Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-04 / 206. szám

S oldal 1963. szeptember 4, szerda Baráti látogatás után Fokozódó zűrzavar a malaysiai tervek körül Kennedy a dél-vietnami helyzetről EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN KÉT HÉTEN AT Nyi- kita Hruscsov jugoszlá­viai látogatása állt a vi­lágpolitikai események homlokterében. Bár a szovjet kormányfő Tito elnök tavaly decemberi moszkvai tartózkodását viszonozva, magánszemélyként volt Jugoszláviá­ban,^ megbeszélései és megnyilatkozásai kiemel­kedő jelentőségűvé tették útját' nemcsak szov­jet—jugoszláv, hanem átfogóbb nemzetközi vo­natkozásban is. Hruscsov a tizennégy nap alatt több mint háromezer kilométert utazott az or­szágban. Meglátogatta a földrengés sújtotta Szkopljét, beszédet mondott több nagygyűlésen, három napot tanácskozott Tito elnökkel és mun­katársaival, sőt két ízben vett részt megbeszé­lésen az olasz szenátus Jugoszláviában üdülő el­nökével: Merzagorával is. A látogatás rendkívül szívélyes, baráti légkörben zajlott le. A nagy jelentőségű politikai aktus lényegéről és céljai­ról maga Nyikita Hruscsov a következőket mon­dotta: „... azért jöttünk ide, hogy a jugoszláv vezetőkkel, a testvéri Jugoszlávia népeivel még jobban megerősítsük egységünket és együttmű­ködésünket, egyesítsük a szovjet és a jugoszláv nép, az összes szocialista országok erőfeszítéseit, a béke ügyének győzelméért, a szocializmus és a kommunizmus építéséért. Marx és Lenin nagy tanítása alapján.” Brionin Hruscsov és Tito a kölcsönös megértés őszinte légkörében folytatott véleménycserét a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A megvitatott problémák tekinteté­ben túlnyomórészt azonos álláspont alakult ki mind szovjet, mind jugoszláv részről. Mindket­ten sfkraszállnak a békés egymás mellett élé­sért, az általános és teljes leszerelésért, a gyar­mati uralom végleges felszámolásáért, a német kérdés békés rendezéséért, a tárgyalások elvé­nek érvényesüléséért. A megbeszéléseken külö­nös figyelmet szenteltek a szovjet—jugoszláv kapcsolatok fejlesztésének. A nemzetközi sajtó haladó szárnyának egybehangzó véleménye sze­rint a megbeszélések, az egész jugoszláviai lá­togatás eredményeként minden bizonnyal még szorosabbá válik a szovjet—jugoszláv viszony és a nemzetközi porondon kifejtett együttműködé­sük is. A MALAYSIAI Állam­szövetség megalakítása elé mind több és több akadály gördül. Hírügy­nökségek jelentései szerint mélyül a viszály az államszövetségek leendő partnerei között. Sin­gapore szombaton jelentette be, hogy külpolitikai és hadügyi kérdésekben függetlenséget, szabad döntési jogot kapott Nagy-Britanniától, ugyan­akkor Sarawak és Észak-Borneo önkormányzatot nyert. A helyzet éleződését szemlélteti az a hír is, amely arról számol be, hogy Indonézia szi­gorú tiltakozást jelentett be ama döntés ellen, hogy az államszövetséget szeptember 16-án ki­kiáltják. A tiltakozás Malájföld döntését egyol­dalú akciónak minősíti, amely ellenkezik a ma- nilai csúcsértekezlet döntéseivel. Hangsúlyozták, hogy az új államszövetség prokl am á 1 ás ár a vo­natkozó bejelentés idő előtti és megfontolatlan, elébe vág az ENSZ ténymegállapító bizottsága munkájának, figyelmen kívül hagyja és semmi­be veszi U Thant ENSZ-főtitkár munkáját. KENNEDY amerikai elnök legutóbbi tele­víziónyilatkozatában elsősorban a dél-vietnami helyzettel foglalkozott. Szemrehányásokkal illet­te a saigoni kormányt, amiért a buddhisták el­len hozott könyörtelen intézkedéseivel még job­ban lejáratta magát a lakosság előtt, és ily mó­don csökkentette a hazafias erők ellen indított háború esélyeit. Az elnök hangoztatta, aligha le­het sikerre vinni a dél-vietnami partizánok el­len folyó harcot, ha a kormány „nem nyeri meg” a néptömegek támogatását. Az elnök sze­mélyi változásokra utal a kormányban és annak a szükségességét is hangoztatja, hogy módosíta­nia is kellene Diem politikáját. Az aztán telje­sen kétséges, hogy a vad terrort meghonosító dél-vietnami rezsim ilyen' egyszerű módon meg tudja-e nyerni a néotömegek támogatását, amely a partizánokat segíti és végképp megcsömörlött az amerikaiak által vezetett piszkos háború „eredményeképpen” Diem rendszerétől. Kennedy azonban hangoztatta, hogy Amerika változatla­nul magas katonai segélvben részesíti a saigoni kormányt. A katonai segély leállítása nagv hiba lenne, veszélyeztetné Amerika pozícióit ebben a térségben. Megkezdődtek a százéves önálló kertészképzés jubileumi üunepségei A Kertészeti és Szőlészeti Fő­iskola tanácsának ünnepi ülé­sével kedden délelőtt a Magyar Tudományos Akadémián meg­kezdődtek az önálló hazai ker­tészképzés százéves fennállásá­nak jubileumi ünnepségei. Részt vett az ünnepségen 15 külföldi intézmény küldöttsége, közöttük a kertészeti tudományok neves tudósai. A jubileumi ünnepsé­get Losonczi Pál földművelés- ügyi miniszter nyitotta meg. A földművelésügyi miniszter megnyitója után dr. Somos András akadémikus, a Kerté­szeti és Szőlészeti Főiskola rek­tora mondott ünnepi beszédet a magyar kertészképzés százéves fejlődéséről. Dr. Somos András rektor be­széde után a társadalmi szervek, hazai és külföldi testvérintéz­mények képviselői köszöntötték a főiskolát. Ezután került sor a Kertészeti és Szőlészeti Főis­kola első díszdoktorainak ava­tására. A megtisztelő címmel nyolc külföldi tudóst, valamint Mohácsy Mihály nyugalmazott egyetemi tanárt tüntették Id. Szőnyi Mihály kertésznek, aki 1903-ban szerzett oklevelet, gyé­mánt-, hét 50 évvel ezelőtt vég­zett szakembernek pedig arany- diplomát adtak át. A jubileumi ünnepségen osz­tották ki első ízben a főiskola tanácsa által alapított Entz Fe­renc emlékérmet, amellyel mint most is, ezentúl minden évben, a kertészeti termelésben, kuta­tásban és oktatásban kiváló eredményeket elért szakembe­reket jutalmaznak. * Kedden délután a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola díszterén ünnepélyesen leleplezték Entz Ferencnek, az 1848—1849-es sza­badságharc neves orvosának, az első önálló hazai kertészképző intézmény megalapítójának bronz mellszobrát, Lajos József szobrászművész alkotását. Ez­után került sor a „Kertészeti szakoktatás 100 éves fejlődése” című kiállítás, valamint a vi­rágbemutató megnyitására a fő­iskola épületében. Nem fordult elő újabb himlőgyanús megbetegedés Tájékoztatás a himlő-niembetegedéssel kapcsolatos intézkedésekről Illetékes helyen tájékoztatták az MTI munkatársát a fekete himlő megbetegedéssel kapcso­latos intézkedésekről. Az orvosi vizsgálatok, vala­Hruscsov hazaérkezett Moszkvába BELGRAD. (MTI) N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, kéthetes jugoszlá­viai magánlátogatása után ked­den délelőtt negyed 11 órakor a szurcsini légikikötőből II— 18-an különrepiilőgéppel eluta­zott Jugoszláviából. MOSZKVA. Nyikita Hruscsov és felesége. Nyina Petrovna, kedden a kora délutáni órákban Belgrádból hazaérkezett Moszkvába. N. Sz. Hruscsov átrepült Magyarország felett N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, hazatérőben a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságból, kedden átrepült hazánk felett. Az II—18-as repü­lőgép fedélzetéről táviratban üd- --------Jl , —— BB v özölte Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárát, a magyar forradalmi munkás— paraszt kormány elnökét, és a magyar népet. Kádár János elvtárs távirat­ban köszöntötte a hazánk felett átrepülő N. Sz. Hruscsovot. Hírek sorokban RIO DE JANEIRO. A brazí­liai Santosban, a világ legna­gyobb kávékikötőjében, sztrájk­ba léptek a kikötőmunkások, hogy támogassák a kórházi dol­gozók egy hete tartó munkabe­szüntetését. A sztrájk teljesen megbénította a kikötőt.. A rend­őrség 100 embert letartóztatott. VARSÓ. (MTI) A lengyel fő­városban megkezdődtek a len­gyel—jugoszláv külügyminiszter közötti tanácskozások. Kocsa Popovics megkoszorúzta az is­meretlen katona sírját, majd Varsó újjáépítésének főmérnö­kével. Adolf Ciborowskival vá­rosnézésen volt. Rapacki len­gyel külügyminiszter fogadást adott Kocsa Popovics tisztele­tére. MADRID. (MTI) A 46 napja kirobbant astúriai bányász­sztrájk folytatódik. A sztrájko­lok számát mintegy tizenhét­ezerre becsülik. Mint ismeretes, a sztrájkolok fő követelése a szakszervezeti szabadságjogok megadása. LONDON. (AFP) Wachuku nigériai külügyminiszter hétfőn az angol külügyminisztérium­ban aláírta az atomkísérletek részleges eltiltásáról szóló — moszkvai szerződés londoni pél­dányát. Nigéria a hetvenharma- dik ország, amely az aláírók londoni listáján szerepel. •a m O volt a leghrutálisabb •. • A fiatalkorúak szexuális bűnözése járványszerűen terjed Nyugat-németországban Miért? — kérdezi egy újság döbbentő növekedésén, úgyhogy egy nyugatnémet újság körkérdést inté­zett az illetékesekhez (bírákhoz, ügyészekhez, orvosokhoz) ezzel a rö­vid, de kifejező szóval: „miért?” Az erőszak a divat Az egyik bíró kifejtette, hogy nem is olyan régen az ilyen fiúk el­mentek a dzsesszmatinéra és „szét­verték a berendezést”. Most a kö­zös nemi erőszak a divat. Kiegé­szítő vélemény: a fiúk nem szen­vednek szexuális szükségességet, hi­szen elég barátnőjük van. De akkor mi az ok? A mai idők — volt az ügyész vá­lasza. Nem törődnek velük a szülők. Egyetlen óhaja az apának és az anyának, hogy a gyerek békében hagyja, s ezért szabadjára engedik, ezzel a jelszóval: „élje a maga éle­tét”. Találkozni olyan szülővel is, aki valósággal büszke fia tettére. Mások szerint azonban van szexuá­lis hajtóerő is. Ezeknek az akciók­nak a résztvevői gátlásos fiúk, akik erre, amikor kijelentette: „Ezek a fiatalok nem hisznek semmiben, még önmagukban, saját emberi értékeik­ben sem.’* Igaz, a világ szinte va­lamennyi országában előfordulnak ilyen bűnesetek, de a nyugat­németországi rekordszám szinte fan­tasztikus. Két plakát Nem vállalkozhatunk arra, hogy az ottani szakértők helyett vála­szoljunk a miértre, hogy beszél­jünk a bomlasztó és züllesztő erők­ről, amelyek nagyon is élő hagyo­mányokból és az ottani légkörből fakadnak. Egyetlen — nem is a leg­döntőbb — jelenségre azonban befe­jezésül még rámutatunk. Ugyan­azon a napon, amikor az említett körkérdés összefoglalása megjelent, másik nyugatnémet lapban az aláb­bi két mozihirdetést láttuk: „Jéghideg kegyetlenség — brutális gyilkolási vágy — egy vadnyugati film soha nem látott élethűséggel: A szelíd szavú gyilkos.” És a másik: „ö volt a legbrutálisabb, a legci- nikusabb, a legszenvedélyesebb, el­vette, amit csak akart, elvette, amit csak kaphatott: A legvadabb ezer közül.” T, I. mint a teljesen biztos diagnózis, hoz szükséges, több napot igény­lő laboratóriumi eljárások alap­ján megállapították: a Royal Nagyszálló alkalmazottja — akinek himlőgyanús megbete­gedéséről a lapok a múlt hét szombatján hírt adtak — fekete himlőben betegedett meg. Beteg­sége enyhe lefolyású, s remél­hető közeli felgyógyulása. Ezen az egy eseten kívül ed­dig sem Budapesten, sem vidé­ken egyetlen újabb himlőgya­nús megbetegedés sem fordult elő. Nem betegedett meg senki a Royal Nagyszállóban elkülö­nített 220 külföldi vendég és az Istenhegyi úti védőnőképző in­tézetben egészségügyi zárlat alá helyezett 89 magyar állampol­gár közül sem. Az ezeken a he­lyeken szolgálatot teljesítő dol­gozók körében sem történt him­lőgyanús megbetegedés. Mindezek alapján nem vált szükségessé kötelező védőoltás elrendelése. Budapesten tovább folyik azoknak a beoltása, akik önként jelentkeznek és védőol­tást kívánnak kapni. Minden egyes önkéntes jelentkező a la­pok vasárnapi számában ismer­tetett helyeken és időpontokban oltásban részesülhet. A nemzetközi járványügyi egyezmények értelmében kül­földre készülő magyar állampol­gárok továbbra is csak akkor hagyhatják el az ország terüle­tét, ha a szükséges úti okmá­nyokon kívül eredményes védő­oltást tanúsító igazolvánnyal is rendelkeznek. Külföldön is el­ismert igazolást csak az ilyen célra kijelölt oltóhelyeken állí­tanak ki, ezért a külföldre uta­zók kizárólag ezeken a helye­ken jelentkezzenek védőoltásra. Tájékoztatásukra megismétlik címüket: Fővárosi Közegészségügyi, Jár­ványügyi Állomás (XIII., Vác! út 174. szám), Madách téri ren­delőintézet (VII.. Madách tér 2. szám), a KÖJÁLL budai labo­ratóriuma (XI., Ulászló út 58. szám) és tengeren túli utazás esetén az Országos Közegész­ségügyi Intézet (IX., Gyáli út 2—4. szám). Mindazok a vidéki személyek, akik külföldre utaznak, a védő­oltást a megye székhelyén mű­ködő KÖJÁLL-nál kaphatják meg. egyébként nem meménejc közeledni a nőhöz. Csoportban azonban (mond­hatnánk: csordában) bátorságot kap­nak. Általában három fajtára oszt­ják a fiatalkorú bandákat. Az első esetenként verődik össze; a második azokból áll, akik egyszer már bele­kóstoltak ebbe; a harmadikat olya­nok alkotják, akik házibulin vettek részt, aztán kedvük szottyant a ne­mi közeledésre, és csak akkor erő­szakoskodnak, ha a lányok kiabálni kezdenek. Nem hisznek önmagukban Érdekes volt az egyik bíró meg­jegyzése: elpanaszolta, hogy a bű­nösökkel a hatóságok rendkívül eny­hén bánnak, igyekeznek tisztára mosni, felmenteni őket. Holott az egyik gyógyszer feltétlenül kemény büntetés lenne, ezzel a jelszóval: „Be a börtönbe!” Mint a fentiekből látszik, az új­ság „miértje” jórészt megválaszo­latlan maradt. Miért ez a nagy szám, s miért éppen *Nyugat-Német- országban terjedt el ilyen mérték­ben, és miért éppen most? A meg­kérdezettek sok mindenről beszél­tek, de óvatosan kerülték, hogy a járvány társadalmi okait boncolgas­sák. Egyetlen ügyész célzott csak Egy nyugatnémet nagyvárosban fiatal fiúk lakásra hurcoltak egy asszonyt, a rádiót teljes hangerőre állították és sorban erőszakot kö­vettek el a nőn. Nyolcán voltak, tizenhét és húsz év között. Másik városban ugyancsak fiatal fiúk meg­tették ugyanezt, s egy férfit, aki a nő segítségére sietett, leütöttek. Ti­zenhat-tizennyolc éves fiúk tizenöt­éves leányt támadtak meg egy hes- seni városban, közvetlenül a strand­fürdőnél. A Rajna-vidéken többen rárontottak egy fiatalasszonyra, aki­nek csak arra volt ideje, hogy be­üsse a tűzjelző készülék üvegét... Néhány példa, de a felsorolást va­lóban szinte a végtelenségig lehetne folytatni. Nyugatnémet újságok sze­rint országukban oly mértékű lett a fiatalkorúak garázdálkodása, ami­lyenre Európában nincs példa. Jár- ványszerüen terjed. Az utca em­bere „bűnbandák”-nak nevezi őket, a rendőrség finomabb kifejezések- kel él: „csoportos bűntett”. Az el­nevezés nem sokat változtat a té­nyeken, az esetek számának meg-

Next

/
Thumbnails
Contents