Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-21 / 221. szám

XVm. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM Ara 60 fillér 1963. SZEPT. 21, SZOMBAT A NAPIREND Csak egy „szimpla” vb- ülésnek- indult reggel nyolc órakor, déltájon már látszott hogy kevés lesz rá a fél nap és amikor este hat óra felé a jelenlevők kókadozva, fejfá­jásról panaszkodva indultak hazafelé, mindannyian úgy érezték: meg lehetett volna tárgyalni mindezt sokkal rö­videbben is. Mi tagadás, a közügyekkel foglalkozó emberek között ta­lán egy sem akad, aki ne lett volna részese már hasonlók­nak. Ahogy feladataink nő­nek, sokasodnak, úgy növek­szik a lehetősége, veszélye is — ha nem küzdünk ellene cél­tudatosan — a napirendek nagy számától duzzadó érte­kezleteknek, s véle nemegy­szer az üres járatú beszámo­lóknak, szószaporító hozzászó­lásoknak, a lényegtől elkanya­rodó vitáknak. Számtalan oka lehet egy haszon nélküli, vagy csak „mérsékelt” eredménnyel zá­ruló értekezletnek, tanácsko­zásnak, de legtöbbször az elő­készítés hiányosságaira vezet­hető vissza a sikertelenség. Előfordul ez nemegyszer me­gyei szinten is, s ki tudja, hány esetben a tanácsok, hi­vatalok, intézmények alacso­nyabb szerveinél. Igaz, a kü­lönböző „szűrők” a titkársá­gok, az ellenőrzéssel, ügyinté­zéssel megbízott osztályok, előadók igyekeznek elvégezni a szükséges „rostálást”, de ez nem mindig jár sikerrel. Vol­tunk már tanúi olyan eset­nek, hogy az egyik megyei szervünknél az értekezlet előtt fél órával még a beszámoló fölé hajoltak az illetékesek, mert kiderült, hogy azt a be­terjesztő nem elég körültekin­tően készítette el. Egy másik esetben az volt a beszámoló hibája, hogy habár csak a jövő évi feladatok előkészíté­séről kellett volna szólnia, majdnem a „világ teremté­sénél” kezdte az ügy előadó­ja, s olyan „átfogó” képet fes­tett, hogy a ténylegesen kitű­zött napirend szinte elsikkadt benne. Nyilvánvaló, hogy ilyen esetben a vita is ala­csonyabb színvonalúvá vá­lik, s még jobbik eset, ha a testület elutasítja az efféle „beszámoló” megvitatását, s újabb jelentés elkészítésére utasítja annak előterjesztőjét. A terjengős, a határozati javaslatokat csak általános­ságban megfogalmazó beszá­molók gyakran akadályozói az érdemleges vitának, s nyil­vánvalóan nem viszik előbbre az ügyet, nem vezetnek konk­rét intézkedésekre. Ellenőrző, előkészítő szervek, személyek feladata, hogy megakadályoz­zák az ilyen előterjesztések napirendre tűzését, s a lényeg elmondására szorítsák a ta­nács végrehajtó bizottságát, vagy más, felelős testületet holmi fecsegő, ráérő társaság­nak néző embereket. Bizonyá­ra meglepődtek nemrégiben a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tag­jai, amikor kézhez kapták az Állami Biztosító helyi városi fiókjának jelentését, amelyet 26 (!) gépelt oldalon állítottak össze gondosan annak megszö­vegezői. Benne volt abban minden, amit a biztosításról tudni kell, még a kötelező gép­jármű-szavatossági biztosítás díja és a tanulóbaleseteknél fizetendő összeg is, csak éppen arra nem gondoltak a jó szán­dékú előterjesztők, hogy így „elvész a sok bába közt a gyerek”, a sok adat közt a lényeg, s a tanács vb tagjai­nak — amúgy is elfoglalt em­berek — nehéz lesz kihámoz- niok, milyen segítséget is vár tőlük az Állami Biztosító az elkövetkező időre. Nem véletlen viszont, hogy az orgoványiak hasznát vet­ték a járási tanács legutóbbi ülésének, amikor a helyszínen tárgyalta meg a községi ta­nács és végrehajtó bizottságá­nak munkáját. Igaz, hogy er­ről csak tíz gépelt oldal ter­jedelmű előterjesztés szólt, de ez olyan gondos rendszerezés­sel — a tanácsi munka majd minden lényeges területét fel- ölelően — és csoportosítással készült, hogy szinte „gyerek­játék” volt az áttanulmányo­zása. S mivel a bíráló hang­vétel sem hiányzott, a helyes határozatok, hosszú időre szó­ló útmutatások meghozatala sem volt nehéz. Hasonlóan a megyei tanács vb egyik ülé­sén, ahol dicséretben is része­sítették a tervosztály jelenté­sét, mert igen önkritikusan, a hibákat nem takargatva tárta fel a jövő évi beruházások előkészítésének helyzetét, s ezzel segített a helyzet reális felmérésében, a szükséges in­tézkedések kidolgozásában. „A napirendi pontok meg­tárgyalásában sok az ismétlő­dés ... A községi tanácsok — feleslegesen — néha szakigaz­gatási jogszabályi kötelezettsé­gekre is határozatot hoznak... Zsúfoltak a vb-ülések ... Ke­vesebb idő jut a határozatok végrehajtására...” — egy át­fogó jelentésből idéztük tallóz- / va a fentieket, kiegészítésül az általunk elmondottakhoz. Nemcsak személyes tapasztala­tunk tehát, amit a napiren­dekkel kapcsolatosan említet­tünk, elemeztünk. S anélkül, hogy megközelí­tően is teljességre töreked­nénk e kérdést illetően, sze­retnénk a figyelmet ráirányí­tani a testületi munkának er­re a nélkülözhetetlen arany- szabályára: röviden, tömören, lényegre törően. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk: meg­sokszorozódnak ezáltal ered­ményeink, s könnyebb lesz a munkának az a része is, ame­lyet ma még néha nem egy­szer és nem ok nélkül „üres­járatúnak” érzünk. Hasznos javaslatok és tapasztalatok Befejeződtek a megyében a felnőttoktatási ankétok A Hazafias Népfront megyei bizottságának, a megyei tanács művelődési osztályának és a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottságának rendezésében szeptember 18-án Baján, 19-én Kiskőrösön, 20-án pedig Kecs­keméten, a Hazafias Népfront székházában felnőttoktatási an- kétot tartottak. A kecskeméti ankéton részt vett a Művelődésügyi Miniszté­rium részéről Haies Anna, a fel­nőttoktatási osztály és Bőgel József, a közművelődési főosz­tály munkatársa, Gellért László, az Országos Pedagógiai Inté­zet adjunktusa, továbbá Panko- vits József né, a Nőtanács me­gyei titkára, országgyűlési kép­viselő, Szabó Lajos, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága agit.-prop. osztályának vezetője, Farkas József, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának tit­Nyolcszorosára nő a termelékenység A megyei tanács ipari osztá­lya által biztosított műszaki fej­lesztési alapból készült el a rez­gőpengés négyfejes pánthelybe- marpgép Kiskunhalason a Bács- Kiskun megyei Faipari Válla­latnál. Eddig ezt a részmunkát kéz­zel végezték. A gép beállításá­val ennél a műveletnél nyolc­szorosára növekedik a termelé­kenység, javul a minőség. A gép szerkesztése Gazsi Já­nos műszaki osztályvezető, kivi­telezése pedig Csóti Péter Pál és ifj. Kovács Imre lakatosok nevéhez fűződik. A képen bal­oldalt Gazsi János, szemben vele az előbb említett két lakatos. kara, Tövis Ferenc, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője, és Szűcs Sándor, a Pedagógus Szakszer­vezet elnöke, valamint Kiskun­félegyháza és Kecskemét peda­gógusai, művelődésügyi dolgo­zói, az üzemek és vállalatok vezetői. A népes hallgatósággal Haies Anna, a Művelődésügyi Minisz­térium munkatársa ismertette az 1963—1964-es felnőttoktatási évad legsürgetőbb feladatait. Felsorolta az elmúlt év ered­ményeit — alapismereti tanfolyamokra 510, a dolgozók általános is­kolájába közel 2600 dolgozó iratkozott be tavaly me­gyénkben — de felhívta a figyelmet az írástudatlanok és VIII. osztállyal még nem rendelkezők fokozott ütemű beiskolázására az elkö­vetkezendő időszakban. — A munkahelyek vezetői több gondot fordítsanak — mon­dotta — a felnőttoktatásra, s különösen ana, hogy a beirat­kozott dolgozók ne morzsolódja­nak le év közben. Ebben a mun­kában jelentős segítséget nyújt a Hazafias Népfront, a Nőtanács és az SZMT, hiszen az idén máp lelkes közreműködésükkel indult meg Bács-Kiskun megyé­ben is a felnőttoktatás. De job­ban ki kell használni a KISZ- bizottságok támogatását is, mi­vel ebben az évben feladatul tűzték ki a felnőttoktatásba va­ló aktív bekapcsolódásukat. A tanulási kedv fokozása ér­dekében javasolta, hogy ott, ahol minden feltétel biztosított, összevontan is taníthatják a VII—VIII. osztály anyagát, va­lamint bevezethetik — tavaly mar volt is példa erre a kiskun­félegyházi járásban — a megosztott vizsgarendet, — melynek alapján a hallga­tók két tantárgyból félév­kor, a többiből pedig év vé­gén vizsgázhatnak. Ezután Gellért László, az Or­szágos Pedagógiai Intézet ad­junktusa emelkedett szólásra. Elmondta, hogy a felnőttoktatás új tantervének vitáira még csak az ősszel kerül sor, de a kísérleti tankönyvek elkészül­tek és az ország három helyén — többek között Kiskunmajsán — már ennek alapján tanítanak. Az új felnőttoktatási tanterv célja, hogy a dolgozóknak kor­szerű, a gyakorlati életben is jól hasznosítható tudást nyújt­son, és lehetővé tegye egy szak­ma elsajátítását is. A népművelés és a felnőttok­tatás tervszerű összekapcsolásá­nak fontosságáról beszélt Bőgel József, a Művelődésügyi Minisz­térium munkatársa. Az ismeretterjesztő előadá­sok, tsz- és munkásakadé­miák tematikáját már eleve úgy kell összeállítani, hogy azok érdeklődést keltsenek az iskola tananyaga iránt. Ugyancsak ezt a célt szolgál­nák a klubfoglalkozások, az irodalmi színpadok egyes mű- * sorösszeállításai. Az elhangzott hasznos javas­latokat érdeklődve hallgatták a résztvevők. Mindhárom ankét biztató jele annak, hogy a jö­vőben sorra sikerül felszámolni a még meglevő hibákat, és job­bá, sokrétűbbé válik megyénk­ben az eddig is szép sikere­ket felmutató felnőttoktatás. f

Next

/
Thumbnails
Contents