabad­ság tér felé ... K. M. Dinnyehegyek tövében — Negyven éve vagyok diny- nyés. Uram, ha én azt mondom, mézédes, akkor mérget vehet rá! A kékköpenyes bácsika nagy halom dinnye tövében ül, s kí­nálja a kecskeméti Boldogulás Tsz áruit. Kése szinte félpercen­ként vág a zöldszínű gyümölcs héjába. Kevés ember megy el innen vásárlás nélkül. Dinnyéi kóstolás után még kelendőbbek. Néhány méterre zöld pavilon. Tetszetős, modern építmény. Ér­dekes színfoltja a reggeli piac­nak. „Zöldség—gyümölcs” fel­irata csábítja a vásárlókat. A Kecskemét Gyöngye Szakszövet­kezet elárusító helye. — A legnagyobb forgalmunk hat óra körül volt — válaszol kérdésünkre a szakszövetkezet elnöke, Nagy Sándor. Közel hat­Nekihajtott a lovaskocsinak Szeptemberi másodikén két közlekedési baleset történt a megyében. Az egyik Kecskemét határában, az 5-ös számú útvo­nalon, ahol Csenki Béla, Kecs­kemét, Garai utca 2. szám alatti lakos haladt motorkerékpárjá­val. Előtte szabálytalanul ki­világított lovaskocsiján Ajtai István kiskunfélegyházi lakos közlekedett. Az ital hatása alatt levő motorkerékpáros nem vette PAJTIKÁK észre a kocsit és nekihajtott A baleset következtében a lo­vaskocsin utazó Ferkovics Jó- zsefné kisteleki lakos és a gép­jármű vezetője, Csenki Béla, súlyosan megsérültek, mindket­tőjüket a kecskeméti kórházba szállította a mentő. Kecskemét belterületén tör­tént a másik közúti szerencsét­lenség. A Honvédkórház előtti úton Reggel Sándor ceglédi la­kos szabálytalanul parkírozott a Budapesti Közlekedési Mű­szaki Vállalat személygépkocsi­jával. A menetrendszerint arra közlekedő autóbusz nekiütkö­zött a személykocsinak, amelyen ezáltal mintegy hatszáz forint­nyi kár keletkezett. Az ügyben Reggel Sándort terheli a fele­lősség. Hz Elbától a Fekete tengerig ív. A KIS PARTI hajó boldogan fúrja orrát a habokba. Szinte repül. Kíváncsi külföldieket visz vizitbe óriás rokonaihoz. Elhúzunk a rostocki hajógyár alkatrészekkel köröző darui, vasbeton-állványerdeje előtt. Már a kikötőben járunk. Két ol­dalt félelmetesen magasodnak a több ezer tonnás tengerjáró ha­jók. A hajó utasai egymás hegyén- hátán szorongva kattogtatják a fényképezőgépeket. A téma há­lás. Hajónk csak még jobban kiemeli a szédítő kikötői ará­nyokat. — Hangya a tenger ko­losszusai előtt. — Kis zászló jelzi a nemzetiségüket. Anglia, bolygó körvonalai. Az egyik fe­délzetről matrózok integetnek; Harsog a mikrofon. Warnemün- débe befut a város nevét viselő, Dániából érkező álomfehér komphajó... Míg finoman odasímul a part­hoz, orrát lasan szétnyitja és a levegőbe emeli. Belsejéből für­gén gördülnek szárazföldre a szerelvények — 40 vasúti kocsi és ki tudja hány autó. Így á Dá­niából Németországba és vissza irányuló vasúti és gépkocsifor­galom még a tengeren át is aka­dálytalan. BETONHlD ível az Alte Strom, — Warnemünde régi ki­kötőjének keskeny vízmedre fe­lett. Tarka halászhálók testén Festői látványt nyújt Warnemü nde régi kikötője, az Alte Strom. Svédország, Görögország, Bul­gária — a világ minden részé­ből érkeznek és indulnak innen teherhajók. Rostocktól — Warnemündéig húzódik a csak néhány éve ki­épített hatalmas kikötő. Mére­teiben, korszerűségében rögtön a hamburgi után következik. A szürkészöld vízen soha nem szü­netel a forgalom. Hosszan, el­nyújtva búgnak a hajókürtök, a nyílt tenger felől kirajzolód­nak a sorra érkező hajók im­A rostocki hajógyárban avatás­ra vár egy újonnan készült ten­gerjáró hajó. lángot vetnek a napsugarak. A száradó hálókon derűsen csillogó labda nagyságú üveggolyók. Nem díszítik, hanem az el me­rüléstől óvják a hálót, szépek is, de elsősorban hasznosak. Fes­tői látvány. Színek és fények, álomszerű formák vibráló egy­velege. Mekkora kontraszt az új kikötő lenyűgöző arányai után... És a halászsor plrinyó, díszlet­nek tetsző házai! Még így ki­festve, rendbe hozva is jól érzé­keltetik a múltbeli ellentétet Rostock és Warnemünde között. Az elsőben gazdag tengeri ke­reskedők, kézműves mesterek éltek a középkori építészet re­mekeinek számító házakban. Itt szegény halászok tengődtek, ki­szolgáltatva a tengernek és a gazdagoknak... A SZŰK, ódon utca nagyváro­si forgalmú térbe — a jelenbe — torkollik. Fényes üzletek, ele­gáns szórakozóhelyek és mozik. Nagyon szeretnek moziba járni, a németek, és nagyobb városok­ban csaknem minden utcában található ízléses, modem kivi­telű filmszínház. Legkedvelteb­bek a bűnügyi filmek. Berlinben például egy hét alatt 46 000-en nézték meg a „For eyes only” című, egy kémbanda leleplezé­séről szóló legújabb NDK pro­dukciót. A világítótorony tetejéről még egyszer lepillantunk a városra. A mólóra, ahol esténként sze­relmesek nézik összesímulva a kikötő mesébe illő fényeit, a ha­talmas strandra, ahol német és külföldi dolgozók ezrei élvezik a tengert és a nvár melegét... Vadas Zsuzsa (Folytatjuk.) A nagyüzemi gazdálkodás kérdései Az Akadémiai Kiadó A nagy­üzemi gazdálkodás kérdései cí­mű sorozatban legutóbb három munkát jelentetett meg. Gönczi Iván A mezőgazdasági üzem vonóerejének összetétele című tanulmányában a nagyüzemek fogatszükségletének alakulását tárgyalja. Bíró Ferenc a terme­lőszövetkezetekben a pénzbeni munkadíjazás bevezetésének fel­tételeivel és kihatásaival foglal­kozik, Kölber László pedig a munkatermelékenység alakulá­sát vizsgálja az állami gazda­ságok néhány növénytermelési ágazatában. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Walther Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. index; 25 065« _______________________1960 1961 1963 1963 Sá rgarépa 5,22 4,22 3,64 3,04 Petrezselyem 7,04 6,79 7,99 4,96 Vöröshagyma 2,51 3.49 3,10 2,33 Fejes káposzta 1,74 1.46 1,55 1,14 Kelkáposzta 2,77 2,81 2,07 1,65 Karfiol 3,95 6,67 5,67 3,86 Paradicsom 3,29 3,61 6,13 3,05 Zöldpaprika 8,13 7,24 20,13 5,60 Főzőtök 0,99 0,74 1,07 0,69 (A táblázatban feltüntetett adatok a hónap öt hetének árát­lagát mutatják, egy kilogramm forint-összegét.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents