Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-10 / 186. szám

<N $ V.v.-, Világ proletárjai, egyesüljetek! í-í JCVTn. BVF. 18«. sz. /fr a 60 fillér 1SS3. AUG. 1«, SZOMBAT Finn küldöttség megyénkben A Bács-Kiskun megyei MÉ­SZÖV vendégeként pénteken Mauno Pohjonen- nek, a Finn Agrárpárt parlamenti csoport­ja titkárának vezetésével és dr. Pál Józsefnek, a SZÖVOSZ igazgatósági tagjának kíséreté­ben Kecskemétre érkezett a ha­zánkban tartózkodó finn kül­döttség öt tagja. A vendégek főként mezőgaz­daságunk szervezeti felépítését, az elért eredményeket és pa­rasztságunk helyzetét tanulmá­nyozták. A MÉSZÖV székházában Er- dősi József, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Buda Gá­bor, a megyei tanács vb elnök- helyettese és Brachna János, a MÉSZÖV igazgatója fogadta a küldöttséget. Brachna János üdvözölte a vendégeket, majd vázolta mező- gazdaságunk jelenlegi helyze­tét, ismertetve a termelés főbb számadatait, továbbá a nagy­üzemi társulások és a földmű­vesszövetkezetek tevékenységét. A finn képviselők ezután a Kecskeméti Konzervgyárban kaptak tájékoztatást az üzem munkájáról, termékeiről, és megismerkedtek a paradicsom­feldolgozás munkafolyamatai­val. A Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet köz­pontjában dr. Mészöly Gyula, az intézet igazgatója köszöntöt­te a vendégeket, s mutatta be a héten üzembe állított új para- dicsommag-tisztító üzemet, az intézet laboratóriumát és a kí­sérleti parcellákat. Délután Kiskőrösre utazott a finn küldöttség, ahol a Petőfi- ház meglátogatása után Simó Tibor, a járási pártbizottság első titkára adott tájékoztatást a járás mezőgazdaságának hely­zetéről és a pártbizottság mun­kájáról. A vendégek később szívélyes eszmecserét folytattak a szakszövetkezetek vezetőivel. A jól sikerült megyei körút végeztével a Finn Agrárpárt küldöttsége az esti órákban Bu­dapestre utazott. A jövő évi termelési, felvásárlási és beruházási tervekről tárgyalt a megyei tanács mezőgazdasági állandó bizottsága Pénteken Kecskeméten a me­gyei tanács mezőgazdasági ál­landó bizottsága ülést tartott, amelyen az 1964. évi termelési, felvásárlási és beruházási elő- irányzátok felbontásának alap­elveit tárgyalta meg. Az állan­dó bizottság tagjait Tompa Béla, a megyei tanács vb elnök- helyettese tájékoztatta a terv­feladatok előkészítéséről. — A terveket a Földműve­lésügyi Minisztérium a megye vezetőivel együttesen már ösz- szehangolta a népgazdasági elő­irányzatokkal — mondta többek között Tompa elvtárs. — Külö­nösen fontos feladat, hogy a szántóföldi — elsősorban a ke­nyérgabona — termelésben a szőlő- és gyümölcstelepítések által kiesett területek miatt sem következzen be csökkenés. A helyi tanácsok feladata odahat­ni, hogy kenyérgabonából az előirányzott területeken a ve­tés idejében megtörténjen. A búzafajták közül jövőre külö­nösen a szovjet Bezosztája veté­sű kell szorgalmazni. Az előadó ezután a vetőmag­vak biztosításáról, a nyári * és őszi mélyszántás idejében való «^végzésének fontosságáról, az ipari növények, takarmányféle­ségek vetéstervéről tájékoztatta a bizottságot, majd a szőlő- és gyümölcstelepítésről beszélt. Rá­mutatott, hogy amennyiben ele­gendő szaporítóanyag áll ren­delkezésre, lehetőség nyílik a telepítési terv túlteljesítésére is. A műtrágya ellátásról szólva elmondotta, hogy jövőre ebből mintegy tízezer tonnával többet kap megyénk mezőgazdasága. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében különösen a koca­létszámot kell jelentősen nö­velni. Az építési beruházások a termelőszövetkezetekben 1964- ben megközelítik a 100 millió forintot. Ebből megfelelő ösz- szegeket fordítanak a meglevő létesítmények korszerűsítésére is Fejlesztik az öntözéses gaz­dálkodást, s többek között az elkövetkező három év alatt mintegy 60. millió forintos költ­séggel megépítik a kalocsai ön­tözőművet. A felvásárlási ter­vekről szólva Tompa elvtárs elmondta, hogy az előirányza­tok megfelelő talajműveléssel közepes termés esetén teljesít­hetők. A tájékoztatót követő vitában felszólalt Egri Andor, az állami gazdaságok megyei igazgatósá­gának főagronómusa, Sarok An­tal, a Malomipari és Termény­forgalmi Vállalat igazgatója, Haralyi Ervin, a nemesnádud­vari Kossuth Tsz elnöke, Nyári Sándor, a Bajai Állami Gaz­daság főkertésze, Csatári Lajos, a gépállomások megyei igazga­tóságának vezetője, Simon Gyu­la, a Kiskunhalasi Állami Gaz­daság főagronómusa, M agony Imre, a megyei tanács vb fel- vásárlási osztályának vezetője. Glied Károly, a megyei párt- bizottság titkára a megyei ta­nács mezőgazdasági állandó bi­zottságának elnöke vitazárójá­ban megállapította, hogy sok hasznos javaslat hangzott el. Ezeket figyelembe véve tárgyal­ják majd meg a jövő évi ter­veket a járási, városi tanács­elnökökkel, majd tájértekezlete­ken a tsz-elnökökkel és községi vezetőkkel. Kérte az állandó bizottság tagjait, hogy járásuk­ban vegyenek részt a tervtár­gyalásokon és segítsék a helyi tervek elkészítését is. Olyan kicsi üzemben, mint a Mészhomoktéglagyárak Kis­kunhalasi Telepe, a karbantartó lakatosoknak minden gép ja­vításához érteniük kell. Erről győződött meg a gyakorlatban az üzem egyik fiatal szakmunkása, Bábity József, kovácssegéd, aki a Vastömegcikkipari Vállalattól került új beosztásába. A katonaidő előtt álló ifjú szakember az itt eltöltött egy év alatt bebizonyította, hogy hasznosan teltek el a tanulóévek. De volt még más is, ami a jobb munkára ösztönözte. Ez pedig édesapjának jelenléte. Nem akart szégyent hozni rá, a köz- tiszteletben álló mészmalmosra, aki egyik legrégibb dolgozója az üzemnek. Bábity László édesapja nyomdokain haladva végzi munkáját. Eddig mulasztásából még nem álltak a rábízott gépek. Képünk őt mutatja — sapkában —, amint menetközben ja­vítja a téglaprést. Mellette Kovács Sándor kovácssegéd. ..................(Pásztor Zoltán felvétele.) Re ndelet a tudományos minősítésről és a tudományos feladatokról Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendeletet ho­zott a tudományos minősítésről és a tudományos fokozatokról. Az Elnöki Tanács módosítot­ta a kisiparosok kötelező köl­csönös nyugdíjbiztosításáról szó­ló 1961. évi 20. sz. törvényerejű rendeletét. A módosítás a kis­iparosok nyugdíjbiztosítására vonatkozó rendelkezéseket össz­hangba hozza a munkaviszony­ban álló dolgozók nyugdíjáról szóló egyes újabb rendelkezések, kel. Elrendelte az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság kor­mánya és a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság kor­mánya között a tehergépjármű­vel végzett árufuvarozás, vala­mint az ezzel kapcsolatos vám­eljárás szabályozása tárgyában aláírt egyezmény kihirdetését. Az Elnöki Tanács megerősí­tette a Duna-bizottság tagálla­mai között a Duna-bizottság ki­váltságairól és mentességeiről kötött egyezményt, valamint a Magyar Népköztársaság kormá­nya és a Dahomey Köztársaság kormánya között létrejött kul­turális együttműködési egyez­ményt. » A tudományos minősítés és az aspiránsképzés továbbfejleszté­séről szóló törvényere j ű rende­let — az eddigi tapasztalatok értékelése alapján és a szocia­lista építés mostani szakasza követelményeivel összhangban — újból 'szabályozza a tudomá­nyos és az aspiránsképzés alap­vető kérdéseit. A jelenlegi kö­vetélményeknek megfelelően ha­tározza meg a tudományos mi­nősítés és az aspiránsképzés cél­ját. a tudományos fokozatok megszerzésének feltételeit, s a megszerzés lehetőségeit. A rendelet intézkedik az as- pirantúra formáiról, s az önálló aspirantúra megszüntetésével le­hetővé teszi a kandidátusi foko­zat aspirantúra nélküli megszer­zését. Az új jogszabály megálla­pítja a tudományos fokozattal rendelkező és az aspirantúrában részt vevő szakemberek jogait és kötelességeit.' Szabályozza a tudományos minősítéssel foglal­kozó szervek hatáskörét és egy­máshoz való viszonyát. Több mint egyszázhúszezer mázsa hízott sertést és vágómarhát vásároltak fel az első fél évben Az Állatforgalmi Vállalat termelési tanácskozása Pénteken délelőtt kecskeméti székházuk kultúrtermében ter­melési tanácskozásra gyűltek össze az Állatforgalmi Vállalat dolgozói, amelyen részt vett dr. Banke Antal, az Élelmezésügyi Minisztérium Állatforgalmi Igazgatóságának vezetője is.. Bevezetőként Lendvai József, a vállalat pártalapszervezetének titkára tartott előadást az idő­szerű politikai kérdésekről, majd Nagy József igazgató szá­molt be az első féléves ered­ményekről és a további tenni­valókról. Elmondotta, hogy a ta­vaszi hónapok során a megye tsz-einek kocalét­számát 3200-zal, a háztájia­két 5200-zal segítette növel­ni a vállalat. A szarvasmarhalétszám a tava­lyihoz képest több mint három­ezerrel gyarapodott, habár csök­kent a háztáji állomány. Ilyen körülmények között az első fél évben felvásárolt több mint 12Ó ezer mázsa vágómarha és hízott sertés, amely csaknem száz szá­zalékos eredmény — jónak mondható. A sertésfelvásárlás a tervezettnek alatta maradt a vágómarha-átvétel viszont meg­haladta azt. Az igazgató ezután a járási kirendeltségek tevékenységét értékelte, amelynek során ki­tűnt, hogy a . dunavecsei járás a hízott sertés és a vágómarha átvételét illetően egyaránt túl­teljesítette tervét. Majd az ex­portálás eredményeiről szólt, s hangsúlyozta, hogy az év első felében több mint másfél ezer marhát szállítottak külföldre, csak­nem kétszeresét a tavalyi egész évinek. Ugyancsak pozitívnak értékelte a gazdaságok ütemszerű, ará­nyos átadási ténykedését is. A vállalat vezetője ezután az év második felének tennivalóit részletezte. Ennek során megje­gyezte, hogy október 15-ig még legalább 15 ezer sertésszerződés biztosítása szükséges az idei terv teljesítéséhez. E program megvalósításában sokat segít a háztáji gazda­ságokban levő süldőkre tör­ténő szerződéses megállapo­dás. s • az, ha a vállalat megfelelő mennyiségű alapanyagot ad át a gyengén gazdálkodó szövetke­zetek részére. Végül foglalkozott a jövő évi felvásárlás lehetőségeivel, amely szorosan összefügg a közös gaz­daságok termelési tervének el­készítésével. Ezt követően Kállai Árpád, a vállalat SZB-titkára értékelte a munkaversenv első félévi ered­ményeit. Az elhangzott beszá­molók után élénk; sokoldalú vi­ta. következett

Next

/
Thumbnails
Contents