Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-21 / 221. szám
XVm. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM Ara 60 fillér 1963. SZEPT. 21, SZOMBAT A NAPIREND Csak egy „szimpla” vb- ülésnek- indult reggel nyolc órakor, déltájon már látszott hogy kevés lesz rá a fél nap és amikor este hat óra felé a jelenlevők kókadozva, fejfájásról panaszkodva indultak hazafelé, mindannyian úgy érezték: meg lehetett volna tárgyalni mindezt sokkal rövidebben is. Mi tagadás, a közügyekkel foglalkozó emberek között talán egy sem akad, aki ne lett volna részese már hasonlóknak. Ahogy feladataink nőnek, sokasodnak, úgy növekszik a lehetősége, veszélye is — ha nem küzdünk ellene céltudatosan — a napirendek nagy számától duzzadó értekezleteknek, s véle nemegyszer az üres járatú beszámolóknak, szószaporító hozzászólásoknak, a lényegtől elkanyarodó vitáknak. Számtalan oka lehet egy haszon nélküli, vagy csak „mérsékelt” eredménnyel záruló értekezletnek, tanácskozásnak, de legtöbbször az előkészítés hiányosságaira vezethető vissza a sikertelenség. Előfordul ez nemegyszer megyei szinten is, s ki tudja, hány esetben a tanácsok, hivatalok, intézmények alacsonyabb szerveinél. Igaz, a különböző „szűrők” a titkárságok, az ellenőrzéssel, ügyintézéssel megbízott osztályok, előadók igyekeznek elvégezni a szükséges „rostálást”, de ez nem mindig jár sikerrel. Voltunk már tanúi olyan esetnek, hogy az egyik megyei szervünknél az értekezlet előtt fél órával még a beszámoló fölé hajoltak az illetékesek, mert kiderült, hogy azt a beterjesztő nem elég körültekintően készítette el. Egy másik esetben az volt a beszámoló hibája, hogy habár csak a jövő évi feladatok előkészítéséről kellett volna szólnia, majdnem a „világ teremtésénél” kezdte az ügy előadója, s olyan „átfogó” képet festett, hogy a ténylegesen kitűzött napirend szinte elsikkadt benne. Nyilvánvaló, hogy ilyen esetben a vita is alacsonyabb színvonalúvá válik, s még jobbik eset, ha a testület elutasítja az efféle „beszámoló” megvitatását, s újabb jelentés elkészítésére utasítja annak előterjesztőjét. A terjengős, a határozati javaslatokat csak általánosságban megfogalmazó beszámolók gyakran akadályozói az érdemleges vitának, s nyilvánvalóan nem viszik előbbre az ügyet, nem vezetnek konkrét intézkedésekre. Ellenőrző, előkészítő szervek, személyek feladata, hogy megakadályozzák az ilyen előterjesztések napirendre tűzését, s a lényeg elmondására szorítsák a tanács végrehajtó bizottságát, vagy más, felelős testületet holmi fecsegő, ráérő társaságnak néző embereket. Bizonyára meglepődtek nemrégiben a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tagjai, amikor kézhez kapták az Állami Biztosító helyi városi fiókjának jelentését, amelyet 26 (!) gépelt oldalon állítottak össze gondosan annak megszövegezői. Benne volt abban minden, amit a biztosításról tudni kell, még a kötelező gépjármű-szavatossági biztosítás díja és a tanulóbaleseteknél fizetendő összeg is, csak éppen arra nem gondoltak a jó szándékú előterjesztők, hogy így „elvész a sok bába közt a gyerek”, a sok adat közt a lényeg, s a tanács vb tagjainak — amúgy is elfoglalt emberek — nehéz lesz kihámoz- niok, milyen segítséget is vár tőlük az Állami Biztosító az elkövetkező időre. Nem véletlen viszont, hogy az orgoványiak hasznát vették a járási tanács legutóbbi ülésének, amikor a helyszínen tárgyalta meg a községi tanács és végrehajtó bizottságának munkáját. Igaz, hogy erről csak tíz gépelt oldal terjedelmű előterjesztés szólt, de ez olyan gondos rendszerezéssel — a tanácsi munka majd minden lényeges területét fel- ölelően — és csoportosítással készült, hogy szinte „gyerekjáték” volt az áttanulmányozása. S mivel a bíráló hangvétel sem hiányzott, a helyes határozatok, hosszú időre szóló útmutatások meghozatala sem volt nehéz. Hasonlóan a megyei tanács vb egyik ülésén, ahol dicséretben is részesítették a tervosztály jelentését, mert igen önkritikusan, a hibákat nem takargatva tárta fel a jövő évi beruházások előkészítésének helyzetét, s ezzel segített a helyzet reális felmérésében, a szükséges intézkedések kidolgozásában. „A napirendi pontok megtárgyalásában sok az ismétlődés ... A községi tanácsok — feleslegesen — néha szakigazgatási jogszabályi kötelezettségekre is határozatot hoznak... Zsúfoltak a vb-ülések ... Kevesebb idő jut a határozatok végrehajtására...” — egy átfogó jelentésből idéztük tallóz- / va a fentieket, kiegészítésül az általunk elmondottakhoz. Nemcsak személyes tapasztalatunk tehát, amit a napirendekkel kapcsolatosan említettünk, elemeztünk. S anélkül, hogy megközelítően is teljességre törekednénk e kérdést illetően, szeretnénk a figyelmet ráirányítani a testületi munkának erre a nélkülözhetetlen arany- szabályára: röviden, tömören, lényegre törően. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk: megsokszorozódnak ezáltal eredményeink, s könnyebb lesz a munkának az a része is, amelyet ma még néha nem egyszer és nem ok nélkül „üresjáratúnak” érzünk. Hasznos javaslatok és tapasztalatok Befejeződtek a megyében a felnőttoktatási ankétok A Hazafias Népfront megyei bizottságának, a megyei tanács művelődési osztályának és a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottságának rendezésében szeptember 18-án Baján, 19-én Kiskőrösön, 20-án pedig Kecskeméten, a Hazafias Népfront székházában felnőttoktatási an- kétot tartottak. A kecskeméti ankéton részt vett a Művelődésügyi Minisztérium részéről Haies Anna, a felnőttoktatási osztály és Bőgel József, a közművelődési főosztály munkatársa, Gellért László, az Országos Pedagógiai Intézet adjunktusa, továbbá Panko- vits József né, a Nőtanács megyei titkára, országgyűlési képviselő, Szabó Lajos, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága agit.-prop. osztályának vezetője, Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titNyolcszorosára nő a termelékenység A megyei tanács ipari osztálya által biztosított műszaki fejlesztési alapból készült el a rezgőpengés négyfejes pánthelybe- marpgép Kiskunhalason a Bács- Kiskun megyei Faipari Vállalatnál. Eddig ezt a részmunkát kézzel végezték. A gép beállításával ennél a műveletnél nyolcszorosára növekedik a termelékenység, javul a minőség. A gép szerkesztése Gazsi János műszaki osztályvezető, kivitelezése pedig Csóti Péter Pál és ifj. Kovács Imre lakatosok nevéhez fűződik. A képen baloldalt Gazsi János, szemben vele az előbb említett két lakatos. kara, Tövis Ferenc, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője, és Szűcs Sándor, a Pedagógus Szakszervezet elnöke, valamint Kiskunfélegyháza és Kecskemét pedagógusai, művelődésügyi dolgozói, az üzemek és vállalatok vezetői. A népes hallgatósággal Haies Anna, a Művelődésügyi Minisztérium munkatársa ismertette az 1963—1964-es felnőttoktatási évad legsürgetőbb feladatait. Felsorolta az elmúlt év eredményeit — alapismereti tanfolyamokra 510, a dolgozók általános iskolájába közel 2600 dolgozó iratkozott be tavaly megyénkben — de felhívta a figyelmet az írástudatlanok és VIII. osztállyal még nem rendelkezők fokozott ütemű beiskolázására az elkövetkezendő időszakban. — A munkahelyek vezetői több gondot fordítsanak — mondotta — a felnőttoktatásra, s különösen ana, hogy a beiratkozott dolgozók ne morzsolódjanak le év közben. Ebben a munkában jelentős segítséget nyújt a Hazafias Népfront, a Nőtanács és az SZMT, hiszen az idén máp lelkes közreműködésükkel indult meg Bács-Kiskun megyében is a felnőttoktatás. De jobban ki kell használni a KISZ- bizottságok támogatását is, mivel ebben az évben feladatul tűzték ki a felnőttoktatásba való aktív bekapcsolódásukat. A tanulási kedv fokozása érdekében javasolta, hogy ott, ahol minden feltétel biztosított, összevontan is taníthatják a VII—VIII. osztály anyagát, valamint bevezethetik — tavaly mar volt is példa erre a kiskunfélegyházi járásban — a megosztott vizsgarendet, — melynek alapján a hallgatók két tantárgyból félévkor, a többiből pedig év végén vizsgázhatnak. Ezután Gellért László, az Országos Pedagógiai Intézet adjunktusa emelkedett szólásra. Elmondta, hogy a felnőttoktatás új tantervének vitáira még csak az ősszel kerül sor, de a kísérleti tankönyvek elkészültek és az ország három helyén — többek között Kiskunmajsán — már ennek alapján tanítanak. Az új felnőttoktatási tanterv célja, hogy a dolgozóknak korszerű, a gyakorlati életben is jól hasznosítható tudást nyújtson, és lehetővé tegye egy szakma elsajátítását is. A népművelés és a felnőttoktatás tervszerű összekapcsolásának fontosságáról beszélt Bőgel József, a Művelődésügyi Minisztérium munkatársa. Az ismeretterjesztő előadások, tsz- és munkásakadémiák tematikáját már eleve úgy kell összeállítani, hogy azok érdeklődést keltsenek az iskola tananyaga iránt. Ugyancsak ezt a célt szolgálnák a klubfoglalkozások, az irodalmi színpadok egyes mű- * sorösszeállításai. Az elhangzott hasznos javaslatokat érdeklődve hallgatták a résztvevők. Mindhárom ankét biztató jele annak, hogy a jövőben sorra sikerül felszámolni a még meglevő hibákat, és jobbá, sokrétűbbé válik megyénkben az eddig is szép sikereket felmutató felnőttoktatás. f
