Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-21 / 221. szám

2. oldal 1963. szeptember 21, szombat Vádolt a vádlott Ma harminc esztendeje — 1933. szepember 21-én — ült ösz- sze Lipcsében a fasiszta vérbíró­ság, hogy azért a bűnért, amit és igaz forradalmár, a bolgár munkásosztály e nagy fia, már régóta helyet kapott a szívünk­ben. Inkább arról, hogy híres Dimitrov a lipcsei vérbíróság előtt. Göring és Goebbels ügynökei követtek el, végezzenek a kom­munista Dimitrowal és társai­val. Georgi Dimitrov egyéniségé­ről nem szükséges ezúttal so­kat beszélni, hiszen ez a bátor védőbeszéde a lipcsei perben az első kiáltás volt, mely öt világ­részbe jutott el, hogy a fasiz­musra figyelmeztesse az embe­reket. Először fordult elő, hogy a vádlott vádolt — és nem alaptalanul! Kennedy beszéde az ENSZ közgyűlésén Az ENSZ-közgyűlés pénteki ülésén — magyar idő szerint a délutáni órákban — Kennedy amerikai elnök mondta el nagy érdeklődéssel várt beszédét. Bevezetőül áttekintette az el­múlt két esztendő eseményeit s hangsúlyozta, hogy megjele­nése a közgyűlés tárgyalótermé­ben nem a válságnak, hanem a bizalomnak a jele. A továbbiakban szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy „alapvető nézeteltérések állnak fenn a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között, és ezeket a nézeteltéréseket nem lehet el­titkolni”. Hozzáfűzte, hogy „mindaddig, amíg ezek fennáll­nak, korlátokat szabnak a meg­egyezésnek és lehetetlenné te­szik az éberség lanyhulását”. Bejelentette, hogy az Egyesült Államok világszerte fenntartja „védelmi képességét” és ezt „a szabadság megvédésének szük­ségességével” indokolta. A jövő feladatairól szólva Kennedy sürgette: további erő­feszítéseket kell tenni, hogy megakadályozzák a véletlen vagy hibás számítás következ­tében kirobbanó háborút, biz­tosítékokat találjanak a megle­petésszerű támadás ellen — beleértve megfigyelőállomások létesítését a kulcsfontosságú he­lyeken —, tovább korlátozzák a fegyverkezési versenyt, ellen­őrizzék a nukleáris fegyvereket továbbító eszközöket, békés cé­lokra használják fel a magha- sadásos anyagokat, és végül megfelelő ellenőrzés mellett el­tiltsák a nukleáris fegyverkísér­leteket. Kennedy kijelentette: „Felbátorítva a szovjet külügy­miniszter csütörtöki pozitív be­szédétől, tovább kell töreked­nünk a megegyezésre annak ér­dekében, hogy száműzzük a tö­megpusztító fegyvereket a koz­mikus térségből.” A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti gyakorlati együttműködés egyik területe­ként jelölte meg Kennedy a kozmikus térséget. Fölösleges­nek mondotta, hogy a két nagy­hatalom egymással versengve próbáljon embert eljuttatni a Holdra, és közös Hold-expedíciót indítványozott. Az amerikai elnök ezután né­hány javaslatot tett arra vo­natkozóan, hogy az ENSZ mi­ként tölthetne be az eddiginél nagyobb szerepet különböző gaz­dasági és szociális problémák megoldásában. Reménykeltő kezdet Akik tiltakoznak... Délkelet-ázsiai problémák EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN AZ IMMÁR kialakult gyakorlatnak megfelelő­en kormányfők, külügy­miniszterek és más ve­zető államférfiak képviselik hazájukat az ENSZ- közgyűlés minap megnyílt 18. ülésszakán. Részt- vesz az ülésszak első néhány hetének munkájá­ban a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Ang­lia külügyminisztere is. Diplomáciai megfigyelők már az első napon rámutattak és úgyszólván az egész világsajtó arról írt, hogy a közgyűlés idei ülésszaka külö­nösen kedvező és reménykeltő légkörben nyílt meg. Amire elsősorban a moszkvai atomcsend- szerződés szolgáltatott okot, adott lehetőséget. Arra számítanak, hogy az ENSZ közgyűlésén a moszkvai atomcsendszerződés formájában meg­tett első lépést — újabb lépések követik a nem­zetközi enyhülés útján. Számítanak arra is, hogy igen jelentős diplomáciai megbeszélések folynak majd az ENSZ üléstermén kívül is, a Szovjet­unió, az Egyesült Államok és Anglia külügymi­niszterei között a fegyverzet csökkentéséért, ered­mények eléréséért a leszerelés terén. Erre vall, megfigyelők szerint az az egyébként szokatlan esemény is, hogy az Egyesült Államok ENSZ küldöttségének vezetője Stevenson, az ülésszak megnyitása előtt hivatalosan üdvözölte Gromi- kot New Yorkba érkezése alkalmából, és hirek szerint, biztosította arról, hogy az Egyesült Álla­mok küldöttsége azoknak a kérdéseknek tulaj­donít majd döntő jelentőséget, amelyek a meg­egyezés lehetőségeit hordják magukban. A Szovjetunió képviselője, A. Á. Gromiko kül­ügyminiszter már az általános politikai vitában elhangzott beszédében az általános és teljes le­szereléshez vezető újabb lépések megvalósítását sürgette, és ennek érdekében konkrét javaslato­kat terjesztett elő. Már a beszéd elhangzása köz­ben a világhírügynökségek kiemelték a szov­jet kormánynak ama javaslatát, hogy hívják ösz- sze 1964 első negyedére, vagy első felére a tizen­nyolchatalmi leszerelési bizottságba tartozó álla­mok értekezletét a legmagasabb szintű vezető­személyiségek részvételével. Ezen az értekezle­ten meg kellene vitatni az általános és teljes leszerelés kérdését, valamint a nemzetközi fe­szültség további enyhítésére irányuló egyes in­tézkedéseket. Ha igaz — és ez valóban így is van — idézik Gromiko beszédéből —, hogy a fegyverkezési hajsza spirálisan fejlődik, akkor annál inkább szükséges, hogy a megszüntetésre irányuló erőfeszítések még meredekebb spirál­alakban haladjanak, túlszárnyalják a fegyverke­zési hajszát, akadályokat gördítsenek elébe, alá­aknázzák és végső soron megsemmisítsék. Ezt a célt szolgálja a szovjet kormány javaslata a ti­zennyolchatalmi bizottság legmagasabb szintű összehívásáról Moszkvába. Már a beszéd elhangzása közben kiemelték a hírügynökségek a szovjet kormány egyéb olyan megnyilatkozását is, amely túl akarja segíteni az egyes leszerelési problémákat a mestersége­sen támasztott akadályokon. jet kormány szükségesnek tartja megállapodás kötését az Egyesült Államok kormányával arról, hogy megtiltsák nukleáris fegyverrel ellátott ob­jektumoknak a föld körüli pályára juttatását. Annak a javaslatnak, hogy e problémáról két­oldalú véleménycsere folytatódjék majd a Szov­jetunió és az Egyesült Államok között kétség­kívül komoly esélye van. Továbbá annak is, hogy megszülethet az egyetértés és a megállapodás arra: Ne jusson nukleáris fegyver a világűrbe! A LÉGKÖR kétségkívül kedvez eredmények elérésére az ENSZ üléstermeiben és azonkívül is. De nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy nyugati kormánykörökben vannak még olyan erők, amelyek igyekeznek útját torlaszolni a megegyezésnek. Jóllehet Nyugat-Németországban ma sok szó esik arról, hogy a kemény vonalat rugalmas politikával kell felváltani és arról is, hogy elérkezett az ideje a megrekedt, statikus külpolitika felcserélésének valamiféle dinamikus és az idők szavára figyelő politikára, kommen­tátorok rámutatnak a kijelentések és a szándé­kok különbözőségére. A kijelentéseket annak tu­lajdonítják, hogy a hivatalos bonni külpolitika tart attól, hogy hajthatatlanságával végül is azt éri el, hogy kívül marad a játszmából, és mint az egyik nyugatnémet lap is aggódva jegyzi meg: „Feje felett hoznak világjelentőségű döntéseket." A szándékokat illetően sok minden világossá válik majd Schröder bonni külügyminiszter New York-i látogatása idején, amely alig kétségbe vonhatóan azt a célt szolgálja, hogy fékezője le­gyen a nyugat—keleti tárgyalások esetleges gyors sikereinek. Ebben a törekvésében Bonn méltán számíthat Párizs támogatására. Nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni az amerikai politikai élet „veszettjeit” sem. akik nemcsak az atomesend- egyezmény ratifikálása ellen hadakoznak, de har­cias külpolitikát követelnek Kuba ellen, Dél- Vietnamban és általában a szocialista országok­kal szemben. A DÉLKELET-ÁZSIAI térség eseményei közül elsősorban a Dél-Vietnamban történtek híre ráz­za meg a közvéleményt. De változatlanul élénk érdeklődés kísérj a malaysiai államszövetség megalakítása miatt kirobbant feszültséget is. El­sősorban Indonézia, de a Fülöp-szigetek népe is az angol gyarmatosító politika folytatását látja az államszövetség létrehozásában. Indonézia né­pe szüntelen spontán tüntetésekkel juttatja kife­jezésre nem tetszését azzal a neokolonialista kép­ződménnyel szemben, melynek a gyarmati ura­lom, fenntartása, imperialista támaszpontok biz­tosítása, a gazdag természeti kincsek további megtartása, a belső haladó erők elnyomása, a délkelet-ázsiai szabadságmozgalmak elfojtása a célja és annak megkadályozása, hogy az indonéz szigetvilágban újabb területek nyerjék el függet­lenségüket és szabadságukat. Indonéz munkások angol iparvállalatokat Tettek ellenőrzés alá DJAKARTA. Már hírt adtunk arról, hogy az angol új gyarmatosítás eszkö­zének, a Malaysia államszövet­ségnek megalakításával kiala­kult közhangulatban az indo­néz munkásság, a szakszerveze­tek nevében átvette -egyes In­donéziában működő angol ipar­vállalatok ellenőrzését. Ezek kö­zé tartozott egyebek között a dél-szumátrai Palembangban a Shell olajvállalat finomítója Is. A legfelső polgári és katonai parancsnokság, amely közvetle­nül Sukarno elnöknek tartozik engedelmességgel, pénteken a sajtó és a rádió által ismertetett nyilatkozatot tett közzé. A köz­lemény szerint Sukarno elnök utasította a helyi közigazgatási szerveket és a katonai parancs­nokságokat, akadályozzák meg a külföldi érdekeltségű vállala­tok, különösképpen az olajvál­lalatok lefoglalását, mert ilyen intézkedésre a köztársasági el­nök személyes jóváhagyása nél­kül nem kerülhet sor. A közleményből kitűnik, hogy a Shell olajvállalat termelési folyamatosságának biztosítására rövidesen kormánybiztost ne­veznek ki. Alagút a La Manche csatorna alatt LONDON. A La Manche csatorna alatt építendő alagút tervének körvo­nalai egyre jobban kibontakoz­nak. Az angol és a francia köz­lekedésügyi miniszterek részé­ről kiküldött közös szakértői bi­zottság jelentésében alagút épí­tését javasolta híd helyett, mert: 1. az alagút építése olcsóbb; 2. biztonságosabb közlekedést je­lent; 3. nem veszélyeztetné a csatorna hajóforgalmát (napon­ként több mint 500 hajó halad át); 4. rövidebb idő alatt készül­ne el, — hat éven belül üzem­be lehetne helyezni. A tervek szerint a 32 mérföld hosszúságú alagútból 23 mér­földnyi vezetne a tenger alatt. Az építési költségeket — bele­értve különleges szerkezetű vo­natok készítését — 143 millió fontra becsülik. (MTI) Államosítások Algériában Az FLN Politikai Bizottsága csütörtökön este hivatalosan be­jelentette, hogy a kormány ál­lamosította Algír három legna­gyobb szállóját, több vendéglő­jét és filmszínházát. A három nagy szálló között szerepel a Hotel Aletti, ahol az algériai háború idején a külföldi újság­írók zöme lakott. Az új intézke­dés a Ben Bella-kormánynak a spekulánsok ellen indított har­cát vezeti be. A csütörtökön ál­lamosított vállalkozások a füg­getlenség elnyerése óta már gazdát cseréltek és néhány ki­vételével algériaiak, főleg algé­riai érdekcsoportok kezében voltak. A politikai bizottság csütör­töki másik bejelentése szerint a múlt hónapban letartóztatott — húsz algériaiból és tíz euró­paiból álló — kormányellenes csoport néhány tagját rövidesen szabadon engedik. Az európai származásúakat kiutasítják Al­gériából. Különbizottság a birminghami helyzet enyhítésére A Fehér Házban bejelentet­ték, hogy Kennedy elnök külön­bizottságot nevezett ki a bir­minghami faji megkülönböztetés miatt kialakult rendkívüli fe­szült helyzet enyhítésére. Az új bizottság feladata lesz, hogy kapcsolatot teremtsen a város Újabb kormányválság Norvégiában? A Norvég Munkáspárt parla­menti csoportja javaslatot ter­jesztett a Storting elé arról, hogy Lyng kormánya fogadja el tevékenysége alapjául a Norvég Munkáspárt ellennyilatkozatát, amelyet Gerhardsen, a párt ve­zetője jelentett be. Amennyiben a parlament ilyen értelemben dönt, ez egyen­értékű a Lyng-kormánnyal szembeni bizalmatlansági sza­vazattal, és a kormány lemon­dásához vezet. Norvég politikai körökben úgy vélik, hogy a küszöbönálló szavazáson a javaslat a Norvég Munkáspárt és a Szocialista Néppárt képviselőinek szavaza­taival többséget kap. fehér és néger lakosságának ve­zetői között. Az elnök csütörtökön délután héttagú néger küldöttséget fo­gadott. A küldöttséget Martin Luther King vezette és tagjai közül öt Birmingham lakója. A néger vezetők elmondották, hogy az Alabama államban kialakult helyzet tarthatatlanná vált. Wallace kormányzó gyűlölködő és brutális intézkedései követ­keztében a néger lakosság vég­képp nem bízik már a törvé­nyek végrehajtásával megbízott tisztviselőkben. A küldöttség gyors intézkedéseket kért. Kennedy hétfőn a birmingha­mi fehér lakosság képviselőit 'ogadja, hogy velük is megtár­gyalja a helyzet rendezésének lehetőségeit. Kiugratták a hírügynök­ségek Gromiko beszédé­nek azt a részletét, mely­ben kijelenti: A szov-

Next

/
Thumbnails
Contents