Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-23 / 196. szám
Vigasztalan állapotok helyett intézkedést! Nyári pillanatképek az új lakónegyedek környékéről Az alsó lépcsőn sorban ülnek a gyerekek. Játszanának, de a babáknak és a többi játéknak sem jut már hely a lépcső alján. Így csak nyűgösködnek, szekálják egymást. Szikrányit sem jobb a kedve a pár lépéssel odébb gazt tépdeső házfelügyelőnek. Ugye lassan fogy? — köszönök rá a kérdéssel. — Nem is győzném az egész udvarról kiirtani, hisz vagy két holdon burjánzik itt a gaz... És nem is lenne tanácsos, mert a por betemetne bennünket. Ezért csak a járda mellett gyomlálom. Hetven lakás — gaztengerben Vajon miért nem parkosítanak, vagy készítenek az udvaron játszóteret a gyerekeknek Kecskeméten, az aluljáró melletA nyár java része tehát a légy és a bogárhadjárat elleni védekezéssel telt el. A gyerekek egészségéért aggódó felnőttek szívesen rendbe szedték volna az udvart, a kertet saját kezűleg is, de ehhez nélkülözhetetlen a hozzáértők segítsége. Több lakó tudomást szerzett arról is, hogy a városi tanács elkészítette a parkosítás tervét — így egyedül, a maguk feje után nem mertek hozzáfogni. A helyzet változatlan A Csilléry-telepi új lakóházak környékének helyzete azonban nem egyedülálló Kecskeméten. Istmételten sorra jártuk a Rákóczi úti bérhézak udvarait is. Jóllehet, ezek a házak korábban épültek, mint a Csilléry-te- lepiek, s az évek során környékük, udvaruk elhanyagoltságáGazzal benőtt trágyadomb a Csili éry-telep új bérházainak udvarán ti Csilléry-telep új bérházainak lakói, az itt otthonra lelt több mint hetven család?! Gondoltam, becsöngetek néhány lakásba, hogy választ kapjak a kérdésre. Mielőtt azonban erre sor került, némileg vigasztalódva tapasztaltam, hogy a lépcsőház minden arra alkalmas helye telis-tele cserepes virágokkal, zöldnövényekkel. Az egyik lakóval — Miszkuly Mik- lósnéval — folytatott beszélgetésem még inkább meggyőzött: itt nem a lakók közönyéről, gondatlanságáról van szó! — Még esett a hó, amikor egy nagy rakás trágyát hordtak az épület tövébe. Türelmetlenül vártuk a tavaszt, hogy elkezdődjék a parkosítás, amiben magunk is szívesen segítettünk volna. De senki nem jött egészen a múlt hétig. Akkor is csak azért, hogy a trágyahegyet — amit a gaz benőtt — homokkal leszórják. s. Öregebb a Föld Korábban a Föld legöregebb kőzeteinek korát a radioaktív kormeghatározó vizsgálatok segítségével 3500 millió évre becsülték. Erre alapozva a kozmológusok azt tartották, hogy a Föld mintegy 4 és fél milliárd éves. Szovjet tudósok most a balti térségben olyan kőzetet találtak, amelyről kálium-argon kormeghatározó módszerrel meg- állapítptták, hogy mintegy 500C millió éves, feltehető, hogy c Föld ennél is idősebb. Ezek szerint Földünk jóval öregebb mint eddig hittük. I flitMitiaiiBfiaiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiitmittitii«* PETŐFI NÉPE I A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ; és a megyei tanács lapja. . Főszerkesztő: Weither Dániel. ! Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: . I Kecskemét. Széchenyi tér i. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és ! kézbesítőknél. Előfizetési díj l hónapra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. 1 Kecskemét. — Telefon: 11-85. r - —~' Sí Marika, Laci I és a többiek — LE TUDOD-E írni a neved? Az asztalra könyökölve, bátortalanul fogja a ceruzát. Ka- nyarít vele néhányat, de az első négy betű után a többi zavarosan összekuszálódik. Mindössze ez olvasható: Maku... Neve a papíron rejtve marad előttünk. Makula Máriának hívják — egyébként a kis cigány lányt; itt, a kerekegyházi Repülő dűlő 25. számú házban lakik édesanyjával és hétéves öccsével. 1952- ben született — tizenegy éves —, s analfabéta. Noha máskülönben eszes, fogékony gyereknek látszik, csak ... csak éppen nem törődtek iskoláztatásával. — A szülők mulasztása, meg a mienké, az iskoláé is, mert a családlátogatások nem voltak eléggé körültekintően megszervezve — mondja Kálmán La- josné helybeli pedagógus, aki velünk jött, hogy a művelődési otthon és az általános iskola közös rendezésében az ősszel induló alapismereti tanfolyamra jelentkezőket gyűjtsön a cigánylakosság — főképpen a fia- talabbjai — közül. EZÚTTAL újabb, az írással, olvasással és a számolással csak ezután ismerkedő cigányfiatal neve kerül a jelentkezési ívre. Az immár nyolcadiknak jelentkező Makula Máriát ugyanis nem kellett kétszer biztatni: szíves-örömest kapott az alkalmon, hogy részt vehet ő is az alapismereteket nyújtó tanfolyamon. S aztán majd tovább.. . Közeli szomszédjuk Kozák Lászlóék. A szülők elmentek kenyeret süttetni, hét gyermeküket találjuk otthon. A legidősebb, Laci, 17 éves. Jó növésű, erőteljes fiatalember; az ember nem is gondolná, hogy alkalmi munkákkal keresi kenyerét. Akárcsak sokan mások az itteni cigányság közül, egy-egy állandó kereseti lehetőséget nyújtó munkahelyen ő sem marad meg sokáig. Legutóbb a Helvéciái Állami Gazdaság helyi üzemegységében dolgozott három hónapig. Jól keresett. Havi 1500 forintot kapott. Mégis otthagyta a gazdaságot. Miért? Egy ízben mulasztott, figyelmeztették, s ezért megsértődött — Szakmát szeretnék tanulni — halljuk a fiútól. — Autó-, vagy motorszerelőnek mennék, ha lehetne... IGEN ÁM, de hogyan? Laci mindössze két osztályt járt. A betűket alig ismeri, a nevét is csak nagy nehezen tudja leírni. Feltétlenül be kell tehát neki is iratkoznia a tanfolyamra, hogy a legszükségesebb ismeretek birtokában, később tovább haladhasson, és elérhesse célját: autóvagy motorszerelő válhassék belőle. Nem habozik: kilencediknek az ő neve is odakerül a jelentkezők listájára. Vajon sikerül-e Kozák Lászlónak és a községben élő 32 analfabéta cigányfiatalnak a tanfolyamot sikeresen elvégezniük? Bizonyára. Hiszen eszük, képességük van hozzá, mint bármely más fiatalnak. Kozák Laci húgának, a 14 éves Erzsinek például 4,6 volt a múlt évi tanulmányi átlaga. Nyolcéves, második osztályos kishugát pedig emléklappal és egy szép mesekönyvvel jutalmazta meg a tanító néni jó tanulmányi eredményéért és példás magatartá- sáért» A2T AJÁNLJUK tehát a többi, írni—olvasni nem tudó, vág} hiányos ismeretekkel rendelkező cigányfiatalnak is: tanulja Um ra többször felhívtuk a figyelmet — a helyzet ma is kétség- beejtően változatlan. A Rákóczi út 30-ban például — a kániku la idején is sáros, szűk kis udvart — a Dióhéj vendéglő ha lomba hányt üres söröshordói „díszítik”. Néhány lépésnyire pedig vaskos oszlopokba botlik az ember, melyekkel a bontás során ottfelejtett romházat támogatják. Ebben az udvarban virág helyett legfeljebb csak el- hajigált dinnyehéj „virít”, s érthetetlen hogyan, s miért tűrhetik ezt évről évre a ház lakói. Kedvetlenül, bosszankodva járjuk — környékük elhanyagoltsága miatt — a város új lakónegyedeit Csak legalább egyet találnánk, amire rá lehetne fogni, hogy rendben van! No, talán a Trombita utcai bérházak udvara! Ám itt is csalódás ér bennünket. A tavaly oly dicséretes összefogással megszépült udvar virágoskertjeinek egy részét gaz borítja, a fiatal nyárfákból is kitördelt már valaki, s ahol gaz nincs, ott a változatosság kedvéért hatalmas törmelékhegy éktelenkedik... Egy kezdeményezés sorsa Mi történhetett a most egy éve még oly igyekvő lakókkal, hogy ilyen elhanyagolt állapotban hagyják az udvart? — Igen nagyot csalódtak, mert nem értékelték a munkájukat — magyarázza őszinte elkeseredéssel Gödöllei Istvánné, a ház- felügyelő. — A tanács garázsokat épített az udvarban, s az építők kitörték az egyik kisfát, összetörték a fáradságos munkával készült kaput, csatornáztak, bontottak és a törmeléket ráöntötték a virágágyakra. Később kiderült, hogy még ennek ellenére is hajlandók a lakók az udvarban levő törmelékhegy eltakarítására. Nagy ambícióval fogtak a csákányozáshoz, mert a KIK megígérte, hogy gépkocsit küld az elhor- dáshoz. Csakhogy az ígéretet nem váltották be —, s a lakók végképp abbahagyták a rendezgetést. — Látja, szépen indult a dolog, de ez lett belőle — összegezi búcsúzáskor a történteket Gödölleiné. s tanácstalanul széttárja karját, jelezve: ezek után már igazán nem tudja, mihez kezdjen. Teremtsünk rendet Pedig éppen itt az ideje, hogy rendet teremtsünk az évekkel ezelőtt felépült új bérházaink környékén! A Lenin városnál még lehet vitatkozni a „sorrenden” — tudniillik azon, hogy előbb fejezzék-e be teljesen az új lakónegyed építését és csak azután fogjanak a parkosításhoz, vagy egy-egy ház elkészülte után azonnal tegyék rendbe környékét —, de másutt már nincs helye a sorrendi vitának. Az említett példák is bizonyítják: a lakók segítőkészségére lehetne támaszkodni, de a szakszerű irányítás nélkülözhetetlen. Javasoljuk a városi tanácsnak és az Ingatlankezelő Vállalatnak: ha már anyagi erejükből nem futja, legalább szaktanáccsal, parkosítási tervek elkészítésével és a felajánlott segítség igénybevételével, összefogásával támogassa és bátorítsa a lakók megbecslésre érdemes kezdeményezéseit, szándékait.! Eszik Éva Hatásos légyirtás A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban Szűcs József növényvédő agronómus hosszas kísérletezés után megtalálta a módját a hatásos légyirtásnak. A rovarok az állami és a termelőszövetkezeti gazdaságokban az idei száraz melegben az átlagosnál jobban elszaporodtak, s milliószám lepték el az állattenyésztő központokat. Ez nemcsak tisztasági és egészségügyi szempontból okozott gondot, hanem az állatok nyugalmát is állandóan zavarta. Most Kiskunhalason hadat üzentek a legyeknek, s rövidesen a megye összes állami gazdaságaiban megkezdi az irtását. A különböző, mintegy tízféle idegméreg közül erre a célra a DDT és a Diazinon-phentapton keveréke permetlé formájában bizonyult a leghatásosabbnak. A száz liter vízben adagolt 69 deka DDT és 20 deka Diazinon- phentapton oldattal permetezett istállóban és környékén egy hónapig nem lehetett látni legyeket. A vegyszer az állatokra teljesen ártalmatlan. Derűs percek Néha irigylem a gyerekeket a sok jó, kedvderítő játékért, és régi vóyyam, hogy egyszer nagyot hintázzak a játszótéren... Vajon miért olyan lehetetlennek tűnő ez a — talán nem is egyedi — kívánság? Hiszen a három bajai kislány már tulajdonképpen nagylány, a bajai kórház fiatal dolgozói, mégis — mint az ellesett pillanatkép mutatja — szívesen pihenik ki vidám, önfeledt játékkal a napi munka fáradalmait. Talán „csak’ bátorság keU ehhez is? Testvéri segítés Végi József solti lakos több éve munkaképtelen. Betegsége még hosszú ideig akadályozza, hogy családfenntartóként álljon helyt. A háromtagú kis család gondjait tehát Véginé vette a vállára, aki a helybeli Kossuth Tsz- nek a tagja. Tavaly 101 munkaegységet teljesített. Az idén — a tavalyihoz hasonlóan vállalt részes művelésre földterületet. A munkákat gondosan, időarányosan végezte. A családi művelésen kívül szívesen kapcsolódott a közös feladatokba, s nem riadt visz- sza a férfiaknak is dicséretére váló nehéz munkától sem. Talán ennek is lett a következménye, hogy időközben megbetegedett, kiesett a nyári munkából, amely alapján a kenyér- és takarmánygabonát biztosítja a tsz. Ám a szövetkezet pártszervezete és nőbizottsága jól ismeri Végiék családi körülményei, s igyekeztek a segítségükre lenni. Felkérték a szociális bizottságot, vizsgálja felül a család helyzetét és tegyen javaslatot a segítség módjára. Ezt követően a vezetőség egy mázsa kenyérgabonát biztosított Végiéknek — térítés nélkül. Helyzetük azonban továbl foglalkoztatta a szövetkeze nőbizottságát. Végül is elha tározták, hogy a nöbizottsáí valamennyi tagja egy naj közös munkájának értéké Végiék javára íratja. Had< érezze igazán a nehéz hely zetbe jutott család, hogy a szövetkezeten belül nemcsak a munka közös, hanem az egyes ember gondját az egész közösség is a magáénak érzi. (P—y)
