Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-20 / 220. szám

M M MHÉ| Nyers Rezső Kecskeméten Részt vptt a Béke Termelőszövetkezet Wág pníéfSrjűJ, egyéiííljefölc! Tfám Húszmillió forintos beruházás 1965- ■íj Ötszázra emelkedik a munkáslétszám Szép eredmények a megye iparfejlesztési programjában Szedik XVIII. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM Ara 60 fillér 1963. SZEPT. 20, PÉNTEK Az MSZMP VIII. kongresszu­sával kapcsolatos megyei párt­értekezlet iparra vonatkozó ha­tározata kimondja: „Kiemelt feladatként kell foglalkozni az iparfejlesztéssel.” A nagyobb arányú fejlesztést egyrészt az indokolja, hogy míg országos átlagban az összes keresők 36 százaléka dolgozik a mezőgaz­daságban, addig Bács-Kiskun megyében 65 százaléka. Más­részt a megyéből dolgozni eljá­rók száma azonos a megye ipari munkásainak számával. Bár­mennyire is a belterjesség felé halad a mezőgazdasági terme­lés, mégsem lesz képes a falusi lakosság teljes foglalkoztatásá­ra. Ezt az iparban kell biztosí­tani. Megyénk bármely sarkában járunk, a határozat intenzív végrehajtásával találkozunk. — Baján, a Fémipari Vállalat kis­motor részlegének rozzant mű­helyépületei mellett folyik a be­fejezés utolsó stádiumában levő új üzemcsarnok berendezése. A kis híján 4 és fél milliós beru­házás nagy lehetőségek útját nyitja meg a vállalat előtt. Néz­zük a számokat. Schwartz ViL mos. a vállalat energikus, tevé­keny főmérnöke érdekes össze­függésekben szemléltette, hogy üzemük „múltja”, jelene és hol­napja szinte nem is szakítható különálló, befejezettséget tükrö­ző szakaszokra. Tiszta fejlődési folyamat. Tavaly 155 volt a lét­szám, idén 226 fő, jövőre 404 munkásra lesz szükség. Tavaly augusztusig kisszerű munka folyt az üzemben, majd a Budapesti Kismotor és Gép­gyár adott megbízatást egysze­rűbb esztergályos- és lakatos- munkákra. A vállalatvezető és munkás­gárdája sikeresen vizsgázott, a fővárosi gyár bővítette a megbízásokat. Már a szerelést is „le merte ad­ni”. Eddig 188 motort szállítot­tak Pestre. Az idén 33 millió forintos ter­vet teljesít a vállalat, jövőre 50 milliósat, s a régi profilból csak az Ikarusz-kooperáció termékei maradnak meg. 1965-ig mintegy 20 millió fo­rint beruházást kap az üzem, ebből 8 millió lesz építkezések­re, szociális létesítményekre. Az állandó létszámnövekedésen be­lül alakul a jövő szakmunkás­gárdája. Tavaly 80, ebben az évben már 120 ipari tanuló sa­de nem szívják nagyüzemi palántanevelőjének ünnepélyes átadásán Nyers Rezső elvtárs, Erdőst József és Sinkó Imre társaságán ban megtekintette a rádiótechnikai gyár telepének egyik műhelyét. OOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOCXXJO • • Összefogtak a kiskőrösiek Szüreteli a dohányt a császár­töltési Felszabadulás Termelő- szövetkezet asszonybrigádja. Személyenként 9« kilogramm levelet szednek le és fűznek fel naponta az ügyes kezű menyecs­kék. Vidáman, mosolygva rak­ják a leveleket a vontató pót­kocsijára, de mint mondják.' Csak addig szeretik a dohányt, imíg dolgoznak vele. Rá nem vújtanának egy cigarettára ■mmi pénzért. (Pásztor Zoltán felvétele.) Csütörtökön délelőtt Kecske­métre látogatott Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, megyénk ország­gyűlési képviselője. A megyei pártbizottság épületében rövid megbeszélést folytatott Érd ősi Józseffel, az MSZMP megyei bi­zottságának titkárával és Buda Gáborral, a megyei tanács vb- elnökhelyettesével. Ezt követően ellátogattak a Budapesti Rádió­technikai Gyár Kecskeméti Te­lepére. Nyers elvtárs kíséreté­hez csatlakozott Erdélyi Ignác, az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottságának első titkára és Reile Géza, a Kecskeméti Vá­rosi Tanács V. B. elnöke is. Sinkó Imre, a gyártelep veze­tője, bemutatta az üzem által gyártott legújabb típusú, a há­Mészöly Gyula, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet vezetője, valamint a me­gyei, városi intézmények, válla­latok több meghívott vezetője, munkatársa és a termelőszövet­kezet gazdái. A megjelenteket Harcsás Ist­ván, a közös gazdaság elnöke tájékoztatta a telep létrehozá­sának gondjairól, fontosságáról. Az elgondolás több mint két évvel ezelőtt született meg, s a kivitelezés a múlt év nyarán vette kezdetét. Az EM Budapesti Mélyépítő Vállalat dolgozóinak helytállása tette lehetővé, hogy határidőre elkészüljön a telep. A mintegy 16 millió forintba kerülő létesítmény 17 ezer négy­zetméter üvegfelelettel rendelke­zik, valamint 1400 négyzetmé-, tér fóliaborítású hollandi ágy- gyal. A telepen ezer hold szán­tóföldi kertészethez szükséges palánta nevelésére van mód. Minthogy a szövetkezeti gazda­ság 600 holdon folytat zöldség- termesztést, így lehetőség van arra, hogy a környékbeli tsz-ek palántaigényeit jelentős mér­tékben kielégítse. Az igénylő gazdaságok részére önköltségi áron adják át a palántákat. Az építkezés költségeihez a szövet­kezet másfél millió forint saját erővel járult hozzá, a felhasznált hitelt pedig 25 év alatt kell visz- szafizetni. Az összes befektetett költség azonban előreláthatólag 6—7 év alatt megtérül. A ter­vezett évi bevétel a jövő évtől kezdve megközelíti a három­millió forintot. A telep fűtését több mint 40 kilométer csőhálózat, s abba a meleg vizet a közeli hőerőmű biztosítja — a Kecskeméti Kon­zervgyár 2-es számú telepén ke­resztül. Az öntözővizet öt cső- kút adja, amelyek együttes ho­zama kétszerese a maximális szükségletnek. Az öntözőberen­dezés automatizált, kezeléséhez két fő elegendő. Végül az elnök köszönetét fe­jezte ki az építést és a további üzemelést segítő szerveknek, majd Vér Róbert, a tsz főker­tészének és Balogh Jenő mér­nöknek, a telep tervezőjének irányításával a résztvevők meg­tekintették az új létesítményt. játítja el a korszerű gyártmá­nyok készítéséhez szükséges szaktudást. Hamarosan KGST- terveken belüli munkák is jel­zik, milyen előkelő minősítést harcoltak ki magáiknak a Bajai Fém­ipari Vállalat bátran kezde­ményező, s maguk elé mind magasabb mércét állító ve­zetői és munkásai. Az ÉM Fémmunkás Épület- lakatos és Tömegcikkipari V. kiskunhalasi tömegcikkipari te­lepén július legelején jártunk utoljára. Akkor 40—50 fővel ke­vesebben dolgoztak, jelenleg 328-as a létszám, s év végére ezt is 500 főre növelik. Nehéz lesz — vélekedik Bordács Sán­dor gyáregységvezető. Már ed­dig is — Kiskunhalason kívül — Kelebiától Csengődig, János­halmától Kiskunmajsáig terjedt az üzem munkaerő-területe. — Szinte minden községből járnak be munkások. Havonta mintegy millióval növekszik az üzem termelési terve, szükség van újabb és újabb munkáskézre. Valahány­szor megfordulunk ebben a gyár­ban is, mindig az építés, fejlő­dés élénk jelenségeivel találko­zunk. Most éppen a TMK- és szerszámműhely gépeinek új el­rendezéséről folyt tanácskozás Fábián Kálmán műszaki vezető, Szikora József TMK-főnök és Lengyel István csoportvezető között. Lassan minden gépet meg­kap a telep, s az eddig ideig­lenesen berendezett műhe­lyek új szervezettséget kí­vánnak. Megépült már egy új részleg betonplacca, rajta lázas terme­lőmunka folyik, csak még tető alá kell hozni a műhelyt. A gyártás nem állhat le, az épí­tésnek is mennie kell. Vasár­nap építkeznek tehát. — 70—80 emberünk rendsze­resen dolgozik minden vasár­nap — közli a gyáregységveze­tő. Nagy eredmény, hogy feb­ruár óta — az induló egész szűk szakmunkáskerettel — olyan kö­zösséget tudtunk kialakítani, amelyből már a gondjainkat megértő törzsgárda lesz. öröm tapasztalni, hogy a február előtt még üzemet is alig látott új munkások, akik akkor kezdtek velünk, már átvették az ipari fegyelmet. Tegnap este 10 óra­kor jártam ellenőrzésen a me- legüzemben, s bár se a csoport- vezető, sem a művezető nem tartózkodott éppen közöttük, jó­kedvvel, lelkiismeretesen dol­goztak. A legújabbakkal, akik még kóstolgatják az ipari szak­mát, ezt a fegyelmet nehéz megszoktatni. Naponta előfor­duló eset. hogy egyszerűen nem jönnek be ketten-hárman. Küzd még gondjaival a ha­lasi üzem. de jóleső tapasztalni, milyen eredményesen jutnak feljebb a fejlődés lépcsőjén. Hó­napról hónapra. A kiskőrösi tanács tulajdon­képpen egy — a lakosság kö­rében erőteljesen kibontakozó — társadalmi megmozdulást ka­rolt fel, s adott annak szerve­zett formát, amikor meghirdet­te a „Kiskőrösért” mozgalmat. Különösen nagy gondot fordít a községi tanács a társadalmi munka szervezésére, s ezért erre külön egy héttagú bizottságot alakított. A munkaszervezés azonban továbbra is választó- körzetenként a tanácstag irá­nyításával történik. A „Kiskőrösért” mozgalom­ban már eddig is szép eredmé­nyek születtek. A lakosság a tanácstagok irányításával 206 vagon kohósalakot rakott ki, amelynek helyszínre szállításá­ban 327 fogat vett részt. A víz­műépítésnél 9 kilométer hosz­szúságú fővezeték fektetési földmunkáját végezték el. Ér­dekessége a mozgalomnak, hogy éppen a legutóbbi tanácsülés napján érkezett a községbe 34 vagon kohósalak. A szerelvény kirakására mindössze néhány óra állt rendelkezésre, s a ta­nácsülést addig nem kezdték meg, míg a vagonokat ki nem rakták, ugyanis a tanácstagok maguk is részt vettek a mun­kában. A tanács egyébként ed­dig 19 tanácstagnak és választó- kerületnek fejezte ki elismeré­sét lelke* társadalmi munká­jáért. A „Kiskőrösért” mozga­lom ily módon rr#r túl is van az első erőpróbán és sikeresen fejlődik. F. K. romsebességű, hordozható mag­netofon-készüléket, amely eléri a világszínvonalat. Ennek soro­zatgyártását ez év októberében kezdik meg, s évente mintegy 25 ezer darabot készítenek be­lőle. A telepvezető beszélt a közeljövőben bekövetkező bőví­tésről, amelynek során már az összes alkatrészeket itt fogják előállítani. Az üzem dolgozói­nak mostani 260 fős létszáma több mint kétszeresére fog emelkedni. A résztvevők ezután megte­kintették a műhelycsarnokokat, majd a szomszédos Reszelőgyár­ban tettek látogatást. Nyers elvtársat és a kíséretében levő megyei és városi vezetőket Rajt- már István igazgató kalauzolta végig az üzem területén. A lá­togatók főként az üzem fejlesz­tésének problémáiról kérdezős­ködtek. A délutáni órákban sor került a kecskeméti Béke Tsz új pa­lántanevelő és hajtató telepé­nek ünnepélyes átadására, ame­lyen a fentieken kívül részt vet­tek: dr. Somos András, a Ker­tészeti és Szőlészeti Főiskola rektora, Sántha Lajos, az MSZMP Kecskeméti Városi Bi­zottságának titkára, a Kecske­méti Városi Tanács V. B. el­nökhelyettese, Bank Gyula, a megyei tanács vb mezőgazda- sági osztályvezetője, Szendrei Sándor, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója, dr.

Next

/
Thumbnails
Contents