Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-04 / 206. szám
Világ proletárja?, egyéSufiötefc! A, MAGYAR. SZOCtAUtSTA AAWlOKÄSPÄfcJT BÄCS“ KtSKV/IM Mg XVIII. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM Ara 60 fillér 1963. SZEPTEMBER 4, SZERDA Félmilliós jutalom a takarékossági verseny győzteseinek Hagyományossá vált már megyénkben a takarékossági mozgalom, s ezúttal harmadízben értékelték a megyei tanács végrehajtó bizottsága által kiírt takarékossági versenyt. A verseny eredményeit elbíráló megyei takarékossági albizottság tagjainak nem volt könnyű dolguk. A helyi pártszervezetek, tanácsok, népfrontbizottságok, nőtanácsok és KISZ-szervezetek olyan sikeresen mozgósították a lakosságot, hogy megyénkben 1962. április 1-tŐl 1963. március 31-ig terjedő versenyidőszak alatt a tervezett 50 milliós takarékbetét-állomány növeléssel szemben 104,2 millió forintos emelkedést értek el. A versenyidőszak végén az összlakossághoz viszonyítva átlag minden ötödik embernek volt takarékbetétkönyve. Az egy könyvre eső átlagbetét 3075 forintra emelkedett. Valamennyi városban, járásban szép eredmények születtek. A megyei takarékossági albizottság értékelése alapján a városok versenyében első Baja, amely 80 ezer, a második Kecskemét, amely 50 ezer forint pénzjutalmat kap. Az első kategóriába tartozó községek közül 18 ért el kimagasló sikerekét, ezért az albizottság javaslata alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy öt helyett tíz községet jutalmaz. Ezek: Harta. Vaskút, Izsák, Bácsbokod, Mélykút, Kecel, Madaras, Soltvadkert, Ti- szakécske és Bácsalmás. A második kategóriában Fel- sőszentiván, Hercegszántó, Nemesnádudvar, Fülöpszállás, Kerekegyháza, a harmadikban Orgovány, Borota, Bakitelek, Bács- borsód, Páhi, a negyedikben Bocsa, Hetényegyháza, Bácssző- lős, Agasegyháza, valamint Városföld került ki a versenyből győztesen. A községek között 340 ezer forint jutalmat osztanak ki, amelyet ugyanúgy, mint a városok, községfejlesztésre fordíthatnak. A „Takarékos város” címet Baja, Kalocsa, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, a „Takarékos község” címet Bácsalmás, Harta, Izsák, Kiskőrös, Kunbzent- miklós, Soltvadkert, Bácsbokod, Gara, Nagybaracska és Vaskút érte el, amelyről oklevelet kapnak. Most döntött a megyei tanács végrehajtó bizottsága az iskolák között 1962. szeptember 1-től 1963. március 31-ig lezajlott takarékossági verseny jutalmazásáról is. Ezek szerint a 150-es létszámig terjedő tanintézetek közül a Szánk, Szanki úti, a kiskunmajsai I-es számú, a drágszéli, a kecel-újfalusi, a homokmégyi-hillyei, a szalk- szentmárton-újtelepi és homokpusztai, az izsák-majláttelepi, a soltvadkert-alsócsábori, a bács- szentgyörgyi, a tiszakécske-óbö- gi, a jánoshalma-kisrátai általános iskola, a szalkszentmár- toni óvoda, a Bajai Kertészeti Technikum; a 151—400 létszámúak közül a Kaskantyú belterületi, a szalkszentmártoni, az ágasegyházi, a homokmégyi, a csávolyi, a pálmonostori általános iskola és a bajai tanítóképző gyakorló iskola; a 401— 800 létszámúak közül a nagybaracskai, a dunapataji és a jánoshalmi I-es számú általános iskola, a 800-on felüli létszáÁ múlt évinél lényegesen több lesz az idei bortermés Korszerűbb a feldolgozás (MTI) Idei bortermésünket a szakemberek a múlt évinél lényegesen többre, csaknem négymillió hektoliterre becsülik. Felméréseik szerint a helyzet Bács megyében a legkedvezőbb. A múlt évinél mind mennyiségileg, mind minőségileg jobbnak ígérkezik a termés Tokaj hegyalján és a badacsonyi borvidéken is. A boripar alaposan felkészült a termés fogadására. Az év utolsó negyedében együttesen 1 300 000 hektoliter, tehát az ország összes borpincéinek feltöltéséhez elegendő mennyiségű mustot és bort szándékoznak felvásárolni. Az értékesítési szerződések kötése — időarányosan — éppen a tervnek megfelelően alakult, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy már ez ideig 400 000 mázsa szőlő és ugyanennyi hektoliter must értékesítésére, illetve átvételére történt megállapodás a termelőkkel. Szőlőértékesítési szerződést a továbbiakban már nem is szándékoznak kötni. Kivételt képeznek azok a termelők, akik a szőlőértékesítési szerződést már szeptember 1-e előtt megkötötték. de a vártnál jobb termés miatt az eredetileg tervezettnél többet akarnak értékesíteni. Velük pótszerződést kötnek, s a pótszerződésben értékesített szőlőért is a szabadpiaci árnál magasabb, rendes szerződéses árat fizetik. A borértékesítési szerződések kötésének végső határideje december 31. A termés szőlőnként történő felvásárlása, illetve a szőlő minden szempontból előnyösebb nagyüzemi, központi feldolgozása az idén minden eddiginél nagyobb arányú lesz. A korszerűbb központi feldolgozással 50 ezer hektoliterrel több mustot nyernek, mintha ugyanazt a mennyiségű szőlőt a termelők maguk dolgoznák fel. 450 vasúti kocsi, 120 teherautó, s mintegy másfél százezer hektoliter űrtartalmú hordó áll készenlétben a szállítások lebonyolításához. A feldolgozó telepeken ~ több új, nagy teljesítményű, automatikus, horizontálprést állítottak üzembe A feldolgozásnál mesz- szemenően figyelembe veszik a fogyasztók újszerű, világosabb színt, a szőlőből származó illat és zamatanyagok fokozott meg tartását követelő igényeit. múak közül a kiskőröi Petőfi és a soltvadkerti Kossuth általános iskola ért el jó eredményt. A felsorolt iskolák között 30 ezer forint jutalmat osztanak ki. Az iskolai takarékossági verseny egyébként a tanácsok művelődési szervek és pedagógusok jó szervező munkája nyo mán hárommillió forintos betétállomány-növekedést ered ményezett. Ezzel megyénk az előző évi utolsó helyről a tize dik helyre küzdötte fel magát az országos iskolai takarékossági versenyben. A fentieken kívül 21 személyt jutalmaztak meg megyénkben a takarékossági mozgalomban végzett jó szervező munkájáért. A megyei takarékossági albizottság javaslata alapján a megyei tanács végrehajtó bi zottsága 1963. október 1-től 1964. szeptember 30-ig terjedő időszakra újabb takarékossági versenyt hirdetett, amelynek jutalmazására 500 ezer forintot tű zött ki. Az első helyezést elérő város 100 ezer, a második 70 ezer forint jutalmat kap. A ver senyfeltételek új színnel gazdagodtak. A lakásépítési program tervszerűbbé tétele és ütemének gyorsítása érdekében a tanácsoknak a városokban 700, a községekben 470 családi, illetve társasház építését kell elősegíteniük a verseny idpszaka alatt. Tanácsainknak ezzel kapcsolatban különösen a házhelyek biztosítása és közművesítése lesz a feladata. NAGY OTTÓ Jövő évi kenyerűnkért Fasorban A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet csaknem 40 holdas törpealmásában —: a solti betonút mellett — gondoskodnak a fiatal gyümölcsös védelméről. A fasorok közeibe szélvédőnek, egyszersmind zöldtrágyázás céljára rozsot vetnek. Képünkön Drégely János traktoros TJE—28-as gépével vontatott fogassal a vetés előtt előkészíti a mélyen szántott és szalmával kevert homokos talajt. Mögötte Fazekas Ferenc, a munkagépkezelő halad. N épünk kenyérgaboha- szükségletének a hazai termésből való kielégítése évek óta tartó probléma. Maradéktalan megoldása az idén sem sikerült, mivel részben kedvezőtlen időjárás — a hosszan tartó tél, a nyári aszály — miatt nem elegendő meny- nyiségű a termés. Áltatnék azonban magunkat, ha a terméscsökkenést csupán az időjárás számlájára írnánk, s elhallgatnánk, hogy a hozam bi- zonyos mértékű csökkenésében jelentős szerepe van az agrotechnikai eljárások kevésbé megfelelő alkalmazásának is. Mindezek szem előtt tartásával nézzük meg, hogyan készültek fel megyénk szövetkezeti gazdaságaiban a kenyér- gabona jövő évi jobb termésének biztosítására, s e cél érdekében mit kell még tenniök. Közös gazdaságaink tervezett őszi vetésterülete összesen 180 ezer katasztrális hold, 105 ezer holdon búzát, 75 ezren pedig rozsot termesztenék. A búzavetés fele részben a korán letakarított növények helyére kerül, s a rozsdái is nagyjából hasonló az arány. A vetőágy elkészítésének " eddigi menete azt mutatja, hogy e munkát sokkal jobban szervezték meg, mint a korábbi években. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak irányításával még júniusban és júliusban mindenütt meghatározták, hogy milyen elővetemények után vessék a gabonaféléket. A talajmunkákra külön gépparkot biztosítottak gépállomásaink, s erre a célra tsz-eink is különválasztották saját gépeiket. Ennek köszönhető, hogy a 184 és fél ezer hold tarlóterület lezárása — tárcsázással, diszktillerezéssel. stb. — az ütemterv szerint megtörtént, ami által sikerült megőrizni a talaj nedvességét. Ezt még növelték az augusztusi esők. Miként már közöltük — tervüket túlteljesítve — augusztus végéig több mint 100 ezer holdon befejezték a nyári mélyszántást közös gazdaságaink, s hozzáfogtak a keverőszántáshoz is. Végeredményben a korán betakarított növények területén — a búzánál 50, a rozsnál 46 százalékos arányban — készen áll a vetőágy az ősziek , alá. A növény fejlődésére önmagában is hasznos talajnedvesség az ezutáni szántást is megkönnyíti. Ha tehát az eddigi ütemben — minél nagyobb mértékben kettős műszakban — végzik traktorosaink a talajmunkákat, akkor a rozs szeptember, a búza pedig október végéig, azaz optimális időben földbe kerül. A vetőágykészítés megállás nélküli munkája azonban csakis akkor biztosítható, ha szövetkezeti gazdaságaink idejében betakarítják a még ősszel bevetésre szánt parcelláik termését. Erre különösen az alacsonyabb típusú szövetkezeteink — tszcs-k, szakszövetkezetek — figyelmét hívjuk fel, hiszen 44 ezer holdon termesztenek rozsot, a korábbi években a szüret miatt általában mindig elhanyagolták az idejében végzendő vetést. A jó talajmunkához tartozik a talaj táperejének növelése is. Ami a műtrágya idejében történő felhasználásának a lehetőségét illeti, szükség van rá. hogy a közismert szállítási nehézségek csökkentése végett termelőszövetkezeteink azonnal rakják ki a .vasúti vagonokból a részükre • érkező szállítmányt, az illetékesek pedig gondoskodjanak elegendő gépjármű rendelkezésre bocsátásáról. M indennek a megvalósí* * tása a jövő évi jobb termésnek csak az egyik biztosítéka. — Elengedhetetlenül fontos a jól fizető fajták megválasztása, a vetőmag és a vetőgépek előkészítése. Rozsból elsősorban a jól bevált H-rozsot termesszék közös gazdaságaink, az intenzív búzafajták közül pedig a Be- zosztáját. Állami gazdaságaink ötéves átlaghozamai arra mutatnak, hogy e szovjet búzafajta állta meg legjobban a helyét. Egyébként közel két évtizede a Szovjetunióban is 600 mm-es csapadékzónába alkalmasnak nemesítették, nagyjából tehát olyan területre, amelynek a csapadékellátottsága hasonló megyénkével. Az intenzív fajtákból különben csak akkor várhatunk magas hozamot, ha termesztésüket is intenzív körülmények között végezzük, ami alatt megfelelő talajművelés, műtrágyázás — később fej trágyázás —, s elegendő tőszám értendő. | angsúlyozottan felhívjuk termelőszövetkezeteink figyelmét, hogy csakis előcsíráztatás alapján fogjanak a vetéshez. A vizsgálatok ugyanis azt mutatják, hogy az idei gabonák csíraképességének a foka alacsony, a kívánt 94—96 helyett mindösz- sze 65—85 százalékos. A gépállomási laboratóriumok vagy a Kecskeméten székelő Állami Vetőmagfelügyelőség készséggel állnak közös gazdaságaink rendelkezésére a próba- csíráztatás elvégzésében. A nem fémzárolt magból, a csíraképességtől függően, nagyobb mennyiséget kell elvetni, mint általában szokásos. Az elmondottakból érzékelhető, hogy körültekintést, jó szervezést, szorgalmat igényel termelőszövetkezeteinktől a soron levő őszi vetés. Ne hanyagolják el ezzel kapcsolatos tennivalóikat, hiszen nem kisebb probléma megoldásáról van szó. mint arról, hogy jövőre már ne kelljen hazánkba — a más égetően fontos külföldi nyersanyagok, gépek, stb. helyett — kenyérgabonát importálnunk. T. I. H
