Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-30 / 202. szám
\ Világ proletárjai, eqyesülietelc! 7^ Ttéí&fí mm A. MA&VAR. SZOCIALISTA MVWK.ÄSPÄRT BÄCS“ «»SKVAM MÉ&Yei LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM Ara 60 fillér 1963. AUG. 30, PÉNTEK Kapcsolataink a népek közötti barátság jegyében fejlődnek Coventry küldöttsége Kecskeméten Kedves vendégek érkeztek szerdán este megyénk székhelyére az angliai Coventryból. A testvérváros küldöttsége E. A. Allen asszony főpolgármester, E. Jones asszony, a város háznagya, W. Parfitt és T. L. K. Locksley tanácsnok Ábri Lászlónénak, a Külügyminisztérium másodtitkárának kíséretében látogatott el Kecskemétre. Csütörtökön délelőtt Erdélyi Ignác, a városi pártbizottság első titkára és Reile Géza, a városi tanács vb elnöke fogadta a vendégeket. A küldöttséget Reile Géza üdvözölte, majd ismertette előttük Kecskemét múltját, fel- szabadulás utáni fejlődését és beszélt azokról a nagyszabású tervekről, amelyek megvalósításán jelenleg fáradozik a város lakossága. Az angol vendégek igen nagy érdeklődést tanúsítottak a városfejlesztés, az ipari beruházások, a szőlő- és gyümölcstelepítés, valamint az állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek gazdálkodási rendszere iránt. A tájékoztató után a városi tanács vb-termében bemutatták a vendégeknek a tanács apparátusának osztályvezetőit és dolgozóit. Ez alkalommal Fehér Sándor a pénzügyi osztály vezetője üdvözölte a küldöttséget, kifejezte azt a reményét, hogy a testvérvárosi kapcsolatok tovább mélyülnek és mind Coventry, mind Kecskemét lakosságának hasznára válnak. Coventry főpolgármestere megköszönte a meleg fogadtatást, amely — mint mondotta — magyarországi útjukon végig kisérte őket. — Most látjuk először egymást, és ki tudja mikor találkozunk újra — mondotta. — Baráti mosolyukat azonban megőrizzük és magunkkal visz- szük hazánkba. Ezután a vendégek és vendéglátóik a városi tanács dísztermébe vonultak, ahol Corven- try és Kecskemét testvérvárosi szerződésének aláírására került sor. Reile elvtárs röviden megemlékezett arról, mint jött létre 1962-ben a Testvérvárosok Világ- szövetségének kongresszusán a két város közötti baráti kapcsolat. Kedves jelenet játszódott le a szerződés aláírása után. Coventry főpolgármestere és Kecskemét tanácselnöke testvérien megölelte és megcsókolta egymást. Ezt a fotóriporterek és filmesek kedvéért a jelenlevők nagy tapsa közepette meg kellett ismételniük. Allen asszony ezután a következőket mondotta: — Coventrynek Kecskemét a huszonkettedik testvérvárosa. Az első a szovjet-unióbeli Vol- gográd volt, s a velük kötött szerződés a világon az első testvérvárosi kapcsolat létrehozását jelentette. Azóta földünkön mozgalommá vált a testvérvárosi kapcsolatok felvétele. Nagy örömmel tölt el, hogy mindez a népek közötti barátság és a béke jegyében történik. Ügy érezzük a mi sikerünk is a Moszkvában megkötött részleges atomcsendszerződés, amely az első lépés a békés egymás mellett élés megteremtésének útján. Allen asszony végül felolvasta Coventry város tanácsának határozatát a Kecskeméttel való testvérvárosi kapcsolatok felvételéről. A szerződés aláírását Kecskemét lakossága nevében Tóth László a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke üdvözölte. A déli órákban Coventry küldöttsége a megyei tanácshoz ment át, ahol dr. Molnár Frigyes a megyei pártbizottság első titkára és dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb. elnöke fogadta a vendégeket. Itt hosszas baráti beszélgetés alakult ki Bács-Kiskun megye és Coventry város vezetői között. Délután Allen asszonyék megtekintették a Kecskeméti Katona József Színházat, majd a Helvéciái Állami Gazdaságban tettek látogatást. Nagy Ottó E. A. Allen asszonyt, a Coventry város küldöttségének vezetőjét üdvözli Erdélyi Ignác, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára. Képünkön Erdélyi Ignác, E. A. Allen asszony, E. Jones asszony, W. Parfitt. T L K Lnck«i»i és Keile Géiía baráti beszélgetés közben. ’ ’ J Szolgáltatási gondok Húszmillió forint értékű javítást és szolgáltatást tervezett az idei esztendőre a tanácsi helyiipar nyolc, erre a célra szervezett vállalata, amelyek a nagyobb városokban és a járási székhelyeken találhatók. Hathónapi tevékenységük azt bizonyítja, hogy még csak a kezdő lépéseket tették meg. Évi tervük időarányos részének csak egynegyedét teljesítették az első fél évben. Tudott dolog, hogy egy új iparágnak „amíg berázódik” számtalan problémát kell megoldania. Ezek közé tartozik jelen esetben a vezetés kérdése, megfelelő személyek megkeresése és beállítása a kúlcspozíciókba, szakemberek biztosítása, műszaki feltételek megteremtése, új szolgáltatási ágak meghonosítása és megszerettetése, az igények és lehetőségek helyes felmérése, fokozott támogatás, segítség az irányító testületek részéről. Az első fél év tulajdonképpen — e tekintetben is — a tapasztalatszerzés, a tanulás ideje volt. Eközben több mindenre fény derült. Az első, ami legjobban szembetűnik, az, hogy ezek a vállalatok tevékenységüket jórészt a városokra és a bevezetőben említett településekre korlátozták. Nem szervezték meg gyorsan a falusi felvevőhálózatot, holott ilyen igény a lakosság részéről megvolt. Gyakorlatlanságuk miatt nehézkesen alakították ki az egyes profilokat. Sok helyütt szakember- hiánnyal küszködtek, egyikmásik helyen pedig nem is* merték a várható igényeket Emiatt csak zökkenőkkel tudták lebonyolítani feladatukat. Pedig a megyei tanács ipari osztálya a célok mielőbbi elérése érdekében szívén viselte e vállalatok sorsát, s igyekezett a lehetőségekhez képest messzemenő anyagi és szakmai segítséget adni. Ezenkívül célprémiumot tűzött ki a legjobb eredményt elérő vállalatok vezetőinek. A feladatok zömét azonban a vállalatok vezetőinek és dolgozóinak kell megoldani. Képesek erre? Az eddigi gyakorlat alapján többségük igen. Az szükséges, hogy új szolgáltatási ágak meghonosítására, a rhinőség javítására, az árak csökkentésére, még pontosabb munkára törekedjenek, mert csak így tudják megnyerni a lakosság bizalmát és támogatását. Ez az iparág az ötletekben, bátor kezdeményezésekben kifogyhatatlan, rugalmas vezetők sokaságát kívánja meg, akik évekkel előre látnak, s olyan gyorsan reagálnak a lakosság kívánságaira, mint a legérzékenyebb műszer. Az első fél év olyan gazdag tapasztalatokat hozott, amelyek jó alapot adnak a második félévi munkához. Reméljük, sikerül pótolni az elmaradást és az év végére a szolgáltató ipar is öregbíti a tanácsi ipar dolgozóinak eddigi hírnevét és hozzájárul a lakosság javító-szolgáltató kívánságainak kielégítéséhez. V. K. Gyűlnek a forintok az év végi nyereségrészesedéshez Egyre több helyiipari vállalat teljesiti eredménytervét Az éves tervek összeállításakor mérlegelik az elérhető célokat, felvázolják a módszereket, és kiszámítják a munka várható eredményeit. Vagyis az anyagi érdekeltséget figyelembe véve úgy állítják össze a gazdaságos termelés programját, hogy annak megvalósítása év végi nyereségrészesedést biztosítson. Addig azonban sok nehézséggel kell megbirkózni. Közbejöhetnek nem várt objektív nehézségek, s egyéb olyan problémák, amelyeknek megoldása nehezíti a helyes, reális elképzelések megvalósítását. Az előzetes feljegyzések szerint a tanácsi helyiipar vállalatai az első félévben közel négymillió forinttal kevesebb nyereséget értek el az előírtnál. Ez összefügg az év eleji termelés kieséssel, amelynek csak egy részét tudták pótolni a jó idő beköszöntésével. Júliusban azonban a szocialista munkaverseny fellendülése, valamint a műszaki feltételek megja- vulása következtében az előbb említett lemaradást 1,5 millió forintra csökkentették. Megvan minden remény arra, hogy a harmadik negyedév végéig a könnyű- és élelmiszeripar teljesítse eredménytervét, azaz az előírtnak megfelelően gazdaságosan termeljenek. összesített adatok szerint az év elejétől július 31-ig bezárólag a könnyűipari ágazathoz tartozó üzemek, vállalatok a tervezett húszmillió forint nyereséggel szemben több mint 18,5 millió forintot fizéttek be az állam kasszájába. A tőzegbányászat majdnem egymillió forinttal túlteljesítette eredménytervét. A vasipari üzemek közül kiemelkedő eredményt ért el a Bajai Fémipari Vállalat. Eredményszámlájukon a tervezettnél 1 millió 10Ó ezer forinttal van több. Sajnos, többi vasipari üzemünk, köztük a Bács-Kiskun megyei Fémtömegcikkipari Vállalat és a Tisza- kécskei Permetezőgépgyár, nem dicsekedhet ilyen eredményekkel. Szépen dolgoznak a textilipari vállalatok. A Kecskeméti Ruhaipari Vállalat terven felül elért egymillió forintos nyereségtöbblettel jó alapot teremtett az év végi nyereségrészesedéshez. A Bács-Kiskun megyei Textilfeldolgozó Vállalatnál is megvalósították a gazdaságos termelésre vonatkozó elképzelések időarányos részét. A Kiskunsági Cipőüzem is azok közé tartozik, ahol a tervezettel szemben 500 ezer forinttal csökkentették a termelés költségeit. Az építőanyag-iparban is jelentős erőfeszítéseket tettek a gazdaságos termelés megvalósítására. Nem ilyen megnyugtató a helyzet a faiparban. A négy vállalat közül a Bács-Kiskun megyei Fatömegcikkipari Vállalat gazdálkodott a leggyengébben. Adóssága: 1 millió 200 ezer forint. Ebben az iparágban a nemrég bevezetett műszaki szervezési intézkedések bizonyára meghozzák a kívánt eredményt. Egyik-másik üzemben kettő, de van olyan üzemrész, ahol három műszakban dolgoznak az egyes munkagépek. A műszaki előfeltételek megja- vulásával pedig nyugodtabbá, egyenletesebbé vált a termelés, szűnőben vannak a gépállások. Az élelmiszeripari vállalatok — sütő és szikvíz — a legjobb eredményt elérő vállalatok közé tartoznak. Az előbbiek több mint 300 ezer, az utóbbiak — ebben jó része van a tartós kánikulának — több mint 500 ezer forinttal növelték nyereségtervüket.
