Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-07 / 183. szám

í. oldat 1963. augusztus 7, szerda Az atomcsendszerződés aláírása után Kádár János elvtárs beszéde a szovjet-magyar barátsági nagygyűlésen BUDAPESTEN a Kisstadion­ban rendezett magyar—szovjet barátsági nagygyűlésen, melyről lapunk tegnapi számában már beszámoltunk, beszédet mondott Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, a magyar forradalmi mun­kás—paraszt kormány elnöke. Kádár elvtárs beszéde beve­zető részében a legutóbbi két esztendő feladataival foglalko­zott. Majd rövid belpolitikai át­tekintés után beszámolt a Szov­jetunióban járt pártküldöttség tapasztalatairól. Hangsúlyozta, hogy a szocialista világban pár­tunk és népünk becsülete az utóbbi években megnö­vekedett. Tisztelet és meg­becsülés tapasztalható nép- köztársaságunk, pártunk, népünk iránt, mert úgy ta­pasztalják külföldön, hogy határozott, következetes és világos politikai irányvonal­hoz igazodva építi a szo­cializmust, ér el egyre na­gyobb eredményeket. Hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unióban tett látogatása alkal­mával igen meleg baráti fogad­tatásban részesítette a testvéri szovjet nép a magyar küldött­séget. Azokon a tárgyalásokon — mondotta Kádár elvtárs —, melyeket párt- és kormánykül­döttségünk a szovjet elvtársak­kal folytatott, ismét megállapít­ható volt, hogy az összes meg­tárgyalt kérdésekben, a szocia­lista építés, a kommunista épí­tés kérdéseiben, országaink, pártjaink, népeink kapcsolatai­nak kérdéseiben, a nemzetközi kommunista mozgalom és a kül­politika kérdéseiben teljes az egyetértés közöttünk. A megbe­szélésekről szólva azt is elmon­dotta Kádár elvtárs, hogy rész­letes tárgyalások folytak a ma­gyar—szovjet gazdasági és kul­turális együttműködésről, a két ország népeinek közvetlen kap­csolatairól. Tárgyalásaink, meg­állapodásaink — mondotta a továbbiakban — nagyszerű ered­ményekkel zárultak. Bizonyo­sak vagyunk abban, hogy ezek az új tárgyalások és megálla­podások nagy lendületet adnak a szocializmus építésének ha­zánkban. BESZÉLT Kádár elvtárs a magyar—szovjet barátság tör­ténelmi gyökereiről, múltjáról és jelenéről. Hangoztatta, hogy a szovjet—magyar barátságról el lehet mondani: része, éltető­je, kovásza annak a szélesebb, hatalmas frontra kiterjedő, in­ternacionalista összefogásnak, amely a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozga­lom, a függetlenségért harcoló népek, a békéért harcolók egy­ségét hívatott erősíteni. Utalt ezután Kádár János arra, hogy a küldöttség szovjetunióbeli lá­togatása jelentős nemzetközi események sorozatának idősza­kára esett, összeült a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csa, éppen Moszkvában tárgyal­tak a részleges atomcsend-meg- állapodásról, s a látogatás ide­jén hozták nyilvánosságra a Szovjetunió Kommunista Párt­jának nyílt levelét a Szovjetunió kommunistáihoz, az egész szov­jet néphez: ezekben az időszerű kérdésekben természetesen ál­lást is foglaltunk abban a meg­győződésben, hogy ismerjük Központi Bizottságunk és kor­mányunk vonalát, programját, népünk álláspontját, hangulatát és véleményét, tehát bízhattunk abban, hogy állásfoglalásunkat jóváhagyják. Így állást foglaltunk a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának jú­lius 14-1 nyílt levelével kap­csolatban Is, s közöltük, hogy ml, magyar kommu­nisták az SZKP nyílt leve­lében foglaltakkal teljes egészében egyetértünk. Mi egyetértünk, teljesen szoli­dárisak vagyunk az SZKP- val, s ez nem valamiféle udvariasság, hanem saját álláspontunkat, pártunk ál­láspontját a nemzetközi kommunista mozgalom — meggyőződésünk szerint — egyedül igaz és helyes ál­láspontját, népünk érdekeit képviseljük és fejezzük ki ezzel. Kádár elvtárs ezután szólt a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Kínai Kommunista Párt vezetői közötti vitáról, amely az egész nemzetközi kommu­nista mozgalom és a kínai ve­zető elvtársak vitája. f Mi a kínai vezető elvtársak álláspontját elutasítjuk — szögezte le Kádár János. Elutasítjuk mindenekelőtt elvi meggyőződésből, mert megítélésünk szerint a kí­nai vezető elvtársaknak a legutóbbi időszakban nyilvá­nosságra hozott állásfoglalá­sa nem marxista-leninista, hanem dogmatikus és szek­tás. Elutasítjuk azért, mert Lenin­nel együtt azt valljuk, hogy a szocialista forradalomnak soha sincs szüksége forradalmi frá­zisokra, mindig többet ér egyet­len hétköznapi, gyakorlati tett, amely előbbre viszi a szocia­lista forradalom ügyét, mint száz forradalmi frázis. A továbbiakban Kádár elv­társ hangoztatta: Természetesen nem akarunk arra berendezkedni, hogy a ma­gyar munkásosztályt és a ma­gyar népet reggeltől estig és es­tétől reggelig egyes kínai veze­tők dogmatikus frázisaival trak- táljuk. Az a véleményünk, hogy amit az elvi vita megkíván, azt tegyük meg, egyébként pe­dig igazi forradalmi feladata­inkkal, szocialista iparunk fej­lesztésével, termelőszövetkeze­teink és mezőgazdaságunk erő­sítésével, a tudományos kutatás fejlesztésével, kultúrpolitikánk­kal foglalkozzunk; azokkal a feladatokkal, amelyeknek meg­oldásával a legforradalmibb és a leghelyesebb választ adjuk mindenféle dogmatikus frázisra. Ezzel akar népünk foglalkozni! Szeretnénk egy másik kérdést is felvetni. Központi Bizottsá­gunktól, állami életünk veze­tőitől párttagságunk, munkás- osztályunk, népünk, nagyon sok szépet és jót hallott kínai test­vérpártunkról, annak történel­mi harcairól, Kína nagyszerű népéről. Szeretném megmonda­ni elvtársak, hogy ebből sem­mit nem vonunk vissza, meg­győződésünk szerint a Kínai Kommunista Párt nagy törté­nelmi harcot vívott, helyes irányvonal alapján nagy útat tett meg. A kínai nép nagysze­rű nép, testvérünk, a Kínai Népköztársaság a szocialista vi­lágrendszer országai közé tar­tozik. Mi változatlanul tisztelettel és megbecsüléssel vagyunk a kínai testvérpárt tömegei, a nagy kínai nép iránt és szilárd meggyőződésünk, hogy ha most van is nézeteltérésünk a kínai vezetőkkel, ez történelmi érte­lemben átmeneti jelenség, ami elmúlik és mi Kína testvéri né­pével együtt jutunk el a kom­munizmus kapujáig és a kom­munista társadalomba. Ami a világbékéért folytatott harcunkat illeti, most bizonyos oldalról vitatják, hogy az he­lyes-e? Márpedig ha elhatároz­tuk, hogy felépítjük a szocia­lista társadalmat, ha elhatároz­tuk, hogy népünk életét még gazdagabbá tesszük, fokozzuk jólétét, hogy sok mindent meg­teremtünk, ami ma még nincs meg, akkor ehhez a harchoz az is hozzátartozik, hogy megőriz­zük népünk, és a népek béké­iét. Hogyan lehet a szocialista társadalom teljes felénít^sén dolgozni, a népnek jobb életet biztosítani, ha egyszersmind nem óvjuk meg, nem erősítjük a béke általános ügyét? Aki Magyarországon a szo­cialista társadalom erőteljes és lendületes építésének a híve, annak ugyanakkor a béke hívének kell lennie, mert a kettő egymástól el­választhatatlan. Azért vagyunk a béke meg­őrzésének és a békés egymás mellett élés elvének hívei, mert bízunk szocialista társadalmi rendünk fölényében, hisszük, hogy a szocialista rendszer ere­jével és a szocialista országok alkotómunkájával az imperia­listákat rá tudjuk kényszeríteni a békés egymás mellett élésre. Hisszük, hogy rendszerünk ere­jével, népeink alkotó munkájá­val a gazdasági versenyben is fölénybe kerülünk és győzelmet aratunk a kapitalista társadalmi rend felett. Ezután az atomcsend-egyez- mény megkötéséről szólt. Moszkvában — mondotta — a három tárgyaló ország, a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia képvise­lői aláírták a részleges atom- csendre vonatkozó egyezményt. Alkalmunk volt már a tárgya­lás közben is kifejezni vélemé­nyünket. Helyeseltük, hogy a tárgya­lások megkezdődtek, örü­lünk. hogy a megállapodás létrejött és aláírták. Beje­lenthetem, hogy a legköze­lebbi napok egyikén a Ma­gyar Népköztársaság is alá fogja írni ezt az egyezményt. Tudatában vagyunk annak, hogy ez részeredmény, de ez is fontos. Először is a légkör nem szennyeződik tovább, s ez az egész emberiség érdeke. Másod­szor: a megállapodás egy lépés előre az atomfegyver-kísérletek teljes betiltása, mindenfajta atomfegyver megsemmisítése, az általános és teljes leszerelés, a hidegháború felszámolása felé. Józanul tudjuk mérlegelni azt az utat, azt a nagy harcot és erőfeszítést, amely még az em­beriségre vár, amíg elérhetjük az atomfegyver teljes betiltását és megsemmisítését, az általá­nos és teljes leszerelést, a hi­degháború teljes felszámolását és a tartós béke kivívását. De, hogy egy kínai közmondást idézzek: Ezer mérföldes utat is csak úgy lehet megtenni, hogy előbb megtesszük az első lé­pést és azután a többit. Az atomcsend-egyezményt így ér­telmezzük és ezért helyeseljük. Az ipari termelésről szólva, a továbbiakban elmondotta, hogy iparunk az év első felében ter­vét csak 99 százalékra tudta teljesíteni. Mi mégis azt tart­juk: figyelembe véve, hogy a nagyon hosszú, nem várt tél miatt egész népgazdaságunk hal­latlan nehézségek közepette kezdte az első negyedévet, az eredmény nem rossz. Amikor láttuk a statisztikai jelentésből, hogy az iparban, a szállításban az elmaradás jelentős részét le­küzdöttük, a mezőgazdaságban az időszerű munkákat kielégítő eredménnyel végezték, a felvá­sárlási terv az első fél évben megvalósult, külkereskedelmi mérlegünk az első fél évben a várakozásnál jobb volt, az álla­mi iparban az egy munkásra eső átlagbér csaknem 3,3 száza­lékkal, a kifizetett összes mun­kabér pedig 7 százalékkal növe­kedett, s a lakosság összes pénz­bevétele 7 százalékkal, a kiske­reskedelmi forgalom 7 százalék­kal emelkedett, az egy év előt­tihez kénest, azt mondtuk, hogy az első fél év mégis eredményes volt. Az év előttünk álló részében *— mondotta Kádár elvtárs — nagyon komolyan kell dolgoz­nunk. A tennivalókat Központi Bizottságunk tegnap nyilvános­ságra hozott határozata ponto­san megszabja. MOSZKVA. (MTI) A részleges atomtilalmi szer­ződés aláírása után hamarosan nagy horderejű tanácskozások kezdődnek a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Brí- tannia képviselői között. A hír- ügynökségek szerint a megbe­széléseken a következő kérdé­sek szerepelnek: a NATO és a Varsói Szerződés tagállamát közti megnemtámadási 'szerző­dés; a föld alatti nukleáris rob­bantások; a német kérdés; a meglepetésszerű támadá sok' még-1 előzése; a katonai költségvetés befagyasztása illetve csökkenté­se. A nyugati küldöttségek veze­tőivel találkozni fog Hruscsov szovjet miniszterelnök is. A tar lálkozások időpontját még nem hozták nyilvánosságra. A szov­jet miniszterelnök rövid idővel az egyezmény aláírása után a Fekete-tenger vidékére, utazik. Rusk külügyminiszter meghí­vást kapott, hogy csütörtökön ő is látogasson el a Gagrába, a szovjet „Riviérára”. A részleges atomcsendről szó­Invázió SANTO DOMINGO (Domini­ka). Duvalier haiti diktátor, ellen­feleinek 250—500 főnyi fegy­veres csoportja hétfőn este partra szállt Haitiban, Fort Li- berté partjainál, s előnyomult az ország második legnagyobb városa: Cap Haitian felé. Fort Liberté Haiti fővárosá­tól, Port au Prince-től 120 ki­lométernyire északra, a domi­nikai határtól pedig nyolc ki­lométerre nyugatra fekszik. Az inváziós egységet Leon Cantave tábornok vezeti. Min­den jel arra mutat, hogy a tá­madás résztvevői huzamosabb ideje emigrációba kényszerült elemek. Megállapítható, hogy a szervezkedés központja a Do­minikai Köztársaságban volt. A partraszállás idején a tá­madók különösebb ellenállásoa nem ütköztek. A Port au Princ-i rádió azonban még hét­főn éjjel is a kormány kezén volt, s felhívásokban fordult a lakossághoz: tömörüljön egység­frontba a támadók ellen. Santo Domingóban, Dominika fővárosában nyilatkozatot teU Paul Verna, száműzetésben élő haiti diplomata. Azt állította, hogy Haiti lakossága rokon­szenvez a kormány megdönté­séért harcoló fegyveresekkel. Az NBC rádióállomás jelen­tése szerint az elmúlt hetekben Duvalier diktátor hadseregének számos tagja megszökött. ló egyezmény aláírása továbbra is a nemzetközi közvélemény érdeklődésének középpontjában áll. Az afrikai külügyminiszte­rek dakari értekezletének kül­döttei máris hangoztatták, hogy helyeslik a szovjet fővárosban aláírt megállapodást. A szerződést egyébként az ér­tekezlet napirendjére tűzik. Ily módon lehetségessé válik az, hogy a külügyminiszterek hiva­talos nyilatkozat formájában biztosítsák támogatásukról a moszkvai megállapodást. A genfi tizenhéthatalmi érte­kezlet nyolc semleges küldött­sége. nyilatkozatban üdvözli a hétfőn Moszkvában aláírt atom­tilalmi szerződést. VI. Pál , pápa táviratot inté­zett a Szovjetunió, az. Egyesült Államok és Nagy-Britannia kor­mányához a moszkvai szerződés aláírását követően. A távirat hangsúlyozza, hogy „A Vatikán elismerését fejezi ki e vígaszta­lé és nagy jelentőségű esemény létrejötte alkalmából, és a moszkvai szerződést- úgy tekin­ti, mintegy szebb kor ígéretét.” Haitiban Cantave tábornok, a felkelők vezetője, Haiti hadseregének egykori vezérkari főnöke, Du­valier esküdt ellenfele, hat éve él száműzetésben. Nemrég egy sajtónyilatkozatban azt mondot­ta, hogy mindent megtesz a Duvalier-diktatúra megdöntésé­re, de nem célja átvenni az elnöki tisztet. • A karlb-tengeri HispanloU-szlget keleti részén fekvő Dominikai Köz­társaság ez év április 28-án, mint ismeretes, megszakította diplomáciai viszonyát a sziget nyugati országá­val: Haitival. Dominika azzal vá­dolta szomszédját, hogy a hadse­reg megrohanta nagykövetségét, s elhurcolta onnan a véres kezű dik­tátor politikai ellenfeleit, akik a diplomáciai képviselet épületében élveztek menedékjogot. A két ország között csaknem ha- dlállapot állt be; Bosch dominikai elnök csapatai felvonultak a határ­ra. Az Egyesült Államok azonban, amely bizonyos mértékig támogatta a számára oly kényelmetlen terror- uralmi rendszer elleni akciót, a nyílt katonai beavatkozást már nem engedélyezte dominikai csatlósának. Bosch dominikai elnök egyáltalán nem leplezte ellenséges érzületét Duvalier iránt. Több rádiónyilatko­zatában örült zsarnoknak mondotta a szomszédos ország elnökét. Dominikai részről hivatalosan cá­folták, hogy a mostani akció az ország területéről indult volna ki. Jellemző feitemény azonban, hogy Bosch hétfőn éjjel kijelentette: hai­ti fegyveresek lépték át a domini­kai határt. Ez arra utal, hogv Do­minika még nem adta fel teljesen a közvetlen invázió ötletét. Hír sze­rint Victor Vinas-Roman, a fegyve­res erők minisztere, a határöve­zetbe utazott, hogy „biztonsági In­tézkedéseket” tegyen. Véleményem szerint, ha a második negyedben kibon­takozott lendületet tovább tudjuk fejleszteni, minden lehetőségünk megvan, hogy ezt az évet — amely egyéb­ként ötéves tervünk közép­ső és sok tekintetben kulcs­esztendeje — a gazdasági építésben is nagyon jó ered­ménnyel zárjuk. Ehhez mozgósítanunk kell erőin­ket. Elvtársak! A Központi Bizott­-áo határozata szu^rrt piyí ho1vt­állásra, gyakorlati építő tevé­kenységre, új erőfeszítésre hív fel mindenkit. A munka néha bosszúsággal, néha méreggel is jár. de mégis a munka adja meg a legnagyobb elégtételt, az hozza az eredményeket, ame­lyek nyomán jobb és szebb lesz népünk élete. Haladjunk tovább az eddigi úton. mert ez a szo­cializmus teljes felépítésének útja. amely a kommunizmushoz, a békéhez, a jóléthez, a magyar néD nemzeti felvirágzásához és boldogulásához vezet — fejezte b° nasv tanssal fnoodntf beszé­dét Kádár János elvtárs. Ismét találkozott a három külügyminiszter MOSZKVA. Gromiko szovjet, Dean Rusk amerikai és Lord Home angol külügyminiszter a részleges átomtilalmi szerződés aláírása után kedden reggel magyar idő szerint 8 óra után a szovjet kül­ügyminisztérium épületében is­mét találkozott egymással. Moszkvai diplomáciai megfi­gyelők szerint a három hatalom képviselői megvitatják a követ­kező külügyminiszteri tanácsko­zások, vagy egy esetleges csúcs- találkozó napirendjét. Bizonyosra vehető — hangsú­lyozzák a megfigyelők —, hogy a mostani találkozósorozaton tárgyalnak a nukleáris fegyve­rek elterjedésének megakadá­lyozásáról, a meglepetésszerű támadások elhárításáról és a megnemtámadási szerződés meg­kötésének lehetőségéről.

Next

/
Thumbnails
Contents