Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-10 / 186. szám

8. «IM 1963. augusztus 10. szombat Továbbra is áttekinthetetlen a helyzet Haitiben PORT AU PRINCE. (AFP) öt nappal azután, hogy Du- valier diktátor ellenfelei part­ra szálltak Haitiben és megkí­sérelték a terroruralmi rendszer megdöntését, áttekinthetetle­nebb a kép a harcokról, mint valaha volt — írják a nyugati hírügynökségek. Haitiben a külföldi tudósítók jelentéseit cenzúrázzák, s a hírzárlat kö­vetkeztében legfeljebb találgatá­sokra lehet hagyatkozni. Duvalier egyes hírek szerint ötszáz katonával megerősítette Ounaminthe, a dominikai ha­tár közelében fekvő város hely­őrségét, amely körülbelül húsz kilométernyire fekszik Haiti második legnagyobb városától: Fort Libertétől. Ezt a jelentést a Dominikában tartózkodó haiti száműzöttek is megerősítik, ami arra vall, hogy Fort_ Libertéből Duvalier csapatai végül is ki­szorították a felkelőket. Santo Meghalt Kennedyék újszülött gyermeke A Fehér Ház szóvivője közöl­te, hogy pénteken reggel meg­halt a Kennedy-házaspár újszü­lött kisfia. A csecsemő, aki csü­törtökön jött a világra, nyolc hónapra született és nem volt életképes. A kis Patrick Ken­nedyék harmadik gyermeke volt. Domingóban, Dominika főváro­sában Paul Vema, a Haiti Nemzeti Demokratikus Unió külföldi száműzetésbe kénysze- rített vezetője a napokban nyi­latkozott és kételyeit fejezte ki a felkelők sikereivel kapcsolat­ban, hozzáfűzve, hogy értesülé­sei szerint egyes csoportok a hegyekbe húzódtak vissza és ott gerillaháborút szerveznek. Más források azt közölték, hogy a napokban további fel­kelő csoportok kezdték meg a harcot Haitiben. Paul Verna ezt a hírt nem tudta megerősí­teni. Hruscsov Gagrában tanácskozott Rusk amerikai külügyminiszterrel MOSZKVA. (TASZSZ) Hruscsov szovjet miniszterel­nök Dean Rusk amerikai kül­ügyminiszterrel a Fekete-ten­ger partján a nemzetközi fe­szültség további enyhítésének lehetőségeiről folytat tanácsko­zásokat. Rusk külügyminiszter, már csütörtökön megérkezett Gagrába. GAGRA. (MTI) Mint a TASZSZ tudósítója jelenti, Hruscsov szovjet kor­mányfő pénteken délelőtt Gagra fekete-tengeri üdülőhelyen fo­Gyűlés Nagaszakiban Nagaszaki lakosai egyperces néma csenddel emlékeztek meg az atombombázásnak áldozatul esett honfitársaikról és megfo­gadták, minden erejükkel arra törekednek, soha többé ne is­métlődhessék meg Hirosima és Nagaszaki tragédiája. Augusztus 9-én délelőtt 11.02 órakor, abban az időpontban, amikor tizennyolc esztendővel ezelőtt a rádobott atombomba robbanása romhalmazzá változ­tatta Nagaszaki városát és la­kosainak tízezrei pusztultak el, a városban riadó hangzott el, amely harcra szólított a békéért, a nukleáris bombák és fegyve­rek nélküli világért. Az utcákon, a tereken, nagy termekben gyűléseket tartottak, tíz- és tízezer ember részvéte­lével. A legnépesebb gyűlésen határozatot fogadtak el, amely felhívással fordul a világ né­peihez, még nagyobb erőfeszíté­sekkel törekedjenek arra, hogy diadalmaskodjék a béke ügye és soha többé ne ismétlődjék meg Hirosima és Nagaszak’ tragé­diája. A tudományos vívmá­nyok szolgálják kizárólag a bé­ke fenntartását és az emberek boldogulását. Hasonló gyűlések voltak más japán városokban is. Afomfelhő nélküli légkörben Egyre több állam írja alá as egyesményt gadta Rusk amerikai külügymi­nisztert. Rusk feleségével és kíséreté­vel moszkvai idő szerint dél­előtt 10.05 órakor érkezett gép­kocsin az emeletes üdülőbe, ahol Hruscsov és családjának tagjai fogadták őket. Hruscsov és Rusk melegen kezet szorított egymással, majd a szovjet kormányfő bemutatta családja tagjait az amerikai vendégeknek. A fotóriporterek az üdülő lép­csőjén felvételeket készítettek Hruscsovról, Ruskról, Gromikó- ról és a kíséretükben levő többi személyiségekről. Utána a tágas verandán a hosszú asztalnál foglaltak he­lyet, az egyik oldalon Hruscsov, Gromiko és Dobrinyin, velük szemben pedig Rusk, Thompson és Kohler. Hruscsov és Rusk között ba­rátságos beszélgetés folyt Je, majd Hruscsov indítványozta amerikai vendégeinek, tekintsék meg az üdülőt és f űröd jenek meg a Fekete-tengerben. Hruscsov szovjet kormányfő és Rusk amerikai külügymi­niszter beszélgetése két és fél óra hosszat tartott. Utána Hruscsov felkérte Rus- kot, játsszanak egy tollaslabda­partit. Ez meg is történt, az üdülő sporttermében. Az első ütések Rusknak hoztak sikert, de utána Hruscsov néhány pon­tos ütéssel kiegyenlített, majd megszerezte a vezetést is, végül Rusk elismerte, hogy vesztett. Ezt követően az amerikai kül­ügyminiszter Dobrinyinnal és Adzsubejjel is játszott egy-egy mérkőzést. Pénteken délután Rusk és kísérete repülőgépen visszain­dult Moszkvába. MOSZKVA. Pénteken délután Moszkvá­ban hivatalos közleményt ad­tak ki arról, hogy Hruscsov, a szovjet minisztertanács elnöke, aki Gagra környékén üdül, fo­gadta Dean Rusk amerikai kül­ügyminisztert. Hruscsov és Rusk között őszinte szellemben és baráti légkörben megbeszélés folyt le. Ennek során érintették a fele­ket kölcsönösen érdeklő kérdé­seket. A megbeszélésen Gromiko szovjet külügyminiszter és Dob­rinyin washingtoni nagykövet, amerikai részről, pedig Thomp­son különleges meghatalmazás­sal rendelkező nagykövet, Koh­ler, az Egyesült Államok moszk­vai nagykövete és Richard Da­vis külügyi államtitkár is részt vett. A megbeszélés után Hruscsov a családi asztalnál ebéden látta vendégül Ruskot, feleségét és a kíséretében levő személyisé­geket. Szovjet részről Gromiko és felesége, Dobrinyin nagykö­vet és felesége, és Hruscsov családjának tagjai vettek részt az ebéden. Jelentés Szkopljéből De Gaulle és a bonni ultrák mesterkedései A HÁROM nagyhata­lom, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia egyezmé­nye az atomkísérletek részleges tilalmáról a hé­ten minden más külpolitikai eseményt háttérbe szorított. Az aláírást követő élénk diplomáciai és poli­tikai tevékenység teljes mértékben igazolja azo­kat, akik a nukleáris fegyverkísérletek részleges tilalmáról szóló egyezmény aláírását nem befe­jező aktusnak, hanem egy új folyamat kezdeté­nek tekintik. A legfontosabb tárgyalások a Szovjetunióban folytak le. Az aláírásra oda érkezett Rusk ame­rikai és Lord Home angol külügyminiszterek több alkalommal tárgyaltak szovjet kollegájuk­kal, Gromikóval. Hruscsov elvtárs is több ízben fogadta az angol és amerikai államférfiakat, va­lamint az aláíráshoz meghívott U Thant ENSZ- főtitkárt. Rusk még a Fekete-tenger partján is felkereste az ott üdülő szovjet miniszterelnököt. A moszkvai megbeszéléseken — noha tartal­mukról semmiféle hivatalos, vagy félhivatalos közleményt nem adtak ki — nyilvánvalóan a fe­szültség csökkentését szolgáló további lépésekről volt szó. Mindenekelőtt azokról a javaslatokról, melyeket Hruscsov elvtárs a magyar kormány- küldöttség tiszteletére rendezett moszkvai nagy­gyűlésen hozott nyilvánosságra. Tehát a Varsói Szerződés és a NATO tagálla­mai között kötendő megnemtámadási szerződés mellett a meglepetésszerű háború megakadályo­zására szolgáló intézkedésekről, a német kérdés­ről, a katonai költségvetések befagyasztásáról és csökkentéséről, valamint a most aláírt szerződés­ben nyitva hagyott problémáról: a föld alatti nukleáris kísérletek betiltásáról tárgyaltak. Arra persze nem lehet még számítani, hogy a megbe­széléseken esetleg elért eredményeket rövid időn belül nyilvánosságra is hozzák. Ez könnyen za­varokat, nehézségeket okozhatna az amerikai szenátusban, amely augusztus 12-én kezdi meg a szerződés ratifikációs vitáját. A hétfőn aláírt szerződést a békeszerető em­berek a világ legtöbb országában nagy örömmel fogadták. Ez kifejezésre jutott a világsajtó leg­nagyobb részének kommentárjaiban, államfér­fiak egész sorának nyilatkozatában. A kormá­nyok igen nagy számban jelentették be hivata­losan egyetértésüket a szerződéssel, és nyilvání­tották ki csatlakozási szándékukat. Az afrikai külügyminiszterek most ülésező dakari értekez­letének résztvevői, a hírügynökségek jelentése szerint határozatban szándékoznak csatlakozás­ra felhívni az afrikai államokat. A genfi tizen­héthatalmi leszerelési értekezlet nyolc semleges küldöttsége nyilatkozatban üdvözölte a szerző­dést. Nem végleges adatok szerint körülbelül száz ország helyeselte eddig nyilatkozatban a moszkvai egyezményt. CSÜTÖRTÖKÖN hiva­talosan megkezdődött a szerződés aláírása a csat­lakozó országok részéről. Már az első nap több mint harminc ország írta alá csatlakozását az atomkísérletek részleges be­tiltásáról szóló egyezményhez. Büszkék vagyunk rá, hogy hazánk az elsők között csatlakozott eh­hez a megállapodáshoz. Moszkvában Péter János külügyminiszter, együtt a többi európai szocia­lista ország külügyminiszterével, Washingtonban és Londonban pedig követségünk vezetője írta alá a Magyar Népköztársaság csatlakozásáról szóló okmányt. Kennedy elnök a szenátushoz intézett üzene­tében ratifikálás céljából már be is terjesztette az egyezményt. Megfigyelők véleménye szerint a kétségkívül heves vita ellenére sem lesznek ké­pesek a fegyverkezési versenyben érdekelt mo­nopolista köröket képviselő „veszettek” megaka­dályozni az egyezmény jóváhagyását. De Gaulle francia elnök ellenállásának az amerikai vezető politikusok nem tulajdonítanak nagy jelentőséget. Harriman külügyminiszter-he­lyettes rádiónyilatkozatában kijelentette, hogy véleménye szerint Franciaország sohasem lesz nagy nukleáris hatalom és végül is de Gaulle csatlakozni fog az egyezményhez. BONNBAN tovább folyik az ultrák mesterke­dése. Schröder külügyminiszter a kormányon be­lül kisebbségben maradt a csatlakozás ellenfe­leivel szemben. Nyilvánvalóan a csatlakozást ko­rábban már bejelentő nyugatnémet külügymi­niszter megsegítését célozza Rusk amerikai kül­ügyminiszter váratlan hét végi bonni utazása, és ezt kívánta elérni Mcnamara hadügyminiszter is, aki hivatalos látogatásának befejezése után va­sárnap meglepetésszerűen visszatért Bonnba és Adenauer kancellárral tárgyalt. Az amerikai „veszettek”, de Gaulle és a bon­ni ultrák ellenkezése nem lepett meg senkit, an­nál nehezebben érthető a kínai kormány és a Kínai KP vezetőinek makacs, elutasító magatar­tása. Ez az elutasítás a Szovjetuniót sértegető hangnemben megírt kormánynyilatkozat után, most a kilencedik hirosimai atomfegyverellenes értekezleten is megismétlődött. A kínai küldöt­tek a moszkvai egyezmény elítélésére hívták fel az értekezlet résztvevőit. A bomlasztó kísérlet azonban a küldöttek többségének szilárd maga­tartásán meghiúsult. A kormányok tömeges állásfoglalása a szerző­dés mellett, az a rengeteg levél és üdvözlet, amely nap mint nap érkezik a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságához, a szov­jet kormányhoz és személyesen Hruscsov elv­társhoz, mindennél jobban bizonyítja, hogy a félrevezető mesterkedések és a hidegháború baj­nokainak ellenkezésével szemben a népek felis­merik igazi érdekeiket és támogatják a „biztató kezdetet” a hétfőn aláírt moszkvai megállapodást. | EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN A jugoszláv hadsereg tagjai már, csak a katonai létesítmé­nyek romjai eltakarításán dói goznak Szkopljeban. Időközben ifjúsági munka- bri'gádök, ifjak és leányok ér­keztek az ország minden ré­széből és nagy lelkesedéssel és szorgalommal építik Szkoplje mellett — Gyorcse Petrovban — az új települést is. A romok alól újabb holttes­teket ástak ki, s időközben jelentések érkeztek arról is, hogy a belgrádi, nisi, szokoba- nyai és más kórházakban ápol­Bebrits Lajos elvtárs, a mun­kásmozgalom és a párt régi harcosa, augusztus 9-én, 72 éves korában elhunyt. Bebrits Lajos elvtárs 1891-ben született, 1911- től a vasútnál dolgozott. Te­mesváron már ifjú korában be­kapcsolódott a munkásmozga­lomba, belépett a Szociáldemok­rata Pártba és a Vasutasok Szakszervezetébe, s ettől kezdve élete összeforrt a munkásmoz­galommal. — Nagy energiával vett részt a vasutasok szerve­zésében, a vasutasmozgalmak­ban. Erdélyben 1920-ban a Bá­náti Vasutas Szövetség titkára lett. Forradalmi tevékenysége miatt többször letartóztatták és hosszabb-rövidebb börtönbünte­tésre ítélték. 1922-ben az Erdélyi és Bánáti Szakszervezeti Tanács elnökévé választották. Romániából 1924-ben, miután a börtönből kiszabadult, Ame­rikába ment. Tagja volt az Amerikai Kommunista Pártnak és az Űj Előre című kommunis­ta lapot szerkesztette. Forradal­mi munkássága miatt 1932-ben Amerikából kiutasították. Ek­kor a Szovjetunió adott részére menedékjogot. A Szovjetunióban 1932-től mint vasutas dolgozott. A második világháború éveiben bekapcsolódott a magvar hadi­foglyok között megindult felvi­lágosító munkába, a hadifoglyok tak közül tizenhatan belehal­tak sérüléseikbe. A földrengés eddig megállapított halálos ál­dozatainak száma ezzel 1029-re emelkedett. Szköplje vidékén még mindig ismétlődnek a földlökések. Az utóbbi 24 óra folyamán a szkopljei földrengéstani megfi­gyelő állomás újabb hét kisebb hatóerejű (két-három fokos) rengést észlelt. Július 26-a, a katasztrófa napja óta, eddig mintegy 270 gyengébb földökést figyeltek meg a szkopljei kör­zetben. lapjának, az Igaz Szó-nak a szerkesztője volt. 1945 tavaszán tért haza a SzavjetunióbóL A vasutas szak­mában szerzett gazdag tapaszta­latait és minden erejét latba- vetette azért, hogy a háború kö­vetkeztében szétzilált és tönkre­ment magyar vasutat helyreál­lítsuk. 1945-től kezdve, mint a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium államtitkára dolgo­zott. 1949-ben közlekedés- és postaügyi miniszterré nevezték ki, s ezt a tisztséget 1956-ig töl­tötte be. 1949-től 1962-ig Buda­pest, illetve Zala megye ország- gyűlési képviselője volt. Odaadó munkája elismeréséül a kor­mány több ízben, így 1953-ban a Magyar Munka Érdemrend aranyfokozatával, a következő évben a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel tüntette ki. 1957- től 1959-ig diplomáciai szolgála- latot teljesített Stockholmban, Oslóban és az Islandi Köztársa­ságban, követi minőségben kép­viselte a Magyar Népköztársa­ságot. 1960-tól nyugdíjbavonulá- sáig az Országos Idegenforgal­mi Tanács főtitkára volt. Nyug­díjba vonulása után a párt áldo­zatkész, fáradhatatlan munká­saként dolgozott tovább. Bebrits Lajos elvtársat a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága saját ha­lottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés. Elhunyt Bebrits Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents