Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-28 / 227. szám

t. oldal 1963. szeptember 28, szombat Ratifikálás Washingtonban és Moszkvában Tárgyalások New Yorkban A dominikai államcsíny A HÉTEN Aetbelép- tetésének újabb fontos állomásához érkezett a moszkvai atomcsen d­EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN közgyűlésével párhuza­mosan Gromiko szovjet külügyminiszter folytat angol és amerikai kol­Hruscsov körútja szerződés. Kedden az Egyesült Államok szená­tusa, szerdán pedig a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége ratifikálta a Moszkvában augusztus 5-én aláírt — s azóta a világon rend­kívül nagy helyeslést kiváltott — egyezményt. Igen figyelemre méltó és a szerződés jelentősé­gét nagy nyomatékkai hangsúlyozó tény, hogy éppen a ratifikáció előestéjén került a századik csatlakozó állam, a Madagaszkár szigeten fekvő Malgas Közitársaság képviselőjének aláírása Washingtonban a szerződésre. Azóta is újabb államok csatlakoztak és a világsajtó ma már az eddigi aláírók helyett, inkább annak a né­hány országnak a nevét sorolja fel, amely a maroknyi ellenzőn kívül még nem írta alá a szerződést — bár legtöbbjük helyesli a moszkvai megállapodást. A szerződés amerikai törvény- beiktatását több hetes vita előzte meg az ame­rikai szenátusban. A „veszettek” dühödt agitá- ciója ellenére is, a szenátorok négyötöde a szer­ződés ratifikálása mellett döntött^ s kudarcot vallottak azok a kísérletek is, amelyek külön­böző „fenntartások” törvénybeiktatásával volta­képpen az egyezmény életbelépését szerették volna megakadályozni. A szenátusi szavazást az amerikai kormánykörök nagy győzelemnek te­kintették, noha az ellenszavazatok száma több lett, mint előzetesen gondolták. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Kuznyecovnak, a külügyminiszter első helyette­sének a beszámolója alapján megvitatta és egy­hangúan iktatta törvénybe az egyezményt. Az egyezményről szólva a vitát lezárd Leonyid Brezsnyev elvtárs joggal állapította meg: „a moszkvai szerződés a Szovjetunió reális ered­ménye abban a hosszú harcban, amelyet a nuk­leáris kísérletek beszüntetéséért vívott. Termé­szetesen kemény és hosszú harc áll előttünk a nemzetközi feszültség enyhítését célzó további intézkedések megvalósításáért, a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a leszerelés eléréséért”. AZ ATOMCSENDSZERZŐDÉS aláírása által teremtett kedvező légkör jellemzi az ENSZ köz­gyűlésének mostani ülésszakát és a vele egy időben folyó jelentős diplomáciai tárgyalásokat is. Gromiko szovjet külügyminiszter nagyhatású és újabb egyezmények előtt — utat nyitó ja­vaslatokat tartalmazó beszédének másnapján Kennedy is felszólalt a világszervezetben. Az amerikai elnök, bár nem reflektált az előző nap elhangzott szovjet indítványokra és konkrét ja­vaslatokat sem tett a legfontosabb napirenden levő kérdések megoldására, olyan hangot ütött meg, amely az amerikai kormány tárgyalási készségéről tanúskodik. De hogy ezt a kinyil­vánított tárgyalási készséget mennyire követik ilyen irányú tettek is, ez majd azokon a megbe­széléseken derül ki, amelyeket az ENSZ tógájával, illetve Kennedy elnökkel. Ezek a megbeszélések voltaképpen már meg is kezdődtek. Gromiko New Yorkban már ta­lálkozott Kennedy elnökkel, Rusk külügymi­niszterrel és Stevensonnal, az amerikai ENSZ- küldöttség vezetőjével. Lord Home angol kül­ügyminiszter megérkezése után a két nyugati nagyhatalom külügyminisztere előkészítő tár­gyalásokat folytatott egymással, amelybe rövid időre Schröder nyugatnémet külügyminiszter is bekapcsolódik. S az eredetileg tervezett hétfő helyett már ezen a héten szombaton megkez­dődnek a szovjet, amerikai és angol külügymi­niszterek tanácskozásai, amelyet Gromikónak Kennedy elnöknél Washingtonban teendő láto­gatása követ majd. Arra természetesen nem lehet számítani, hogy ezeken a megbeszélése­ken gyors, látványos eredmény születik. Az elő­jelek azonban biztatóak, s minden remény megvan arra, hogy békés együttélésen alapuló szovjet külpolitika lépésről-lépésre a feszültség további csökkenéséhez vezető újabb egyezmé­nyek megkötését éri majd el. A KARIB-TENGERI Hispaniola sziget két kis állama közül a világ közvéleménye hónapok óta Haiti diktátorának megdöntésére számított, s szerdára virradó éjjel egy vér nélkül végre­hajtott katonai puccs Dominikában megdön­tötte Juan Bosch elnök kormányát és a Trujillo- család három évtizedes uralma után bevezetett demokratikusabb színezetű rendszert félreállítva nyíltan diktatórikus kormányzatot juttatott ha­talomra. A puccs végrehajtói Bosch elnök és kormánya eltávolítását az ország „ingatag gaz­dasági és politikai helyzetével” és azzal a kép­telenséggel indokolták, hogy a köztudomásúan amerikai báb dominikai elnök a Szovjetunióval és Kubával „cimborái”. Az első amerikai rea­gálások azt mutatták, hogy az Egyesült Álla­mokat kínosan érintette a dominikai államcsíny. Hiszen ismét megbukott egy „demokratikus színezetű” Amerika-barát latin-amerikai kor­mány, pedig a „Szövetség a Haladásért” prog­ram éppen az ilyen kormányokra épít. Az ame­rikai külügyminisztérium látványos intézkedé­seket is tett, hogy elhatárolja magát a katonai puccstól, bejelentette a diplomáciai viszony, valamint a különféle segélyprogramok felfüg­gesztését. Sok jel azonban arra mutat, hogy Washingtont nem érte váratlanul Juan Bosch kormányának megbuktatása. A nyugati hírügy­nökségek már első jelentéseikben utaltak arra, hogy „Dominikában már hónapok óta fújdogált a puccs szele”. Arra is sokan hívjál? fel a fi­gyelmet, hogy az NBC amerikai rádiótársaság mindenkit megelőzve kürtölte világgá a puccs hírét. A kubai lapok azonban már teljes nyílt­sággal leleplezik, hogy a dominikai események­ben nagy szerepet játszott a Pentagon. Az Egyesült Államok erősíti szövetségét Francéval NEW YORK. Rusk amerikai és Castiella spanyol külügyminiszter csütör­tökön egyezményt írt alá, amely­nek értelmében öt évre meg­hosszabbították a spanyolorszá­gi katonai támaszpontok ame­rikai használatára vonatkozólag tíz évvel ezelőtt megkötött és most lejárt szerződést. A New Yorkban kiadott ame­rikai—spanyol közös közlemény szerint a két ország megállapo­dott, hogy madridi székhellyel katonai kérdésekkel foglalkozó tanácskozó bizottságot létesíte­nek. A közleménnyel egyidejűleg nyilvánosságra hozták azt az üzenetet, amelyet Rusk intézett a spanyol külügyminiszterhez. Az üzenetben az amerikai kül­ügyminiszter biztosítja Spanyol- országot, hogy az Egyesült Ál­lamok a jövőben is hajlandó széles körű katonai segélyt nyújtani Spanyolországnak, to­vábbá folytatni a szoros „tech­nikai és tudományos együttmű­ködést”, amely „előmozdítja a spanyol fegyveres erők és hadi ipar gyors és hathatós korszerű­sítését”. Mint a UPI jelenti, Madrid­ban közölték, hogy az Egyesült Államok részéről Spanyolor­szágnak nyújtott katonai biz­tosítékok egyenlő értékűek a NATO-tagságából eredő biztosíté­kokkal. Megkezdődtek a „választások“ Dél-Viet natnhan Dél-Vietnam népe pénteken az urnák elé járul, hogy leadja szavazatát a nemzetgyűlés 123 képviselői mandátumára pályá­zó jelöltekre. A szó szoros értel­mében vett pályaválasztásokról aligha lehet szó, minthogy a különböző pártok cégére alatt induló jelöltek valamennyien a diktátori hatalommal rendelke­ző Ngo Dinh Diem elnöknek és családjának politikáját támogat­ták. A Diem-rendszer ilyen körül­mények mellett is fél egy eset­leges népi megmozdulástól és ezért a választási helyiségeket katonai és rohamrendőri alaku­latok veszik körül. A Dél-Vietnamban tájékozó­dó körúton levő Mcnamara amerikai hadügyminiszter és Taylor tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke pénteken az ország kö­zépső részén tett szemleutat Gagarin Párizsban PÁRIZS. (MTI) Jurij Gagarin, az első szovjet űrhajós pénteken reggel Moszk­vából jövet repülőgépen Párizs­ba érkezett. Gagarint a repülő­téren nagy és lelkes tömeg fo­gadta. A szovjet űrhajós részt vesz a 14. nemzetközi űrhajózási kongresszuson, amely tegnap nyílt meg a francia fővárosban. Párizsi tartózkodása alatt Ju­rij Gagarinnak átnyújtják az űrhajózás fejlesztése terén elért kiváló eredmények jutalmazá­sára 1956-ban alapított Gala- bert-díjat. MOSZKVA. (TASZSZ) Nyikita Hruscsov országjáró körútja során, amelyet szeptem­ber 16-án a volgográdi terüle­ten kezdett meg, csütörtökön Ukrajnába érkezett. A szovjet kormányfő mező- gazdasági szakemberekkel, terü­leti vezetőkkel, tudományos dol­gozókkal, ipari munkásokkal és öntözési szakemberekkel talál­kozik. A beszélgetések során az intenzívebb gazdálkodást, a termés helyzetét, valamint a gazdaságosabb és célszerűbb ipari építkezések kérdéseit vi­tatják meg. Pénteken Nyikita Hruscsov felkereste a krasznoznameni ön­tözőrendszert, látogatást tett a harszoni területi Kahovka kör­zetében levő Nőve Zsittya (Űj Élet) és Radjanszka Ukraina (Szovjet Ukrajna) kolhozokban. A szovjet kormányfő megte­kintette az öntözéses kukorica- és rizstáblákat, beszélgetett a kolhozistákkal, szovhozmunká- sokkal, a gazdaságok szakembe­reivel és vezetőivel. Nyikita Hruscsov pénteken délután Ukrajna déli területei­nek vezetőivel, vízgazdálkodási szakemberekkel, tudósokkal, kolhozelnökökkel és szovhozr igazgatókkal találkozott. TILTAKOZÁS A MALAYSIA ÁLLAMSZÖVETSÉG MEGALAKULÁSA MIATT Szeptember 17-én az angol neokolonialista törekvésekkel szemben tanúsított ellenállás egyik megnyilvánulása volt a djakartai angol nagykövetség épületének megtámadása. A ké­pen: a kövekkel betört ablakú épületet djakartai katonaság védi az esetleges újabb támadástól. Adenauer hamburgi beszéde BONN. (MTI) Adenauer kancellár pénteken a Nyugatnémet Parasztszövetség hamburgi nagygyűlésén kijelen­tette: Nem hisz ugyan abban, hogy nukleáris háborúra kerül­jön sor, de „nem szabad örök békére sem számítani”. Nyugat- Németországnak ezért meg kell tartania mezőgazdaságát — hangsúlyozta —, hogy „feszült helyzetben” is biztosíthassák a lakosság legalább minimális el­látását. Adenauer beszédében röviden kitért de Gaulle-lal folytatott legutóbbi megbeszéléseire is. Azt mondotta, de Gaulle kije­lentette előtte, hogy rendkívül fontosnak tartaná a nyugat­európai unió létrehozását. — Ez nagy cél — mondotta a kancellár — és el is fogjuk érni. Végül kijelentette, hogy októ­ber derekán bekövetkező visz- szavonulása után is „a német nép és egész Európa” rendelke­zésére fogja bocsátani tapaszta­latait. Általános választás helyett konzervatív őrségváltás London. Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Ebben az évben nem lesz ál­talános választás, viszont való­színű, hogy Macmillan minisz­terelnök visszavonulására még karácsony előtt sor kerül — így összegezik Londonban a kor­mány és az ellenzék vezetői között csütörtökön este lezajlott AZ „ŰRHAJÓS” TANYA A Tyitov-házaspár szeptember 2'i á*. született lánya: lánya Tyitova. első ütközet után a „D-nap” (a Denning-jelentés közzététele) eredményét. Macmillan miniszterelnök a BBC rádióban nyilatkozott a Denning-jelentésről. Elismerte, hogy ő és kollégái kudarcot vallottak a Profumo-ügy kezelé­sében, mert — mint mondotta — „megtévesztettek bennünket”. Saját politikai jövőjéről szólva kijelentette: „A kérdés az, hogy én vezessem-e a pártot a követ­kező általános választásra, vagy az szolgálná inkább a közérde­ket, ha átadnám a vezetést va­laki másnak. Amikor majd erről döntök, csakis az ország és a konzervatív párt érdekeit fogom szem előtt tartani, s ennek a kérdésnek semmi köze sincs a, Profumo-ügyhöz.” Macleod, a konzervatív párt és a képviselőház elnöke, egyike annak az öt konzervatív minisz­ternek, aki részt vett Profumo hírhedt tagadó nyilatkozatának megfogalmazásában, a BBC-te- levízióban adott nyilatkozatá­ban kijelentette: „Egészen bi­zonyos vagyok benne, hogy az általános választásokra csak 1964-ben kerül sor.” (1964. ok­tóbere az utolsó határidő a vá­lasztások megtartására^

Next

/
Thumbnails
Contents