Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-30 / 202. szám

t. oldal 1963. augusztus 30, péntek ff ó##' áí-iVi* y~tm*i_ vr A«0* «5* **&Wa w L“ NAPTÁR 1963. augusztus 30, péntek. Névnap: Rózsa, Napkelte: 4 óra 59 perc. Napnyugta: 18 óra 30 perc. n j — TEGNAP újabb tízezer naposcsibe hagyta el a kecskeméti baromfikeltető állo­mást. Az aprójószág egy része Pest megyébe, a többi pedig Kecske­mét környéki termelő- szövetkezetekbe kerül. A* év végéig még mintegy 10 ezer kis- csibét keltetnek, s ez­zel összesen majdnem 700 ezer baromfit ad­nak át a termelőszö­vetkezeteknek és a ház­táji gazdaságoknak. — SZÁZÖTVEN ter­melőszövetkezeti tagot visz jutalomkirándu­lásra a Mátrába a ter­melőszövetkezetek biz­tosítási és önsegélye­ző csoportjának kecs­keméti járási albizott­sága. Az első csoport tegnap indult útnak. — Az idén ismét to­vább bővül a védőnői hálózat. Az Egészség- ügyi Minisztérium tá­jékoztatása szerint szeptember közepén munkába állnak a bu­dapesti és a szegedi képzőintézetekből kike­rülő Ú1 védőnők, s így számuk országosan több mint kétezer- nyolcszázra emelkedik. Az egészségügy most kezdő „újoncainak” legnagyobb része vi­dékre kerül. — BOZSÖ JÁNOS kecskeméti festőmű­vész évek óta szenve­délyesen gyűjti a régi népi díszítésű cserép­edényeket, korsókat. Már több száz darab­ból álló gyűjteménye van, melyet műtermé­ben helyezett el. A múlt századbeli faze­kasmunka, az agyag­korsók, vázák, a szí­nes népi motívumok­kal diszitett tányérok formagazdagságát a festészetben is fel­használja. «a Négyhónapi szabad­ságvesztésre ítélte, visz- szaesőként elkövetett sú­lyos testi sértés bűntette miatt, a kiskunfélegyházi járásbíróság Batik Ká­roly kelebiai lakost, aki legutóbb permetezés köz­ben ököllel támadt szom­szédjára és nyolc napon túl gyógyuló sérülést ej­tett rajta. — KISKUNFEL EGY­HÁZÁN a járási ta­nács kezdeményezésé­re 20 tagú járási foto- szakkör alakult, mely­nek célja a járásban működő j*toszakkörök\ segítése. — Egymás után ké­szülnek el az új gazda­sági épületek megyénk termelőszövetkezetei­ben. A bajai Micsurin közös gazdaságban be­fejezték a szarvasmar­ha-istálló bővítését, s így 50 férőhellyel nö­velték tehenészetüket. Jánoshalmán a terme- lőszövetkezet-közi hiz­laldában négy fiaztató készült el. — CSÉPELIK A LU­CERNAMAGOT, amit mintegy négyezer hol­don termesztettek me­gyénk közös gazdasá­gaiban. A rendkívüli szárazság miatt csupán 30 vagon magra számí­tanak, melynek egy ré­szét exportálják. — Fél év alatt 230 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett Kiskunhalas város lakossága la­kóhelyének építkezé­sein, főleg a vízmű­hálózat elkészítésé­nél. — „Utazik” a szilva. Az idei rendkívül gaz­dag szilvatermésből nagy mennyiség kerül a külföldi piacokra is. Eddig már 40 vagon­nal indítottak útnak az NDK-ba, Csehszlová­kiába és még mintegy 150 vagonnal exportál­nak. — A múlt év hason­ló időszakához képest eddig jóval több ser­tést értékesítettek me­gyénk termelőszövet­kezetei és háztáji gaz­daságai. Az éves terv­nek 56,2 százalékban tettek eleget, s a múlt évinél pedig hétezer hízott sertéssel adtak többet az államháztar­tás részére. — Parkerdőt létesíte­nek mintegy 80—85 holdon a Kiskunhalas melletti Sóstó környé­kén. A tervek már el­készülték, s az idei őszön megkezdődnek a telepítések is. — DUNAVECSÉN ülést tartott a Haza­fias Népfront járási bizottsága. A tanács­kozáson megvitatták és értékelték a köz­ségi népfrontbizottseg eddigi munkáját és foglalkoztak a járási székhelynek, Dunave- csének zöldséggel, il­letve gyümölccsel, va lamint egyéb élelmi­szerrel való ellátottsá­gával is. — A HŰSÉG PRÓ­BÁJA című esztrád- műsorukkal mutat­koznak be holnap este nyolc órai kezdettel a harkakötönyi művelő­dési otthonban a Kis­kunhalasi Gózon Ist­ván Művelődési Ház művészeti csoportjai. 230 évvel ezelőtt. 1733-ban Petrus van Muschenbroek holland fizikus kísérleti gőzkocsit szerkesztett, mely­nek meghajtása a kocsin elhelyezett gőztartályból, kis nyíláson a gőz eltávozása révén, reaktív mód­szerrel történt. Muschenbroek gőzkocsiját a leiden! múzeumban őrzik. (Foto: Természettudományok Tör­ténetének Múzeuma, Beiden.) — Jövőre ismét ki­lenc termelőszövetke­zet kap korszerű pa­lántanevelőt megyénk­ben. A többi között a tiszaúj falusi Alkot­mány, a mélykúti Üj Élet és a tompái Sza­badság Termelőszövet­kezetben könnyítik meg az új létesítmény­nyel a kertészkedést. A megye határán túl is elismerik a Bács-Kiskun megyei Filmhíradó jő munkáját és rendszeresen kapnak más megyék taná­csaitól riportok, filmhíradók készítésére megrendelé­seket. Legutóbb Szombathelyen jártak, és Ünnepi ajándék című riportfilmjükben az augusztus 20-án felavatott új művelődési és sportházat mutatták be Vas megye lakosságának. Az alig 10 nap alatt elké­szült filmet augusztus 30-án mutatják be Szombat­helyen. Az első Vas megyei film sikeres befejezése után a megyei tanács művelődési osztálya újabb kisfilmet rendelt, Kőszeg várának jubileumi ünnepségeiről. A kisfilmet augusztus 31-tol forgatják Kőszegen a film­híradó munkatársai. Radó Gyula, a Bács-Kiskun megyei Filmhíradó rendezője, már a tervezett har­madik kisfilm vázlatán dolgozik, amely ^Vas megye műemlékeit és idegenforgalmi nevezetességeit mutatja be. A kisfilmet Ábrahám János, a filmhíradó opera­tőre fényképezi. — A MAGYAR KÜL~ KiliiRESKKbET hosz— szabb idő óta kapcsola­tot tart fenn az olasz Riello céggel, amely olajtüzelésű berendezé­sekkel látja el a magyar üzemeket és részben háztartásokat. Az együtt­működés most még tel­jesebbé vált azzal, nogy az olasz cég berendezé­seihez Magyarországról kétezer motort rendelt, s ha azok beválnak, na­gyobb szállításokra is szerződést kötnek. — TEGNAP ülést tartott a KPVDSZ megyei bizottsága mellett működő kul­turális bizottság, amelyen elfogadták az októberben sorra kerülő kulturális na­pok programját. E napok egyik kiemel­kedő eseménye lesz a megyénkben élő képzőművészek ván­dorkiállításának a megnyitása. — TOKIO tízmillió 413 ezer lakosával nemcsak a lélekszámot, hanem a város területét tekintve is a legnagyobb a vilá­gon. Mivel az állandó földrengés veszélye miatt magas házak nem épül­hetnek, Tokió szélesség­ben terjed. A lakosok száma évenként 240 ezerrel növekszik. Ismét szamárháton... A Kiskunság pusztáin az utóbbi időben kivesztek a nyájak körül a szamarak, mert a juhászok jó része már motorkerékpáron közlekedett. Az idén azonban pórul jártak a csacsijuktól megvált pászto­rok. A rendkívüli téli csapadék után sokáig vizfol- tosak voltak a legelők, s a nagyobb tócsákon csak úgy tudtak átgázoltatni a juhokkal, ha előbb a szamár átkelt. Akinek viszont nem volt fülese, az a nyakába vett egy bárányt, s maga taposott át elsőnek a vizen. Ezek után megnövekedett a szamár „tekintélye”. A Kunszentmiklós környéki pusztákon ismét szamárháton járnak a juhászok, sőt, az idén szaporításukról Is gondoskodtak. ■— A jő jövedelmet adó parajmagtermesz­tést jövőre továbbfej­lesztik megyénk ter­melőszövetkezeti gaz­daságai. Az idei 80 holddal szemben eddig 340 hold epenótmag termesztésére kötöttek szerződést és egyes he­lyeken már megkezd­ték a magtermesztésre szánt spenót vetését is. — Az ősziek vetése javában folyik a kis­kunfélegyházi járás kö­zös gazdaságaiban. A pálmonostori Béke és a kunszállási Alkot­mány Termelőszövet­kezetben száz-száz hol­don már elvetették a rozsot, sőt az utóbbi szövetkezetekben száz holdon földbe került már az őszi árpa is. — Havonta 140—160 mázsa halat fogyaszta­nak a kecskemétiek. A legkeresettebb fajta a ponty, de jelentős mennyiség fogy har­csából, fogasból és sül­lőből is. Ma Harkányfürdőn sorsolják a lottót A hónap utolsó lot­tósorsolását ma dél­előtt 10 órai kezdettel Harkányfürdőn rende­zi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Ez­úttal ugyancsak sor­solással döntik él azt is, hogy az augusztusi játékhetek közül me­lyik hét szelvényei vesznek részt a követ­kező tárgynyeremény- húzásan. /ÚÓjARAS Várható időjárás péntek estig: felhős idő, többfelé újabb esővel, zivatarral. Időnként élénk északi, északkeleti szél. A hőmérséklet keleten csökken, nyugaton alig változik. Várható leg­magasabb nappali hő­mérséklet keleten 22 —26, nyugaton 18—22 fok között. — A1? ELSŐ magyar nyelvű kertészeti lexikon no­vemberben jelenik meg, a Mezőgazdasági Kiadó gon­dozásában. A mű célja a mezőgazdaság legbelterje- sobb ágának elméleti és gyakorlati Ismereteiről olyan tudományos igényű, de közérthetően megírt össze­foglalást nyújtani, amelynek segítségével a képzett szakemberek és a kertészkedő laikusok egyaránt gyor­san tájékozódhatnak. A szerkesztők ennek az elvnek az alapján választották Ifi azt a hat csoportot és 44 témát, amelynek korszerű Ismereteit 35 ezer címszó tartalmazza. | Kellően száraz, magas fajsúlyú az új gabona Elcsitult a kombájnok dübör­gése, végéhez érkezett a beta­karítás évadja. Most a számve­tés ideje van soron: felmérni hozamban és minőségben, ho­gyan fizettek az idei gabonák. Végleges értékelés még nem áll rendelkezésünkre, az eddigi adatokból azonban arra lehet következtetni, hogy az elmúlt ősz kedvezőtlen időjárása, a szi­gorú tél és az aszályos tavasz miatt megyénkben a vártnál mérsékeltebb ugyan a kalászo­sok terméshozama, a minőség viszont annál jobb. A gabonák nedvességtartalma jóval a szab­vány alatt van, s fajsúlyátlaga is meghaladja a 80 kilogram­mot. Az intenzív búzafajták agro­technikát is igényelnek. Ott, ahol sor került ennek alkalma­zására, az előnyök a magasabb hozamban mutatkoztak. Me­gyénkben általában a Bezosztá- ja I. fajta termesztése járt jó eredménnyel. A Kiskunhalasi Malom üzem­vezetője, Tóth B. László is elé­gedett az új gabonák hektoli­tersúlyával, keverékességével és nedvességtartalmával. Vélemé­nye szerint különösen a hazai és a Bezosztája búzák lisztjének a minősége kiváló, viszont a já­rásban termesztett olasz inten­zív fajták sem hozamban, sem minőségben nem feleltek meg idén a várakozásnak. A két kecskeméti malomba a környező állami gazdaságokból és tsz-ekből szállított intenzív és hazai fajtájú gabonák minősége, keverékessége megfelel a kívá­nalmaknak, nedvességtartalmuk átlaga pedig a szabvány szerin­ti 14 és féllel szemben 13,5 szá­zalék. Egy baleset tanulságai A cím nem egészen pontos, mert tulajdonképpen nem is balesetről van szó abban az üzemben, amelyről írni akarok, hiszen a balesetek általában fi­gyelmetlenségből, vigyázatlan­ságból, vagy a munkásvédelmi szabályok be nem tartásából ke­letkeznek. A kecskeméti járás- bíróságnál nemrégiben lezárult büntetőügyben — amelynek pol­gári jogi vonatkozásában mos­tanában döntött a megyei bí­róság — durva tréfából bekö­vetkezett „üzemi balesetről” be­szélhetünk. Az ügy, amelynek néhány ta­núságát az eset kapcsán már kifejtettük lapunkban, még 1961-ben történt Baján a Fi­nomposztó Vállalatnál, ahol ab­ban az időben mongol gyapjú­val dolgoztak. Ennek a nyers­anyagnak a tulajdonságai meg­követelik, hogy 80 fokos forró vízben mossák. A gyapjú mo­sását Ackerman Imre és Süme­gi János segédmunkások vé­gezték. „Tréfából” szóltak Me­cseki Miklós munkatársuknak, hogy segítsen nekik, ugorjon a kádba. A gyanútlan Mecseki, aki már máskor is segítségére volt a gyapjúmosóknak, mitsem sejtve a forró vízbe lépett, ami majdnem derékig ért neki. A szerencsétlen ember a tréfa kö­vetkezményeként 30—36 száza­lékban másod- és harmadfokú égési sérülést szenvedett. A két „ugratót”, Ackermant és Süme­git hat-, illetve négyhónapi fel­függesztett szabadságvesztésre ítélte a járásbíróság. Ezzel azonban még nem feje­ződött be az ügy, mert Mecseki Miklóst hosszabb ideig kórház­ban ápolták, aminek a költsége több mint 14 ezer forintot tett ki. Az SZTK bajai kirendeltsé­ge keresetet nyújtott be a bíró­sághoz, amelyben kérte az ösz- szegnek a két dolgozó, illetve a vállalat általi megtérítését. A bíróság az egvetemleges felelős­ség elve alapján a Bajai Finom­posztó Vállalatot és a két segéd­munkást. Ackerman Imrét, va­lamint Sümegi Jánost a költsé­gek viselésére kötelezte. Az eset tanulsága kézenfekvő és különösebb magyarázatot nem igényel. A felelőtlenség, a tréfának szánt ugratás egy em­ber szenvedésébe és 14 ezer fo­rintba került. Bonyolult jogi magyarázkodásba, amivel a vál­lalat felelősségét lehet indokol­ni, itt most nem bocsátkozunk. Az azonban mindenesetre ko­moly figyelmeztetés nemcsak a szóban forgó vállalatnak, ha­nem minden más üzemnek, hogy a munkásvédelmi szabá­lyok betartásához felelősségér­zettől áthatott légkört, a dolgo­zók közötti egymás iránti meg­becsülését kell kialakítani. G. S. 16. Bújdosó kissé félrefordította a fejét, de akaratlanul, és ész­revette a ruha kivágásából fel­villanó fehér gödröcskét. Kel­lemes. alig érezhető parfőm- szak terjengett a lány körül, és ez régi bálok emlékét juttatta eszébe. Nagyot sóhajtott, szó nélkül elvette a levelet. *— Mondja, maga mindig ilyen sokat beszél? — szólt Piroska kötekedve. — Ne haragudjon, nincs vala­mi rózsás kedvem. — Kálmán András miatt? Bólintott. — Nem kell mindent komo­lyan venni. Biztosan bal lábbal kelt fel, és most itt adja ki a mérgét. Fél óra múlva elmegy és kész. Egy hét múlva azt is elfelejti, hogy miről vitatkoz­tak. A lány őszinte csodálkozás­sal nézett rá. Fogalma sem volt, miért bántják. Az ő sze­mében Bújdosó szinte már szent volt, akire még rosszat se lehetett mondani. Kezét rá­tette a vállára, anyáskodva mondta: — Nyugodjon meg, valami félreértés lehet. — Piroska, maga a könyve­lőnk, itt éli le élete java ré­szét, de semmit nem ért az egészből — fakadt ki Bújdosó elkeseredetten. — Én csak bűn­bak vagyok, nem a személyem a lényeg. Kisütöttünk végre valamit, amivel a tagokba hitet öntünk, másfél éve tartó, egyre mélyülő katasztrófának vetet­tünk véget. Valami újjal pró­bálkoztunk, és ez a bűnünk. Mert még nem írták meg brosú­rákban. Nem érkezett meg fe­lülről a „szempont”. Érti már? Erre még nincs törvény! Csu­pán a lelkiismeretünk diktálja! De szerintük nem az a fontos, hogy ezzel egy év alatt rendbe hoznánk, amit elrontottak, ha­nem az, hogy nincs rá utasítás. Tnkább még félmillió mérleg­hiány, állandó veszekedés az emberekkel, mintsem valami új módszer, ami az államnak is* meg a tagnak is jó. — Furcsa ember maga! — Miért lennék furcsa? Dől-

Next

/
Thumbnails
Contents