Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-07 / 183. szám
1, 8. oldal Érdemes megfontolni Az MSZMP Bajai Járási-Városi Végrehajtó Bizottsága igen jelentős határozatokat hozott a közös gazdaságok állattenyésztésének fejlesztésére, a korszerű eljárások bevezetésére. Ebben fontos szerepük van a szakembereknek. Egyik-másik. bajai járásbeli termelőszövetkezetben azonban még ma sem értékelik kellően a szakemberek nyújtotta segítséget, és úgy tűnik, mintha nem éremének elég felelősséget a közösség tulajdona, valamint a népgazdaság érdekei iránt Vaskúton, a Dózsa Tsz tehenészetében több mint egy év óta átlagosan ezer liter tejet fejnek naponta. A tehenészet mag» termelésére jellemző, hogy a saját tenyésztésű, elő- hasú úszók, az úgynevezett „be- fejés” alkalmával, szinte kivétel nélkül napi 20 liter tejet adtak. Ez a szarvasmarha-állomány a jó küllemet, a magas tejhozamot illetően olyan kiváló öröklési adottságokkal rendelkezik, mint kevés tehenészet az országban. Az 59 tehénből — egy kivételével — valamennyi hat hónapon belül lett vemhes, és 24 ikerellés folytán összesen 83 borja született. Tavaly tavasszal még tbc-men- tes volt az állomány. Idén a tu- berkulin-vizsgálat már 24 tbc-re pozitív egyedet mutatott ki, a szakszerűtlen elhelyezés és tenyésztés következményeként. n Kabóca" Nyolc és fél éves, szőke, kék szemű kisfiú. Ha valakire ránéz, olyan be- hízelgően mosolyog, hogy könnyen barátjává fogadja mindenki. Anyukát, nagymamát már régen a kisujja köré csavarta. — Alig van kívánsága, ami ne teljesülne. Ha iskolaidő alatt tanulni kellett, s nyafogva hagyta abba az olvasást, mert Ági, Csöpi, Bocó vagy Béci hangja behallatszott az utcáról — nagymama volt az első, aki kegyelmet ku- nyerált neki. — Hadd menjen játszani szegény kisgyerek. Majd lesz még ideje megtanulni, ha nagyobb lesz. Eredmény: 3,1 tanulmányi átlag, s abban az olvasás kettes. A vakációban nagyapa vállalta kapcsolatuk meghittségének felbontását, s elhatározta, mindennap egy oldalt olvastat a gyerekkel — olyan könyvből, ami éppen tetszik neki. Szünidő van, meg lehet adni ezt a kedvezményt. Látva nagyapa „színeváltozását”, a kis „Kabóca” — így hívják pajtásai — a két első alkalommal engedelmeskedett. Valami különös hátteret sejtett a kezdeményezés mögött. Harmadik nap azonban az olvasó negyedóra elején magacsinálta horgászfelszerelésével, teljes peca- díszben állt meg nagyapó előtt, és különös elszántsággal a hangjában kijelentette: — Tata. Kisdobos becsületszavamra megfogadtam a gyerekeknek, hogy ma nem olvasok veled egy sort sem ... Már pedig, nézd meg — és előhúzta az asztalterítő alá odakészített kis kartonlapot, melyet kisdobossá avatásakor kapott — itt olvashatod. hogy a kisdobos adott szavát mindenkor megtartja. (t) Feltehető a kérdés: vajon a bajai járás egyik legmagasabb jövedelemmel rendelkező termelőszövetkezetében és a másik két vaskúti tsz-ben nem volna anyagi fedezet megfelelő képzettségű állattenyésztő szakember alkalmazására? Ha a Dózsa Tsz kiváló tulajdonságú tehenészetének romlása ilyen ütemben halad tovább, akkor 1965-re, amikor a bajai járásban is sor kerül a tehenészetek tbc-mentesítésére, a vaskúti Dózsa Tsz nagy értékű tehénállományát vágóhídra viszik. A TEGI múlt év őszén még 12 bikaborjú nevelésére szerződött a vaskúti Dózsa Tsz-szel, idén mégiscsak egyet vásárolt meg, és még egyet jegyeztetett elő átvételre, mert a többi — nagyrészt a tenyésztői szakértelem hiánya miatt — idő közben vágóállattá minősült. Ezek a bikaborjak pedig a kecskeméti mesterséges termékenyítő állomás utódellenőrzött, legértékesebb bikáinak ivadékai, amelyekre továbbtenyésztés szempontjából nagy szükség volna. Államunk sok valutát áldoz a keveréktakflrmányok gyártásához szükséges állati fehérje behozatalára. Ez a tényező, valamint a keveréktakarmányok fuvarköltsége nagyon megdrágítja a hús- és tojástermelést. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy csupán a vaskúti Dózsa Tsz-ben naponta 600 liter sovány tejet vagy savót és írót lehetne felhasználni a sertések és a baromfiak etetésére, kisebb lenne a költség. A sertések hizlalásánál 2—3 hónappal lehetne megrövidíteni az élet- fenntartó takarmányszükségletet. Ily módon a hízóba fogott süldők már hat és fél, hét hónapos korukra elérnék a 106 kilogrammos vágósúlyt. A Dózsa Tsz gazdái az itatásos borjúnevelés előnyeit szakértelem hiánya mialt nem használják ki. Mint a szarvasmarha-tenyésztésben évtizedek óta működő szakember, a vaskúti Dózsa Tsz kiváló tehenészetének megmentése érdekében javaslom, vonják össze a község három termelőszövetkezeti tehenészetét, így beruházás nélkül meg lehetne oldani a szakszerű elhelyezést. Az elkülönítés folytán a nagy értékű állomány java részét ma még megmenthetik a népgazdaságnak. A közös tehenészetben pedig jól képzett szakemberek irányításával mód lenne a korszerű tenyésztési és termelési eljárások bevezetésére. Dr. Tibor István A derékhadhoz tartozik Leállítja a gépet, leveszi szemüvegét, megigazítja a haját Fehér Józsefné, az Alföldi Cipőgyár Kecskeméti Gyáregységének dolgozója, mielőtt fotóriporter kollegám lencsevégre kapja. Hat éve áll a gép mellett. Segédmunkásként tartják számon, de szakmunkát végez: sarokcsiszoló. Keze elől kifogástalan minőségben kerülnek ki a gyermek lakkcipők. Ezért szerepel neve többször a jutalmazottak listáján. Azt is mondják még róla: három év óta egyszer sem lépte túl a megengedett hibahatárt. Ez azt jelenti, hogy a havonta engedélyezett 30 pár munkaközi selejt helyett 18—20 pár olyan cipőt ad át, amelyet az ő „hibájából” másodosztályúvá minősítenek. A normát rendszeresen 2—5 százalékkal túlteljesíti. Ha helyét és szerepét akarjuk kijelölni a termelésben, akkor azt kell mondani, hogy a derékhadhoz tartozik, rá mindig lehet számítani. Nincsenek kiugró eredményei, de visszaesésről sem lehet szó nála. A csendes, munkájának éV asszony egyik erőssége üzemé nek. A% ügyén* szom ével Segítsük őket a becsület útjára! Társadalmunk erkölcsi felfogásával összeegyeztethetetlen, hogy valaki munkakerülő életmódot folytasson és a lét- fenntartásához szükséges javakat bűntettek útján szerezze meg. A közveszélyes munkakerülés önmagában is büntetendő, hiszen ez az életmód szükségszerűen egyéb bűntettek elkövetését vonja maga után. Az ilyen és ehhez hasonló bűncselekmények fokozatos felszámolásáért sokat lehet tenni társadalmi összefogással. Állításom igazolására — a sok példa közül — hadd említsek meg néhányat. N. Ilona közvetlenül a börtönből való szabadulása után albérleti szobát bérelt. Létfenntartását úgy próbálta biztosítani, hogy lakásán rendszeresen férfiakat fogadott. A ház lakói tudtak a dologról, s különösen tudta ezt a főbérlő. Mégis tétlenül, szótlanul tűrték a fiatal lány erkölcstelen magatartását. Röviddel később — hogy életmódját leplezze — Ilona elhelyezkedett az egyik vállalatnál. Munkáját hányavetin végezte, de annál buzgóbban építette ki kapcsolatait az üzemben dolgozó több férfival. Zavartalanul tehette. Magatartása ellen sem a közvetlen munkatársai, sem a vállalat vezetői nem emeltek szót. N. Ilona említett magatartásáért ismét összeütközésbe került a törvénnyel. Ennek során beszélgettem vele. Elismerte: elsősorban önmagának ..köszönheti”, hogy a börtönbe került. Sírva jegyezte meg azonban, hogy ha a lakásadója tiltakozik életmódja ellen, vagy az üzemben szóvá teszik ezt. ..talán tartani tudta volna magát a becsületes úton”. Sok f>ó da elemzése, vezetett arra a megállapításra is, hogy mennyire fontos, miként értelmezik és bírálják el a bűntettet elkövető cselekményét a közvetlen hozzátartozói: szülei, házastársa, barátai. Az ismételt, visszaeső bűnözést ugyanis nem kis mértékben elősegítheti, ha az említettek „jóindulatból” szépítik hozzátartozójuk, barátjuk ismerősük bűncselekményét. K. Bélát például korábbi büntetésének töltése közben rendszeresen meglátogatta a feleségé és az édesapja. Bizonyára a büntetését enyhítendő próbálták vigasztalni, meggyőzni arról, hogy tulajdonképpen nem is cselekedett olyan rosszat, maTalálkoztam Zwergl- Tohonya Dömével. Ezt a Zwerglt nem szeretem. A hitleri idők alatt fedezte fel, hogy volt egy német őse. Azóta biggyesztette a Tohonya elé a Zwergl előnevet. Persze 1945. óta megint csak Tohonya. Segédhivatali tisztviselő volt, a negyvenes évek elején is csak csendes kistisztviselő maradt, de tetszettek neki a fajvédő jelszavak. Igazolták, mert nem volt bűne, és nyugdíjat is kap, de ennek ellenére is bizonyos mértékig reakciós beállítottságú maradt. Nem mindig hiszi el a szocializmus sikereit. Most is azzal kezdte, hogy felfújták a páros űrrandevú ügyét. — Még ma is olyan sokat írnak róla, pedig már túl vagyunk az ünnepségeken, és eljöttek a hétköznapok. A javíthatatlan — Mit csodálkozik? Világraszóló diadal volt! — Nna, nem volt az nagy dolog! Felmentek, lejöttek. Magát is fellőhetnék. Pár év múlva szakaszjeggyel megyünk az űrbe. — Az lehet. De ma még óriási teljesítmény. — Miért? Azért, mert csirkét ettek az űrben? Csirkét én is tudok enni. — Hallja maga, Zwergl-Tohonya, ne bőszítsen fel! , Indignálódva mondta: — Először is csak Tohonya, másodszor pedig maguk mérgesek, ha az ember nem vágódik hasra azon, hogy egy nő az űrbe repül. Meglátja, az amerikaiak fognak előbb a Holdba menni! Az már lesz valami! — Egyelőre még ők is elismerik a nagy szovjet fölényt. — Ez csak trükk. Addig dicsérik a szovjet technikai fölényt, amíg kikötnek a Holdon és ott támaszpontot rendeznek be. Azután jön a Mars és a Venus. Ezért nem imponál nekem a női űrrepülő. Különben sincs tupírozva a haja. Űrrepülőnek is adni kell a divatra. Mindenkinek! — .Tudom, Maga is adott rá! Annak idején divatos Hitler-ba juszt hordott. — De nem azért, mert rajongtam érte, hanem azért, mert jól állt nekem. — De negyvenötben levetette. — Mert rájöttem. hogy a vastag bajusz jobban áll nekem. — Értem. — Hiába . mondja olyan gúnyosan, nekem jogom van akár pofa- szakállt is hordani. — Joga van, de nem érdemes. Ferenc Jóska már- 1916-ban meghalt. — Hiába gúnyolódik. Nem nagy dolog, és punktum. — Maga még Gáli leinek se hitt volna, ha akkoriban él, mert Galilei nem amerikai — De fel van azzal a Galileivel! Mégis mozr^j a Föld! Na bumm, és akkor mi van? — Most már mozogjon maga is! Már túlságosan sokat beszéltem magával. Faképnél hagytam. Még hallottam, amint ezt morogja: — Nem szereti a régi vágású úriembereket. Csak az űriembereket... Palásti jászig gatartásával jót akart. Monda«! sem kell, sokat ártottak neki is ezzel. K. B. már szabadságvesztése idején sem fogadta meg a végrehajtási dolgozók jóra oktató tanácsait. Szabadulása után mindezt tetézte, hogy felesége befolyására — „Szegénykém, hadd pihenje ki a börtön fáradalmait” — népi vállalt munkát. A becsületes munkától elszakadt ember nemsokára rossz társaságba keveredett. Végül ismét a bűn útjára lépett. K. B. most másodszor, s ezúttal kétévi szabadságvesztés büntetését tölti közveszélyes munkakerülésért és egyéb bűncselekményekért. Megemlítek - még egy-két olyan példát, amikor az emberek túlzott bizalma, jószívűsége, hiszékenysége segít a bűnözésben. Cs. I. munkát egyáltalán nem vállalt. Hol ilyen, hol olyan alkalmatossággal járta az országot. Magát elesettnek, betegnek színlelve beférkőzött családok bizalmába és szállást kért egykét napra. A „szerencsétlent” meglepően sokan megsajnálták, befogadták, mindennel ellátták. Cs. I. pedig, amikor megelégelte a vendéglátást, észruvételenül odébb állt a lopott jelentős értékekkel. B. A. úgy használta ki az emberek hiszékenységét, hogy tekintélyes előlegekért eladta nemlétező lakását, tüzelőjét, stb. 4 törvényein felre! összeütközők gyenge jelleméért, jó erkölcsi érzékük hiányáért, s a bűnözésre való hajlamukért természetesen nem varrhatjuk a felelősséget a társadalom nyakába. De igenis sokat tehet a közösség és kell is tennie az élet számos területén azért, hogy a jellemüket erősítse, erkölcsi felfogásukat csiszol in. formálja és okosan, megfontoltan befolyásolja magatartásukat, életfelfogásukat. Az elmondott példákkal csak néhány módját csillantottam meg, hogyan nyújthatja segítő kezét a társadalom a megbotlóknak, tévelygőknek, sőt a züllötteknek is, és segítheti őket vissza a dolgos élet becsületes útjára. DR. BABINYECZ TIBOR ügyész
